Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-05 / 104. szám

1971. május 5. SZOLNOK »LEGYEI NÉPLAP 3 Műszaki hetek 1971 Ötvenöt rendes vény — 4100 résztvevő Megkezdődött a szakszervezetek XXII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) normáját és az előrehaladás­ra, is meg kell legyen a lehe­tőségük. Erre — ha más megoldást nem találunk — külön alapot szükséges léte­síteni. Az árak változásainak — mint már említettük — egy­re nagyobb szerepük van az életszínvonal alakulásában. Az eddig szerzett tapaszta­latok alapján úgy véljük, a központilag elhatározott fo­gyasztói áremeléseket az ed­diginél jobban kell megfon­tolni és előkészíteni, hogy az ilyen intézkedéseknek ne le. gyen nagtív hatásuk az élet­színvonalra, — mondotta többek között Gáspár elvtárs. A tapasztalatok szerint a legmegnyugtatóbbnak látszó módszer erre az érintettek pénzjövedelmének megfelelő arányú növelése. Az áremel­kedéseket még így is több­nyire az áremeléseknél lé­nyegesen nagyobb jövede­lem-emeléssel lehet c'ak el­lensúlyozni. Ez még inkább óvatosságra kell, hogy int­sen bennünket a fogyasztói árak módosításánál. Ismét leszögezzük, hogy mi nem akarunk az árképzésben résztvenni, de az árak ala­kulását ellenőrizni kívánjuk, és figyelemmel kísérjük az ármozgásoknak az életszín­vonalra gyakorolt hatását. Az eddiginél jobban kell ügyel­ni arra is, hogy árcsökken­téseket csak akkor hajtsunk végre, ha biztosak vagyunk abban, hogy a leszállított árucikkek iránti keresletet ki tudjuk elégíteni. Különben az árcsökkentés csak látszó­lagos marad, mert nincs kel­lő árufedezete. Nagy figyelmet kell fordí­tani arra, hogy az alacso­nyabb árutermékek a keres­letnek megfelelően legyenek kaphatók. Erre a legalacso­nyabb jövedelműek, a leg­nehezebben élők joggal érzé­kenyek. Tapasztalatunk szerint a bérből és fizetésből élők a stabil árszínvonalat tartják a legelőnyösebbnek. Külön fel­hívjuk a figyelmet arra, hogy a szabad árformákba tartozó termékek körének a bővítése előtt az intézkedések közgaz­dasági és társadalmi hatá'át ugyanolyan gonddal kell ele. mezni, mint a hatósági ár- változtatásokét. Az árszín­vonal ellenőrzésére itt még nagyobb figyelmet kell for­dítani. Az üzemi, vállalati nyere­ség növelése természetes tö­rekvés, de nem szabad meg­engedni, hogy egyes vállala­tok a nyereség érdekében olyart eszközöket is igénybe vegyenek, amelyek szocialis­ta rendszerünk lényegével nem egyeztethetők össze. A nyereség növelésének egyetlen becsületes eszköze, a jobb, a hatékonyabb munka. Az új munkásnemzedék felnevelése társadalmi érdek. Távlatokban a gyermekneve­léssel járó anyagi terhek je­lentős részét a társadalom­nak kell vállalnia. Különö­sen sürgető a többgyermekes családok segítése. A családi pótlékot a IV. ötéves terv­ben központi intézkedés for­májában felemeljük. A javak szocialista elosz­tásának tökéletesítését a szo­ciális juttatások területén is folytatni kell. Ki kell dol­gozni a szociális ellátás alan- elveit is, mindazét, amit központi erőforrásból, első­sorban a költségvetésből — fedezünk, illetve a vállala­toknál kapnak a dolgozók. A tervidőszakban mintegy 400 000 lakást kell felépíteni. Úgy véltük, ezzel az építési ütemmel belátható időn be­lül. 1980—85 körül a lakás­viszonyok olyanná tehetők, hogy a lakáskérdés nem je­lent többé alapvető' feszült­séget a társadalomban. Részt vettünk a párt és a kormány lakásnolitikai hatá­rozatának kidolgozáséban és véereh ajtác-a előkész’ tésében. Azt az álláspontot kénvisel­tük, hogy a lakbéremelés egvetlen család életszínvona­lát se csökkenthesse. A jö­vőben is őrködünk azon, hogy ettől az elvtől eltérés ne legyen. Nagy gondot kell fordíta­nunk arra. hogy a most már eevre bővü'ő számban ren­delkezésre álló lakások való­ban azoknak jussanak, akik­nek erre a leginkább szük­ségük van. Eredményes tár­Ä Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága nevében tiszte­lettel köszöntőm a j Ma­gyar Szakszervezetek XXII. kongresszusát, a kungresszus valamennyi résztvevőjét, s az önök személyén keresz­tül a szakszervezetek tagsá­gát, egész munkásosztályun­kat. Örömmel teszek eleget Kádár János elvtárstól ka­pott megbízatásomnak, s át­adom a tisztelt kongresszus­nak pártunk első titkárának személyes üdvözletét és leg­jobb Kívánságait. Központi Bizottságunk és egész pártunk a szakszerve­zeti munkát megillető érdek­lődéssel tekint a kongresszus tanácskozása elé. Figyelemmel kisértük a szakmai szakszervezetek kongresszusait, tanulmányoz­tuk a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának írásos jelen­tését, a számvizsgáló bizott­ság jelentését, a határozati javaslatot és az • alapszabály gyalásokat folytattunk a SZÖVOSZ vezetőivel részben a szövetkezeti lakásépítés, részben pedig a lakás-kar­bantartás szövetkezeti alapon történő megszervezéséről. A tapasztalatok alapján joggal állapíthatjuk meg, hogy a gazdasági reform alapelvei beváltak, gazdaság- irányítási rendszerünk haté­konyabban működik. Előrehaladásunk érdekében tovább kell fejleszteni a tervszerűséget, tovább kell erősíteni a politika elsődle­gességének lenini elvét. Bármennyire okos. célszerű és hasznos egy gazdasági ja­vaslat, előfordulhat hogy mégse szabad megvalósítani, ha politikai érdekkel ütközik. Közismert, hogy népgazda­sági szinten a gazdasági ha­tékonyság az elmúlt három esztendőben nem volt kielé­gítő. A társadalmi munka termelékenysége nem emel­kedett a kívánt módon. Az üzemek jelentős részében nem kielégítő a munka szer­vezettsége, folyamatosságá­nak biztosítása. Elmarad az igényektől és a rendelkezé­sekben előírt normáktól az üzemek szociális, egészség­ügyi, munkabiztonsági és kulturális fejlődése. A dolgozók termelési akti­vitásáról mondta Gáspár elv­társ: A szocialista rendszer lé­nyeges vonása, hogy fejlesz­ti, kibontja az emberekben azt az alkotó erőt, amely az aktivitásban, a közügvek in­tézésében, a közéleti tevé­kenységben érvényesül. Gyakran halljuk, hogy a munkások tulajdonosok is. Igen. A mi rendszerünkben módosításának tervezetét. — Meghallgatva a referátumo­kat, amelyeket a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa nevében Gáspár és a szám- vizsgáló bizottság nevében Somogyi elvtárs a kongresz- szus elé terjesztett. A Köz­ponti Bizottság nevében ki­jelenthetem, hogy az elvég­zett munka értékelésével, a jövőre vonatkozó tervekkel egyetértünk és támogatjuk azokat a törekvéseket, ame­lyek a szakszervezetek sze­repének növelését szolgál­ják szocializmust építő tár- sadalmunKban. Meg vagyunk győződve arról, hogy a kong­resszus határozatai, állásfog­lalásai s azok valóraváltása jól szolgálják a magyar mun­kásosztály és a nemzetközi munkásmozgalom forradalmi céljait. A beszámoló híven tükröz­te, hogy az elmúlt négy év munkája eredményes volt. A magyar szakszervezetek he­lyesen éltek és élnek bővülő jogkörükkel, betöltik fel­adatukat, segítő és aktív harcosai a szocializmust épí­tő munkának, jól képviselik a dolgozók érdekeit, s mind­ez hozzájárul a párt és tö­megek kapcsolatának fej­lesztéséhez, erősítéséhez. A szakszervezeti munka fejlesztéséhez kedvezőek a politikai feltételek. Pártunk X. kongresszusa munkás- osztályunk. egész dolgozó né­pünk érdekeinek megfele­lően jóváhagyta és tovább­fejlesztette azt a politikai irányvonalat, amelyet immár közel másfél évtizede folyta­tunk. Ezt a politikát a Ha­zafias Népfront magáévá tette, közvéleményünk, az ország lakossága támogatá­sáról biztosította, és a vá­lasztások során szavazatai­val megerősítette. De ez az igen, amit erre a politikára népünk adott,' ne jelentse a sikerekbe való belenyugvást. Pártunk arra törekszik s ezt fogalmazta meg a X. kong­resszus határozata — hogy a munkásosztály, az egész nép a szocialista jövő érdekében az eddiginél szélesebb kör­ben bontakoztassa ki alkotó erejét, hangoztatta a továb­biakban Biszku elvtárs, — majd így folytatta: Az elmúlt évek tapasztala­tai azt bizonyítják, hogy munkásosztályunk, dolgozó a munkásosztály tulajdonos. A gyár, a vállalat az övé is, de érzi-e ezt a munkás a napi munka gyakorlatában? Nem érzi kellőképpen. És­pedig azért nem, mert nem teremtettünk mindig olyan helyzetet, amelyben ez szá­mára magától értetődő lenne. Az üzem, a munkahely életében gondoskodnunk kell az üzemi demokráciáról, a szociahsta munkaversenyről, a munka becsületéről, az em­berekkel való bánásmódról, munkáspolitikánk helyileg is olyan szintű megvalósításá­ról, ami ezt a tulajdonosi érzést minden munkás szá­mára, a mindennapos csele­kedetekben újra és újra nyil­vánvalóvá és természetessé teszi. A munkásosztály forradal­mi céljainak megvalósítása szükségszerűen igényli kultu­rális és szellemi felemelke­dését. Fejlődése nyomon kö­vetésének feltétele munká­sok nagyobb kultúráltsáea. a dolgozók állandó művelődése. Gáspár elvtárs befejezésül a következőket mondta; Az elmúlt négy esztendő­ben sokat küzdöttünk, fára­doztunk munkásosztályun­kért. népünkért. Az eredmé­nyekben tükröződik a szak- szervezeti mozgalom sok tíz­ezer munkásának, tisztségvj- seiőiénak áldozatkész mun­kája, hozzáértése, a Szocia­lizmus iránti elkötelezettsé­ge. A XXII. kongresszus méltó fórum arra. hogv kö­szönetét mondiunk lelkes, áldozatos tevékenységükért, s további lankadatlan, ki- tartó munkára kérjük és hív­juk őket. népünk képes újabb lendü­letet adni a szocializmus építésének, mert érti politi­kánk lényegét. ' Bizonyítéka ennek a szakszervezetek ál­tal kezdeményezett kongresz- szusi verseny siKere, amely­nek eredményeiért ezúton mondunk köszönetét mind­azoknak, akik ebben reszt­vettek és munkájukkal nö­veltéit anyagi erőforrásain­kat, gazdasági lehetőségein­ket. Az anyagi eredménye­ken túl nem kisebb ered­mény volt az sem, hogy fej­lődött munkásosztályunk tu­data, s mindjobban megérti, hogy boldogulása szorosan összefügg az anyagi javak termlésének növelésével, a szocialista tervgazdálkodás fejlesztésével, s elosztási rendszerünk tökéletesítésével. Bíszku Béla beszéde befe­jező részében többek között — a következőket mondta: Pártunk Központi Bizott­sága megvan győződve ar­ról, hogy a szakszervezetek kongresszusa helyesen ha­tározza meg a szervezett dol­gozók soron követKező fel­adatait, ugyanakkor jó ösz­tönzést és lendületet ad a szakszervezetek minden ak­tivistájának és valamennyi tagjának e feladatok teljesí­téséhez, A párt épít a szak- szervezeteKre, ahogyan a szakszervezetek is számíthat­nak a párt bizalmára és tá­mogatására. A magyar munkásosztály, a dolgozó nép nagy áldoza­tokat hozott a szocializmus építéséért. Ez a mű még nincs befejezve. Tovább kell mennünk a kipróbált úton, s ha az új feladatok megkö­vetelik, Keresni kell az új megoldásokat is. Ahogyan múlik az idő, a végzett mun­ka meghozza gyümölcsét, so­kasodnak az eredmények, — amelyek jobbá, gazdagabbá teszik a dolgozó emberek életét. Ebben a meggyőző­désben kívánón a Központi Bizottság nevében a kong­resszusnak további jó mun­kát, a küldött elvtársaknak sikereket a koneresszus ha­tározatainak végrehajtásához. A kongresszus első napi vitájában többen felszólal­tak, közöttük Dél-Vietnam és Csehszlovákia szakszer­vezetének küldöttei. A tanácskozást ma 9 órai kezdettel folytatják. :;_J Egy hónapig megyénk köz­véleményének állandó ér­deklődése közepette tartot­tak a Szolnok megyei Mű­szaki Hetek rendezvényei. A most másodízben megtartott tudományos-műszaki rendez­vénysorozat újabb előrelé­pést jelentett megyénk tár­sadalmi, tudományos életé­ben. A műszaki hetek mérlege elkészült, értékelhető a MTESZ Szolnok megyei Szer­vezetéhez tartozó tizenhat tagegvesület helyi cso­portjának munkája. Nincs módomban részle­tesen elemezni a műszaki hetek minden eseményét, a rendezőszervek munkáját. — Jellemzésként azonban egy- egy kiemelkedő eseményről számot adok. A műszaki hetek ünnepi megnyitóján dr. Szabó Já­nos, az építési- és városfej­lesztési miniszter első he­lyettese az építőipar fejlesz­tési koncepcióját ismertette. A megnyitó témaválsztása is igazolja, hogy megyénkben is alapvető fontosságú az építő- és építőanyagipar fej­lesztése. Nagy megtiszteltetésnek vettük, hogy a Magyar Hid­rológiai Társaság szolnoki csoportjának rendezésében az első országos vízügyi fej­lesztési ankét 3 napon át — április 6—7—8-án Szolnokon vitatta meg a vízügyi fej­lesztés jelenlegi helyzetét, s meghatározta a fejlesztés Irányvonalát. A nagvsikerű ankéton 24 előadás és szá­mos filmvetítésben megtár­gyalták a fő ágazatok — (víz, csatorna, árvédelem, vízrendezés és vízhasznosí­tás), IV. ötéves tervi fő fel­adatait, és szó esett az egyes konkrét tervezési, kivitele­zési megoldásokról is. A Magyar Agrártudományi Egyesület — csakúgy, mint eddig is — szintén színvona­las rendezvényeken képvi­seltette magát. A Török- szentmiklóson megtartott kukoricatermesztési tanács­kozáson áttekintették a je­lenleg termelt és javasolt fajtákat. Megtárgyalták a termesztés gépesítési és nö­vényvédelmi kérdéseit. — Ugyacsak komoly szakmai tanulsággal zárult a Tisza­Nemzetközi sajtóértekezle­tet rendezett kedden az Or­szágos Béketanácsnál a Bé­ke Világtanács egy hét óta Budapesten működő titkár­sága. Romes Csandra, a BVT főtitkára adott tájékoztatást a május 13-án — négy napos programmal — összeülő köz­gyűlésről. a várható részvé­telről. Dr. Pesta László, a Hazafias Népfront budapes­ti bizottságának alelnöke, a közgyűlés utáni napon, má­jus 17-én sorrakerülő ese­ményről, az európai főváro­sok békemozgalmai képvise­lőinek találkozójáról tájé­koztatta az újságírókat. A BVT közgyűlés olyan időszakban ül össze, amikor az egyik oldalon mind ag- resszívabbá válik a világ-im­perializmus, a másik oldalon viszont egyre jobban megiz­mosodik és a világnak mind nagyobb részén fejti ki tevé­kenységét a nemzetközi bé- kemozgaiom — mondta Ro­mes Csandra. A ma még fe­szültségekkel terhes nemzet­közi helyzet enyhítésének út­ján, a boldogabb holnaphoz vezető úton mindenképpen nagy lépésnek ígérkezik a budapesti közgyűlés. A rész­vevők száma — minden ko­rábbi BVT — eseménvét. felülmúlva —Körülbelül 800 lesz. Eljönnek Budapestre a Béke Világtanács tagjai, és itt lesznek mindazoknak a nemzetközi szervezeteknek, mozgalmaknak a képviselői, amelyek szorosan együttmű­ködnek a BVT:vel. Meghív sülyön rendezett juhtenyész- tési bemutató és tanácsko­zás is. Az Országos Magyar Bá­nyászati és Kohászati Egye­sület -olnoki csoportja ápr. 21-én nagysikerű szakmai napot rendezett, amelyen a Nagyalföldi Kőolaj- és Föld­gáztermelő Vállalat közép­távú fejlesztési terveiről, mű­szaki és gazdasági kérdések­ről esett szó. A Geodéziai és Kartográ­fiai Egyesült ápr. 20-án „Geodéziai Nap” Keretében adott képet a következő 10 éves hazai feladatokról, s a külföldön is végzett mun­kákról. A Magyar Elektro­technikai Egyesület rendez­vényei közül a IV. 27-én Szolnokon tartott „Szakszol­gálati Nap” emelKedett ki. A Gépipari Tudományos Egyesület jászberényi cso­portja számos előadást, film­vetítést rendezett ezenkívül is, amelyeken az Aprítógép­gyár és Hűtőgépgyár fejlesz­tésének kérdéseit tárgyalták meg. örvendetes eseménye volt a műszaki heteknek az ifjú­ság részvétele. A Verseghy gimnáziumban rendezett fi­zikus vetélkedőn a szolnoki és a jászberényi diákoK bi­zonyultak a legjobbnak. összesítve megállapítható, hogy a MTESZ éves prog­ramiénak egyik kiemelkedő szakasza, a műszaki hetek elérte a kitűzött célt. A ren­dezvények nagy érdeklődést váltottak ki megyénk mű­szaki gazdasági szakembe­rei körében, s mind tarta­lomban. mind színvonalban jelentős/ fejlődést mutattak az elmúlt évhez képest. Szá­mokkal is jellemezve:'az 55 rendezvényen összesen 87 előadás, 10 filmvetítés. 3 ta­pasztalatcsere és kiállítás zajlott le, s több mint 4100- an vettek azokon részt. Kü­lön ki kell emelni, hogy az egésznapos, vagy többnapos rendezvények száma 10 volt. Mindezek bizonyítják, hogy megyénk életében a MTESZ Szolnok megyei Szervezete, a tudományos egyesületek helyi csoportjai végleg pol­gárjogot nyertek és aktív tudományos, társadalmi té­nyezővé váltak. Madarász Tibor a MTESZ Szolnok megyei Szervezetének titkára vást kaptak és fogadtak el nemzetközileg ismert kiváló személyiségek, akiknek rész­vétele mindenképpen emelni fogja a közgyűlés rangját. Munkaértekezlet jellegű ma­ga a közgyűlés. A megnyitó és záró plenáris tanácskozá­sok közötti napokon hat szekcióban üléseznek. Az egyes bizottságok tárgyalási témái: az európai politikai erők együttműködése az eny­hülésért, az európai bizton­ságért és a közös fellépésért: az indokínai békéhez vezető út; béke és igazsásbssáe a Közel-Keleten; a faji meg­különböztetés. a kolonializ- mus és neokoloniállzmus el­leni harc: a fegyverkezési hajsza megállítása, a tömeg­pusztító fegyverek betiltása, általános és teljes leszerelés; a fejlődő országok problé­mái. Feladata lesz a kögyűlés- nek — Közölte a BVT főtit­kára — hogy új nagy nem­zetközi békemegmozdulások programjait dolgozza ki, és nagyszabású akciókat kezde- ménvezzen, együttműködve a legkülönbözőbb békeerőKkel. az antiimoerialista világfront erősítéséért, a békéért A Béke Világtanács mozgalma, amely az elképzelhető leg- nagvehb közös emberi ügvért, a békéért aktív harcra kész emherek tömörülése, a két évtizeddel ezelőtti zászló- bontás gondalatainak jegyé­ben — a világ békéiének megteremtésére .irányuló szándékkal = munkálkodik. Biszku Béla beszéde A békemozgalomban új nemzetközi kezdeménye- zéseket ígér a BVT májusi közgyűlése Biszku Bel* elvtársi beszéde közben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents