Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-08 / 133. szám

1971. Június 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Vasútorvosok tudományos értekezlete Szolnokon Immáron harmadszor ren­dezi meg — június 10-én és 11-én — a szolnoki MÁV kórházban a Tiszántúli Va­sútorvosok Tudományos Ta­nácsa és a Vasutasok Szak- szervezete Társadalombizto­sítási Osztálya a tiszántúli varútorvosok tudományos ér-• te kéziét ét A kétnapos ta­nácskozás fő témája — amelyhez a hazai és a kül­földi orvosi műszergyárak bemutatói is csatlakoznak — a vasútüzemi balesetek tra­umatológiai, ortopédiai és rehabilitációs problémái. Az értekezletre mintegy százhúsz vendéget várnak. A két nap alatt 30 előadás hangzik majd el, melyeket neves hazai vasútorvosok — szegediek, záhonyiak, debre­ceniek, budapestiek . és a verídéglátó szolnokiak — tar­tanak. Részt vesznek a tu­dományos ülésen vendégként a szombathelyi és a pécsi vasútorvosok képviselői is. Az előadásokhoz több fel­kért hozzászóló mondja el a különböző témákban a gya­korlati munkája során szer­zett tapasztalatait. A felkért hozzászólók között neves külföldi szakembereket is üdvözölhetünk. így dr. Det- re István — dr. Fekete Im­re „Néhány adat polytrau- matizált sérültjeink ellátá- Ivan Pavlovics Mortyikov és dr. Anatolij Petrovics Kúra- kin leningrádi akadémikusok számolnak be a témában szer­zett tapasztalataikról. Dr. Gerhard Roosschüz stuttgár- ti orvosprofesszor a wür- tenbergi rehabilitációs inté­zetek igazgatója — a rehabi­litációval foglalkozó témák egyik felkért hozzászólója. A kétnapos tudományos tanácskozás ideje alatt a magyar és a külföldi mű­szergyárak számos nagy fi­gyelemre méltó orvosi segéd­eszközt mutatnak be. A bu­dapesti Gyógyászati Segéd­eszközök Gyára hagyomá­nyos művégtagokat állít ki. A bécsi Wiennatone gyár bioelektromos kezeket, kü­lönböző hallókészülékeket; az Elektroniküs Mérőműsze­rek Gyára Zwönitzből elek­tronikus betegellenőrző ké­szülékeket (tőlük vásárolta e készülékeket a szolnoki MÁV kórház is), a párizsi Proteor cég világszabadal­mát, a hidraulikus műlábat mutatja be a kiállításon. Természetesen ott lesznek a gyárak vezérképviselői is: Antal István igazgató Buda­pestről, Kurt Ringer műsza­ki igazgató Bécsből, Günter Müller igazgató és Rolland Schnabel főmérnök Zwönitz­ből és Palfray úr a párizsi Proteor cég igazgatója. A kórház épületében a ta­nácskozás ideje alatt egy másik kiállítás is lesz; a vasutas szakszervezet képző- művészeti iskolájának nö­vendékei mutatják be alko­tásaikat az érdeklődőknek. /MEZŐGÉP vállalatok afc aratásért Június 10-én a léét, Szol­nok megyei mezőgazdasági gépgyártó és szolgáltató vál­lalat, az AGROKER, a ter­melőszövetkezetek területi szövetségei munkamegbeszé­lést tartana^ Szolnokon. Té­ma: az aratás jó kiszolgálá­sa. Magyarán, felmérik, hogy a nagy munkához mi­lyen alkatrészeket, pótalkat­részeket szeretnének gyorsan megkapni a termelőszövet­kezetek, állami gazdaságok. Az igényeket a tsz-szövetsé- gek és az AGROKER ter­jesztik elő. A két MEZŐ­GÉP vállalat pedig arra ad választ, lehetőségeikhez mér­ten rpivel tudnak gyorsan segíteni. Intézkedés a képesítés nélküliekről Az alsófokú oktatási intéz­mények oktató-nevelő mun­kája1 személyi feltételeinek javítása, a képesítés nélküli­ek számáhak csökkentése ér­dekében a művelődésügyi minisztérium intézkedést adott ki, amely hangsúlyoz­za: a nyugdíj korhatárt el­ért, de egészséges és dolgoz­ni akaró pedagógust (tanárt, tanítót, óvónőt) ne kénysze­rítsenek a kinevező szervek nyugdíjba, az ilyen pedagó­gust ösztönözzenek további szolgálatra. Megyei