Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-05 / 131. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. június 5. Repiilőgépeltérítés, diplomatarablás 5, __ S zínhely: München és Zürich A repülőtársaságok többsége, a Pan American, a BOAC, a SAS és a többi 1970-ben olyan utasítást adott pilótáinak, hogy a re- pülőgéprablás esetén a pilóta köteles engedelmeskedni a fegyvereseknek. Ez a döntés egy rendkívül egyszerű számítás következménye. — Még mindig olcsóbb leszáll- ni egy idegen repülőtéren, ott gondoskodni az utasok ellátásáról és hazaszállításá- aról, majd visszaszállítani a gépet, mintsem elveszteni egy sokszor — tízmillió dollár vagy még nagyobb értékű repülőgépet — nem is szólva a veszélyeztetett emberéletekről. (Amikor az amerikai repülőtársaságok ezt a döntést hozták, annak a repülőtérnek az adatait kérték be, amely a legtöbbször szerepel a repülőgéprablásokban. Az Egyesült Államok-beli Miami repülőtérről van szó. Ezen az egyetlen amerikai repülőtéren 1970-ben valamivel több mint hatmillió légiutas fordult meg. Az egész Egyesült Államokban 1967- ben 130 millió légiutas volt és mivel naponta 40 000-rel nő az utasok száma, rendkívül nagy a kockázat a repülőgéprablóik elleni tűzharc esetén.) Fegyveres Imre Dajan fiárt Nem engedelmeskedtek azonban a fegyvereseknek egy NSZK-beli és egy svájci esetben. A müncheni repülőtéren 1970. február 10-én rendes időben szállt le az El A1 nevű izraeli légitársaság Tel Avivból Londonba tartó repülőgépe. Az utasok a tranzitváróteremben hallgatták a hangszórót, a pilóták kérték a londoni utasait, hogy szálljanak vissza a repülőgépre. Az utasok között volt egy 23 éves fiatalember. Assaf Dajan, Moshe Dajan izraeli hadügyminiszter fia is. Az utasok elindultak az autóbusz felé, ám a pilóta és a másodpilóta észrevették: négy fiatalember közeledik az autóbusz felé, kezükben pisztoly és kézigránát. A négy férfi — egy Palesztinái ellenállási szervezet tagjai — az El A1 gépet és mindenekelőtt utasát, az ifjabb Dajant akarták elrabolni. Azt hitték, hogy nem a fiúról, hanem az apáról van szó. Az autóbusz sofőrje meghallotta a négy fiatalember és a pilóták szóváltását, gyorsan bezárta a busz ajtaját. A kiáltozásra a repülőtéren szolgálatot teljesítő nyolc határrendőr géppisztolyhoz kapott és az autóbusz felé rohant. Már futás közben lőttek a busz előtt álló fegyveresekre, a Palesztinái ellenállókra, két férfi azonnal megsebesült, a másik kettő pisztolyából visszalőtt, egyikük eldobta kézigránátját is. A partizánok és a határrendőrség közötti tűzpárbajnak egy halottja és tizenegy sebesültje (rendőr, utas, ellenálló) volt; a célt, Dajan elrablását a palesztinéi ellenállók nem tudták megvalósítani. Egy esztendővel ezelőtt történt egy másik, sok szempontból hasonló repülőgép- rablási kísérlet Zürich Klo- ten nevű nemzetközi repülőterén is. 1969. február 18-án az El A1 légitársaság menet- rendszerű járata, amely Amszterdamból Tel Avivba tartott, zürichi tartózkodása után éppen megindult a kifutópálya felé, amikor egy Volkswagen tűnt fel és amint közelebb ért a repülőgéphez, utasai a nyitott ablakon keresztül géppisztoly- tüzet zúdították a Boeing- gépre. A repülőgép személyzetének öt tagja megsebesült, a másodpilóta nem sokkal később belehalt sérüléseibe. Érdekes folytatás A repülőgépről, válaszként a tüzelésre, a hirtelen felrántott ajtóból több lövést adtak le az autóra. A repülőgépből biz izraeli biztonsági szolgálat Mordehaj Ra- samin nevű embere lőtt. (Az El Ál izraeli légitársaság gépein ugyanis a biztonsági szolgálat egy-egy fegyveres emberét js elhelyezik.) Rasamin lövései eltalálták az autó egyik utasát, Abdel Moszin Haszant. A lövöldözésre hamar odaérkeztek a repülőtéri rendőrök, megadásra szólították fel az autó életbenmaradt három utasát. Mindhárman a Palesztinái Népi Felszabadítási Front tagjai voltak és két alternatívát beszéltek meg a támadás előtt. A Front utasítása szerint lehetőleg úgy kellett végrehajtaniuk a támadást, hogy megkíméljék az ártatlan utasokat. Az első elképzelés aiz volt, hogy a hirtelen megálló gépbe beugranak és kényszerítik a pilótákat, hogy ne Tel Avivba, hanem egy más repülőtérre menjenek — a másik terv csak a gép megrongálását írta elő. A Palesztinái Népi Felszabadítási Front egyébként azzal indokolta fellépését, hogy az El A1 Légitársaság tulajdonképpen álcázott katonai szervezete Izrael államnak, mert a légi- társaság gépei fegyvert és lőszert is szállítanak. A zürichi támadások rendkívül érdekes folytatása volt; Úer indult az életben maradt három palesztinai gerilla ellen a következő vádak alapján: előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés (Joran Perez másodpilótát lelőtték), súlyos testi sértés, (öt sebesültje volt a támadásnak), robbanóanyag bűnös alkalmazásának kísérlete és tiltott fegyverviselés, (az elfogottaknál több automata fegyvert, ezekhez szükséges lőszert, kézigránátot és rabbanóanyagokat találtak), svájci felségterület megsértése — és a legérdekesebb, jogilag új vád: légiközlekedés veszéyeztetése. Vádat emelt az ügyészség Mordehaj Rasamin, az izraeli titkosszolgálat tagja ellen is, aki lelőtte Abdel Moszin Haszant. A perre a winter- huri bíróságon került sor és ott végül is elítélték az arab gerillákat, viszont felmentették az izraeli biztonsági szolgálat emberét, aki közben előlépett és mint Golda Meir miniszterelnökasszony személyi testőre kapott beosztást. Keskeny választó vonal A zürichi történetnek azonban nem a per volt a befejezése, hanem egy politikailag fontos lépés. Nem sokkal az esemény után Kairóban az egyiptomi szervek egy hivatalos nyilatkozatban elhatárolták magukat a repülőtéri támadástól, majd később, bizonyos fokig utalva a kloteni repülőtéren eldördült lövésekre, de egy, az athéni repülőtéren történt hasonló üggyel kapcsolatban az A1 Ahram c. félhivatalos lapnak tekinthető újságban a következő megjegyzés jelent meg: „Nem minden izraeli célpont ellen külföldön végrehajtott támadás használt feltétlenül a palesztinai ügynek... Nagyon keskeny vonal választja el azokat az incidenseket, amelyek kedvező reagálást keltenek, azoktól, amelyek ellenséges érzelmekhez vezetnek”, — írta a kairói lap, majd hangsúlyozta, hogy a palesztinai ellenállási mozgalom harcosai számára számos olyan harci feladat adódhat, amelynek eredményes megvalósítása nemcsak, hogy nagyobb hasznot hajthat az ügynek, hanem azt nem is lehet kihasználni arabellenes propagandára. Elsősorban az Izraelnek szóló fegyverszállítások és lőszerutánpótlás megakadályozását, valamint fontos — és a fegyverellátás szempontjából számbajöhető — külföldön lévő izraeli épületek megszállását említették a példák között. (Következik: Gépeltérítések vasárnapja) Százhuszonöt éve Ipari kémkedés F ranciaországban A nyári hónapokban az ország közérdeklődésének előterébe újra fokozott mértékben kerül a Balaton. Ez év tavaszán 125 esztenmegindítása is, 1846. április 2-án kiadta a „Balatoni gőzhajózás” című, 34 oldalas röpiratát. Széchenyi kőbe- íaragott szobra ma ott áll a balatonfüredi sétányon, emlékeztetve a balatoni hajózás megteremtésében szerzett érdemeire. Röpiratában tengernek nevezi a Balatont, mert a tenger áldásait jelenti ; nemzeti összefogást hirdet, hogy ezek az áldások közhasznúvá váljanak. De kis könyvében arról is vall, hogy az áldozatot elsősorban a helyi érdekelteknek kell hozniok, a három balatoni megyében, mina részvényjegyzést, hangoztatva, hogy a hajózási vállalat alapításához szükséges összeg egy töredékéből kikerülne annak a pénznek, „melly nyaratszaka prédálta- tik szerencsejátékban el”. A balatoni hajózást azonban csak a fejlődés egyik részének tartja, és szorgalmazza a Balaton minden lappangó értékének feltárását, mert csak így érhető el, hogy „még az is felütné közelében lakhelyét, ki eddig csak külföldön tudott kivetkezni unalmából”. De kis könyvében érvelt azzal is, hogy „Budapesttel” — így használja már a lőváros nevét, deje annak, hogy Széchenyi István, a nagy reformpolitikus, akinek nevéhez fűződik annyi más alkotása mellett. denkinek, aki állandóan vagy csak nyáron a Balaton mentén lakik. Rámutatott arra, hogy a Balaton hasznait elsősorban. a tóvidék lakói élvezik, azok ingatlanainak értékét növelik, ezért számít reájuk különösképpen egy hajózási vállalat megalapításához. Ebből a célból követeli a parti rendezést, mederszabályozást, kikötők építését, minél többet Ö maga kis könyvében már kilenc balatonparti kikötő építését vette tervbe. Az érdeklétek számára szinte — s nem Pest-Budának írja — „szorosabb és köny- nyebb összeköttetésbe kell hozni a Balatont”. Akkor még csak gyorskocsikon juthatott el az utas a Balaton partig — az első vasút, a Pest—Vác közötti 1847-ben épült meg, — hogy onnan azután hajón folytathassa útját balatoni céljához. De összeköttetést kívánt a Balatonnal a Duna és a Dráva felé is, a hajózhatóvá teendő Sió csatornán át. Széchenyi jövőbe látó zsenijének egyik tanulságos bizonyítéka ez a 125 évvel ezelőtt megjelentetett röp- irat. A nyugati krimik híres őse, a 007-es számú ügynök, az ügyes, ravasz és legyőzhetetlen James Bond szerény, engedelmes, templomi karénekes fiúhoz hasonlít egyes európai nagyiparosokhoz képest. Legalább ezt állítja a Paris Jour című francia újság, amely cikket közölt a franciaországi ipari kémkedés viharos fokozódásáról. A monopolisták semmilyen eszközt sem vetnek meg. A legmodernebb elektronikus technikával felszerelt ügynökeik a konkurrens társaságok és cégek gyártási titkaira, szabadalmaira és találmányaira vadásznak. A monopóliumok kémhadukat a „szakemberek” — a hírszerző hatóságok és szervezetek volt munkatársai — között toborozzák. A sajtóban megjelent adatok szerint Franciaországban jelenleg több mint 50 000 ipari kém működik. Ez a roppant arányú kémkedés komoly aggodalmat kelt a francia üzleti körökben. Az 1861-es év a nagy felfedezés éveként vonult be az őslény történetbe: Bajorországban megtalálták az archaeopteryx ősmadár első példányát. Ezután még két példányra bukkantak, nemrég pedig kiderült, hogy a németalföldi Haarlem múzeumában „repülőgyík” felirat alatt őrzött őslény szintén nem más, mint archaeopteryx. Ezt még 1857-ben találták, de csak 1970. szepNemrég a legnagyobb titokban értekezletet tartottak a francia gyáriparosok, s ezen megtárgyalták a kémkedés elleni harc különféle módszereit. A „kémellenes” értekezletet, a monopóliumok vezetőinek kérésére, George Langellen, az angol Intelligence Service volt ügynöke és Barral a francia hírszerzés volt ezredese szervezte meg. Az üléseken a vezető iparágakhoz tartozó legnagyobb cégek 35 igazgatója vett részt. Legpikánsabb az volt, hogy a konferencián szemtől szembe találkoztak egymással a monopóliumok „biztonságáról” gondoskodni hivatott ügynökök és azok a kémek, akik ellen ezeknek küzdeniük kell. Ezért egyesek inkognitóban maradtak. 'Éppen ez utóbbi körülmény jogosította fel a Paris Jour c. újságot arra, hogy ismét emlékeztessen arra; a nagy üzlet világa mindig szoros szövetségben állt a bűnözés és a banditizmus világával. temberében történt meg a helyes azonosítás. Jelenleg ennek az ősállatnak négy példányát ismerik a földkerekségen. A legutóbb felfedezett példány kissé sérült, de a madár jobb oldali végtagján igen jó állapotban maradtak meg a karmok. Ezek a szaruhártyával borított karmok nem szolgálhattak kapaszkodásra. a balatoni hajózás kötelességgé teszi A negyedik archaeopteryx Jordánia költségvetési deficitje A külföldi segélyek ellenére az 1971-es jordániai költségvetés deficitje 8 millió 170 ezer dinár és a kormány kénytelen a legszigorúbb pénzügyi politikát alkalmazni. A pénzügyminiszter elismerte, hogy a kiadások egyharmadát (36 millió dinár) ebben az évben a hadügyre fordítják. Azt is bejelentette, hogy Szaud-Arábia hajlandó a teljes pénzügyi segélyt (évi 14 millió dinár) az 1967-es khartoumi értekezlet határozata alapján) devizában adni. A pénzügyminiszter hozzátette, hogy az Egyesült Államok lo millió dolláros sürgős segélyét nagyrészt az 1970 szeptemberi harcok idején megsérült középületek javítására használták fel. Ezenkívül Washington 1971- re 35 millió dolláros segélyt igéit, amiből 5 milliót már meg is adott. A második részletet — 15 milliót — júliusban fizetik és a harmadikat — szintén 15 milliót —későbbi időpontban. A miniszter végül kifejezte reményét, hogy az arab országok megfizetik, amit Khartoumban vállaltak. Grönland cirkónium telepe Több mint 200 éve ismeretes, hogy Grönlandon kiterjedt érclelőhelyek vannak, amelyek cirkóniumot is tartalmaznak. A modem ipar megtalálta a cirkónium alkalmazási lehetőségeit (acél-pótló és urániumfűtőelemek köpenye atomerőműveknél). Ez okból a grönlandi telepeket az utóbbi években pontosabban megvizsgálták és a geológusok jelentették, hogy itt van a világ legnagyobb cirkónium készlete. Ä telep, amely a Grönland nyugati partján Orvosi műszerek fekvő Kvanefjeldtől 30 km-re van, ahol urániumot is találtak. több millió tonna cirkóniumércet tartalmaz. A dán atomenergia-bizottság kutatólaboratóriumában külön módszert fejlesztettek ki a cirkónium kitermelésére a grönlandi ércből. Dánia egyik legnagyobb konszerné, a Dansk Svovlsyre-og Su- perphosphat-Fabrik most megkezdte, hogy kísérletképpen alkalmazza ezt a módszert, annak megállapítására, hogy gazdaságilag felhasználható-e. Az egészségügyi berendezések, orvosi műszerek széles skáláját hozták el a szovjet külkereskedelmi vállalatok a nemrég lezajlott BNV-re. Képünkön a Lipcsében aranyéremmel kitüntetett mesterséges lélegeztető berendezés látható a budapesti vásáron. A „Nysa” furgon sikere A Nysai Szállítókocsik Gyára első ízben vett részt a brüsszeli nemzetközi autószalon kiállításán. A kiállított furgont a szakemberek Európa legszebb szállítókocsijaként értékelték. A lengyel „Nysa” modell nagy érdeklődést váltott ki külföldi vásárlók körében. Most folynak a tárgyalások a belgiumi „Nysa” exportról. A nyugatnémet „Auto- finken” cég már megvásárolt egy 200 kocsiból álló un. tájékoztató sorozatot. A külföldi vásárló szerint a furgon nagy népszerűségre számíthat, különösen a kisáru- termelők körében, akiknek az üzletekbe és raktárakba kell leszállítaniuk termékeiket. A bolgár falvak iparosítása Az utóbbi években Bulgáriában különös gondot fordítanak a termelőerők gyümölcsözőbb, átgondoltabb területi elosztására. A tervek megvalósítása során egyre több faluban építenek nagy ipari vállalatokat. A hegyvidéki gabrovói körzetben, amelynek mezőgazdasága az ország mezőgazdasági termék-szükségletének csak 9 százalékát termeli, elsőként kezdtek hozzá az iparosításhoz; ma már 12 ipari létesítmény működik itt, amelyekben 35 millió leva értékű ipari terméket állítanak elő. A gabrovói körzet vállalatai ötezer munkást foglalkoztatnak. A tervek szerint 1975-ben az ország ipari termelésének 10 százalékát a gabrovói körzet falvai adják. Ez pénzértékben több mint 80 millió levát jelent a bolgár népgazdaságnak. Az ötéves tervidőszak végére a körzet ipari munkásainak száma eléri a 7000-et. A gabrovói körzet példája igazolta, hogy a falu iparának fejlesztése közvetlen és kedvező hatást gyakorol a mezőgazdaság fejlődésére
