Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-30 / 126. szám

I

1971. május 30.

I

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

9

Ha ötöt kondul a sziget ha...

Pitcairn szigetén felfedezték a ..Bounty” tengerészeinek leszármazó ttait

(Üjsághír)

A Bounty történetéből a kitűnő Goncourt-djas francia író, Robert Merle „A sziget” címmel kitűnő regényt írt, amely hazánkban is megjelent. Adamót, a regény főhősét valószínűleg a könyv minden olvasója szívébe zárta. Legutóbb Amerikában film is készült a regény nyomán a nálunk is ismert Marlon Brando-val a főszerepben.

„A sziget” cselekménye közismert^ dehát a regény nem azért regény, hogy mindenben pontosan megfeleljen a valóságnak. Éppen ezért talán nem érdektelen a hiteles történet, ha másként nem, dióhéjban.

A hajó behúzott vitorlákkal halad trópusi útján. A kapitány alszik, őrhelyén csak néhány őrszem és a kormányos áll. 1789. április 28-át írnak. A meleg és az illatos béke mélyén kirobbanóban a tragaédia, amely később legendává válik.

A hajón zendülés tör ki, § a lázadók a kapitányt és 18 hű emberét a nyílt tengeren kiteszik egy csónakba. Miután kitöltötték kegyetlen bosszújukat kapitányukon, a hajón maradottakra nehezebb feladat vár. Olyan helyet kellett találniok, ahol elkerülhetik a tengeri zen- dülőkre váró akasztófát. Olyan helyre akartak jutni, ahova nem ér el az angol hatóságok keze. Először Ta- hitire gondoltak, de ez nem mutatott különösebb vendégszeretetet. Az ausztráliai szigetekhez tartozó Tubuai szigetén sem találtak menedéket. Ezután Christian főhadnagy, a zendülők vezetőjének irányításával visszahajóztak Tahitibe, hogy néhány embert, akik nem akarták folytatni az utat partrate- hessék. Tahitiben egyben behajóztak hét tahiti férfit és 12 tahiti asszonyt és különböző háziállatokat is a fedélzetre vettek. A Bounty ezután elindult menedéket keresni. A zendülők most már mindössze csak kilencen maradtak: Fletcher

Christian főhadnagy, Edward Young zászlós, Alexander Smith (akit később

John Adamsnak neveznek) William McKoy, Matthew Quintal, John Williams, Isaac Martin matrózok, John Mills ágyúkezelő és William Brown botanikus. Christian, aki olvasta Coock kapitány útij agyzeteit úgy határoz, hogy megkeresi Pitcairn szigetét.

A sziget a tengerről nézve bujának és termékenynek látszott, területe ugyan kicsiny, de vizet és letelepedésre alkalmas helyet is találnak. Élelem is volt, csak el kellett venni a természettől. A lakatlan Pitcair-nek számukra az volt a legfontosabb tulajdonsága, hogy kiesett a hajójáratok útirányából.

Miután elfoglalták a szigetet a kilenc angol, kilenc egyenlő részre osztja fel területét, — a tahitieket kihagyva az osztozkodásból. A tahitiek ebbe még nagyne- hezen belenyugodtak, de amikor John Williams özvegyen maradt és egy tahiti férfi feleségét akarta, kirobbant az ellenségeskedés. Ez mészárláshoz vezetett, melynek során öt angol pusztult el.

Smith és Young életben maradtak, vissza is térhettek a faluba, ők jártak közben a tahitieknél, hogy McKoy-t és Quintalt is fogadják vissza. Nyugalmuk rövid életű, mert McKoy megtanulja az alkohol lepárlását egy bizonyos gyökérből és részegen leesik egy szikláról. Quintalt pedig, aki a 'korábbiakhoz hasonlóan egy tahiti feleségét akarja, Young és Smith egy baltával megölik

Tíz évvel a partraszállás után csak Alexander Smith derékvitorlakezelő marad életben, John Adams néven egy igen furcsa család élén, amely tíz tahiti asszonyból és számos angol apák vonásait őrző gyerekből áll. Mielőtt Edward Young zászlós meghal megosztja tudását Smithel. Megtanítja őt olvasni, felruházza bizonyos ismeretekkel.

1808-ban, az amerikai Folger kapitány véletlenül kiköt a Pitcairnon és megtalálja Alexander Smith-t, illetve most már John Adam- sot, és először fedi fel a Bounty sorsát. Amikor Sir Thomas Staines angol kapitány 1814-ben kiköt a szigeten az admiralitáshoz küldött jelentésében ezt írja

Adamsról: „Ez a tiszteletreméltó öregember az egyetlen angol, aki életben maradt a Bounty legénységéből. Csodálom a kis közösség iránti példamutató atyai gondoskodását, akik mint családfőt tisztelik őt.”

A szigeten napjainkban nyugalom van. Csupán John Adams és társainak sírjai jelzik a halál és félelem korszakát.

ft

I

A mai Pitcairnak 94 lakója van, s ugyanúgy nincs kikötésre alkalmas hely, mint a Bounty lázadó matrózainak partraszállása idején. Az odaérkezőt a szárazföldről elinduló bárka szállítja a szigetre, amely három kilométer hosszú és két kilométer széles, területe tíz négyzetkilométer. A tenger felől két-háromszáz méter magas sziklák övezik, s a partról a fennsíkra csak egy kezdetleges drótkötélpálya segítségével lehet feljutni.

A zendülők örökösei nem ismerik a pénzt. A munkát közösen folytatják. . Földet művelnek, csónakokat építenek, fát vágnak, ők működtetik a drótkötélpályát, és javítják a település házait. A szigeten egy kis bolt áll, ahol szükségleteiket bevásárolhatják, s ahol listát vezetnek bevásárlásaikról. A kívánt cikkekhez szükséges pénzt úgy teremtik elő, hogy bélyeggyűjtők számára a sziget bélyegzőjével ellátott borítékokat árulnak, a hajóknak gyümölcsöt adnak el, s a maguk készítette emléktárgyakkal is hozzájutnak bizonyos összeghez.

Ha hajó tűnik fel a láthatáron ötöt kondul a sziget harangja. A jelre minden férfilakó a drótkötél pályához siet, hogy vízre ereszszék a csónakokat az eladandó termékekkel. A szigetet, amely a Panama—Űjzéland vonalon helyezkedik el, hetenként két-három hajó érinti. Az utánpótlást hajó bonyolítja le három havonta egyszer. Olykor megesik, hogy a beteg öt hónapot is vár orvosra. Addig rádió adó-vevő készüléken kapják az instrukciókat a beteg kezelésére. A természet rendkívül gazdag, a kenyérfa, a kókusz, a banán, a narancs és a mangófa gazdagon kínálják termésüket. A település központjának

Adamstown-nak főterén helyezték el a Bounty horgonyát, amelyet 1957-t ha„Fiatalság“ táncegyüttes

. .. s.....■ -■ .a... . >—

L

vovban, a szakmunkásképző intézetek tanulóinak és tanárainak művelődési házában hét év óta működik a „Fiatalság” amatőr táncegyüttes. A csoport munkáját Miroszláv Vantuh, az Ukrán Köztársaság érdemes művésze vezeti. Az ifjú táncosok nagy sikerrel mutatkoztak be sok szovjet városban és külföldön — Olaszországban, Kubában, Dániában, Lengyelországban és Magyarországon.

A Ívovi együttes fhost mutatta be legújabb műsorát, amelyen a' Szovjetunió és a világ 16 népének táncait adják elő. Szerepel programjukban egy hucul szvit és orosz tánckép, magyar, bolgár, lengyel néptáncfeldoigozás.

A képen: A Ivovi együttes leánykara a „Sarklifény” című láncot aúja elő i. • ; •* - (Foto; APN—KS)

lásztak ki a tengerből. Ez a horgony, Yuong bibliája és a hajó harangja képezik ennek a majdnem 200 éves közösségnek minden történelmi örökségét. A sziget vezetője Yuong leszármazottja, Fletcher Chiristian utódja, a rádiótávirász, Brown-e pedig faszobrász.

A magas sziklákkal öve- 1|zett szigeten, ahol közel két évszázaddal ezelőtt a Bounty reményvesztett tengerészeinek véres tragédiája lezajlott ma békésen élnek kései utódaik. Az erőszak; múltjuk története, ami csak regények és kalandfilmek nyomán él az emberek emlékezetében.

(s — a)

A szovjet népszámlálás adatai

8.13 LITVÁN*. A 2 36 Í.ETT SZ SZ K

A Szovjetunió lakossága 1970 január 15-éne

9.00 BELORUSZ SZSZK 3,57

MOLDVAI SZ SZ K

47,13 UKRÁN SZ SZ K.

4.69

GRÚZ SZ SZ K

2.49!

ÖRMÉNY ü (SZ SZK

9,1

AZERBAJDZSANI V4||l2,16 SZ 52 K TURKMEN SZ SZ K

2.90

SZ SZ K TADZSIK SZ SZ K

Az 0 F SZ SZ K számmal jelölt gazdasági körzetei:

2) Központi (D Volge-vjatkei (^Közép-fekete fö/tf T) Észek-káukáziisi (3) Kalinyingrádi terület '

^ Az SzSzK lakossága 1970 jan.15-én (mő.fő) Alakosság tényleges szaporodása 1959 és 1970 között i t

0-10

11-15

16-25

IHlil 25 felett

A világ — Kína, India után — harmadik legnépesebb országában, a Szovjetunióban 1970. januárjában tartott népszámlálás adatai alapján a lakosság száma 241,7 millió fő volt. 16 százalékkal magasabb, mint az előző népszámláláskor. Az egyes köztársaságok között, népességszámukat tekintve hatalmas különbségek vannak: a három legnépesebb köztársaság, az Oroszországi Föderatív SZSZK 130,08 millió, az Ukrán SZSZK 47,13 millió, a Kazah SZSZK pedig 12,85 millió lakosú, a legkisebb népességszámú Észt SZSZK-ban viszont csupán 1,36 millió ember él. Legmagasabb volt a tényleges szaporodás Közép-Ázsia gyorsan iparosodó köztársaságaiban, a legalacsonyabb pedig a nagy népsűrűségű európai gazdasági körzetekben, valamint a zord éghajlatú uráli és és nyugat-szibériai területeken. >

Az egyre gyorsuló urbanizáció következtében a városi

lakosság mintegy 36 millió fővel gyarapodott (ebből 14,6 millió főnyj a természetes szaparodás, 5 millió fő a várossá nyilvánított települések lakossága, 16 millió fő pedig beköltöző), ezáltal a városi lakosság az össznépes- ség 56 százalékát adta. — (1913-ban csupán a lakosság 18 százaléka volt városlakó).

Csökkent, de még mindig igén jelentős a nemek közötti aránytalan különbség, ami a II. világháború következménye. 1970-ben a Szovjetunió területein 111,4 millió férfi és 130,3 millió nő élt.

A sok nemzetiségű ország legnagyobb nemzetiségei: az orosz (129,015 millió fő), az ukrán (40,753 millió fő), az üzbég (9,195 millió fő), a belorusz (9,052 millió fő), a tatár (5,931 millió fő) és a kazah (5,299 millió fő). A Szovjetunió területén 166 000 magyar nemzetiségű lakos él. A nemzetiségek közötti közvetítő orosz nyelvet az

ország lakosságának több mint háromnegyed része beszéli, közülük 13 millió nem orosz nemzetiségű lakos anyanyelveként, további 41,9 millió lakos pedig második, társalgási nyelvként.

A népszámlálás adatai a lakosság kulturális felemelkedését is tanúsítják: míg a forradalom előtt a lakosság 75 százaléka írástudatlan volt, 1970-re a számuk 439 ezer főre (ebből 170 ezer férfi, 269 ezer nő) csökkent, akik zömmel az 50 évnél idősebb korosztályból kerülnek ki. A közép- és felsőfokú végzettségűek száma 1959 és 1970 között 62 százalékkal növekedett, az 1000 foglalkoztatottra számított számuk 653 fő (1959-ben 433). Legmagasabb a részarányuk Grúziában, Örményországban, Türkméniá- ban. Valamennyi nemzetiségi területen megtörtént a felzárkózás az országos átlaghoz, sőt egyes körzetekben már túl is szárnyalta azt.

— TERRA —

VÉGVESZÉLYBEN A MŰEMLÉKEK

Pótolhatatlan építészeti és szobrászati emlékek pusztulnak egyre rohamosabban a civilizáció mérgező gázaitól. Ha nem sikerül hamarosan gátat vetni pusztulásuknak, még ebben az évszázadban különös katasztrófa tanúi leszünk: a különböző korokból származó, évszázadokon át fennmaradt műemlékek jórésze teljesen megsemmisül.

A szennyezett levegő még a követ is megöli. Kleopátra

200 tonnás kőobeliszkjét Ismail pasa 1881-ben az USA- nak ajándékozta. A kolosz- szust a New York-i Central Parkban állították félj Kilencven év alatt a város hírhedten szennyezett levegője jóformán felfalta a követ, reliefjeiben több kárt tett, mint a harminc évszázados sivatagi klíma.

A világ minden tájáról érkeznek a vészjelek. Az akro- poliszi márványtemplom. Velence több száz palotája, Prága homokkőszobrai vagy Pisa freskói egyformán veszélybe kerültek. A fejlett ipari országokban szép szám. mai akadnak még olyan károk, amelyek többé semmilyen eljárással nem tehetők jóvá. Az NSZK-ban Flensburg és Passau között a román, gót, reneszánsz és barokk műemlékek koruktól teljesen függetlenül, egyszerre mennek tönkre a gyilkos füstgázoktól. A megmentésük érdekében végzett tudományos kutatások, kísérletek jórészt már el is késtek, és sok esetben már csak arra irányulhatnak, hogy megmentsék még, ami menthető.

Az ipari évszázad hatalmas

választékban eregeti gyilkos gázait a légkörbe. Az eső, harmat, vagy köd e mérgekkel „feldúsítva” hatol a szabadban levő szobrok, műemléképületek felületi rétegeibe, s ott megkezdik szívós aknamunkájukat: kifejtik a kő különböző alkotóelemeit, például a meszet, vagy timföldet. A csapadék nélküli időszakban kiszárad a kő, de például a vízben feloldott mész gipsszé változik. S minthogy a gipszkristályoknak több helyre van szükségük, mint a mészkristályok- nak, a folyamat egyre nagyobb felületeket „robbant le” a kőről. A szobor lassan felismerhetetlen csonkká válik, az épület faragott díszei eltűnnek, s a kőfal hámlása lassan az épület statikáját is veszélyezteti.

Prágából biztató hírek érkeztek. A Csehszlovák Tudományos Akadémia Elméleti Kémiai Intézetében két eljárás is túljutott már a kísérletezés szakaszán.

A prágai vár Szent Vitus temulomának déli bejárata feletti, XV. századból származó üvegmozaikra 1954-ben kimondták az ítéletet: le kell szedni és másolattal helyettesíteni, ha az eredetit még úgy, ahogy meg akarják menteni. Az intézetben dr. Rathousky és munkatársai ekkor dolgoztak ki egy eljárást, amellyel végül nemcsak megmentették, hanem vissza is adták az üvegmozaik eredeti szépségét. A beteg, megvakult üvegmozaikszemeket polibutilmetakri- láttal impregnálták, majd védelrmil szilikon-bevonattal látták el. Azóta ugyanezt a szilikon-bevonatot alkalmazták a Lőportorony és még néhány kisebb prágai műemlék épület védelmére is, A

szilikonok jó tulajdonságai közül közismert víztaszításuk, ellenállásuk különböző vegyi hatások ellen; a >,robbantó” mérgekkel nem hatolhat be a víz a szilikon-burok alá.

Bizonyos esetekben azon* ban már csak egy lehetőség maradt; a már túlságosan megrongálódott szobor biztonságos, védett helyre szállítása, s pótlása időtálló másolattal. A kőből faragott másolat hátránya, hogy nem biztosítható pontossága, némelykor pedig, az eredeti állapota miatt, már el sem készíthető. Ilyenkor — restaurátor nyelven szólva — fakszimilét kell készíteni, lény omatot.

KÜLPOLITIKAI