Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-16 / 166. szám

1971. július 1«. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kiterjesztették a kiemelt ipari beruházásoknál alkalmazott személyi ösztönzési rendszert (Folytatás az 1. oldalról) lékkai növekedjen a külön­féle bérpótlékok és célpré­miumok kifizetésével. Az új rendelkezés lehetővé teszi azt is, hogy a technológiai szerelés bérköltségeiben je­lentkező többletet — ahol ez szükséges — árkorrek­ciókkal ellensúlyozzák. Ter­mészetesen az árszabályozás­sal összefüggő kérdéseket az illetékes ágazati miniszter az országos anyag- és árhi­vatal elnökével egyetértés­ben szabályozza. A módosí­tott személyi ösztönzési rend­szert július 1-i hatállyal kell alkalmazni. Az új rendelkezésnek meg­felelően a KGM és a NIM Társadalmi üggyé vált a Vadászati Világkiállítás földes László kormányme^b zott nyUa’hoza'a A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a mezőgazda­sági és élelmezésügyi minisz­ternek a Vadászati Világki­állítás előkészületeiről szó­ló jelentését. Ezzel kapcso­latban Jászonyi Ferenc, az MTI munkatársa Földes László miniszterhelyettestől, a Vadászati Világkiállítás kormánymegbízottjától kért tájékoztatást: — Hazánkat érte az a megtiszteltetés, hogy Buda­pesten rendezhetjük meg augusztus 27—szeptember 30 között az első Vadászati Vi­lágkiállítást. Azon igyekszünk, hogy a rendezők minden ténykedé­sét áthassa a vendéglátó or­szágnak, hazánknak állásfog­lalása a különböző társadal­mi rendszerű országok bé­kés egymás mellett éléséről, nem teszünk különbséget „kis” és „nagy” kiállítók kö­zött. A kiállítás vendégei él­vezhetik majd a magyaros vendégszeretetet. — Csak a legteljesebb elis­A 900. évfordulóra készülve Megalakult a Jubileumi Intéző Bizottság Szolnokon jelentős bérfejlesztési hozzá­járulást kell befizetnie az államkasszába. A fontos ipari beruházá­sokon dolgozók személyi ösztönzési rendszerének ki- terjesztése jelentősen hozzá­járul a technológiai szerelés munkaerő gondjainak eny­hítéséhez. A nagy beruházá­sok építésének és szerelésé­nek meggyorsításában azon­ban tartósabb és nagyobb előrelépést csak akkor érhet­nek el a vállalatok, ha meg­fontolt műszaki és munka- szervezési intézkedésekkel növelik a munka hatékony­ságát, s a technológiai sze­relésben megközelítik, vagy elérik a műszaki világszín­vonalat. tosította a rendezőket. Hiva­talosan 11 nemzetközi szer­vezet közölte, hogy a rende­zés ügyét sajátjának tekinti. Természetesen nem sik­kadt el a kiállítás szórakoz­tató jellege sem. A lovasver­senyek, a filmfesztivál, a „Természet a képzőművé­szetben” tárlat, a bélyegki­állítás, a nemzetközi ku­tyakiállítás — hogy a teljes­ség igénye nélkül csak né­hányat ragadjak ki a 35 na­pos gazdag programból. A legkülönbözőbb érdeklődésű embereknek is mond újat. Hét állami és szövetkezeti étterem várja majd a ven­dégeket a világkiállításon. A kormánymegbízott kü­lön is hangsúlyozta: a ren­dezők nagyon örülnek, hogy sok nemzet vesz részt a ki­állításon, számukra azonban az a legfontosabb, hogy a VVK-val hazánk lakossága is elégedett legyen és leg­alább 1 millióan keressék fel a kiállítást. A gátlástalan anyagiasság ellen Egyetértünk, intézkedtünk... Hozzászólások a Néplap vitaindító cikkéhez Korábban már adtunk hírt arról, hogy Szolnok város 1975-ben ünnepelheti fenn­állásának 900. évfordulóját. Bár a történészek szerint megyeszékhelyünk már 1075- ben számottevő település volt, de mivel az első írásos emlékek azidőből maradtak ránk, így ezt a jubileumot köszönthetjük majd ünnep­ségsorozattal, gazdag prog­rammal, nem utolsó sorban lelkiismeretes, a város épí­tésében, gazdagításában vég­zett odaadó munkával. Az MSZMP Szolnok váro­si Bizottsága — a legméltóbb politikai, társadalmi erő ar­ra, hogy kezébe vegye az ünnepség irányítását, össze­fogását, hisz pártunk mindig az elsők között, a legtisz­tább céloktól vezérelve állt népünk haladásáért vívott harcának élére — irányel­veket fogadott el és határo­zatot hozott az évforduló megünneplésével kapcsolat­ban. Kifejezésre juttatták: az előkészület évei és a ju­bileumi ünnepség fejezze ki azt, hogy Szolnok fennállá­sától kezdve Magyarország egyik legjelentősebb politi­kai centruma volt. A hala­dó forradalmi hagyományok feltárása, megelevenítése kapcsolódjon össze a szocia­lista jelen eredményeinek, tennivalóinak bemutatásával. „Találjon egymásra a jubi­leum során a múlt értéke és a jelen társadalma.” A pártbizottság irányelvei ugyanakkor azt is tartalmaz­zák, hogy az évfordulóra va­ló felkészülés, a következő években kibontakozó tevé­technológiai szerelő vállala­tait a korábbinál nagyobb felelősség terheli a kiemelt ipari beruházások átadási határidőinek teljesítéséért. Amennyiben a határidőket, s főleg az utolsó, vagyis vég- határidőt rendben teljesítik, akkor a személyi ösztönzési rendszer kiterjesztése alapján kifizetett bérpótlékok és cél­prémiumok összege amely országosan elérheti az évi 40—50 millió forintot — nem minősül bérfejlesztés­nek. A határidő elmulasztá­sa esetén azonban bérfejlesz­tésnek tekintendő s a válla­latnak viselni kell ennek gazdasági következményeit, vagyis az egész vállalat ré­szesedési alapjának terhére méréssel szólhatok arról a széleskörű összefogásról, amellyel a különböző szer­vezetek, minisztériumok, ta­nácsok, üzemek, gazdaságok és — ami számunkra talán mindennél értékesebb — az egyszerű emberek siettek a rendezők segítségére. Nincs semmiféle túlzás abban, hogy hazánkban társadalmi ügy- gyé vált a világkiállítás. Tájékoztatást adtunk a BIE-nek, — a Kiállítások Nemzetközi Irodájának, — is, hogy a világkiállítás elő­készületei jó ütemben halad­nak. Az iroda közgyűlése gra­tulált az eddig végzett mun­kához. A CIC — a Nemzet­közi Vadászati Tanács — madridi közgyűlése példás­nak tartotta az 520o trófea elbírálásának szakmai szín­vonalát. — Az ENSZ mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi szerve­zete a FAO is, — amely a kiállításon külön bemutatót tart — támogatásáról biz­kenység átfogó nagy nemzeti céljaink a szocializmus tel­jes felépítésére irányuló tö­rekvéseink alkotó elemeként jelenik meg. Akkor ünne­peljük méltóképpen az év­fordulót, ha városunkban minden helyen maradék nél­kül elvégezzük mindazt, ami az ország előtt álló felada­tokból a szolnokiaknak ju­tott. A jubileumra való ké­szülés egybeesik a X. kong- reszus határozatainak végre­hajtásával, a negyedik öt­éves terv időszakával. Ebben az időszakban lesz a pár­tunk XI. kongresszusa és 1975-ben ünnepelhetjük fel- szabadulásunk 30. évfordu­lóját is. Az irányelvek sze­rint: „Célunkat akkor érjük el, ha ebben az időszakban a múlt és a jelen összekapcso­lásával, eredményeink és fel­adataink pontos megismeré­sével és megértésével igé­nyesebbé válunk saját ma­gunkkal szemben és ez az igényesség olyan aktivitással, tenniakarással párosul, melynek nyomán a jubileum évében a X. kongresszuson megfogalmazott nagy cél, a szocializmus magasabb szin­tű építésének sikereiről ad­hatunk számot.” Az évfordulóra való fel­készülés feladatai egyaránt tartalmazzák mind a gazda­sági. mind a kulturális és egyéb területeken végzendő munkát Az előkészületek, a rendezvények még ebben az évben elkezdődnek, majd mind intenzívebbé, város­központúvá válva 1975. augusztus 20-án záróünnep­séggel érnek véget. Az irányelveknek megfe­lelően tegnap a városi párt- bizottságnál megalakult a kilenctagú jubileumi intéző bizottság, melynek elnöke Sipos Károly, a városi párt- bizottság első titkára, el­nökhelyettese Csorna Kál­mán, a városi tanács elnöke, titkára Bekényi Istvánná, a Hazafias Népfront városi titkára lett. A jubileumi in­téző bizottság megalakulása után létrehozta a szervezési, gazdasági és propaganda bi­zottságot — elnöke Zakár Zoltán, a városi tanács el­nökhelyettese lett —, mely­nek feladata lesz az előké­szület munkálatait konkré­tan irányítani, kapcsolatot tartani a jubileumi intéző bizottsággal és az ugyancsak tegnapi nappali létrehozott különböző szakbizottságok­kal. Tegnap ugyanis létrehoz­ták a nyolc szakbizottságot is: az iparit, a mezőgazda- ságit, a kereskedelmit, a közlekedésit, a kulturálist, az építésit, az idegenforgal­mit és a sport szakbizottsá­got. E bizottságok feladata, hogy készítsenek történeti anyagot, amely bemutatja a város történetét megalakulá­sától napjainkig, emellett konkrét operatív tevékeny­séget is kifejtenek. így pél­dául az ő tevékenységükhöz tartozik hogy szervezzék a város lakosságát a különbö­ző akciók — többek között a virágos Szolnokért vagy a tisztasági mozgalom — el­végzésére. V. V. Július 4-i, vasárnapi szá­munkban jelent meg az a vitaindító cikkünk, amely egy széleskörű NEB vizsgá­lat anyagára támaszkodva, a mindjobban elburjánzó, gátlástalan anyagiasság ve­szélyeire hívta fel a figyel­met. Cikkünkben a közvé­leményhez fordultunk, s kér­tük olvasóink véleményét, hozzászólásait, hogy közösen léphessünk fel e káros, tár­sadalmi rendszerünktől ide­gen, erkölcstelen jelenségek ellen. A beérkezett válaszok­ból közlünk egy csokorra valót — s várjuk kedves ol­vasóink további leveleit, vé­leményét. V­A cikk megjelenése után, szinte az első reagálások között érkezett egyik megyei vállalat igazgatójának leve­le: „...a Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat­nál a cikkben érintett sze­mély a mellékfoglalkozását megszüntette...” — írja és így folytatja: „...a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság nálunk is végzett vizsgála­tot. Kirívó, a szocialista er­kölccsel össze nem egyeztet­hető megállapításokat nem tett. Mindezek mellett rend­kívül hasznos és tanulságos volt a vizsgálat számomra, amelynek alapján a szüksé­ges intézkedéseket megte­szem. A vizsgálat után ed­dig is négy személy mellék­foglalkozású munkaviszonyát szüntettem meg, és továbbra is vizsgálom és figyelemmel kísérem, hogy a fennálló rendeleteknek megfelelően, csak olyan másodállás ke­rüljön engedélyezésre, amely indokolt." Az igazgató levelét, még- Inkább az abban jelzett in­tézkedéseket örömmel vet­tük tudomásul. Hozzá tenni­valónk csupán annyi: ilyen határozott és egyértelmű in­tézkedést várunk a kérdés­ben minden területen az il­letékes vezetőktől. Hangsúlyozzuk még egy­szer: ilyen intézkedéseket várunk és nem olyan állás- foglalást amilyet a megyei kommunista sportaktíván hallottunk egyik vezető sportfunkcionáriusunk szájá­ból. Bírálta lapunkat, ami­ért korábbi cikkeinkben szó- vátettük a sport területén tapasztalható erkölcstelen jelenségeket, munka nélkül szerzett magas jövedelme­ket E bírálatot természete­sen nem fogadjuk el. Vár­juk e helyett a megyei TS vezetőinek olyan válaszát, amelyben kifejtik, mit tet­tek. s mit kívánnak tenni ezután a megyei NEB által feltárt — és még eddig fel­táratlan — ügyekben, ho­gyan kívánják a sportélet­ben az anyagiasság elbur­jánzását megakadályozni. Szívesen adnánk helyt egy ilyen cikknek, tudva, hogy a megye közvéleményét e kérdés erősen foglalkoztatja. ír Néhány sor F. J. szolnoki olvasónk, vasúti dolgozó le­veléből: „A vitaindító cikk­hez kívánok hozzászólni, mi­vel a NEB ellenőrzés során megállapított és nyilvános­ságra hozott visszaélések a másodállásokkal és mellék- foglalkozásokkal felháborí- tóak. Fel kell lépni ezek el­len demokratikus rendsze­rünk szigorával. A szi­gorú fellépés egyszerűnek is tűnne, és nem is marad­na el soha, ha egyszerű em­berek követték volna el az efféle visszaéléseket Olya­nok, akik képtelenek magu­kat kimenteni, akiknek nincs szocialista összeköttetésük. Más a helyzet azonban a cikkben említett néhány esetnél Itt olyan magasabb beosztású személyek játsszák a főszerepet, akik meg van­nak nyugodva abban, hogy nem fogja cserbenhagyni őket a szocialista összeköt­tetés." Kedves levélírónk! Szeret­nénk megnyugtatni, hogy ezekben az ügyekben foly­nak a szükséges vizsgálatok, s a törvényeinknek megfe­lelő szankciók meghozatalá­tól senkit sem fog megmen­teni semmiféle valóságos, vagy inkább csak vélt szo­cialista összeköttetés. Figyel­je e vitánkat, s reméljük, örömmel olvashatja majd, amikor az ilyen intézkedé­sekről értesítik az erre kö­telezett vezetők szerkesztő­ségünket. ír Idézet még egy levélből: „Megvallom, régen vártam a szerkesztőség részéről ilyen megmozdulást. A gátlástalan anyagiasság ellen írt cikkre gondolok. A lap elgondol­kodtató írásaiban már nem­egyszer érintette e kérdést, amely szocialista társadalmi rendszerünk egyik legége­tőbb problémája. Mert ta­gadhatatlan, hogy e téren sok az igazságtalanság. Né­melyek — aránylag kis jö­vedelemért — inukszakadtáig dolgoznak, mások — nagy jövedelemért — kevesebb erőfeszítést tesznek, s túl ké­nyelmesen élnek. Mai tár­sadalmi rendszerünk óriási lépéssel haladt előre, de még sok a visszás helyzet, az anyagi igazságtalanság. Ta­núságot tesznek erről a hír­lapok bírósági ügyekkel fog­lalkozó cikkei, tv-adások, meg kinek-kinek saját ta­pasztalata. Ez az a pont te­hát, ahol tovább lehet és tovább kell most haladni szacialista társadalmi ren­dünknek. Ezért üdvözlöm a szerkesztőség megmozdulá­sát — és nagy várakozással tekintek a folytatás elé, tudva, hogy egyszerre nem lehet mindenben rendet te­remteni, de haladni, előre lépni, fejlődni ebben is le­het.” (írta B. J. mezőtúri olvasónk.) ír K. Cs. olvasónk, egészség- ügyi dolgozó. vitába száll egy példánkkal, s megvédi a főnökét: „Legtöbben kis­fizetésű emberek vagyunk. Őszintén örülünk annak, bogy a lap a NEB vizsgálat egyes részeit olvasóival meg­ismertette és ebben a témá­ban vitát kezdeményez. Eh­hez szeretnénk hozzászólni. Sző van a cikkben egy vá­rosi főorvosról, aki 3620 fo­rintos bérét másodállásokkal 7100 forintra tornázta fel. Városunk vezeti főorvosára illenek ezek az adatok." — Utána részletesen megírja levélírónk, hogy öt év óta, amióta nevezett főorvos be­tölti munkakörét, milyen sokat fejlődött a város egészségügyi ellátása. Nem írja, s nyilván nem is így gondolja, hogy ez csupán a főorvos tevékenységének kö­szönhető. Az azonban bizo­nyos, hogy érdemei vannak ebben, különben nem volna a Kiváló Orvos cím és más kitüntetések birtokosa. így folytatja ezután: „...Önök írták, hogy a másodállások és mellékfoglalkozások túl­nyomó részt hasznosak. Mi a főorvosunk két másodál­lását ide sorolnánk... A szer­kesztőség a kirívó számokat látta, mi a számok mögött látjuk és ismerjük az em­bert is." ír Egy téíefonbejelentés. Ez is egy egészségügyi dolgo­zótól. Csak a főszerkesztő­nek és csak telefonon haj­landó elmondani: „Önök csak a papíron kimutatható magas jövedelmekről irnak. Van ennél még erkölcstele­nebb is, amit soha semmi­lyen vizgsálat nem fog fel­deríteni. Akarnak rá kon­krét példát?" Igen, akarunk, kérjük jöjjön be, mondja el, vagy írja meg. Nem. ezt nem meri vállalni. Félti az állását. S elmondja a példát. Megnevez egy kórházi osz­tályt, annak a főorvosát. Pontos adatai vannak a be­tegforgalomról. Elmondása szerint a betegeknél köztu­dott, hogy távozáskor leg­alább ötszáz forintot illik adni a főorvos úrnak. Ke­vesebbért megsértődik. Szá­moljunk — mondja. Szoroz­zuk be ennek csak a felével a havi betegforgalmat. Be­szorozzuk. Hatalmas összeg jön ki. így fejezi be: „Tu­dom, hogy ezt úgy sem ír­ják meg, mert maguk is ke­rülhetnek a keze alá, lehet­nek még betegek.” Valóban az újságíró is lehet beteg — de nem ezért nem írtuk meg az ügyet. Ügy véljük, csak kivizsgált, bizonyított tényeket szabad a vitában nyilvánosságra hoznunk. Ez pedig nem bizonyított. A be­jelentés névtelensége miatt pedig nem is vizsgálható. Mégis jelezzük, mert ma­gunk is jelzésnek kezeljük a vitában ezt a bejelentést: Ilyen esetekkel is találko­zunk a mértéktelen harácso- lás eseteit vizsgálva. ír Várjuk olvasóink további leveleit, hozzászólásait, s változatlanul, egyre fokozó­dó érdeklődéssel várjuk — szeretnénk azokat is közölni — a vitában érintett szer­vek, személyek véleményét. i o Az ON érdekében ajánljuk... Szennyes ruhát őszig ne tároljon! TÉLI RUHÁT NYÁRON TISZTITTASSON! HA ÖN IDEJÉBEN TISZTITTAT: — nagy értékű téli felsőruháinak élet­tartama meghosszabbodik, — ezzel sok pénzt takaríthat meg, — így a tisztításra fordított költségek megtérülnek. A Patyolat vegytisztítás többet ér, mint amennyibe kerül. HOGY RUHAtA ÍOVABB J ARI SON. A PATVOLA1NAL USZWIASSONl I

Next

/
Thumbnails
Contents