Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-20 / 117. szám
1*71. május 20. 8ZÖLNOR MEUTE! NÉPLAP 3 TERMÁLFÜRDŐ TOSERDOIV 48 fokos termálvízre leltek a Bács-Kiskun megyei Lakitclek közelében. Tőserdőn. A víz hasznosítására három nagy medencét építenek öltözőkkel, zuhanyozókkal, kabinokkal. Az új fürdőt júniusban átadják rendeltetésének. (MTI foto — Érczi K. Gyula felv. — KS) Az ingázás jövője Meghökkentőnek tűnhet: száz foglalkoztatottból negyven nem a lakóhelyén dolgozik, azaz kenyérkeresete fejében utaznia kell. A meghökkentőnek tűnhető tény azonban természetes. A világ minden ipari országában így van ez. Az ingázás világ jelenség. Az már más, s alapos vizsgálódást igénylő kérdés, hogy egy-egy ország területrészei, vonzáskörzetei esetében meddig nevezhető egészséges mértékűnek az ingaforgalom, s mikor haladja az+ meg. Leegyszerűsítve, de igazat kérdezve: természetes, hogy Budapest. Miskolc. Szeged, Győr körül — mint e találó szóhasználat jelöli — '„keréken élő falvak” gyűrűje alakul ki, de természetes-e, hogy százezrek dolgoznak lakóhelyüktől száz kilométernél nagyobb távolságra? Továbbá: a földrajzi, gazdasági, népességi adottságok ^erősen eltérőek a különböző területek esetében, s törvényszerűen a népesség átáram- lásához, ingaforgalom kialakulásához vezetnek. Ez társadalmi méretekben hasznos, de csak addig a határig — ameddig az ésszerűség, a gazdaságosság terjedHazánkban a tervszerű területfejlesztés több évtizedes késéssel csupán a felszabadulás után kezdődött meg. s két évtizedbe telt. míg a további. s most má Intenzív haladás alanlai létrejöttek. Két évtized alatt az inarban foglalkoztatottak számát tekintve a f/Város részesedése 51 százalékról 35-re csökkent, p mezö'Znzdaság erőteljes fejlődése mérsékelte az ipari és a mezőgazdasági területek közötti különbségeket, a munkaerő és a népesség elhelvez- kedése kiegyensúlyozottabbá vált. Az ország különböző területei között lassít, fokozatos kWvenlítődésl folyamat kezdődött meg. Ésszerű foglalkoztatási szerkezet Az inga forgalom nem más. mint a munkalehetőség és a munkavállaló egymásra találása. Hu tehát azt mondjuk, hogy napjainkban és hazánkban az Ingaforgalom — különösen az úgynevezett távoli ingázás — mértéke túlzott, er .el azt is megmondtuk, hogv a munkalehetőségek a szükségesnél koncentráltabbak. Igaz. a hatvanas években meggyorsult néhány, korábban kizárólag, ingázási körzetnek számító terület iparosodása, így például Szabolcsban, Tolnában, Somogybán lehettünk tanúi ennek. E folyamat ellenére még mindig sürgető feladat — de csak hosszabb távon, több ötéves tervidőszak alatt megoldható feladat — az ésszerű foglalkoztatási szerkezet kialakítása, különös tekintettel arra, amit a területfejlesztésről szóló kormányhatározatban így fogalmaztak meg: „A távol} ingázás körzeteinek központjaiban a munkahelyek megfelelő telepítése segítse elő az ésszerű foglalkoztatási lehetőségek megteremtését”. Az előbbi bekezdésben többször is használtuk az észszerű kifejezést. Nem véletlenül. Komoly hiba lenne ugyanis — s tapasztalható erre hajlam, nemcsak a munkavállalók, de a hivatalos szervek egy része körében is — úgy gondolkodni, hogy no most azután ipart, munkaalkalmat minden te'épülésre, dolgozzanak helyben az emberek- Túl azon, hogy ennek megvalósítása lehetetlen, a gazdaságosság, tehát a társadalmi hasznosság elvének élesen ellentmond. Nem arról van szó, hogy a terület- fejlesztés, a településhálózat korszerűsítése mindenkinek és mindenhová helvébe viszi a munkát. Sokkal inkább arról, hogy a területi- telenülési adottságok figyelembe vételével hatékonyabban gazdálkodjunk meglévő eszközeinkkel, fejlesztési forrásainkkal. Ésszerű foglalkoztatási szerkezet, alakuljon ki, ami egyénnek és társadalomnak a leginkább megfelel. Ne egyik vagy másik érdek rovására, hanem két érdek lehetséges legjobb egyeztetésével. Növekszik és esokken Számítások szerint a negyedik ötéves terv esztendeiben á foglalkoztatottak száma kétszázezerrel növekszik. E létszám é'helvezkedése, illetve a már dolgozók fokozatos átcsoportosítása — például a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma Öt év alatt további 150 ezer fővel csökken — azonban úgy men- isa végbe, hogy mérséklődjék a távoli ingázók — ötven kilométer felett — száma. Maga az ingázás azonban — éppen a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő miatt — nem lesz kisebb, sőt, — egyes területeken — így például az alföldi olajmezőn, a Dél-Dunántúlon, Székesfehérvár, Szolnok stb. körzetében — növekszik. Ez azonban már egyre inkább közeli ingázás, amit a közlekedés korszerűsítésével jelentősen könnyíteti! lehet. Tehát: ott és annyi új munkahelyet lehet csak létrehozni, ahol és amennyi társadalmilag szükségszerű és kifizetődő. Nem lehet ugyanis száz embert megszabadítani az ingázástól úgy, hogy arra ezer ráfizet, nem szabad létrehozni látszat munkahelyeket, ahol a költségek kétszeresen, négyszeresen meghaladják a megengedhető szintet, csupán azért, hogy kijelenthessék: — helyben dolgoznak az emberek. „ A kormányhatározatok nyomán sokrétű. bonyolult összefüggéseket bogozó munka kezdődött el. A hamis várakozásoknak nincs helye e munka eredményeit illetően a realitáson nvugvó bizakodásnak azonban megvan minden fő feltétele. M. O. A sertés és baromfi tenyésztése, feldolgozása, s a lakosság ellátása A NEB Tizsgálata A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság nemrégen a sertés és baromfi termeléséről, feldolgozásáról és forgalmazásáról tárgyalt. A járási és városi NEB-ek bevonásával 50 gazdasági egységben vizsgálták meg e fontos témát. Megvizsgálták a termelés megfelelő szintentartásá- nak, növelésének feltételeit, továbbá az ipar alapanyag- ellátását és a lakosság növekvő igényeinek kielégítését. Korszerűtlen férőhelyek A sertésállomány 1967-hez viszonyítva — főként a háztáji és kisegítő gazdaságokban — növekedett. Több a koca, főként az előhasi koca. Az utóbbi például az állami gazdaságokban ötszörösére növekedett. A sertés felvásárlási árak 1967-től folyamatosa^ növekedtek, 1971. január 1-ig kilónként 4 forinttal. A termelés sok helyen — a korszerűtlen telepeken — így is gazdaságtalan. Az elavult telepeken hizlalt sertések értékesítése után ezért kilónként újabb 2 forint prémium jár. Ez az intézkedés növelni fogja a gazdaságosságot és a termelés szinten tartását. A NEB vizsgálata rámutat: a korszerűtlen férőhelyek több helyen üresen állnak. A fiaztatók 49.5 százaléka elavult, a hizlalda: férőhelyeknek csak 54 százaléka alkalmas. A megyébesn 16 tsz és 2 állami gazdaság épít szakosított sertéstelepet Korszerű a Középtiszai Állami Gazdaság új telepe. Az idén elkészül a jászalsószentgyörgyi Petőfi és a zagyvarékasi Béke Tsz új telepé. Az építkezéseket anyagi- és kapacitás- hiány lassítja. Több gazdaság korszerűsítette már elavult telepét. Ezek közül rotáció szerint üzemel a Héki, Jászberényi és a Nagykunsági Állami Gazdaság telepe. Ezekben az egy kocára jutó hústermelés is jóval több. Az állami gazdaságok egyébként előbbre tartanak: 1969-ben 100 koca után 1319 kiló, a tsz-ek alig több mint 1000 kiló húst értékesítettek. A sertéstenyésztés, hizlalás rentabilitását kedvezőtlenül befolyásolja a technológia megsértése, az esetenkénti dömping, (csúcsidény október—január között) továbbá a megfelelő feldolgozó, hűtő és tárolókapacitás hiánya. A tenyésztés és hizlalás gátló tényezői: az üzemek tőkeszegénysége, a jelenlegi hitelpolitika, (nem adnak kölcsönt) és az állami támogatás 70-ről 50 százalékra történt csökkentése. Sok nehézséget okoz és gátolja a fejlesztést az építőanyag-, a kapacitás, és a megfelelő fajták, hibridek hiánya. A baromfitenyésztés fellendült A baromfi ágazatokban elkülönülnek a törzstartó és az árubaromfi-húst előállító gazdaságok. Ebből következik, hogy a megyében kevés gazdaság van, mely naposbaromfiból önellátó. Naposcsirkét például főként megyén kívüli üzemekből — Bábolna, Hunnia Mabró hibrid — vásárolják az üzemek. A naposkacsa, pulykaigényeket a Palotási és a Mezőtúri Állami Gazdaság elégíti ki. A korszerűen felszerelt baromfitelepek férőhely kihasználtsága 100 százalékos, a termelés rotációs jellegű. Pozitív vonás, hogy több nagyüzem korszerű hibrid fajtákkal segíti a háztájit. A tiszaörsi Búzakalász Tsz előnevelt hibrideket, az abád- szalóki Lenin Tsz naposcsirkét ad a háztájinak. A korszerű baromfitelepeken a termelés koncentrálódott. Ennek ellenére nem várható jelentős kapacitás- növelés. Azért sem, mert jóSzamöcaszüret Törökszentmiklóson Napok óta tart a szamócaszüret a törökszentmiklósi Aranykalász Tsz-ben. A meleg, napos idő hatására gyorsan érik a kedvelt gyümölcs. A fóliaalagút alatt nevelt 1200 négyzetméternyi területről két naponként 200 kiló szamócát szállítanak el a szövetkezet zöldség-gyümölcs boltjaiba és a szolnoki Csemege Vállalathoz. Most még meglehetősen borsos az ára, kilónként 58 forintért adják. Az Aranykalász Tsz megyénk legnagyobb gyümölcs- termelő gazdasága, ötszáz holdnyi gyümölcsösén kívül 41 holdon szántóföldi sza- mócása is van. Ez később érik, mint a fólia alatti, búzás Bálint főkertész szerint június 10-e körül szedhetnek róla érett gyümölcsöt. Két fajtát termelnek, a korán érő Sur-priset és a későbbi Go- rellát. A tsz holdanként 35 mázsás átlagot tervezett, de ezt 5—10 mázsával túlteljesíthetik. A szépen gondozott, öntözött táblákon díszük a szamóca. Április 29-én mínusz 4 fokos fagy sepert végig a gyümölcsösön, elég sok kárt is tett, „elvitte” az első kötést, különben rekord-termés lett volna. A szövetkezetiek készülnek a nagy szüretre. Ilyenkor naponta 100—120 kertésztanuló és szakmunkás szedi a gyümölcsöt, sőt a kívülállók segítségét is igénybe veszik. Igaz, jól megfizetik őket- minden kiló szamóca után 2 forintot kapnak. Az Aranykalász Tsz a termés nagy részét a Hungaro- fructnái kötötte. Két naponként Indítanak el egy va- gonnyi szállítmányt a nyugati országoklia. A gyümölcsöt gondosan osztályozzák és félkilós műanyag kosárkákba csomagolják. így kívánják a külföldi vevők. Á közös gazdaság a fólia alattiról 51 ezer, a szántóföldi szamócából pedig 287 ezer forint árbevételt tervezett. néhány gazdaság felszámolja elavult, gazdaságtalan telepeit. A vizsgálat szerint a tojás és húscsibe termelés csökkenése, vagy stagnálása várható, míg a törzs-, árupulyka, kacsa és liba előállítás szinten marad, iüetve növekszik. A fejlődést több tényező gátolja. Az építkezések elhúzódnak, s közben megdrágulnak. A Nagykunsági Állami Gazdaság pulykaóljainak 1970-ben üzemelnie kellett volna, de csak 1972-ben fog. Gondot okoz a tojás, húscsirke és a pecsenyekacsa felvásárlási árának csökkenése, az árak alakulásának bizonytalansága. A húscsirke fogyasztói ára viszont maradt. Közben megdrágultak a keveréktakarmányok, kon- centrátumok. Megvonták a beruházások 30 százalékos állami támogatását is. A tenyésztők beruházás: hitelt sem kapnak. Gondot okoz, hogy a feldolgozó vállalat sokszor időbeni eltolódással veszi át a baromfit, ezáltal a hizlalás: idő növekszik, s nő az egy kiló élősúlyra jutó takarmányfogyasztás, az előállítás költsége, s romlik az áru minősége. Bizonytalan a koncentrálnál és a tápellátás A legtöbb termelő üzemben tápot etetnek, melyet zömmel a GFV állít elő, kisebb részben az üzemek saját keverőüzemben készítik, de a GFV-től vásárolt kon- centrátumokkaí. Ésszerűbb lenne a tápok helyi előállítása. Ezt azonban a kon- centrátumok magas ára is befolyásolja. Ennek következménye. hogy a saját üzemben előállított táp költsége. majdnem azonos szintű a GFV-ével. Gondot okoz a minőség !s, a tápok nem mindig felelnek meg az előírt követelményeknek. Az állatok esetenként megbetegedtek, elhullottak a romlott táptól. Az Öcsöd: Szabadság Tsz pereskedik a GFT-vel a süldő elhullást okozott rossz minőségű táp miatt. Többször előfordul, hogy ; termelők járművei — a megállapodott idő ellenére — üresen, táp nélkül térnek vissza. Az ellátás bizonytalan, ingodozó. A vizsgálat alapján a NEB állástfoglalt: célszerű lenne, ha a vállalat jobban szorgalmazná a keverőüzemek korszerűsítését, s a minőséget fokozottabban — laboratóriumi vizsgálatokkal — ellenőrizné. A vállalatnak kooperálnia kellene a Héki és a Középtiszavidéki Állami Gazdasággal, ugyanis ezek nagyteljesítményű keverőüzemei kihasználatlanok. Sertés és baromfi felvásárlás A hízottsertés felvásárlás növekvő tendenciát mutat. A felvásárlás 1967-hez képest 23 százalékkal emelkedett. Az idén tovább növekszik, 1967-hez képest a tsz- ekből 50. a háztáji gazdaságokból 280 százalékos a várható emelkedés. Az ár- és egyéb termeléssel kapcsolatos Intézkedések tehát hatásosak voltak a nagyüzemekre és a háztáji gazdaságokra is. A termelési kedv növekedett. Gondot okoz, hogy az év utolsó negyedében mindig túlkínálat van, ez zavarja a feldolgozást. A gazdaságokban főként szárazdarával etetnek. Emiatt az átvételnél túl magas — rendeletben előirt — súlylevonás. A NEB javasolja: felül kellene vizsgálni e rendeletet, mert a termelő gazdaságokat veszteség éri, az állatforgalmi és húsipari vállalat pedig érdemen felüli nyereséghez jut. A NEB vizsgálata megállapította, hogy a baromfi- feldolgozó vállalat szállítási kapacitása nem elegendő. Ezért is gyakori az átvételi eltolódás, mely a termelőket sújtja. A hűtőkocsi kapacitása — az állatforgalmi és húsipari vállalaté úgyszintén — is szűkös. Á baromfifeldolgozó nem rendelkezik megfelelő hűtő- rendszerrel sem. A feldolgozott árut Miskolcra szállítják az ottani hűtőházba. Ez felesleges fuvarral és nagy többletköltséggel jár. A vállalat 35 súlyvagonos hűtőház építését tervezi, egyelőre hiányzik hozzá az anyagi eszköze. Pedig a feldolgozandó baromfi mennyiségét az idei 1460-ról 1975-ben várhatóan 2 ezer vagonra akarja növelni. A forrasztok érdekében A NEB sokoldalúan vizsgálta a lakosság sertés- és baromfihússal való ellátásit. Megállapította, hogy e téren — bár javult az ellátás — a helyzet kedvezőtlen. Főként a községekben. A megyei igények kielégítéséhez legalább 20 százalékkal kellene emelni a megyei sertéshúskeretet. Az ellátásba — főként á válasz* ték bővítésébe — jelentős segítséget adnak a gazdaságok és Kunsági Feldolgozó Társulás. Az igényeket így sem lehet kielégíteni. A hús- készítményekből főként az olcsóbb, keresettebb áruk arányát kellene növelni. A lakosság ellátását nehezíti; hogy sem a húsipar, sem a baromfiipar nem rendelkezik megfelelő hűtöko- csi parkkal a szállításoknál. Így esetenként romlik a kiszállított áru minősége. A kereskedelmi egységekben pedig igen kevés a megfelelő hűtőkamra, hűtőszekrény. A megyei NEB alapos, sokoldalú vizsgálata számos hiányosságot feltárt a termelésben, feldolgozásban és a lakosság ellátásában. Észrevételeit, határozatait eljuttatta az érdekelt szervekhez, vállalatokhoz. Reméljük a vizsgálatot intézkedések is követik. ■— m. L —
