Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-02 / 154. szám

4 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1971. július 2. GYURKÓ GÉZ At Ha péntek, akkor Firenze 2. Péntek — Pont ezen a helyen égették meg máglyán Sava- ranollát, aki... Mintha egy parázs itt ma­radt volna az egykori vesz­tőhelyről, úgy ugrottam odább. Félezer év után sem megnyugtató érzés úgy lát­szik egy megszállott ostoro­zó, a firenzeieket kegyetle­nt kemény prédikációival, aszkézisával egészen a mág­lya aljáig magával ragadó pap vesztőhelyén álldogálni. A máglya aljáig — mond­tam. Mert a megtért firenzei nép, a felülkerekedett signoria mellett és a mág­lya tövében maradt végülis, hogy végignézze haláltusáját annak, akit a minap még megszállottan követett. Nem, nem a tömeg volt áruló. Savaranolla volt irre­ális. S annak idején az ir­realitást keményen büntet­ték. Például máglyahalállal ötszáz évvel ezelőtt, itt a Firenzei Köztársaság főterén, ahol három évvel ezelőtt méter magasan állt a víz. Későn jött, fél évezredet késett, hogy Savaranolla m íglyatüzét eloltsa, de úgy tűnt, hogy ahhoz nagyonis Időben, hogy elpusztítsa Fi­renze kincseit. Majd min­den kincsét. Az emlékezetes fizenzei árvíz nyomai ma is láthatók, — a falakon. A zöld-hófehér Santa Mariadéi Fiore falain, a Santa Cro- cében Dante jelképes sírkö­vén, a Mediciek ősi palotá­jának megfekedetett kövein vont fehér csíkot az ár, amely behömpölygött az Uffizi termeibe, az évszáza­dos paloták, s tán’ évezredes kora gótikus házak lépcsőin kapaszkodott egyre feljebb. Hosszúkás, nemes ívű és veretű tányér. Ez az Arno völgye. S e tányéron és a tányér szélein helyezkedik el a fél milliós Firenze, meg­kapó összhangban a múlt és a legkorszerűbb jelen. Az utcákon van hol csak egy autó fér el, az is csak 500- as Fiat, van hol széles a su­gárút már, hogy négy sáv­ban hömpölyög a kocsi ára­dat, a kapualjakból a múlt­ba és a mélysötétségbe látni Itt, vagy üveg, színes beton hófehér tető veri vissza az ég kékjét, a szomszédos he­Azokat a műszaki alkotá­sokat, amelyek önműködően elvégeznek bizonyos előre meghatározott műveleteket (ezek irányulhatnak közvet­lenül az anyagi természetre, de pl. logikai feladatokra is) és közben bizonyos döntések meghozatalára is alkalma­sak, automatának nevezzük. Egy „közönséges” eszterga­pad nem tekinthető automa­tának; ha viszont összeköt­jük egy programvezérlésű berendezéssel, amely lyuk­szalagon tárolt program alap­ján automatikusan legyártja a munkadarabot, akkor ezt a két részből összekapcsolt rendszert már nevezhetjük automatának Az automatizálásnak az a feladata, hogy az ember ál­tal az iparban végzett irá­nyító munkát önműködő gé­Eladó 1 db. felújított Robur LO 2500 típusú tehergépkocsi Érdeklődni: Szolnok megye) Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vállalat Szolnok. Beloiannisz u 6. fél cm. Ügyintéző: EGRI LÁSZLÓ Telefon: 11—646 gyek zöldjét, a levegő áttet­sző lágyságát amott. Toscana fővárosa: Firenze. Három :sztendeje a pusz­tulás városa volt. Otthonosan járkálok utcáin: hogy kin­csei közös kincsek, hpgy múltja a jelen lehet és a jö- ' is, hogy kövei, amelyek mögül kihaltak az egykori signorok, ma is lüktető életre tekinthetnek, — ab­ban nekünk is részünk van. Csekélyke tán, de jogos ré­szünk van Firenze jelené­ben. Magyar tudósok, ma­gyar szakemberek egy cso­portja is dolgozott itt, hogy mentse, megmentse a rette­netes víztől a rettenetesen szép, a félelmetesen magá­val ragadó középkori fres­kókat, hogy megőrizzék Ti- ziano színeit, ami a világ kultúrtörténetének egy da­rabja. Jussomat jöttem vissza, — nézni! Nézem és lelkem rajta, ki­csit irigykedem is. Azt mondja az idegenvezetőnő, egy kutat díszítő szobor-cso­portra mutatva: — Ez kicsit gyengécske. A firenzeiek szerint az volt az érték, amit elfaragtak, míg ez a szobor kialakult. A kő! Michelangelo Dávidja mel­lett valóban elnagyoltnak tű­nik a kutat díszítő férfi alak, — de nem fércmunka. Művész alkotta! Egy műkin­csekben gyengébben eleresz­tett város, vagy ország igen csak nagy becsben tartaná egy kőié ■-’kori szobor remeket, amely a firenzeiek szerint „gyengécske”... A bőség nagyképűsége ez, nem a nagyképűség bősége, — kétségtelen, bár így is és mégis bosszantó. Hazagondo­lok, a naponta meg-meg- újuló harcra a műemlék vé­delemmel, vagy amiatt, hogy megőrizzük-megvédjünk a kor kórjától egy-egy követ, házfalat, ívet a kapu felett, vagy egy-egy épületet. Fi­renze belvárosa, az ősi Fi­renze, még ma is százezrek otthona, lakása, munkahelye, élete és halála — egységes és remekbe szabott műem­lék. Nem műemlékekből áll, hanem az egész az. Az épít­kezések szerkezete, a? utcák pi folyamatokkal, automa­tákkal helyettesítse. Ezzel a gyártás hosszabb távon ol­csóbbá, jobbá válik és min­denképpen gyorsabbá. Ezt a célt teljes vagy rész­leges automatikus irányítás­sal érjük el, amely vagy ve­zérléstechnikai (ebben a fo­lyamat nem hat vissza a ve­zérlésre, vagyis egy-egy el­lenőrző mérés hatására leg­feljebb leáll a folyamat, de a vezérlő program változtat­ni nem tud), vagy pedig sza­bályozástechnikai folyamato­kat foglal magába, (amely­ben a vezérlőprogram alkal­mas a minőségi követelmény betartására.) Mind a vezérlő, mind pe­dig a szabályozó műveleteket műszerek végzik és ellenőr­zik, amelyben igen fontos szerep jut az elektronikának. Az automatikus irányítás tehát emberi erő nélkül lét­rehoz, fenntart, megváltoztat, vagy megszüntet valamilyen műszaki folyamatot a terve­ző által megszabott program szerint. Az automatizálás társadal­mi hatásai egyelőre még be- láthatatlanok. Tendenciáját azonban a leghatározottab­ban pozitívnak kell ítélnünk, amely értelmében a műsza­ki berendezések egyre in­kább átveszik az embertől a nehéz fizikai és rutin szelle­mi munkát igénylő felada­tok elvégzését. vonalvezetése, évezredes emléke az embernek, aki a halott kőből 1 életet teremt. — Mindig templomot néz­ni? — morog, első hallásra jogosnak is tűnőén egyik útitársunk. Talán a tizen­ötödik templomot járjuk. De ezek végtére is lehet, hogy az isten imádására, de va­lójában az ember dicsőségé­re épültek. Neves és névte­len építészek, kőfaragók, szobrászok, festők, a mozaik művészei faragták, ívelték, tervezték, vakolták, vésték, rakták a házakat, a csipké­ket, a szobrokat, az ablako­kat. — nagyra, hatalmasra, az égre törően mind. Mert az ember mindig felfelé, egyre felfelé tört. A maga istenéhez. A teremtő, az örök és megőrizhető em­beri szépség, az alkotó hu­mánum felé. Péntek volt és Firenze. És szállodánk dolgozói sztráj­koltak. Bennünket magya­rokat és egy szovjet cso­portot azonban kiszolgáltak. És főztek is nekünk. És ta­karítottak is ránk. Mi „oda- átról” jöttünk, ahol a mun­ka szépsége talán még nem kézzelfogható, de elismert és mintegy törvénybe ikta­tott és a teremtő, alkotó ember nem megégeti Sava- ranolláját, — megmosolyog­tatja már. És dolgozik, ku­tat tovább. Például azon: hogyan lehet megóvni Ru­bens, Raffael színeit itt az Uffizi vásznain. A Ponto Vecchio arany­műveseinek talpa alatt, az évszázados öreg híd ívei között csendesen folydogál most az Arno. Csendesen és ártatlanul. Valóban: ő nem volt bűnös. A dolgát tette. Mikor megindult a hó a he­gyekben, megáradt! Miért nem tette a dolgát akkor az ember is. De ennek már három éve. Firenze újra a régi és min­dent elfelejtett. Magyar szó is csendül az öreg utcák kö­zött, száj táti turisták bá­mulják azt, amit talán se­rény kezű magyar szakem­berek adtak vissza a szájtáti bámulásnak. Na ugye Arno: mégis csak teszi a dolgát az ember! (Folytatjuk.) Tizennégy régi épületből szálloda Amszterdamban megnyílt- a Howard Johnson’s HoteL Az óvárosban 14 csatomapar- ti régi épületet alakítottak át szállodává, jóllehet az 1705 és 1745 között épült házak átalakítási költségén a város szélén új luxus szállót lehe­tett volna építeni. Az átépítés során az épí­tészeti jelleget, alaprajzot és homlokzatot nem lehetett megváltoztatni 176 vendégszoba létesült eb­ben az épületsorban, vala­mennyi káddal, zuhannyal ellátva, de mindegyik külön­bözik egymástól a belsőépí­tészeti kialakításban. A szálloda üzemeltetését megnehezíti, hogy az egyes épületek szintmagassága kü­lönböző. Mint minden, a „Howard Jonson’s”-hotelkonszemhez tartozó szálloda, ez is ren­delkezik étteremmel, vendég­lővel, bárral és gyors-büfé­vel, amely a külső közönsé­get is kiszolgálja. A szálloda megnyitásakor Howard Johnson elmondta, hogy még 18 ilyen szállodát fognak létesíteni Európa so­kat látogatott történelmi jel­legű óvárosaiban, melyek a KLM holland légijárat uta­sai által megközelíthetők. A modern tudomány és technika lexikona Automata — automatizálás É-ít >5 pari újdonságok A salgótarjáni Riolex Épí­tőanyagipari Vállalat új ter­mékekkel, korszerű építési eljárásokkal segíti a nagy­szabású lakásépítési prog­ram megvalósítását. Egyik új elemük a bitumo- perlit, amely 500x500 milli­méteres nagyságban, 60—150 milliméteres vastagságban készül. Az úgynevezett BIP-. lapokat tetőszigetelésre, a felmenő falazatok hő- és hangszigetelésére bitumen­ragasztással alkalmazzák. Ezt az elemet eddig csak helyszíni, keveréses techno­lógiával alkalmazták. Az új­donság az, hogy a lapok most préseléssel készülnek, így nyomószilárdságuk jóval na­gyobb a hagyományosnál. A praktikus elemből ma már naponta 1200 négyzetméter készüL Vakológép A vállalat másik újdonsá­ga az NSZK gyártmányú va­kológép. Alapanyagnak itt csak különleges minőségű gipszet használnak. A kötés ideje bár lassúbb a Struk­tur- és a márványgipszhez viszonyítva, de előnye a nagypontosságú úgynevezett glettelt, sima felületekhez ha­sonló falsíkok kialakítása. A gépi vakolás nyolcszorosán termelékenyebb, gyorsabb a hagyományosnál, ugyanakkor a vakolat műszaki és minő­ségi mutatói lényegesen job­bak annál. Az érdeklődők az ország bármely részéből elő­zetes megállapodást köthet­nek a vállalattal. A jövő építési technológiá­ja a könnyűszerkezetű vázak tömeges alkalmazása. A vál­lalat a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek által gyártott DEXION-Salgóval közösen is részt kíván venni a prog­ramban. Elsősorban hétvégi nyaralók, vikendházak gyár­tásával, kivitelezésével se­gítik a magányos építőket. Az acélvázas szerkezetek felhasz­nálásával készült épületekre könnyű súlyú fal és födém- szerkezetek építhetők. A fa­lazóanyagot a Riolex gyárt­ja, faroslemez-perlitszendvi- csekből. Egy ilyen elemből készült 4X4 méteres alapte­rületű nyaraló egy nap alatt építhető fel. Irányáruk négy­zetméterenként 1000—2000 forint között van. A tereptől függetlenül Több tipusház-tervet is ké. szítettek. Ezek a házak az elemekből egyszerűen, gyor­san, házilag is összeszerelhe­tek. A panelszerkezetek tar­talmazzák a nyilás-zárókat is. Az épületek önhordó szer­kezetűek. A tereptől függet­lenül csővázra vagy hagyo­mányos építőanyagból ké­szült alapokra is lerakható. Az építők gondjait enyhíti, hogy a vállalat az építésre külön brigádokat szervezett, amelyek a megrendelő kí­vánságára elvégzik az épü­let összeállítását. Szegedi Ifjúsági Napok Az idén ötödször rendezik meg a fiatalok seregszemléjét Szegeden, a szabadtéri játékok idején július 31-től, augusztus 2-ig. E napokon Miskolcról, Egerből, Salgótarjánból, Debre­cenből, Szolnokról, Győrből, Tatabányáról, Budapestről, — Szombathelyről és Kecskemét­ről indítanak külön ifjúsági vo­natokat. Autóbusszal érkeznek Veszprém, Zalaegerszeg, Kapos­vár, Pécs. Székesfehérvár és Szekszárd fiataljai, hogy részt vegyenek a KISZ szegedi városi bizottsága és az Express utazá­si iroda rendezvényén. A programban a városnézé­sen, a fesztivál műsorának megtekintésén kívül — sokféle szórakozási lehetőség kínálko­zik. Karnevál, utcabál, zenés műsor: Express-show, orgona bemutató, őszibarack k’állítás. borverseny. nyári tárlat. Fel­lépnek a salgótarjáni Országos Amatőr Könnvűzenei Fesztivál díinvertesei Megnézik az Állami Népi Egvüttes vendéff-’átékában az Ecseri lakodalmast, és Mu­szorgszkij: Borisz Godunov cí­mű oneráiát a Dóm téren. A Szegedi Ifjúsági Napok ven­dégei különböző rendezvén vek­ben vesznek részt <KS) Film Jeanne d’Arc-ról Gleb Panfilov fiatal szov­jet filmrendező filmet szán­dékozik alkotni Jeanne d’Arc-ról, a francia nép hős­nőjéről. A forgatókönyv alapjául a „Jeanne d’Arc élete” című novella szolgál, amelyet ugyancsak Panfilov írt. „Engem — mondja a ren­dező — Jeanne életének drámájában nem az ítélke­zés, nem a kivégzés érdekel, hanem az, hogy ez az egy­szerű parasztlány miként vált a szabadság, a hazafi- ság, a nemzeti szellem jel­képévé”. Azúrkék perzsabunda Világoskék színű karakül- bőrt adó, új juhfajtát te- szésztettek ki a Szovjet Tád­zsikisztán fajtanemesítői: J. Abduszamadov, D. Bojko, U. Szadrijev, M. Tasmatov, a „Kabidijan” törzstenyész- telep tudósai és zootechni- kusai, és mások. A mágnesvasút A jövő vasútja szinte zaj­talanul és teljesen gázmen­tesen fog egy mágnespámán lebegve tovasuhanni és a sű­Az új karakül-prém szí­nén kívül még a gyapjú­fürtök egyedül rá jellemző mintájával és különösen észrehevető csillogásával tű­nik ki.. Ez a szép, hullámos prém csodálatos színezete miatt az „azúrkék ég” költői nevet kapta. világpremierje művet erős mágnesek tart­ják fenn és ezek vezetik a megfelelő nyomközben is. Meghajtásáról egy elektro­rűn lakott településeket gyorsan összeköti egymással. Ennek a mágnesvasútnak az első tesztverziója a napok­ban ünnepelte világpremier­jét a münchenj Messer- schmitt—Bölkow—Blohm vállalat gyártelepén, A jár­motor gondoskodik, ami li­neáris indukciós áramot ter­mel. Konstruktőrök elkép­zelése alapján a magastelje­sítményű gyorsvasút órán­ként 600 kilométeres sebes­ség elérésére is képes lesz. Kincskeresők Két angol fiatalember egy amerikai társaságában nagy kincskeresésre indult Repü­lőgéppel mentek Costa Ri­cába, hogy onnan egy kis csónakon elinduljanak a Csendes-óceán egy lakatlan szigete, Isa de Coco felé. Ott van ugyanis elásva állí­tólag Lima városának rég eltűnt aranya. A fiatalembe­rek 600 fontért vásárolták meg a kutatás jogát A két fiatalember megál­lapította, hogy Lima városa a kb. 25 millió font értékű aranyat és más értéktárgyat Simon Bolivár győztes kato­nái elől akarta a lakatlan szigetre menteni, s erre az éppen Lima kikötőjében horgonyzó Mary Dier nevű hajót találta alkalmasnak. Remélték, hogy Bolivár az angol lobogó alatt hajózó szállítóeszközt nem meri megtámadni. Nem ismerték azonban a hajó kapitányát, egy Thom­pson nevű skótot. Tomphson megölette a városi tanács által a kincs őrzésére kiren­delt hat őrt, egy lakatlan szigetre vitte és elásatta a kincset, amelynek aztán nyoma veszett. Több expe­díció foglalkozott már fel­kutatásával — eredményte­lenül. Lima város archívu­mában megtalálható a kincs részletes jegyzéke is. Dreg emberek az Egyesült Államokban A amerikai szenátusnak az öreg emberek problémái­val foglalkozó különbizott­sága felhívta a figyelmet az öregek életkörülményeire. A 65 évnél idősebb amerikaiak egyenegyede nyomorog és számuk állandóan emelke­dik: ma már csaknem 5 millió. E szomorú helyzet okai: az állandóan növekvő drágaság, a költséges orvosi kezelés, a magas adók, az alacsony nyugdíjak, stb. A bizottság javasolja, hogy a nyugdíjak alsó határát az eddigi 64 dollárról emeljék fel 100 dollárra. Tavaly az öregek személyenként átla­gosan 700 dollárt költöttek orvosi ellátásra (az utóbbi két évben e kiadások 42 szá­zalékkal drágultak.) Engels könyve „sérti” a Franco-államot A spanyol kormány betil­totta Friedrich Engels „A család, a magántulajdon és az állam eredete” című mű­vének kiadását és forgalom­ba hozatalát. A bíróságok — hangzik a rendelkezés — a tilalom megszegését mint bűncselekményt üldözik. A madridi igazságszolgáltatás azt állítja, hogy a májdnem száz évvel ezelőtt megírt könyv sérti a Franco-álla­mot Az olimpiai játékok első győztese így nevezte Willy Dau- me, az 1972. évi olimpiai játékok szervezőbizottságá­nak vezetője Herbert Reh­bein Bázelben élő német zeneszerzőt, miután olimpiai fanfárja a döntés második fordulójában 31 szavazattal 19 ellenében győzelmet ara­tott. Daume a kompozíciót hagyományosnak, vidámnak, muzikálisnak ás pátoszmen­tesnek nevezte. s megállapí­totta róla, alkalmas arra, hogy sikere legyen az egész világon. A fanfár melódiá­ját egyébként 917 beküldött pályázatból választották ki, amelyek közül hat került a döntőbe. — A 49 éves Her­bert Rehbein Hamburgban nőtt fel és az ottani konzer­vatóriumban hegedűt zon­gorát és klarinétot tanult Az Észak-Nyugatnémet Rá­dió koncertmestere volt Hamburgban. 1954-ben köl­tözött Bázelba és tíz éven át a bázeli stúdióban tevő; kenykedett

Next

/
Thumbnails
Contents