UHV és ÖHV döntő — kisszámú érdeklődő Vasárnap rendezte meg az MHSZ Szolnok megyei veze­tősége az 1971. évi Ottörő Honvédelmi verseny és ösz- szetett Honvédelmi Verseny megyei döntőjét. Mindkét versenyben az új rendszer­nek megfelelően vívtak egy­mással küzdelmet a döntő­be jutottak. Vagyis az ed­digiektől eltérően mind az UHV-ban, mind az OHV- ban a négyszáz, illetve ezerkétszáz méteres táv vé­gig futásán kívül csupán a kézigránát dobásban és a lövészetben kellett ügyessé­güket bebizonyítaniuk a ver­Versenyeznek az úttörő fiúk, vajon melyikük lesz az ügye­sebb? senyzőknek. Természetesen mindkét számban volt teszt verseny is, öt-öt kérdésre kellett választ adniok a résztvevőknek. Sajnálatos, hogy a benevezések ellenére Túrkevéről egyetlen ver­senyző sem jelent meg, Me­zőtúrról is csupán az úttörők vettek részt a megyei dön­tőn. Ami a versenyen az első pillantásra szembetűnő volt: sokkal kevesebb részt­vevő indult mint a korábbi években. A különböző korcsoportok­ban, illetve kategóriákban a következő eredmények szü­lettek. Úttörő Honvédelmi Verseny Űttörő leány II. kcs.: I. Egri Katalin, Szolnok Ac­him úti isk. 2:45.4, 2. Ba­logh Magdolna Besenyszög. 3:18.1, 3. Gulyás Erzsébet Cibakháza, 3:34.4. Űttörő fiú II. kcs.: 1. Bindics Gábor Kenderes 2:26.5, 2. Rigó László Jászladány 2:38.2, 3. Nehéz Dezső Mezőtúr 2:56.7, Űttörő leány I. kcs.: 1. Ri­maszombati Júlia Karcag, 3:11.4, 2. Hajdú Katalin Ti- szakürt 3.24, 3. Holló Ibo­lya Kunhegyes 3:42.2. Ottörő fiú I. kcs.: 1. Legez^ László Mezőtúr, 1:34.8, 2. Ágoston Imre Kunhegyes, á:13, 3. Bo- zsó Gyula Szolnok, Áchim úti isk. 2:42.2. Összetett Honvédelmi Verseny Középiskolás leány: 1. Horváth Róza, Karcág, Gá­bor A. Gimn. 5:41.7, 2. Nagy Edit Szolnok, Tiszaparti Gimn. 7:07, 3. Korpás Fran­ciska T.-szentmiklós járás, Fegyvemeki gimn. 6:51. Ifjú­sági fiú;, 1. Szőke János, Kunszentmárton j., Cibakhá­za 4:40.7, 2. Szarka Péter Kisújszálás 5:21.8, 3. Tóth István Törökszentmiklós vá­ros 5:41. Középiskolás fiú: 1. Lencse András Szolnok Ti- Tiszaparti Gimn. 4:46.8, 2. Vízkeleti József Törökszent­miklós Bercsényi Gimn. 5:14.6, 3. Rácz István Kun­szentmárton Gimn. 5:52.6. Felnőtt férfi: 1. Ráczkevei Lajos Kunszentmárton járás Cibakháza 4:17.7, 2. Hegedűs József Törökszentmiklós já­rás Kuncsorba 4:23.2, 3. Ka­lóz Ferenc Szolnok, 5:23.5. Felnőtt nő: 1. Szőke Eszter Kunszentmárton járás, Ci­bakháza ÁGV LK 8:01.3, 2. Bozsó Katalin Szolnok vá­ros, Tiszamenti Vegyiművek 6:53.4, 3.vKele Ibolya Karcag 629. ITSK 4:31.3. Az UHV és az ÜHV döntő résztvevői felsorakoztak az eredményhirdetésre ÉPÍTŐK NAPJA Igazi sátoros ünnep volt Madárfüttyös, napsugaras nyári reggel ballagtam a Tisza-ligetben, Meghívóm volt erre a vasárnapra. Vál­lalati ünnepségre szólt, de nem akármilyenre. Olyan vállalatot, — s dolgozóit — ünnepeltünk, amely huszon­két éves az idén. És mind­annyiunknak adott szépet, újat már. A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozóinak „építők napjára” voltam hivatalos. A hivata­losságot azonban, hamar fe­ledtem. Kora reggeltől dél­utánig magam is egy ünnep­lő, örvendező ember voltam. Sátorváros fogadott. S egy tábla, amit nem tudok nem idézni: „Szeretettel köszönt­jük minden dolgozónkat és vendégünket az 1971. évi építők napján!” így volt he­lyes. Bárki legyen is ott a vendég, az első üdvözlet a munkásoké. Pedig vendég, jó szívvel köszöntő sok volt. Még cso­dálkoztam is. Nemcsak a megyeközpont vezetői, távo­li kis városok küldöttei is jöttek. Dehát ez természetes, hiszen az építők Szolnok megyében dolgoznak. Az óriás sátorvárosban délelőtt hűsöltek, délután oltalmat kaptak fejük fölé- a záporban. Másfél ezer épí­tő, családostól. A sátrakat a KISZ fiatalok húzták fel. Erről az ifi bravúrról eszembe jutott a KISZ le­gények tavalyi nagy tette. Fehérgyarmaton 1970 őszén új nevet adtak egy utcának. A Szolnoki utcában egy már­ványtábla és százkilenc ár­vizes család új háza őrzi a KISZ-védnökség, a szolnoki építők emlékét. A mi megyénkben ez a vállalat fennállása óta har­mincezer embernek épített új otthont. És hány új gyár, iskola, kórház? Csak az idei munkák nagy j át említem. Ök építik a szolnoki új vas­útállomást, alakit jak a, régi járműjavítót a Diesel-prog­rarft bevezetésére, új rizsrak­tárt és szerszámgépgyárat húznak fel Karcagon, vegyi­anyag óriástelepet Török- szentmiklóson, hajó- és da­rugyári üzemet Tiszafüre­den. S mindösszesen az idén pontosan 967 lakást. Renge­teg munka. Hétszázhatvan- két millió forint értékű ... A sátrak három oldalról, közbüi nagy teret hagyva, körülvették az ünnepi emel­vényt. Az elnökségben ülők bizony izzadtak a napon, de a sokaság hűsölt a sátrak­ban. Ügy hallgatták meg Tabák Lajos, a szakszerve­zetek megyei tanácsa elnö­kének köszöntőjét. Aztán Rédler Károly igazgató elé sűrű sorokban jöttek is a leg­jobbak. A minisztériumi, ki­váló dolgozó kitüntetést Elek János, Madarász György, Ba- na László és Fehér Imre ér­demelte. A vállalat igazga­tója Tóth Jánost, a megyei pártbizottság titkárát köszön­tötte, alti az építőipar sok éves pártfogolásáért ugyan­ezt a kitüntetést kapta. Ez­után százegy derekasan munkálkodó építő vette át a vállalat kiváló dolgozója ki­tüntetést. A sorban harminc­hét 20 éves következett. Nem fiatalok. Olyan harminchét ember, aki ennél a 22 éves vállalatnál kerek húsz esz­tendeje keresi kenyerét. — Arany törzsgárda jelvény, 700 forint volt a jutalmuk fejenként. Az építők férfiemberek. Néhány nő azért volt a ki­válóak között cs egy lány, Vincze Julianna sok társa­dalmi munkájáért, a KISZ legszebb kitüntetését, az aranykoszorús jelvényt vette át Török Tamástól, a KISZ vállalati bizottságának titká­rától. Delet harangoztak, amikor mindenki a terített asztalok­hoz ült. Ezerötszáz terítékes ebéd volt az. Hurka, kol­bász, ízes pecsenye, hideg sör, jófajta bor oltotta az ünneplőik éhét-szomját. Dél­után zenekarok álltak a mikrofon elé, az . ünnepi emelvény mögött munkához kezdett a céllövölde, az épí­tők gyerekei a körhintánál várták sorukat. Szóval vidám vasárnap volt, igazi sátoros ünnep. .— sóskúti — Táncos Erzsébet, az ötös számú föépítésvczetoség ifjú, ki­váló dolgozójának gratulál Rédler Károly igazgató (f.: — gacsák —) Szivárvány gálaest Szolnokon A Szolnoki Nyár ’71 kere­tében ma este fél nyolc órai kezdettel a szolnoki múzeum udvarán fellépnek a Szivár­vány műsorsorozat legrta- gyob sikerrel szerepelt szó­listái, öntevékeny művész- együttesei. A műsor szerkesztői az előadást a klasszikus stílű múzeumudvar adottságainak megfelelően állították ösz- sze. Elsősorban ének- és ze­nei szólisták lépnek dobogó­ra — Almási Klára, Juhász Erzsébet, Gyalog Magda, Egyed József, Lukácsi Huba és Meleg Károly — de jóné- hár.y együttes is helyet kap a műsorban, így a jászberé­nyi Palotási János énekkar és az ÁFÉSZ — Déryné Mű­velődési Ház irodalmi szín­pada, a szolnoki járműjavító munkáskórusa, a tuykevei altalános iskolai diákotthon énekkara és az Egerben is aranyéremmel jutalmazott tiszaföldvári Hajnóczy diák- színpad. KGST-kutatók Tiszaföldváron Csütörtökön nyölc szocia­lista ország mezőgazdasági tudományos kutatói, látogat­nak el a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezetbe. A ha­zánkban