Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-14 / 112. szám
1971. május 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP S 16 éves a Var§ói Szerződés Békevonat indult a Szovjetunióba A szocializmus védőpajzsa Irta: dr. Lantódi József vezérőrnagy 16 eszfendőrel ezelőtt írták alá az európai szocialista országok azt az egyezményt, amelyet azóta Varsói Szerződésnek ismer a világ. Korunkban, a két világ- rendszer kiélezett, minden- oldalú küzdelmének korszakában. a békés egymás mellett élés sajátos körülményei között az imperialista törekvések megfékezése, a világ- rendszerré vált szocializmus védelme, a béke és biztonság fenntartása szempontjából világtörténelmi jelentőségű szerepe van a szocialista országok együttes védelmi rendszerének, a Varsói Szerződésnek és a szövetségben tömörült katonai erőnek. A Varsói Szerződést éppen azért kellett létrehozniuk a földrajzilag leginkább érintett szocialista országok kormányainak 1955- ben, vagyis hat évvel a NATO megalakulása után, mert az ötvenes évek elején mind nyilvánvalóbbá vált, hogy a történelemből mit sem tanuló imperialista körök a hidegháborút tényleges fegyveres konfliktussá akarták fejleszteni. A béke, a szocialista világrendszer veszélyeztetettsége ma sem csökkenti Napjainkban a NATO-hoz tartozó fegyveres erők létszáma — adataik szerint — több mint 6 millió, azaz háromszorosa á megalakuló NATO állománynak. A NATO nyugat- európai területén több mint 7 000 különböző rendeltetésű atomrobbanófejet halmoztak íeL A NATO erők katonai vezetői nem kevésszer nyilatkoztak arról, hogy bármilyen időpontban jjészek a háborúra. hagyományos és atomeszközökkel egyaránt. Ez a helyzet magyarázza, hogy korunkban az új társadalmi rend építése és védelme egymást feltételező objektív követelmény. A feladat két oldalát, — az építést és az ahhoz szükséges békés feltételek biztosítását azonban csali szoros szövetségben, lehetőségeink és erőink egyeztetésével valósíthatjuk meg. A történelemben voltak és most is vannak különféle szövetségek, koalíciók. A Varsói Szerződés azonban ezek egyikéhez sem hasonlítható, mert új típusú szövetség. Ez az első olyan, államok közötti kölcsönös együttműködési és segítségnyújtási szerződés, amelyet a benne részt vevő, egyenlő jogokkal rendelkező országok szilárd eszmei alapokon nyugvó, testvéri egyetértése hozott létre; a társadalmi haladás védelmezője és nem irányul egvet- len más állam, vagy állam- csonort ellen sem. Tizenhat év tapasztalatai mutatják: a Varsói Szerződés eredményein szolgálta a szocialista országok, s ezzel együtt egész Euróoa biztonságát és századunkban a leghosszabb, — negved évszázados — béke fenntartását. Erejének legfőbb bizonyítéka, hogy az imperialista köröket, — szándékuk ellenére — mind ez ideig vissza tudta tartani egy beláthatatlan következményekkel járó európai fegyveres összecsapástól. A Varsói Szerződésben a közös védelmi feladat megvalósításához a tagállamok kölcsönösen összehangolják fegyveres erőik fejlesztését és felkészítését. Ehhez az elméleti alapot a szocialista hadtudomány adja, A hadművészetben, hadseregszervezésben, a katonai vezetésben és a kiképzésbe*-'. — a nemzeti saiáto-ságok és hagyományok figyelembevételével — egységes elvek érvényesülnek. Nagy politikai és katonai jelentősége van annak, hogy az alapvetően egységes elvek mellett az egyesített fegyveres erők a főbb fegyvereket és technikai eszközöket tekintve is egységesek. Ez azt jelenti, hogy az azonos célokért, azonos elvek alapján, hasonló szervezetben tevékenykedő katonák a legszorosabb együttműködésre. egymás mindenkori segítésére képesek még a fegyverzet és technikai ellátás vonatkozásában is. Mindez egvütt, nekünk — hazát építőknek és fegvveres szolgálatot teljesítőknek egyaránt — biztonságot, erőt nvúitó érzés. Olyan szövetség részesei vagyunk, amelyben az egyetemes társadalmi haladás ügye és a biztonságához szükséges erő együtt van. A hadügyben végbemenő forradalmi változások megkövetelik. hogy védelmi szervezetünk állandóan korszerűsödjék. Ezen belül kiemelkedő szerepe van a vezetés színvonala további emelésének. hogy megfeleljen a „gyorsuló idő” hadügyben is jelentkező követelményeinek. Ezt a célt szolgálta a Politikai Tanácskozó Testület 1969. március 17-én Budapesten hozott határozata az Egyesített Fegyveres Erők vezető szerveinek továbbfejlesztéséről. Megalakult a tagállamok honvédelmi minisztereiből álló bizottság, mint a szövetség legmagasabb katonai szerve. A vezetés színvonalának emelését, a koordináció hatékonyságának fokozását szolgálja a nemzeti parancsnokságok képviselőit is magába foglaló — új szervezetű — Egyesített Főparancsnokság. A tagállamok egyesített védelmi erejének fejlődése, az ütőképesség növekedése azonban nemcsak elméleti, szervezési, vezetési és kiképzési kérdéseket vet fel. Szüntelenül növekednek a követelmények a harc megvívásához szükséges haditechnikai eszközök tekintetben is. A tagországé]? e követelmények kielégítése érdekében edd'g is nagv erőfeszítésedet tettek. Kutatták, keresték, hogv a rendelkezésükre állő lehetőségeket minél ésszerűbben. gazdaságosabban és egymással szoros együttműködésben hasznosítsák. E téren is további lehetőségeket teremt a Varsói Szerződés szervezetén belül létrehozott haditechnikai koordináló szerv. Ennek segítségével összehangoltabb, jobb elgondolásokat és javaslatokat tudunk kialakítani a haditechnikai eszközök és fegyverrendszerek további tökéletesítésére és egységesítésére. Alapvető törekvésünk, hogy a katonai célszerűség a gazdaságossággal párosuljon. Szocialista államban elengedhetetlen követelmény — és meg is van minden feltétele annak —. hogy az össztársadalmi termelésből a védelemre fordítható eszközökét a lehető legnagyobb hatásfokkal. minél ésszerűbben hasznosítsuk. Ezért egyesített védelmi szervezetünkben maximálisan arra törekszünk, hogy mind a kutatásban és fejlesztésben, mind a gyártásban minél ki'ebb ráfordítással, minél nagyobb hatékonyságot ériünkéi N"m szűkké"««; bővebben magvarázni. hogv a VolVktivitá«- ban reüő lehetőségek jobb kihasználása miiven előnyöket jelent hazánk népgazdasága szempontiából Is. Az elmú't tizenhat esztendőben a Varsói Szerződés or-7áCTaf többször is kezde- ménvozően léptek fal az államok közötti vitás kérdések békés rendezéséért. A néoek remÄnnvel és elismeréssel tekintenek a bukaresti; a Karlovy Vary-1 és a budnnesti felhívások aláíróira. A Varsói Szerződés tagállamai hazánk fővárosában. Budapesten fogalmazták meg „Az európai országokhoz” című felhívást. amely az európai biztonság és egvüttműködés kérdéseivel foglalkozó összeurópai értekezlet előkészítésére és megtartására szólít- ia fel földrészünk országainak kormányait és népeit. Megelégedéssel szemlélhetjük a dolgok olyan alakulását. amelyben a budapesti felhívásban foglaltak — ha lassan, sok zökkenőn keresztül is — mégis közelednek a megvalósulához. Az európai biztonsági értekezlet szükségességét a népek megértették, s a nyugati országok kormányai sem térhetnek ki sokáig előle. Természetes, hogy mindaddig, amíg a Varsói Szerződés javaslatai nem valósulnak meg, tagállamai kénytelenek katonai szervezetük további erősítésére is megfelelő intézkedéseket tenni. Gondoskodniuk kell arról, hogy a Varsói Szerződés védelmi erejének színvonala és készenléti foka mindig olyan legyen, amely az agresszort visszariasztja szándékától. Pártunk X. Kongreszszusának állásfoglalása a Varsói Szerződést illetően, a népfront politikának legutóbbi nagy győzelme méltóan fejezi ki. hogy népünk és fegyveres erői a lövőben is készek békénk, biztonságunk, a Varsói Szerződés erősítésére. Alföldi Néptáncfesxtivál Md este: a% V. Este hétkor a Szigligeti Színházban a folklór táncok bemutatóversenyével kezdődik a néptáncosok három napos szolnoki seregszemléje. A bemutatókon tizenegy együttes mintegy ötszáz táncosa vesz részt. A második este, szombaton tematikus táncok szerepelnek a fesztivál programjában. Majd vasárnap délelőtt tíz órakor kerül sor a döntőre és az eredményhirdetésre. A benevezett együttesek az ország különböző részeiből érkeznek. legnagyobb számban a fővárosból: nyitánya így a Bartók, a Bihari, az Erkel, a Nemzetiségi, a Vadrózsák. a Vasas táncegvüttes és az Egyetemisták, az ELTE együttese. Raituk kívül itt lesz a szombathelyi Unga- rgsca- a miskolci Avas és a zalaiak csoportja és természetesen hazai színekben a szolnoki Tisza. A mostani verseny külön érdekessége, hogy a két esti elődöntő során a hivatalos zsűrin kívül — dr. Körtvé- lyesi Géza, Rábai Miklós Kossuth díjas, Mácz László és Szokolay Sándor Kossuth díjas — az ország megyéiből delegált húsz táncos szakember is bírál és a zsűri által döntőbe javasoltakon kívül a delegált zsűrinek is jogában áll kategóriánként egy-egy csoportot tovább juttatni. A fesztivál düait — Szolnok város 25 ezer forintos nagvdíiát, valamint a két tánckategória egvéb díjait — a vasárnap délelőtti döntő alanián ítéli oda a hivata’os zsűri. A fesztivál valameny- nyi műsorának színhelye: a Szigligeti Színház. Tegnap este háromszázharminc Szolnok megyei dolgozóval békevonat indult a Szovjetunióba. A társasutazás résztvevői Leningrád—Tallinn—Moszk va útvonalon ismerkednek majd a szovjet emberekkel, városokkal. Az utazás programjában több szakmai találkozó is szerepel. A résztvevők két napot töltenek Talllnnban, megyénk testvérvárosában. A békevonatta] utazott Tiszai Lajos, lapunk főmunkatársa is, aki majd beszámol olvasóinknak az útról. 125 ÉVE AZ UTAZÓK SZOLGÁLAT ÁBAH Csináltak „száz vasutat ezeret“ Sajtótájékoztató a MÁV Vezérigazgatóságánál Nem volt még ilyen a magyar vasút történetében. Az 1971—72. évre érvényes hivatalos menetrendben kis aranykoszorúban szám, alatta az írás, 125 éves a magyar vasút. De nem ez a legmeglepőbb. Amint kinyitja az ember a menetrendet, Petőfi Sándor versének részlete ragadja meg: „Száz vasutat ezeret! Csináljatok, csináljatok! Hadd fussák be a viE szép jubileum alkalmából a vasút első embere dr. Mészáros Károly miniszter- helyettes, vezérigazgató hívta tájékoztatóra a sajtó munkásait, köztük elsőízben a megyei lapok munkatársait, a MÁV Vezérigazgatóságának budapesti kultúrtermébe. A tájékoztató egyúttal az 1971. május 23-tól 1972. május 27-ig érvényes új vasúti menetrend ismertetésére is hasznos volt. Ám maradjunk még a magyar vasút 125 éves történeténél. A mostani menetrend első lapjain ott látható a mai Nyugati pályaudvar helyén álló pesti indóház, s az a hosszú kéményű gőzmasina, amely 1846. július 16-án indult el és „száguldott’ egészen Várig. S ott az első vasúti menetrend is, mindössze három sor. A mostani menetrend pontosan 900 oldalas. Magyarország vasúti térképe, a külföldi összeköttetések hálózata kisasztalnyi helyen bizonyítja, a 125 év alatt csináltak hazánkban „száz vasutat ezeret” és azok behálózzák országunkat, „mint testet az erek”. Dr. Mészáros Károly, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese, a MÁV vezérigazgatója, a magyar vasút közelgő nagy jubileuma alkalmából nem ünnepségsorozatot jelentett be az újságíróknak, hanem az idei tervekről, a megvalósuló nagy fejlődésről beszélt. Mindenekelőtt azonban azt mondta: — A százmilliárd forint értékű eszközállománnyal rendelkező vasút a százötvenezer magyar vasutas, ettől az esztendőtől még Inkább társadalmi ügynek tekinti a személyszállítást, az emberek kényelmesebb, gyorsabb szállítását. Ez a legfontosabb feladatunk népünk szolgálatában. Természetesen emellett büszkék vagyunk arra, hogy Záhonyban nagyobb teher*—’"■imát bonyolítunk le, mint Európa egyik legnagyobb tengeri kikötője, Hamburg. Export, Import és tranzitszállítási feladataink nagyok, s egyre nőnek partnereink igényei is. A MÁV vezérigazgatója ezután az 1971. május 23-án, vasárnap 0 órától életbelépő új menetrendről beszélt. Néhány megyénkre vonatkozó újdonság. Mivel a záhonyi vonal korszerűsítése befejeződött, Budapest—Moszkva között mindkét nemzetközi gyorsvonatpár újra az eredeti, Szolnok—Debrecen útirányban közlekedik. A Nyíregyháza—Budapest Nyugati pályaudvar között közlekedő helyjegyes Szabolcs-expressz megáll Debrecenben, Hajdúszoboszlón és Szolnokon. Ugyancsak így a Tokaj expressz is, amely négy megyeszékhelyt — Szolnokot, Debrecent, Nyíregyházát és Miskolcot — köt össze egymással és a fővárossal. A több vasúti vonal által érintett Szolnokon az új menetrendben már naponta nyolc gyorsvonatpár halad keresztül. A sajtótájékoztatón az újságírók kérdéseire szívesen válaszoltak a vezérigazgatóság vezetői. Lapunk munkatársa két kérdést tett fel: Első kérdés: Várhatő-e, hogy a tervezett határidőre, tehát 1973-ban felépül az új szolnoki vasútállomás. Válasz: Legjobb reményeink szerint igen. A beruházók, az építők, derekasan dolgoznak. Az megtörténhet, hogy néhány kisebb, kapcsolódó létesítmény csak 1974 elején lesz teljesen készen. Tudjuk, hogy a szolnokiak sok kényelmetlenséggel küszködnek addig — s ez nemcsak az utazókra, a vasutasokra Is vonatkozik — ,de meglátják érdemes lesz. A régi vasutasváros rangját megillető új, korszerű állomást, pályaudvart kap. Második kérdés: A Szolnok megyében újabban iparosodó nagyközségek üzemei, s a régiek is (Kun- szentmárton, Tiszafüred, Martfű) szeretnék mindennap utazó munkásaikat kényelmesebben, gyorsabban utaztatni. Tiszafüreden például a Tiszaszöllősről, Ti- szaszentimréfől vonaton bejáró alumíniumgyári rnun- kásnők hajnalban, este két és fél, három kilométert gyalogolnak, mert a gyár előtt elhaladó munkásvonatnak nem lehet megállnia a gyár előtt, csak benn a régi vasútállomáson. Az igaz, hogy ezelőtt három évvel az aluminiumgyár és a most épülő Magyar Hajó- és Darugyár helyén kukoricaföldek voltak, de várható-e, hiszen fejlődő ipartelepről van szó, hogy a közeljövőben megállója lesz a gyártelepen a munkásvonatnak? Válasz: A személyszállítást a magyar vasutasság társadalmi ügyévé akarjuk tenni. Ezért a bejáró, napjában ingázó munkások érdeke is fontos. Kényelmesebb, gyorsabb szállítást minden területen nem tudunk ígérni, de ezt a konkrét tiszafüredi példát megvizsgáltatjuk és intézkedünk. — sóskúti — Egy túrhevei megint hazatért A túrkevei Finta múzeum megint egv híres városfiának adott ideiglenes hajlékot: megrendezték Vinzenz Korda, vagyis Korda Vince festőművész kiállítását. A Londonban élő mester — Sir Alexander Korda testvére — Pu'-ztaturpásztó- ról indul, a Korda-kuriáróL Az 1920-as években a nagybányai festőiskola tagja, —■ Ivánvi Grünwald Béla tanít vánva, majd a faslzáló- dás idején emjgrál és a T ondon Film egyik művészeti vezetője leszA Magyar Nemzeti Galéria több mint száz remek grafikáját őrzi. Kiváló mes^ tere az emberi test ábrázó* lásának, aktjait dinamizmus» heroikus erő, ugyanakkor könnyed, szinte légies vonal- vezetés jellemzi. Festményein ma !s jellegzetesen érződik a nagybányai hatás: sötét, mélytüzű színei lenyC gözőek nagy belső izzást tükröznek. Félévszázada külföldön él, mégis patrióta festő. Franciaországi évei alatt alkotta m«g csodálatosan kifejező József Attila portréját is. A túrkeveiek nagv szem- tettel fogadták a hazatért, az egész világon elismert művészt, —■ s élvezettel nézegetik mindenkihez szóld nagyszerű alkotásait
