Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-23 / 120. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. május 23. A Pfiz- és Kosáripari Vállalat tiszafüredi telephelyén 14 vagon fűzvesszőt csíráztatnak. Fűzvesszők a csíráztatóban. Szállítás előtt kiszárítják a vesszőket. A bukások ellen Szegedi nyári egyetem A de, a hanem vagy az azonban? Néhány Szolnok megyei általános iskolában az utób­bi években kísérletképpen bevezették az egy-két tárgy­ból bukott tanulók tanév vé­gi pótfoglalkozását. Tavaly júniusban tíz isko­la szervezte meg a tizenegy­napos foglalkozást. Ezen a napi két-három órában a pe­dagógusok igyekeztek pótol­ni a tanulók tudásában mu­tatkozó hiányosságokat. Az is­kolákban arra törekedtek, hogy lehetőleg az a pedagó­gus foglalkozzon a tanulók­kal, aki egész évben megis­merte képességeiket, s tudja, hogy mely anyagrészek át­vételére van még szükség. Ez azért is fontos, mert ti­zenegy nap alatt nem lehet egy tantárgy egész évi anya­gát átismételni, ez nem is célja a foglalkozásoknak. Tavaly helyesnek bizo­nyult az az elv, hogy sok úgynevezett „gyenge kettes” tanulót is bevontak a pótfog­lalkozásba. Ezek a tanulók egyébként talán nem buktak volna meg, de így reálisabb volt az osztályzatuk. A szülők döntő többsége nemcsak egyetértett a fog­lalkozások szervezésével, de köszönettel fogadta a gyer­mekek érdekében végzett különmunkát Háromszáztíz tanuló közül mindössze há­rom nem vett részt a foglal­kozáson, Kétszázötvenhár- man elérték az elégséges osztályzatot A többiek ősszel pótvizs­gán vettek részt de ezen feltűnően gyenge eredmé­nyek születtek. Csupán a ta­nulók 23.3 százaléka tette le sikeresen a vizsgát. A tanév végi pótfoglalkozások tehát képesek megközelítő pontos­sággal „kiszűrni’? azokat akiknek tudása olyan gyen­ge, hogy meg kell ismétel­niük az osztályt. E foglalkozásokon az 1—8. osztályosok vettek részt az alsótagozatosok közül keve­sebben. a felsősök közül töb­ben. Különösen a 6—7. osz­tályból küldtek sok tanulót A munka jellege megköve­teli, hogy a pótfoglalkozások ne szabályos tanítási órák le­gyenek. Ezt az elmúlt évben többnyire sikerült megvaló­sítani. Az órák változatossá­ga, egyénekre szabott jelle­ge a siker egyik fontos felté­tele volt. A tavalyi kísérlet sikere nyomán az idén tovább bő­vítik azoknak az iskoláknak a körét, melyeknek pedagó­gusai tanév végi pótfoglalko- zásokat tartanak. Nyolcvan iskolában, a megye általános iskoláinak körülbelül két­harmad részében segítik ilyen módon a gyenge tanu­lókat. Az idén július 10—22. kö­zött nyolcadik alkalommal rendezik meg a magyar pe­dagógusok nyári továbbkép­zésére a TIT szegedi nyári egyetemét. Az előadássoro­zaton a tanulás korszerű irá­nyításának. a tanítási órák korszerű levezetésének elvi és gyakorlati kérdéseiről lesz szó. A 11 előadás, a főtémán belül, a gondolkodásra neve. lés új módszerével, az okta­Utazni, országot, világot látni, nyaralni nagyon sokan szeretnek. Erre ma már az anyagi lehetősége is megvan sok embernek, van azonban egy réteg — főként a fiata­lok — melynek többnyire ugyancsak lapos a pénztár­cája. Nemrégiben olvastam egy statisztikát, mely szerint a négy és harminc év közöttiek száma Magyarországon 4,8 millió. Ezzel "fezemben a kü­lönböző kempingekben úttö­rő-, napközis-, expressz- és egyéb táborokban évente kö­rülbelül 200 ezer fiatal vehet részt szervezett és kedvezmé. nyes üdülésben. Ez a 4,8 mil­liónak csupán a 4,1 száza­léka. Az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda Szolnok megyei kirendeltsége az el­múlt évben 934 fiatalt utaz­tatott külföldre, tízezret pe­dig hazánk különböző tájai­ra. Az idei terv: 1100 fiatal külföldi és 5000 belföldi utaztatása. Ha azt vesszük, hogy más megyékben az Ex­press általában 3500—4000 fiatal utaztatását vállalja, akkor elégedettek lehetünk. Ha viszont azt nézzük, hogy Szolnok megyében csak a KISZ-tagkorúak száma több mint százezer, máris más ké­pet kapunk. Hozzávéve, hogy a vállalatok, iskolák önállóan is szerveznek uta­zásokat, nyaralásokat, akkor is a fiataloknak csak kis há­nyadáról van szó. Az Express tulajdonkép­pen vállalat, ami egyben meghatározza a tevékenysé­gét is. Nyilván olyan utazá­sokat szervez, ami neki ki­fizetődő, ezeket viszont sok fiatal zsebe nem bírja el. Jó példa erre, hogy a 3600 fo­rintba kerülő ausztriai tár­sasutazásra nem nagyon to­longanak, a Szegedi Ifjúsági Napokra viszont már eddig több mint hétszázan jelent­keztek. Szálláshiány miatt viszont csak 400-an utazhat­nak. Sajnos, hasonló eset elég gyakran előfordul: az Express szervezne, de nincs autóbusz, ha van busz, akkor meg nincs szállás. Ha eset­leg szállás is van, akkor köz­be jön valami más. Például egyes turistaszállókban csak akkor kapnak kedvezményt a fiatalok, ha naponta egy főétkezést is igénybe vesz­nek, ami természetesen me­Megjelent a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. Kongresszusának kisebb terjedelmű anyaga Az 1971; március 30-tól, április 9-ig ülésező SZKP XXIV. kongresszus anyagá­ból e könyv tartalmazza L. I. Brezsnyev és A. N. Koszigin előadói beszédét, Kádár Já­nos felszólalását, L. I. Brezs­nyev és A. N. Koszigin vita­záró beszédét az SZKP XXIV. kongresszusának ha­tározatát, a Központi Bizott­ság beszámoló jelentésével kapcsolatban, a határozatot a szervezeti szabályzat módo­sításáról, a kongresszus Sza­badságot és békét Indokína népeinek című felhívását és az Igazságos és tartós békét a Közel-Keleten! című nyi­latkozatát, valamint Brezs­nyev elvtárs zárszavát. tás új eljárásaival — például a programozott oktatással — és más oktatási és nevelési kérdésekkel foglalkozik. A magyar pedagógiai tudomány kiváló művelői mellett szov­jet, lengyel és NDK-beli vendégek tartanak előadáso­kat A hallgatók számára gazdag szórakozási progra­mot is összeállítottak. A szegedi nyári egyetemre eddig 300 pedagógus jelen­tette be részvételét. gint csak pénzbe kerül. Ne­hezíti a helyzetet, hogy olcsó ifjúsági kemping — amelyet a fiatalok is meg tudnának fizetni — kevés van. A fiatalok szívesen, vesz­nek, azaz sokan csak venné­nek részt országjáró túrákon, tanulmányi kirándulásokon, üdülő táborozásokon. A nem éppen ideális helyzet változ­tatására törekszik most az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács. Előterjesz­tést készítenek a Miniszter- tanács számára, amelyben javaslatot tesznek az ifjúsági turizmust támogató alap lé­tesítésére. Póthitel folyósítá­sát kérik az üdülési lehető­ségek szaporítására a IV. öt­éves tervben. Javasolják, hogy a kempingek egy ré­szét kedvezményesen, bo­csássák a fiatalok rendelke­zésére, az éttermekben le­gyen olcsó diákmenű is; A diákotthonok egy része a szünidőben álljon a fiatal turisták rendelkezésére. Z. A. Bevallom; mikor először megpillantottam a jászkisé- ri művelődési házat, kicsit kételkedni kezdtem Kiss An­talnak, a jászberényi járási hivatal művelődési felügye­lőjének szavában, aki a körzet legjobb művelődési házát ígérte nekem. Kicsi, öreg, korszerűtlen — ezek a A csupa kötőszókat fel­sorakoztató címben három rokon értelmű és használati értékű ellentétes kötőszóval kapcsolatban hívjuk fel a figyelmet azokra a helyte­len használati formákra, amelyek még ma is elég gya­koriak besédeinkben és írá­sainkban. A kifinomult nyelvérzékű ember azt is tudja, hogy bár mind a há­rom kötőszó ellentétes értel­mű, mégsem cserélhetik meg szerepüket. Elsősorban azért nem, mert az ellentét is többféle. A de kötőszó pél­dául elsősorban a megszo­rító ellentét leggyakoribb kötőszava, és mindig a meg­szorító tagmondat élére ke­rül: „Az üzem tervezése si­keresnek mondható, de kivi­tele nem felelt meg a köve­telményeknek”. A hanem kötőszó haszná­latával kapcsolatban első­sorban azt kell tudnunk, hogy vele az előző tagmon­datnak teljesen ellentmon- dunk: „Ezt nem szívességből kell elvégeznünk, hanem kötelességből”. Nem tartjuk szerencsésnek, ha a de kö­tőszó tolakodik a hanem he­lyére: „Nem csupasz ígérge­téssel, de(?) sorgalmas mun­kával kell helytállnunk”. A de kötőszó helyett és helyén a hanem kötőszót kellett volna szerepeltetni. Csaknem azonos a nyelvi szerepe a de és az azonban kötőszónak: „Eleinte nehezen lendültek bele a munkába, később azonban annál na­Jászkisér jelzők jutottak először eszem­be. Ilyen körülmények között lehetetlen kimagasló munkát végezni — fogalmaztam magamban elhamarkodottan a véleményt — vagy leg­alábbis nagyon nehéz. Szenencsére csupán a mondat második fele igaz: nagyon nehéz. Az igazgató — 1963 óta egyfolytában — Győri Já- nosné. Férje munkáját foly­tatja, aki korábban mint tiszteletdíjas, részfoglalkozá­sú tevékenykedett itt. Azt hiszem a váltáskor talán maga sem gondolta milyen nagyszerű utódra „lelt”. Mostani találkozásunk lét­rejöttét a szerencse segítet­te. Győriné tanulmányi sza­badságát tölti, vizsgára ké­szül, s csupán egy „pillanat­ra” szaladt be szétnézni bi­rodalmába. A legfontosabb adatokat az ő tájékoztató­jából tudom. kar. A valamikori iparos da­lárdából alakult kórus tag­jai 45 évig jóformán válto­zatlan összetételben szerepel­tek. Elismerő okleveleik, ser­legeik és más tárgyi emlé­keik a ház csaknem vala­mennyi termében megtalál­hatók. Most fiatal a társa­ság, az átlagéletkor mind­össze 18 év. A gyermekek, sőt az unokák a karban is utódok lettek. Jó a jászkiséri tánpótlás. Hasonlóan szép sikerekkel dicsekedhet a korra ugyan még fiatal, ám máris nívó­díjas irodalmi színpad. Pat- rónusuk a községi ÁFÉSZ. Az idősebbek kedvelt ta­lálkozóhelye a honismereti szakkör, míg a fiatalabbak inkább a fotósok foglalkozá­saira járnak. Sötétkamrájuk egykor a padlásfeljáró cél­jaira szolgált __Most raktár é s foglalkozási terem. Hiába a helyhiány.... A legnagyobb „sláger” ter­mészetesen az ifjúsági klub. Igaz, most éppen alakul, válr gyobb erővel dolgoztak”. Mi­vel az ellentétes kötőszók­kal utalhatunk a szembe állí­tásra, az ellentmondásra és a megszorításra, valóban ügyelnünk kell arra, melyik kötőszóval éljünk. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy egyesek két ellentétes kötőszót is felhasználnak ugyanabban a mondatban: „Az elnök mindent megígért, de azonban nem tett sem­mit a munka jobb megszer­vezése érdekében”. Mivel a két kötőszó nyelvi szerepe csaknem azonos, felesleges az együttes használatuk. Hogy egy-egy ellentétes kötőszó milyen finom érzel­mi árnyalatokat képes kife­jezni, bizonyítja Shakes­peare Antonius és Kleopát­ra című művének alábbi részlete is. Kleopátra és a hírnök párbeszédében elhang­zik a kérdés: Mi van Anto- niusszal? A válasz többér­telmű, s bizonyos ellentmon­dást, megszorítást is tartal­maz. Erre utal az azonban kötőszó. Hogy milyen fontos szerepet tölt be ebben a be­szédhelyzetben ez a kötőszó, Kleopátra fogalmazza meg a legvilágosabban: „Azonban... — fúj! Elrontja ez a szó a jó előzményt. ö, undok azonban...!“ Kleopátra beszédében önál­lósul a kötőszó: fogalmi ér­téke megnőtt, s egyedül ké­pes kifejezni emberi fájdal­mat, elkeseredést. tozik a tagság, s ez átmene­tileg visszaesést jelent. Min­denesetre bíznak benne, hogy sikerrel teljesítik a Kiváló Ifjúsági Klub című pályázat követelményeit, és végre el­nyerik e kitüntetést. Három szakon — zongora, gitár, dob — folyik zeneok­tatás. A létszám: 35 fő. Meg­lepően nagy a „doboló” lét­szám. Jászkisér és a környék beat-zenekarainak hosszú ideig nem lesz ilyen jellegű problémája. Hűséges a beatzenekar Apropó, beatzenekar... A művelődési ház gondozásá­ban működik egy. Felszere­lésükkel épp a fotósoknál találkoztam. Kéthetenként — vasárnap délután és este — ők szolgáltatják a zenét. Fel­tűnően hűségesek: más fel­lépést nem vállalnak. Nagyszerű példa a műve­lődési ház és sportkör jó kapcsolatára, hogy két szak­osztály — a sakk és az asz­talitenisz — edzéseit s ver­senyeit évek óta itt rende­zik. Szép számmal terveznek kiállítást is. A „Szivárvány” című megyei rendezvényso­rozat alkalmából helytörté­neti bemutató nyílt, koráb­ban Gácsi Mihály grafikus- művész munkáival ismerke­dett a jászkiséri közönség. Nagy sikert aratott a „Ludas Matyi” karikatúra-kiállítás. Nehéz egy rövid látogatás alkalmával a művelődési ház valamennyi működési területét megvizsgálni, át­nézni. Az idő csak a legfon­tosabbakat engedi. Mégis úgy érzem, sikerült meg­győződnöm Kiss Antal sza­vainak igazáról. A jászkiséri művelődési ház példás. Búcsúzás’ál Győri János- né a község 15 éves távlati tervét említi. Abban már szerepel az új művelődési ház. Mint mondja, megvárja még, aztán jöhet az után­pótlás ... ÜL i».‘ Eredeti rendeltetése olvasókör Az épület 1893-ból való. Eredeti rendeltetése 48-as olvasókör. A közel nyolcvan eltelt év során jónéhány át­alakítását, újítást, tatarozást megért már, alapterülete, légköbmétere azonban vál­tozatlan maradt. Nagyterem színpaddal, két klubhelyiség, az egyik ruhatár, a másik öltöző helyett is szolgál, pi­cinyke szakköri szoba, iro­da, egy hosszú folyosó — ez minden. A penészfoltokat, a vako­lathiányt ügyes dekoráció takarja. Sokat segít a két szövetkezet A művelődési ház éves költségvetése 240 ezer forint. Ebből 70 ezret a tanács, 8 ezret pedig a vegyesipari ktsz biztosít. A „maradék” a művelődési ház munkájá­nak kell hogy eredménye le­gyen. Sokat segít a két ter­melőszövetkezet, különösen a Gócza József vezette Kos­suth, de a község más gazda­sági egységei is igyekeznek a gazdasági természetű „ba­jok” orvoslásában. Bizonyí­tásként elég legyen megem­líteni, hogy a Szigligeti és a Déryné színházak által biz­tosított előadásokra minden helybeli üzem bérleteket vál­tott. S ha már itt tartunk, idekívánkozik még egy szám: a háromszáz főt befogadó nagyterem kétszáznegyven helye bérlettel biztosítva: a legtöbb előadás telt házat vonz ... A művelődési ház, s így tulajdonképpen az egész köz­ség legnevesebb művészeti csoportja a vegyesipari ktsz támogatásával működő ének­Utazni jó Sok fiatal — kevés lehetcség Dr. Bakos József i A művelődés házai A bántolás

Next

/
Thumbnails
Contents