Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-23 / 120. szám

1971. május 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kubikolnak-e €3 kubikosok? Igen is meg nem is. De ettől ezzel a válasszal nem érhetjük be. Nyilvánvalóan a szó eredeti jelentéséből kell kiindulnunk ahhoz, hogy az igazsághoz közelebb jus­sunk. Nos, az értelmező szó­tár szerint aki kubikol, az nagyobb tömegű földet kézi erővel ás ki és — rendsze­rint talicskával — máshová hord. elszállít. Aki pedig az így megmozgatott föld menv- nyisége, köbtartalma szerint kap munkabért, az a föld­munkás a kubikos. Ismeretes, hogy valamikor ezerszám keresték ilyen munkával a kenyerüket. Még az országhatáron túlra is jutott a magyar kubiko­sokból. Manapság azonban már nálunk egyre kevesebb ember kubikol a szó eredeti értelmében. Jobbára csak földgépek után látunk ásó­val, lapáttal dolgozó embe­reket, akik aránylag kevés földet mozgatnak így meg, a talicskát pedig ehhez már alig-alig használják. Gyűjtőfogalom, más érte emmel Mégis gyakran találkozunk építkezéseknél, sőt még egyik-másik építőipari üzem­ben is — ahol panel, blokk és más elemek előregyártá- sát végzik — olyan emberek csoportjaival, akiket kubi­kosként emlegetnek, ezen a néven tartanak számon. Többnyire az égvilágon sem­mi közük sincs a kézi erővel végzett földmozgatáshoz, a nevük azonban rendszerint — afféle gyűjtőfogalommal — kubikos-brigád. — Annak csúfolnak min­ket is — méltatlankodott Godó Imre brigádvezető, a Szolnok megyei Állami Épí­tőipari Vállalat poligonüze- mében, ahol panelgyártással foglalkoznak. Másrészt vi­szont több példát említhe­tünk — akár ennél a válla­latnál is — amikor az érde­mi munkájuk szerint kijáró megnevezést viselnek ilyen • kollektívák. Tamási Mihályék nagyne- yű és nagymúltú szocialista brigádja már régóta panel­szerelő együttes. A karcagi rizsraktár építkezésén dolgo­zó Pomaházi Ignácékat be­tonozó brigádként mutatta be a művezetőjük, aki csak vonakodva mondta meg ró­luk, hogy hagyományosan kubikosoknak minősülnek. Akárcsak N. Szabó Gézáék Szolnokon, akik tényleges munkájuk szerint blokksze­relő, lakásépítők. A szó eredeti értelmében ezek a munkások éppúgy nem nevezhetők kubikos­nak, mint Tiszafüreden a Dögéi Mihály vezette brigád tagjai, akik egyaránt érte­nek a téglafalazáshoz, a be­tonozáshoz, a betonelemek elhelyezéséhez, s ahogy a szükség kívánja, csinálják is azt. Vagy a Jászságban ki­alakult komplex brigádok­ban dolgozó, úgynevezett ku­bikosok is a magasépítési munkák egész sorát ismerik és művelik. A gyakorlat mesterré avatta őket Az utóbbiakat Szilágyi Sándor, a vállalat munka­ügyi osztályvezetője emlí­tette, akivel szintén azt a kérdést bogoztuk, vajon ku­bikolnak-e még a kubiko­sok. Kitűnt, hogy bizony az esetek döntő többségében csak nemleges válaszról le­het szó. Valójában olyan em­berek megjelölésére használ­ták eredetileg ezt a gyűjtő- fogalmat, akik szakképzett­ség nélkül kerültek az építő­iparba. A Szolnok megyei vállalatnál ma ilyen a törzs­gárdához tartozók egész de­rékhada, amelynek tagjai a gyakorlatban váltak az épí­tőmesteri munkaterületek ér­tő művelőivé. Sokuk ma szakmunkás-bizonyítvány nélküli szakember — ha úgy tetszik, betanított munkás. Egytől-egyig nélkülözhetet­lenek az építőipar szakértel­met követelő munkaposzt­jain. Az eredeti jelentéséhez ké­pest tehát merőben más ér­telmet kapott — vagy inkább értelmét vesztette? — ez a gyűjtőfogalom: kubikos. Ám éppen ezért a létjogosultsá­ga is nagyon vitatható. Az új munkás-besorolás — a kollektív szerződés mellékle­teként — már kerüli is a használatát. „Betanított mun­ka. nehéz fizikai igénybevé­tellel” és más. ehhez hason­ló megjelölést használ ez a dokumentum azokra a mun­kanemekre. amelyeket ku­bikos-számba menő emberek végeznek a vállalatnál. Élő anakronizmus — Kubikosnak régebben is általában nehéz fizikai munkára képes embereket alkalmaztak, míg a gyen­gébb fizikumú, de ugyan­csak szakképzetlen jelentke­zőket rendszerint segédmun­kásnak vették fel — mondta Szakali András építésvezető, aki több mint negyedszázada műveli a szakmát. Tisztes múlt. nagy tapasztalat alap­ján fűzte hozzá azt is, hogy az 50-es évek közepétől vál­tak az építőiparba kubikos­nak felvett szakképzetlen dolgozók tömegesen betaní­tott munkásokká. Tény azonban, hogy a tanítómeste­rük szinte kizárólag a gya­korlat volt, ezáltal sajátítot­tak el valamennyi hozzáér­tést, szakismeretet. Az ő irányításával dolgo­zó Menkó Józsefék is így lettek avatott művelői az építőmesteri munkák közül a födém-, az aljzatbetono­zásnak, a fő- és válaszfalak készítésének, nyílászárók el­helyezésének, a hagyomá­nyostól a csúszózsalus épít­kezésig, szinte mindenhol. Ma már egész sor, speciális szaktudást igénylő munka­poszton is teljes biztonság­gal megállják a helyüket. Éppen ezért a kubikos jel­ző az ő esetükben is anak­ronizmus csupán, amely gyűjtőfogalomként — jobb híján — még ma is tartja magát. ' M. L As első nagy üzletkötés A jászberényi Aprítógépsyár sikeres napja a BNV-n (Tudósítónktól.) A Budapesti Nemzetközi Vásár első napján reggel még dolgoztak az aprítógépgyá­riak, hogy a kiállított gépek, berendezések jól mutassanak, a helyükön legyenek. Az üz­letkötők még szinte „felfor­dult” pavilonban tárgyaltak, és sikeresen. A vállalat már megkötötte az első szerződé­seket. A Centrozap lengyel külkereskedelmi vállalat szerződést írt alá fogazott hengermű szállítására. A len­gyel fél kérésére a szénőrlőt rövid idő alatt szállítja a .gyár, Ugyancsak sikerrel tár­gyaltak a gyáriak a bolgár külkereskedőkkel. Azok a Dunából felhozott kavics osztályozására új telephelyet akarnak kialakítani, s gyors felépítését tervezik. A szük­séges gépi berendezéseket a jászberényi Aprítógépgyártól vásárolják. A BNV-n szüle­tett megállapodás értelmé­ben a bolgár kavicsosztályo- zóhoz 6 különböző méretű és teljesítményű vibrátort ké­szít Jászberény. Méghozzá igen rövid idő alatt, hét hó­nap után már szállítják. Szabó Béla Taníeppin a megye* székhely A Volán 7. sz. vállalatának gépkocsivezetői tegnap reg­gel buszra szálltak. Ebben semmi rendkívüli nincs, — egyébként ez a dolguk, a so­főrök azonban ezúttal nem a volánt forgatták, hanem uta­sok voltak. A városnézés cél­ja, a KRESZ-szabályoK gya­korlati alkalmazása volt. A tröszt kezdeményezésére indította el a 7. sz. vállalat a közbiztonsági járatait. Az első úton Lóczi Miklós rend- őrőmagy, a BM Szolnok me­gyei Rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztá­lyának munkatársa menet­közben kommentálta a köz­lekedési táblák rendeltetését, a veszélyesebb útkeresztező­désekben pedig felhívta a fi­gyelmet a gyakori baleseti forrásokra. Közben a gépko­csivezetők is elmondták a véleményeiket. Szerintük kü­lönösen a Gólyánál lévő ke­reszteződés, valamint a so­rompók környéke és a Tisza- hídon való közlekedés „rá­zós” a járművezetők szem­szögéből nézve. A sok kritikus szem több közlekedési táblát talált, — amely vagy a rossz elhelye­zése miatt, vagy pedig azért, mert kopott, rozsdás, nem képes tökéletesen informálni a gépjárművezetőket A Volán 7. sz. vállalata okozta a legkevesebb balese­tet ez év első negyedében a tröszt 22 vállalata közül. E hasznos kezdeményezés min­den bizonnyal hozzájárul ah­hoz, hogy a jövőben még ke­vesebb legyen a közlekedési baleset Barátaink— szomszédaink Szocialista országok a BNV-n Ez a vásár még színesebb, gazdagabb, mint az előző. Egyik pavilonban csupa új­donságot látunk, a másikban hagyományos, jól bevált cik­keket. Az egyik kiállító a szakemberekre számított, — gépeket, technikai berende­zéseket hozott, a másik a nagyközönséget akarta meg­nyerni a fogyasztási cikkei­vel, tetszetős, látványos könnyűipari, vagy élelmi- szeripari termékeivel. A vásár sokoldalú résztve­vői a szocialista országok. Az idén is — a hagyományok­nak megfelelően — meghatá­rozó szerepet kaptak. S jog­gal, hiszen külkereskedelmi forgalmunk kétharmadát ve­lük bonyolítjuk. Gazdag a gé >ek választéka A Szovjetunió után a leg­nagyobb külföldi pavilon a Német Demokratikus Köz­társaságé. Több mint három­ezer négyzetméteren, nyolc külkereskedelmi vállalat ki­állítását látjuk. Építő- és út­építő, rakodógépek gazdag választéka; nyomda-gépek, offset és újság-rotációs gé­pek, könyvkötészeti beren­dezések sorakoznak az NDK pavilonban. Külön érdeklő­désre tarthat számot a BAU- KEMA üzemeiből származó nagyteljesítményű, modern, városépítészeti célokat szol­gáló panelgyártó üzem. A komplett porcelán-tizemet már a hódmezővásárhelyi gyakorlatból ismerik a szak­emberek. Sikere van a nagypontos­ságú, de kis méretű adatfel­dolgozó- és irodagépeknek. A DARO rendszerű szerve­ző-automata a gyártáselőké- szítéstői a termelési könyve­lésen át az értékesítés-köny­velésig megoldja az üzem adminisztrációs feladatait. Egy-egy gombnyomás — s a lyukszalaggal felszerelt könyvelőgép máris elárulja, mennyi volt a vállalat nye­resége, forgalma. A csehszlovák pavilon az idén ünnepélyesebb, gazda­gabb, mint korábban. Hiszen jubileumot hirdet — a Cseh­szlovák Kommunista Párt megalakulásának ötvenedik évfordulóját. Az évforduló jegyében — az ország fejlő­déséről is képet adva —, 26 külkereskedelmi vállalat képviselteti magát a BNV-n. Kibernetikus, belsőégésű tur­binák, erőmű-berendezések (amelyből már a Dunamenti és a Tiszai Erőmű részére szállítási szerződést is kö­tött Magyarországgal a cseh­szlovák vállalat.) Csomago­lógépek, vaskohászati cikkek töltik meg a pavilont. — Ez a programvezérlésű­félautomata esztergapad egy század milliméter pontosság­gal dolgozik — magyarázza a szakember —, s egyszeri beállítással száz munkadarab is megmunkálható. Ékszer zuhatagok A vásár nőlátogatói thost is hosszú perceket töltenek a jablonecl bizsuk vitrinje előtt Csillogó kristálygyön­gyök, színes ékszer zuhata­gok. A férjek addig a Sko­da 1971-es modelljeit vizs- gálgatják, amely 145 kilomé­teres sebességgel halad. Az autókedvelők persze a szépvonalú román Renault Dacia személygépkocsit is megcsodálják. De mindig akad nézője a román villa­mossági-, és nehézipari be­rendezéseknek. Vagy a kü­lönféle mezőgazdasági gépek­nek — kis és nagyméretű, teljesítményű traktoroknak, nagy hatású, újfajta növóny- védőszereknek. A bolgár pavilon érdekes­sége, hogy valamennyi kiál­lított gép, berendezés mű­ködik, termel. 80 olyan elek­tromos- és rádiótechnikai cikket hoztak a bolgár kül­kereskedelmi vállalatok, amelyeket ezúttal először mutatnak be Magyarorszá­gon. Rádiókat, erősítőket, röntgen-készülékeket. Hat­van munkahelyes diszpécser­berendezést, centrifugákat, vízmelegítőket. Elektronikus számítógépek és irodagépeik, targoncáik — külkereskedel­münk érdeklődésére tarthat számot. Aki szereti a bolgár ciga­rettát, a hús- és halkonzer­vet, a Pliska-konyakot — az is találhat kedvére valót Sokféle újdonság Lengyelország képviseleté-: ben 13 külkereskedelmi vál­lalat vonult fel. Köztük a jelentős magyarországi üzle­ti kapcsolatokkal rendelkező MOTOIMPORT, a METAL- EXPORT és az ELEKTRO- IMPORT. A mezőgazdasági- és szerszámgépek mellett tet- szetősek a lengyel könnyű­ipar termékei is. A habos selymek, vakító-fehér mű­szőrmék, az illatos kozmeti­kai készítmények. A pavilon körül újtípusú személyautók, 1971-es modellek. Száz vállalat, ezer terméke található Jugoszlávia kiállí­tási csarnokában. Hoztak háztartási gépeket, — hűtő- szekrényt, mosogatógépet, lakberendezési tárgyakat, bútorokat, mezőgazdasági gépeket, ekét és silókom­bájnt. A Zastawa kisautók korszerűsített változatai szé­pek, praktikusak. S motor- és gépkocsialkatrészekbön sincs hiány — legalább is a jugoszláv kiállítók kínálatá­ban. Közös kiállítási csarnok­ban szerepel Kuba — cukor­ral, dohánnyal, népművé­szeti tárgyakkal, bélyegek­kel. Sokféle újdonság, gazdag választék — barátaink, szom­szédaink, a szocialista orszá­gok, az idei BNV-n kitettek magukért! Kádár Márta Gépek és emberek A KözéptiszavidéKi Víz­ügyi Igazgatóságnak az idén kijutott az elismerésből. Ta­valy viszont a munkából — hiszen az árvíz során éjjel­nappal talpon voltak — így joggal megilleti őket a ki­— Nevünk nem fedi telje­sen tevékenységünket, hi­szen a feladatunk nem a klasszikus értelemben vett építkezés — mondja Szabó Tibor, az üzemegység veze­tője. aki már több mint húsz éve dolgozik az igazgatóság­nál. Ma már 66 nehéz föld- munkagépünk van és két­százharminc dolgozónK. Én viszont emlékszem arra, ami­kor 1954-ben megkaptuk az első lánctalpas Hoffer trak­torokat. Azokból is mindösz- sze néhány darabot. Az 1965- ös nagy dunai árvíznél vi­szont már nagyon komoly gépi erőkkel vettünk részt a védekezésben és kisértük a tüntetés. A kongresszusi zász­ló birtokosa lett az Igazgató­ság, ám a jól szervezett had­seregen belül is vannak élen­járók. Az építőipari üzem­egység nyerte el az élüzem címet. megáradt folyót az osztrák határtól Jugoszláviáig. — A tavalyi árvíz során lokalizációs töltéseket épí­tettünk Tiszaugnál és Szol­noknál és most „béke idő­ben” a Tisza II-höz csatla­kozó Nagykunsági Csatornát „húzzák” embereink. — A legjobb brigád? Don- kó Gellértéké Abádszalók- nál. ök nyerték el a „Tisza II. legjobb brigádja” címet is. A brigádról csak jót tu­dunk mondani. Tervüket túl­teljesítik, gépeik üzemképe­sek, megbízhatóak. Legutóbb kommunista szombatot vál­laltak a gépkezelők a vietna­mi nép megsegítéséért. tűzhelyén hol lebbencs, hol paprikáskrumpli fő — aztán fordítva. Csak a hét végén megyünk haza a családhoz. Mégsem akarunk panaszkod­ni a munkára, hiszen szinte valamennyien veteránok va­gyunk, tudtuk minek jöttünk ide, tisztában voltunk vele, hogy mi vár itt — mondja a jászladányi Sándor Ferenc dózeros. — Egy lakókocsi néhány négyzetméternyi alapterüle­tén miként tudnak „békésen egymás mellett élni” a szo­batársak? —- A közösségnek számos előnye van — ez a jászapáti Ádám István véleménye. — Egyetlen szigorú követel­mény: mindenki „szereljen magára féket”. Ha ez elrom­lik, akkor baj van—. jVem állhatnak azóta És ez a fék még egy ilyen jó kollektívában is elromlik. Az egyik brigádtag elkesere­detten panaszolta, hogy egy idő óta nem fogadja be a közösség. Ügy érzi. minden munkatársa azt várja, mi­kor kéri ki a munkakönyvét. — Véleménye szerint azóta romlott meg a viszony a ve­zetőivel — és ennek követ­keztében a munkatársaival is — amióta egy üzemi bal­eset miatt perelte az igazga­tóságot, — Nem állhatnak azóta — mondja. — Legutóbb már ar­ra is felszólítottak, hogy köl­tözzek ki a lakókocsiból és a faluban keressek magamnak szállást A zagyványl csatorna Kis­körétől Mezőtúr térségéig kí­gyózik és a hatalmas mun­kát egy egész kubikos ármá­dia helyett az énít*!nari üzemegvség ernherei végzik hihetetlenül erős géneikkel. A 24 tagú brigád, amelv az élüzem kollektívái közül is a legjobb, csak a legtelje­sebb egyetértésben tudja el­látni munkáját. Ejiel-nappal egymás nyomában dolgoznak a gének és ebben a szerve­zettségben a legkisebb disz- szonancia is súlvos követ­kezményekkel járhat. Tud­ják ezt az üzemegvség veze­tői is és rövidesen orvosol­juk az élegedetlen ember problémáját, aki szerintük magát közösítette ki viselke­désével. Arra kerestünk választ, — mitől lesz szocialista egy brigád, mivel tud olyan ne­vet szerezni magának, amely elismerést vált ki az egész igazgatóságon? — Látványos dolgokkal nem találkoz­tunk a csatorna építőknél, emberekkel beszéltünk, akik dolgoznak tisztességesen, mun­ka után pedig ..bütykölik” gépeiket, s készülnek a kö­vetkező műszakra. És a dó­zerek, földnyesők mindig beindulnak, — amikor szükség van rájuk. A gép­kezelői- egvmást seeftve. egy­másért is dolgoznak és ettől szocialista a Dpnkó brigád. — palagyi — Néhány pöfögő Hoffer Éjjel-nappal dübörögnek idő van. A téma így az étke­zés: elmondták a dolgozók, hogy jó lenne, ha üzemi konyhán ebédelhetnének, de nagvon kellene egy-egy hű­tőszekrény is a lakókocsikba, hogy a nagy nyári melegben is tárolhatnák a hazait. És a lajtban az ivóvíz sem az a jégbehűtött — Az életmódunk nem irigylésre méltó. A lakókocsi A Tisza II. öntözőrendszer monumentalitására az épülő csatorna méreteiből is lehet következtetni. Az óriási föld- hegyek tövében apró játék­szernek tűnnek az emberek vándorló otthonai, a lakóko­csik és a gépek, amelyek ezt a töméntelen földmennyi­séget megmozgatták. A „Bé­ke- és barátság” szocialista brigád házatájan éppen ebéd-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents