Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-16 / 166. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. július 16. A több éve húzódó argen­tin—brit tárgyalások ered­ményeként Argentína felad­ta a Falkland-szigetek (spa­nyolul Islas Malvias) iránt támasztott csaknem másfél évszázados igényét. A Dél-Amerika keleti part­jától 500 km-nyire fekvő 11 961 km2 területű, Falk- land-szigeteknek, hűvös, nedves, óceáni éghajlata és gyenge termőképességű ta­lajai miatt még napjainkban is csupán körülbelül 2100 la­kosa van. A perifériális hely­zetű szigetcsoportot 1519- ben Esteban Gamez spanyol, majd 1592-ben John Davis angol tengerész fedezte fel. Betelepítése azonban a múlt század elejéig nem történt meg. A Panama-csatorna megnyitásáig, 1914-ig fontos tengeri útvonal mentén, a Magellán-szoros közelében fekvő Falkland-szigeteket 1833-ban szállták meg az an­golok, elűzték onnan a 13 éwt: korábban odatelepített argentin helyőrséget, és Stanleyben a szigetcsoport mai székhelyén flotta-tá­maszpontot és szénfelvevő kikötőt rendeztek be. Ekkor telepedett le a szigeteken a főleg skót és angol szárma­zású lakosság. A szigeteknek ebben az időben az Amerika keleti és nyugati partvidéke közötti hajóforgalom rend­szeressé válása, valamint a déli jeges-tengerek fellendü­lő bálnavadászat.-, és halá­szata adott jelentőséget. A szigetcsoporthoz tartozik az Antarktiszt övező tengerek peremén fekvő Dél-Georgia, ahol a bálnavadászok téli ki­kötője van, valamint az ál­landó településsel nem ren­delkező Dél-Sandwich-szige- tek is. A gyakori erős szelek kö­vetkeztében fátlan Falkland- szigetek dús fűvű legelőin mintegy 600—700 ezer juhot legeltetnek, amelyek gyap- ja és húsa szolgáltatja a ki­vitel nagyobb részét. Jelen­tős, de kisebb mértékű a szarvasmarha tenyésztés is. A szántóföldi kultúrák közül csupán a belső fogyasztást kielégítő zab és burgonya termesztésére alkalmas a szigetek talaja. A lakossága fűtőanyagot a tőzeglápokból termeli ki. A Falkland-szigetek leg­fontosabb külkereskedelmi partnerei az USA, Norvégia, Venezuela; eddig rendszeres hajójáratok csupán az uru­guayi Montevideo felé vol­tak, a nemrég megkötött szerződés most lehetővé teszi a közlekedés lebonyolítását a sokkal közelebb eső argen­tin kikötőkön, repülőtereken keresztül is. — TERRA — kor saiátkezűleg kellett az ikont megfestenie. Örök szénfal A maga nemében egvedül- álló munka-múzeumhoz ér­keztünk. A sziléziai Zabrze szénbánya ez, ahol a hét három napján a turisták egész serege gyülekezik. Kü­lönös látványosság vonzza őket ide: a fejtés közben be­mutatott szénfal. Az 500 méter mélységben a leszálló aknából három kilométer­nyire lévő szénfal 1965 óta „múzeumi tárgy”. A szénfal vastagsága, óriási kiterjedése lehetővé teszi, hogy a láto­gatási idő alatt megszokott ütemben follyék a kombáj- nos jövesztés és a fejtési tér­ség ácsolatúnak készítése: — a szénfal „nem fogy el”. En­nek a különleges látványnak megtekintése 4 óra hosszáig tart, 40 főnyi csoportokban, kiképzett idegenvezetők ka­lauzolásával. Skanzen óriás, — mini-skanzen Lengyelországban tíz sza­badtéri múzeumot létesítet­tek, amelyekben az ó-len­gyel népi kultúra emlékeit gyűjtik össze és állítják ki. Egyikében a régi kasubai parasztkunyhók láthatók. Nowogrodban a környék legrégebbi építészeti emlékeit őrzik, az Orawski néprajzi parkban a régi népi építé­szet 11 épülete kapott helyet. A Sanoki 80 holdas skanzen­óriásban a helyi népi építé­szetre legjellemzőbb 100 kü­lönböző régi parasztházat, malmot, kutat és egyéb em­léket helyeznek el. A felső­sziléziai szabadtéri múzeu­mot Wroclaw közelében, az Odera egyik szigetét rende­zik be, Lopuszanában pedig XVIII. századból származó magtárakat és fából faragott ősi kunyhókat mutatnak be. Mint ismeretes, július 12- én közzétette vizsgálatainak eredményét az a szovjet kor­mánybizottság, amelyet a Szojuz—11 űrhajó három utasának: Volkovnak, Dob- rovolszkijnak és Pacajevnek tragikus halálkörülményei kivizsgálására küldtek ki. A jelentés megállapította, hosy az űrhajósok halálát a föl- detérés előtt 30 perccel a le­szállóberendezésben bekövet­kezett hirtelen nyomáscsök­kenés okozta. A világűr az ember szá­mára sok tekintetben idegen környezet, hiszen az élet egyetlen feltételét sem kí­nálja önként. A Föld árnyé­kában —200 °C alatti der­mesztő hideg uralkodik, míg a Nap által megvilágított ré­szeken a hőmérséklet elér­heti a +150 °C-ot is. Már abban a 200—300 kilométe­res magasságban is, ahol a Föld körüli pályán haladó űrhajók vagy űrállomások, orbitális laboratóriumok ke­ringenek, olyan alacsony a légnyomás, mint egy gondo­san leszivattyúzott rádió­csőben. Ezek, az élet szempontjá­ból teljesen kedvezőtlen kö- rülménvek a magasság növe­kedésével fokozatosan jön­nek létre. Átlag minden 5 ki­lométeres magasságnöveke­dés során felére csökken a légnyomás értéke. Mintegy 10 kilométeres magasságban a nyomás már csak negyed része a tengerszinten ural­kodónak. Ez olyan alacsony érték, hogy ha nem nyújta­nak ellene mesterséges vé­A MODERN TUDOMÁNY ES TECHNIKA LEXIKONA KVARK Elméleti meggondolások alapján feltételezett szub- elemi részecske. Az anyag szerkezetének görög kutatói nevezték el az anyag leg­kisebb részecskéit atomnak (oszthatatlannak). Száza­dunkban, amikor már való­ban tudományosan láttak hozzá az anyagszerkezet ku­tatásának, mert megértek rá a feltételek eszközökben is, tudásban is, rövidesen ki­derült, hogy az atomnak legalábbis három építőkö­vét kell megkülönböztetni. A Bohr-féle atommodell sze­rint az atom magját a pozi­tív töltésű protonok és a sem­leges neutronok alkotják, míg az elektronok a mag körül helyezkednek el. Ezt a még jórészt szem­léletes atommodellt a továb­bi kutatások eredményei több irányban is meghalad­ták, de a katalogizált ré­szecskék száma is sokszoro­sára növekedett. A kvarkok létezésének kér­dése 1964-ben merült fel, amikor Gell-Mann és Zweig egy tisztán matematikai jel­legű kérdéssel kapcsolatban felvetették annak lehetősé­gét, hogy a közel 200 ún. erős kölcsönhatásban álló (ezek az atommagján belül hatnak) elemi részecske 3 különféle kvarknak nevezett szubelemi részecskékből fel­épített alakzatként írható le. Az a lehetőség, hogy 3 kvark segítségével megma­gyarázható több száz elemi részecske, legfőképpen azért jelentős, mert az anyag szer­kezetéről alkotott eddigi el­képzeléseinket lényegesen leegyszerűsíti. Az eddigi erő­feszítések azonban még nem hozták meg a remélt ered­ményt; az utóbbi időben végzett mérések ugyan utal­tak létükre, de a mérési pontosság még nem elegen­dő a kvark kérdés eldönté­sére. Mindenesetre, ha létez­nek, akkor a legnagyobb tö­megű elemi részecskéknek kell lenniük, mivel a belő­lük kialakuló részecskék, pl. a proton stabilitása (vagy. is a protont kialakító 3 kvark kötési energiája) olyan nagy, hogy ezt csak a pro­tonnál sokkal nagyobb tö­megű részecske úgynevezett nyugalmi energiája tudná fedezni. delmet, a szervezet a póru­sain át elvérzik a belső túl­nyomás következtében. Ez a tíz kilométer körüli magas­ság a mai modern utasszál­lító repülgépek utazómagas­sága. Ha tovább folytatjuk az emelkedést a légkörben, mintegy 18 kilométeres ma­gasságban újabb kritikus ha­tárhoz érkezünk. Itt már olyan alacsony a levegő nyomása, hogy megfelelő védelem híján az élő szer­vezetben lévő folyadékok — például a vér — testhőmér­sékleten forrni kezdenének. Tekintettel arra, hogy a világűr gyakorlatilag végte­len kiterjedésű, és a szoká­sos nyomásviszonyokhoz ké­pest légüresnek tekinthető, úgy viselkedik, mint valami hatalmas, folyton működő légszivattyú. Ha egy benne mozgó test — például mes­terséges hold, vagy űrhajó — tömítése megsérül, abban a nyomás hirtelen csökken­ni kezd, hiszen a környezet korlátlan mennyiségben ké­pes a gázok felvételére. A hivatalos jelentés sze­rint a Szojuz—11 esetében a nyomáscsökkenés 30 perccel a földetérés előtt lépett fel, vagyis akkor, amikor a le­szállóegység még a pályán keringett, s éppen megkez­dődtek az előkészületek a leszállásra. A hivatalos je­lentés szerint a részletek fel­derítése még folyamatban van. Sinka József Utazás a múló idő megőrzött érdekességei között Ötven éve hozták létre a lengyel Posta- és Közleke­désügyi Múzeumot Varsó­ban. A második világháború alatt sok ritkasága elpusz­tult; a háború után Wroc- lawba költöztették. A meg­indult országos gyűjtés ered­ményeként azóta több felbe­csülhetetlen értékű doku­mentum került a múzeumba. A tíz terem egyikében a fő helyet az a 14. századi okle­vél foglalja el, amely a Krakkó és a Velence közötti postaforgalmat szabályozta; ez jelenti a lengyel posta kezdetét Egy iránytűre em­lékeztető furcsa készülék a lépésszámláló, amelyet a gyalogos postaküldöncök vi­seltek a XVI. században. Egy régi okirat a postames­terek kötelességeit sorolja fel, ezek közé tartozott egye­bek között az is, hogy a gyorspostával utazókat „erőt adó és ízletes enni- és inni­valóval lássák el”. Egy má­sik iraton azt a melódiát kot- tázták le, amelyet a postako­csisok fújtak a postakürtö­kön az induláskor, útközben a fogadók előtt és a végállo­máson. Egy XVIII. századi okiratból kiderül, hogy az akkori pestisjárvány idején a leveleket különleges eljá­rással fertőtlenítették. Gazdag telefongyűjte­ményt is őriznek a kezdeti faragott, fadobozos telefo­noktól a modern, áramvona­las ebonit készülékekig. Azt is megtudhatjuk itt, hogy a nemzetközileg használt „halló” szó 1878-ban került használatba és James Tressi- der-től, a telefon feltalálójá­nak, Graham Bell-nek mun­katársától származik. Lát­hatjuk itt az első „optikai távírót” is, amelyet Lengyel- országban az 1830. évi no­vemberi felkelés idején sze­reltek fel. Kezdetben Varsó és Módiin között működött, később Varsó és Szentpéter­vár között Ezen az ezer ki­lométeres távolságon egy tíz szavas sürgöny szövege 22 perc alatt futott át Népi hangszerek ,a várban Tegyünk most körutat a Postamúzeum valamelyik ré­gi postakocsiján néhány len­gyelországi múzeumban. A postamúzeum érdekes lát­nivalói után a szydlowieci vár hangszermúzeuma első állomásunk. A XVI. század­ban épült és nemrégen re­konstruált vár a környék je­lentős kultúrotthona, amely mostanában a zenészeket és a zenekedvelőket érdeklő lé­tesítménnyel gazdagodott, több tágas termében a népi hangszerek múzeumát ren­dezték be, amely felsorakoz­tatja Lengyelország külön­böző vidékeinek instrumen­tumait, a legrégebbiektől a legújabbakig. Ä „bűnbánat kegytárgyai” Nagy a látogatottsága a délkeleti rzeszowi vajdaság­ban lévő múzeumoknak, amelyek gazdag görögkeleti műkincs-gyűjteménnyel ren­delkeznek. Ezek közé tartoz­nak a fára, vászonra festett képek — köztük mintegy 2000 ikon —, festett templo­mi zászlók, a körmeneti ke­resztek, a fametszetek, a pa­piruhák. A legnagyobb és legértékesebb gyűjtemények egyike a sanoki történeti múzeum 600 ikonból álló kollekciója. Itt van a Len­gyelországban eddig előke­rült legrégibb, hársfadeszká­ra festett ikon, a XIV. szá­zad második feléből — Szűz Mária halálát ábrázolja. A 200x170 centiméter méretű legnagyobb ikon az utolsó ítéletet jeleníti meg. A régi adatok szerint számos ikon „a bűnbánat, a bűnök leve­zetésének” célzatával kelet­kezett A bűnbocsánatot ké­rő személy kötelessége volt, hogy ikont rendeljen a temp­lomok számára, sőt némely­Megegyezés született a Falkland-szigetek ügyében Élettani küszöbök a világűrben mmmmmmmmmmmmmmmk A grafológus „Nem a kéz ír, hanem az agy” — jelentik ki a grafo­lógusok. Tehát míg aláírá­sunk képvisel minket, írá­sunk leleplez. Így aztán a grafológia ma már épp olyan nélkülözhetetlenné vált, mint az ujjlenyomatok, vagy a számítógépes vizs­gálatok. Pedig pontosa,, száz évvel ezelőtt a „grafológia” szó még szinte teljesen is­meretlen volt. 1871. november 24-e van. A 65 éves Michon abbé vö­rös és arany előadótermet bérelt ki, hogy bejelentse a Merészség betonból 'mmmmm rmwmmmmmm csodálkozó embereknek, új tudomány született; a grafo­lógia. Az abbé vastag szemöl­döke alatt huncut szemek ragyognak, romantikus ifjú­korából megőrizte csigákba bomló hosszú haját. Lelke­sen és ékesszólóan beszél arról az újságról, amelyet nemrég indított meg: a „Kéziratos Űjság”-ról. A kö­vetkező magyarázatot adja: „Negyven év óta megőrzőm híveim és barátaim leveleit, és addig elemzem minden­kinek az írását, amíg feltá­rom jellemét.” Felénél tart az új Pare des Princes építkezése Pá­rizsban. Egy év múlva 50 ezer néző lesz majd tanúja itt a francia labdarúgó ku­pa döntőjének. A szabad­rúgások és büntetők mellett megcsodálhatják majd a be­tonkorszak egyik leglátvá­nyosabb építményét is, a mexikói Azték-stadion vagy Exportkanórik A lengyel exportlistán ke­reskedelmi szempontból már eddig is sok „egzotikus” té­tel szerepelt: a lengyel fló­ra és fauna különböző kép­viselői : gombák, nyulak, csigák, békák... A lajstrom­ra most felkerültek a — kanárik is. A Kanáritenyész­a római Flaminio méltó párját. Az új stadion meghök­kentő csontváza máris vonz­za a szakértőket a világ minden tájáról: a montreali műszaki szervek vezetői kö­vették itt a nyugatnémet és szovjet küldöttségeket, a det­roiti tervező intézet hatvan amerikai mérnökét. tő Szövetség nevelte énekes­madarakat több nyugati or­szág vásárolja, többek kö­zött Olaszország és Hollan­dia. Az éneklő export révén befolyó összeg több ezer dollár. Szovjet könyvek kiállítása A varsói Szovjet Kultúr- házban megnyitott kiállítá­son szerepelnek a Lengyel- országban 1970—1971-ben ki­adott szovjet könyvek: 180 regény, tudományos és mű­szaki munka, gyermek- és ifjúsági könyv stb. Hattyúhűség Ismeretes, hogy a hattyúk igen ragaszkodnak a pár­jukhoz. Vannak olyan ese­tek, hogy az elözvegyült hattyú bánatában elpusztul, miután semmilyen élelmet nem fogad el. Rendkívüli eset történt nemrég Moszk­A könyveken kívül szá­mos táblázat tájékoztatja a kiállítás látogatóit azoknak az orosz és szovjet könyvek­nek a számáról és címeiről, amelyek Lengyelországban 1944-től 1970-ig jelentek meg. vában. Az egyik tóban élő hattyú elvesztette párját. Egy hónapon át elrejtőzött az emberek elől „házában”, majd megjelent a közben kikelt fiókákkal, melyek párja utolsó tojásaiból kel­tek ki. Pisztrángketrecek A Marnitz-tavon (NDK) már két éve működik a pisztrángtenyésztő-berende- zés. Az alkotmány cölöpökön nyugszik, és két sor vízbe merített dederon-hálóból áll. Minden ilyen ketrecben több ezer pisztráng van. A haltenyésztő-berendezé­seket egy neubrandenburgi nemzeti vállalat készíti. A tenyésztéshez észak-amerikai szivárvány-színű pisztrángot használnak, amely gyorsan gyarapodik súlyban és igénytelenebb, mint a hazai. De ennek a halnak is oxi­génben gazdag, hideg folyó­vízre van szüksége, ezért a haltenyésztő-tartályok építé­se költséges. A neubrandenburgi halfel­dolgozó üzemből 50—100 gramm súlyú pisztráng-pon­tyok kerülnek kora tavasz- szai a Mamitz-tavi telepre, és 30—40 százalékuk már ugyanabban az évben 250— 300 grammos súlyt ér el. A jövőben olyan úszó­berendezéseket kívánnál fel­szerelni, amelyeknek lénye­ges előnyeik vannak a hely­hez kötöttekkel szemben. A pisztráng számára például a nyári hőség nem kívánatos. Az úszó telepet bármikor át lehet helyezni a tónak abba a részébe, ahol a szóban forgó időpontban a legjobb feltételek vannak a hal fej­lődéséhez. Japán kerékpár központ A Nagoya városában 1954- ben alapított „Japán tech­nikai kerékpár-központ”-nak rendkívül változatos munka- programja van. Egész tevé­kenységének célja azonban egyetlenegy: új kerékpár­konstrukciók kidolgozása. A Központ tudományos munka­társai azt tanulmányozzák, miképpen lehet a kerékpá­ros fizikai energia felhasz­nálását minimálisra csök­kenteni. kutatják az optimá­lis testhelyzetet stb. A köz­pont a kerékpárokat gyártó cégek szolgálatára áll a gyártmányok és az anyagok minőségi ellenőrzésének megszervezésében. Egyúttal objektív kritériumokat dol­goz ki a minőség meghatá­rozására.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents