Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-30 / 126. szám

8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. május 30. a-' 7avaszünnep Északon i Csehszlovákia széles­nyomtávú vasútja A kelet-szlovákiai vasmű­vek peremén, közel ahhoz a hatalmas, rozsdavörös vas­érc-dombhoz, amely ennek a kohó-kombinátnak rakodó helyén „nőtt ki”, van egy szerény épület. Ide futnak be a vasérccel megrakott vo­natok, amelyek a vaskom­binátot és Csehszlovákia töb- kohóművét táplálják. Az épületben regisztrálják a befutó vonatokat és továb­bítják az árurakományok adatait. Ami az első pilla­natban feltűnik, az a vago­nok szokatlan nagysága. Sok­kal nagyobbak a Csehszlo­vákiában megszokottaknál. Ezek szovjet, szélesnyomtá­vú vagonok, amelyek a szov­jet határtól Kassáig jönnek a különleges, 92 kilométer hosszú szélesnyomtávú vas­úti vágányon. öt év telt el azóta, hogy az első vonat végigrobogott ezen a vonalon, s ezalatt az idő alatt a széiesnyomtávú vágány a csehszlovák nem­zetgazdaság elengedhetetlen tartozéka lett Enélkül már elképzelhetetlen ellátni az egyre fokozódó követelmé­nyeket, amelyek a Szovjet­unió és Csehszlovákia közötti vasúti forgalomban felme­rültek. Kevesen hitték, hogy a szélesnyomtávú vonal kiépí­tése olyan rövid idő alatt megtörténhet, ahogyan azt a szovjet szakemberek ter­vezték. 1963 novemberében írták alá Moszkvában az egyezményt, 1964 elején kezdték meg az építkezést és 1965 októberében a Nagy Októberi Forradalom évfor­dulójára a vonalon már át is robogott az első vonat A szélesnyomtávú vasúton a következő ötéves tervidő­szakban évente átlag 9 200 000 tonna vasércet és 3 millió tonna szenet szál­lítanak majd a Szovjetunió­ból. Ez az adat is bizonyít­ja, hogy a szélesnyomtávú vasútvonal kiépítése jó ala­pot adott Csehszlovákiának a Szovjetunióval való gaz­dasági együttműködés fej­lesztéséhez. Á 3500 éyes haicos portréja A messzeföldön híres szovjet antropológus, Ge- raszimov professzor tanítvá­nya, Dzsagarján, a jereváni Orvosegyetemen az ókori ember arcképének helyreál­lításával foglalkozik. Jelen­leg az alpesi Szevan-tó fe­nekén megtalált koponya és csontok alapján tárja elénk a 3500 éve élt harcos alak­ját. Az örmény tudós, a röntgentechnika és elektro­nikus műszerek segítségével végzi munkáját. A messzi északon élő kis népek sok alkalmat találnak az ünneplésre, de vala­mennyi közül a leghangu­latosabb a tavasz-köszöntő. Ilyen alkalmakra mindenki a gazdagon hímzett, rén­A Koreai Népi Demokra- kus Köztársaság a követke­ző hat évben megkezdi töb­bek között a 25 tonnás te­hergépkocsik, a 300 lóerős egyengető kotrók, több mint 10 000 tonna teherbíró ké­pességű halfeldolgozó hajók és teherhajók, a kohászati, vegyipari és cementipari gé­pi berendezések, a villamos­energiaipar számára szüksé­ges nagyturbinák és generá­torok. a nagyméretű kotró­gépek és különféle más ne­hézgépek és gépi berendezé­sek gyártását. Ezt jelentette ki Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt elnöke Phenjan- ban, a párt nemrég megtar­tott V. kongresszusán a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság gazdasági fej­lesztésére kidolgozott, most kezdődő hatéves tervéről. Kim ír Szén az ország előtt álló gazdasági feladatok kö­zül legfontosabbként a tech­nikai forradalomnak új, ma­gasabb fejlődési fokra való emelését jelölte meg. Nagy út után Több nemzedék óta fejlett iparral rendelkező ország la­kosságának nehéz elképzelni, mekkora utat kellett egy vi­szonylag kicsi, 1945-ig rette­netesen leigázott és elnyo­mott országnak, mint ami­lyen Észak-Korea volt, az utolsó negyed évszázadban megtennie, hogy ebben a hatéves tervben ilyen célo­kat tűzhessen maga elé. Amellett az ország még ezeket az éveket is csak részben tudta gazdasági épí­tésre felhasználni: az Egye­sült Államok imperialistái elválasztották az országtól Dél-Koreát, éveken keresz­tül véres harcot folytattak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen, a Dél- Koreában állomásozó ameri­kai csapatok állandóan köz­szarv asbőrből készült nem­zeti viseletben jelenik meg. Az ilyen ünnepségek el­maradhatatlan program­pontja — a rénszarvas-szá­nok versenye, amelyen ál­talában 50 fogat indul a győzteseknek kijáró Arany vétlenül veseélyeztették az országot Az utóbbi időben egyre nagyobb veszélyt je­lentett ismét a japán im­perializmus, amely tudvale­vőleg 1945-ig igája alatt tar­totta Koreát. Mindez nem­csak éveken át tartó súlyos harcokba került, hanem még ma is arra kényszeríti az országot, hogy erejének nagy részét az állandó vé­delmi készenlétre fordítsa. Elismerésre méltóan Annál nagyobb elismerést kelt az, amit elértek: a ja­pán imperializmus egykori gyarmata modern ipari ál­lammá vélt, amelynek óriási üzemei, erőművei, részben már villamosított vasútvo­nalai, stb. vannak. A hat­éves terv célkitűzései a már elért eredményekhez kapcso­lódnak: az ország nagy vas­érckészletére támaszkodva tovább építik a vaskohásza­tot, növelik a termelt acél­fajták és a hengerelt áru­fajták számát, kiépítik a színesfémkohászatot, meg­kezdik az alumínium és más könnyűfémek termelését, to­vábbfejlesztik a vegyipart, el­sősorban fokozzák a műtrá­gyagyártást, új nagy ará­nyokban kiépítik a petrol- vegyipart, azzal a céllal, hogy a könnyűipar műszál­szükségletének 70 százalékát saját termeléssel fedezzék. A gépipart azzal a fontos feladattal bízzák meg. hogy fejlessze ki az elektronika és az automatika számára szükséges gépek gyártását. Növelni kell a szerszámgé­pek, elsősorban az automata és a félautomata szerszám­gépek gyártását. A hatéves tervben ugyan­akkor kitűzik azt a feladatot is, hogy tömegfogyasztási rénszarvas díjért. Ezután a fiatalok mérik össze tudásu­kat Egymást váltják az amatőr együttesek és a tö­meges társasjátékok, hazai és más népek táncai, s a falut késő estig a vidámság és a derű keríti hatalmába. cikkek gyártására szolgáló üzemeket kell felépíteni. A nők munkájának megköny- nyítésére növelik a hűtő- szekrények, mosógépek, vil­lamos főzőedények és más hasonló cikkek termelését A mezőgazdaságban jelen­tős mértékben növelik az öntözött területek nagyságát és fokozzák a műtrágyafel­használást Hasonlóan nagyigényű cél­kitűzéseket láthatunk a gaz­dasági élet minden más te­rületén is: kiépítik a vasút­hálózatot, folytatják a leg­nagyobb forgalmú vasútvo­nalak villamosítását, a töb­bi vasútvonalon bevezetik a Diesel-mozdonyos vontatást Kim ír Szén beszédében különösen nagy szerepet játszott a technikai forrada­lom előmozdítása, elsősorban abból a szempontból, hogy a dolgozó embert meg lehes­sen szabadítani a fizikailag nehéz és atz egészségre (pél­dául a gázok, a por, a ned­vesség, stb. miatt) ártalmas munkától. Ez is mutatja a hatalmas különbséget: egy emberöltővel ezelőtt a Tá­vol-Keletnek ebben az or­szágában is tipikus volt a „kuli” munkája, amely a legnehezebb fizikai erőfeszí­tést követelte meg és nem vette tekintetbe az egyének egészségét Es ez a fejlődés nemcsak a technikai elmaradottság­ból a technikai haladásba vezetett, hanem ugyanakkor ugrás volt a társadalmi el­maradottságból a fejlett szo­cialista rendszerbe, ahol — mint a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaságban is — az ember áll a középpont­ban, ahol a haladás azt a nagy célt szolgálja, hogy megjavítsa és valóban em­berivé tegye a dolgozók életét Jakut fiatalok a „Rénszarvas” című dalt adják elő iHuuiszki szovhoz-Ugvá Uvaszümu*, rénszarvas-szán versenye. (Fotó: APN—KS) Az új hatéves terv célkitűzései a KNDK-ban Az erők ésszerű összefogása írta: Vitalij Vorobjov, a Nemzetközi Beruházási Bauk elnöke A Nemzetközi Beruházási Bankot Bulgária, Csehszlo­vákia, J^engyelország, Ma­gyarország, Mongólia, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, s a Szovjetunió kormá­nyainak megegyezése alapján létesítették a bankot alapító országoK népgazdaságának hatékony fejlesztése érdeké­ben. Ez már a szocialista orszá­gok második nemzetközi bankja. Az elsőt, a Nemzet­közi Gazdasági Együttműkö­dési Bankot a KGST-orszá- gok alapították hét évvel ez­előtt, az egymás Közötti ke­reskedelem elősegítésére. Az új bank a beruházásokkal foglalkozik, vagyis közvetle­nül bekapcsolódhat a szocia­lista országok anyagi-techni­kai alapjainak Korszerűsíté­sébe. — Fő feladata: hitelek nyújtása, elsősorban a mun­kamegosztással, a szakosítás­sal és a termelési kooperá­cióval összefüggő érdekeket szolgáló nyersanyag- és fűtő­anyag alapok bővítéséhez, a közös érdekű létesítményeK építéséhez a gazdaság más ágazataiban, és a bankhoz tartozó országok gazdaságát fejlesztő beruházásokhoz. Az alapelv Tevékenységében a bank abból az alapelvből indul ki, hogy biztosítani kell az erő­források hatékony felhaszná­lását, garantálni a Kötelezett­ségek tekintetében vállalt fi­zetőképességet, azaz minden tagország szigorú felelősség­gel tartozik a bank nyújtotta hitelek visszafizetéséért. A bank hitelnyújtási for­rásai úgy képződnek, hogy a tagországok bizonyos összeg­gel hozzájárulnak a banK alaptőkéjéhez, befizetik a bank különleges alapjaiba is a maguk kvótáját, továbbá^a tagországok pénzét a nem­zetközi valutapiacokon is föl­használják. Ide tartozik még, hogy a nyereség egy részével a tartaléktökét és a bank különleges alapjait gyarapít­ják. A bank alaptőkéjét egymil- liárd átutalási rubelben álla­pították meg. Az összeg het­ven százalékát a közös valu­ta alkotja — átutalási rubel — harminc százalékát pedig a szabadon átváltható, kon­vertibilis valuta vagy az arany. A tagországoknak az alaptőkéhez való hozzájáru­lását (kvótáját) az exportnak a kölcsönös áruforgalomban kilakult aránya szerint hatá­rozzák meg. A megalakuláskor a tagor­szágok 175 millió átutalási rubelt fizettek be alaptőke­ként. A másik 175 millió ru­belt a bank tevékenységének második évében bocsátják rendelkezésre. A tőke fenn­maradó részét a bankügyle­tek fejlődésének és a pénz­szükségletnek a figyelembe­vételével fizetik be. Az alap­tőkét a résztvevő országok kormányainak megegyezésé­vel vagy a banK tanácsának javaslatára is növelhetik. A tanács határozza meg a befi­zetések sorrendjét és határ­idejét. A bank alaptőkéje egy-egy új tagország kvótá­jával is növekedhet, A világpiacinak megfelelő áron Az alapító országok meg­egyeztek abban, hogy csak olyan létesítmények finanszí­rozására nyújtanak hitelt, — amelyek a mai tudományos színvonalnak megfelelnek, a legkiválóbb minőségű áru­cikk termelését biztosítják a legkisebb költséggel és a vi­lágpiacnak megfelelő áron. Éppen ezért a hitelegyezmé­nyekben egy sor gazdasági kikötés található. Ezek le­hetővé teszik, hogy értékel­jék a hitelből építendő léte­sítmény hatékonyságát, meg­jelöljék a hitelnyújtás tel­tételeit, a hitel felhasználá­sát és törlesztését. Melvek ezek a kiKötécek? Mindenekelőtt a létesítmény építésének magas technikai színvonala, a felépült g ár­ban a termelés legkedve t>bb mennyisége, s az adott ipar­ágban a költségmegtérülés legrövidebb határideje. A gyártott árunak el kell érnie a világszínvonalat, és nem lehet drágább a világpiaci árnál. Figyelembe veszik a termeléshez szükséges nyers­anyag-alapot és a termékek piacát is. Továbbá a beru­házás időtartamát, valamint több más gazdasági és pénz­ügyi tényezőt. Ezeket a bank tanácsa határozza meg a tő­kebefektetés jellegétől és rendeltetésétől függően. A hitelnyújtó tevékenység mellett a bank különféle bankügyleteket is lebonyolít majd. így például pénzt he­lyezhet el ideiglenesen más bankokban, valutát, aranyat, értékpapírokat vásárolhat és adhat el, stb. A banknak természetesen rentábilisan kell működnie. Ezért a hitelért kamatot szed, a szavatossági ügyle­tekért, és a kliensi megbí­zásból végzett munkáért pe­dig jutalékot számít fel. A szavazati jog A háború utáni időszak­ban számos pénzügyi- és banKszervezet alakult a vi­lágon. Ilyen például a Nem­zetközi Újjáépítési és Fej­lesztési Bank, az Amerika- közi Fejlesztési Bank, az Európai Beruházási Bank, az Afrikai Fejlesztési Bank, az Ázsiai Fejlesztési Bank és a Nemzetközi Fejlesztési Tár­sulat. A szocialista országok nem vesznek részt e tevé­kenységben, mindenekelőtt azért, mert nem értenek egyet a döntéshozatal anti­demokratikus megoldásával. Általában a döntő szavazati jog e szervezetekben azé, akinek több részvénye van. így például a Nemzetközi Új­jáépítési és Fejlesztési Bank­ban az Egyesült Államok Kvótája 25 százalék. így az Egyesült Államok bármilyen döntést „befagyaszthat”, — vagy éppen fordítva, a több­ség akarata ellenére kierő­szakolhatja a döntést. A Nemzetközi Beruházási Bank, akárcsak a Nemzet­közi Gazdasági Együttműkö­dési Bank, merőben más el­vekre épült; a teljes egyen­jogúságra és a tagországok szuverénitásának tiszteletben tartására. Minden országnak, függetlenül attól, hogy mek­kora összeggel járult az alap­tőkéhez, a bank tanácsában egy szavazata van. A szavazás demokratikus elve más, nem kevésbé fon­tos feltételhez is kapcsoló­dik. Eszeriht a bank tevé­kenységének alapvető kérdé­seiben a döntést egyhangú szavazással hozzák, más kér­désekben legalább háromne­gyedes szótöbbséggel. Emel­lett a bank tanácsa csak ak­kor hozhat döntést, ha a ta­nácsülésen a tagországoknak legalább háromnegyede kép­viselteti magát A bankban való részvétel nem zárja ki, hogy a tagor­szágok közvetlen pénzügyi, vagy egyéb üzleti kapcsolat­ba lépjenek egymással, illet­ve fejlesszék az ilyen kapcsol latoKat egymás között és más országokkal, — nemzetközi pénzügyi és bankszerveze­tekkel. Fő vonásokban ilyenek a Nemzetközi Beruházási Brink tevékenységének céljai és alapelvei. Megalakulásával tovább fokozódik a szocia­lista országok gazdasági együttműködése, új lehetősé­gek nyílnak a nemzetközi munkamegosztásban, a banis valamennyi tagországának hasznát szolgálva, 1

Next

/
Thumbnails
Contents