tartózkodó KGST- delegáció a szegedi kutató- intézetből jövet ismerkedik meg a tiszaföldváriak össze­hasonlító kísérleti parcellái­val. Dr. Szabó Béla, Állami­díjas termelésvezető mutatja be a szövetkezet gazdálkodá­sát testvérországok-beli kol­legáinak, majd a helybeli szakemberekkel együttes esz­mecserén „dolgozzák fel” a tapasztalatokat. Eső után köpönyeg? Tényeiben és következtetéseiben igen sokat mondó szó­párbaj zajlik az Élet és Irodalom hasábjain. Az „És” glosszaírója a lap május 29-i számában kifogá­solta, hogy a miskolci filmfesztiválon bemutatott Vallomás című film — enyhén szólva — mennyire „aktualitását” ve­szítette. A filmben a szentesi Termál Tsz volt elnöke vall a gazdaságért áldozott munkásságáról, emberi habitusáról és a közös gazdaság eredményeiről. A film két évvel ezelőtt készült, azóta sok minden meg­változott a tsz. és elnöke körül. A miskolci bemutató azon a napon volt, amikor a híres kertészgazdaság öngyilkos fő­könyvelőjét temették. Ekkor már az elnök előzetes letartóz­tatásbán várta sorsának további alakulását. Az „És” június 5-i számában a filmesek nevében Ná- dasy László rendező válaszolt a glosszára és a szerkesztőség is közzétette állásfoglalását. Az „És” a Szabad Földben közölt hosszabb cikkre hivat­kozik, amelyben feltárják — Szentesi tanulságok címmel — a tsz-ben leleplezett visszásságokat. A nagyhírű közös gazdaság — amelyről kiderült, dehogy is volt közös — az elmúlt «évet 90 millió forint mérleghiány­nyal zárta, amiből 60 millió forint a tényléges veszteség. Megállapítja a cikkíró, hogy Virágos Kiss István, a tsz volt elnöke, valójában egy kalandor kiskirály volt, saját zsebre is dolgozott. A tsz költségén — csalóiem egymillió forintért — háztáji üvegházat építtetett magának, amelynek évi hoza­ma megközelítette a félmilliót. A gazdaság tavalyi reprezentációs költsége meghaladta az 500 ezer forintot, az „elnökhelyettes”, akit Szentesen so­sem látott a tagság, egy kisebb vagyonért bérelt budap|sti lakásban „vezette” a tsz fővárosi irodáját, — ahol nyolc al­kalmazott dolgozott. A gazdaságnak összesen hatszáz dolgozó tagja volt, — és ezerhatszáz alkalmazottja. Nem az „És”, kontra filmesek vitához való hozzászólás igényével írtuk le mindezeket, nem is a népszerű hetilap hasznos glosszáját akarjuik bírálni, amikor azt állítjuk, hogy a legfontosabb következtetések levonásával még adósak va­gyunk. Igazat adunk a filmrendező álláspontjának is, hiszen nem vagyunk annyira naivak, hogy azt higgyük; a forgató- csoport mindenkik ellenére készítette a Virágos Kisst fel­magasztaló filmjét. A napnál is világosabb: amikor a film készült, olyan hivatalos értékítélet övezte a szövetkezet vezetőit, elsősor­ban az elnököt hogy a Vallomás csak így készülhetett el. Babits örökérvényű igazsága jut eszünkbe: vétkesek közt cinkos aki néma. Nem hisszük el, hogy -senki, de senki ne tudott volna a tagság pénzén épült csaknem egymillió forintos maszek üvegházról! Senkinek sem tűnt fel az elnöfe túlzott vendég­szeretete? Senki sem tette szóvá, hogy miért annyira gaval­lér az elnök, — azok kárára, akik kapálnak, gyomlálnak az eltékozolt pépzért?! Hogyan lehetséges az, hogy egy ilyen tnammutgazdaságnak olyan ember legyen az „elnökhelyet­tese”, akit nem választott meg a tagság? Senki sem avat­kozhatott bele, hogy hatszáz kétkezi tagnak ezerhatszáz al­kalmazottja volt? Nem tűnt fel, hogy ezek a tsz-tagok váltak tulajdonképpen alkalmazottakká saját gazdaságukban! Ügy hisszük, hogy ezek a kérdések is a szentesi tanul» sások közé tartoznak. — ti —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents