Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-20 / 117. szám

4 SEObNOK MEGYEI NVUP 1971. május 20. A LENGYEL TENGERPARTON UL Hatezeröiszáz ember eqyfépületben Egy hullámvonalú lakóépület „portréja”. tott. a tervezőmérnökök fei­A Balti-tenger partja na­gyon szép. Huszonvalahány évvel ezelőtt is, amikor elő­ször jártam ott. lenyűgözött. Alig lehet azonban szavakat találni arra a látványra, — amely most. a már szinte összeépült négy városban — Gdanszkban, Gdyniában. So- potban és 01ivában tárul elénk. A lakók érdekében Az oliwai szakaszon érde­kes, új terv szerint a lakóte­lep jellegét megadó, hosszú épületek alaprajza hullámvo­nalé A hullámvonalú épüle­teket nem elsősorban a látvá­nyosság kedvéért tervezték így. hanem elsősorban a la­kók érdekében. Az épületek merőlegesen a tengerre fut­nak, a másik oldalon pedig a környékbeli hegyeknek néz­nek. A hullámvonalú építke­zés lehetővé teszi, hogy az épület lakói a tengerben és a hegyekben egyaránt gyönyör­ködhessenek. Ezek a hatal­mas hullámvonalas épületek általában 11 emelete­sek. — a hosszúságuk pedig 160, és a most épülő 800 méter között váltakozik- Ez utóbbiban 6500 ember kap lakást. A hosszanvonuló főépü* letek között iskolák, óvodák, üzletek, éttermek, az egészség- ügyi szolgálat épületei, sport­pályák és garázsok is talál­hatók. Világos beszéddel A vajdasági tervezőintézet­ben, Gdánszkban, Rómán Hordinyszki és Tadeus Ru- zsiszinyszkij a további la­kásépítési — tervekről és törekvésekről tájékozta­vázoiták az új gdanszki re­pülőtér környékét, 150 hek­táron 15 ezer ember részére létesülő és 1980-ban befeje­zésre kerülő új városrész építkezésének tervét. Az új lakótelep négy egyenlő rész­re osztódik. Mindegyik szek­torban az épületek 15 száza­léka ötemeletes, 20 százaléka 16 emeletes. 65 százaléka pe­dig 11 emeletes lesz. A vá­rosrészen autósztráda vezet keresztül, amelynek tetején, 6 méter magasságban szolgál­tató központ épül- Itt nyúlik majd az égbe a városrész 26 emeletes szállodája is. Az új lakótelepen és a ter­vezőintézetben tapasztaltak is megerősítették meggyőződé­semet, a lengyel párt a „se­gítünk” jelszóval, az emberek milliój számára érthető poli­tikával, őszinte és világos be­széddel leküzdi a még meg­lévő gondokat. És még any- nyit: Ha Gdanszk szava messzehangzó volt még né­hány hónapja, akkor most tetteivel vállal példamutató szerepet a szocialista lengyel népgazdaság erősítésében. Weither Dániel (VÉGE) i #■ A „Zsiguli“ órái Elektronikus Az emberi szervezet bár­mely szövetében végbemenő legkisebb változás — ame­lyet a mikroszkóp nem „érzé­kel” kimutatja az új elektro­nikus műszer, amelyet a szovjet tudósok készítettek. A Protova—2 nevű műszer, szövetelemző optikai berendezéssel ellátott kibernetikai blokkok rend­szeréből áll. A vizsgálat so­rán vett vékony szövetmintát a műszer megvizsgálja, majd számjegyekkel tájékoztatja a szakembereket a szövet álla­potáról. Trágya füstből A villanyeröművek kémé­nyedből felszálló füst sok ként tartalmaz. Az eső vagy a harmat vizével egyesülve a kénoxidok savvá alakulnak. Ez az anyag megbetegíti és elpusztíja a fákat, edrozsdá- sítja és használhatatlanná te­szi a vastetőket és más fém- szerkezeteket. Lengyel tudósok azt java­solják, hogy a füstöt ammo- nia-oldaton engedjék keresz­tül. a kéndioxid kapcsolatba lép az ammoni a- oldattal és szilárd anyaggá alakul át, — amivel nagyszerűen. lehet trágyázni a földeket. Bélyeggyűjtőknek Úttörő Június 2-án ünnepli az or­szág az úttörőmozgalom 25 éves működését A Magyar Posta 1 forint névértékű em­lékbélyeget ad ki, amelyet Vagyóczky Károly terve alapján ofszetnyomással ké­szít a Pénzjegynyomda. A rajzon piros szegfűből emel­kedik lei az úttörők jelvénye. Az úttörőszervezet fennál­lásának 10. évfordulójára a pionírok akkori jelvényét áb­rázoló szürke, illetve piros színű egy forintos bélyeg je­lent meg. A rajzot Nagy Zol­tán grafikusművész készítet­te. későb az ő tervének bé- íyegrevitelével emlékezett meg a posta a Magyar Úttö­rők Szövetsége 20 éves mun­kájáról. Ezen a kiadáson gyermekeink vidám életét jelképezi egy kacagó kisle­ány és egy'csokor virág. A kedves és vidám úttörőélet mozzanatai az 1950. és 1951. évi gyermeksorozatokban is megelevenednek. Műanyag bélyeg A bélyeg történetének el­ső száztíz esztendeje alatt csak papírra nyomtatva ké­szült. Az utolsó két évtized a hagyományos formákat, a nyomtatási eljárásokat és az anyagot is megváltoztatta. — P.hutan, a Dél-Ázsiában, a Himalaya oldalában fekvő ország néhány éve háromdi­menziós bélyegeivel keltett feltűnést a filatélia világá­ban. Az alig 700 ezer lakosú, de fél Magyarország nagysá­gú területen fekvő indiai külbirtok a térhatás fokozá­sára most műanyagra nyom­tatja, préseli bélyegeit. Más­fél milliméter vastag bélye­geken a szobrászat történe­tének legszebb alkotásai tá­rulnak elénk és érzékeltetik az eredeti művek minden fi- finom részletét. A dombor­mű-bélyegek — így nevezik az új eljárással készült soro­zatot — forradalmi változást hozhatnának a bélyegkiadás­ban, ha előállításuk nem len­ne rendkívül költséges. Ez­ért postai célokra nem hasz­nálhatnak . ilyen kiadványo­kat, hanem a műanyagbélye­gek még hosszú ideig csak a különcködni akaró és a gyűj­tők pénzére pályázó posták; illetve az ezek mögött rej­tőző kereskedelmi vállalkozá­sok nyerészkedése érdeké­ben jöhetnek létre. A gondolatolvasó titka íí $ A hakni-brigád műsorának fény­pontja a gondolatolvasó fellépte volt. A megviselt arcú- idősebb férfi mély meghajlással köszönte meg a bizakodó közönség tapsát, majd ki­jelentette, higy produkcióját a néző­téren mutatja be. Ezzel ott is hagy­ta a pódiumot, s lassú léptekkel le­ment a széksorok közé. Hosszasan fürkészte a kíváncsian, rámeredő ar­cokat, majd odalépett a bal oldali hatodik sor legszélén ülő, tizennyolc év körüli leányhoz. — Megengedi, hogy megfogjam a pulzusát? — s máris kézbe vette a lány bal csuklóját. — Most arra ké­rem — tette hozzá —, legyen szíves gondoljon valamire... Lehetőleg nem csapongó gondolatmenetet kérek, in­kább intenzív gondolati koncentrá­ciót, egy téma vagy fogalom körül. A fiatal lány tiszta, nyugodt te­kintetét ráemelte az öreg artistára. Hosszú másodpercek teltek el, ami­kor ő újból megszólalt: — Magácska most arra gondol, hogy én nem fogom kitalálni a gon­dolatát... Pedig, ugye, kitaláltam? A lány mélyen elpirult. Rendkí­vül finom arcvonásait zavara még megindítóbbá tette. — Igen — mondta halkan. — Er­re gondoltam..; A gondolatolvasó könnyedén, szinte fölényesen megbiccentette a fejét. Felzúgott a taps. Az artista továbbment. Néhány megfontolt lé­pés után egy hozzá hasonló korú. barátságos arcú férfi mellett állt meg. — Szabad? — kérdezte, s most/ megismétlődött az előbbi jelenet, a pulzusfogással. A közönség lélegzet­visszafojtva figyelt. Az újabb médi­um. A városka közszeretetben álló patikusa volt. A gondolatolvasó ezúttal valami­vel hosszabb ideig vizsgálta a kísér­leti alany pulzusát, majd így szólt: — Az ön gondolatai egy régi nyár emlékeinél időznek, képzeletét e pil­lanatban egy hajdani majális ese­ményei foglalkoztatják... Az idős gyógyszerész eltúlzott meghökkenéssel nézett az artista ar­cába. — Ügy van — mondta azután. — Önnek egészen különös képességei vannak..; A hálás publikum újabb tapsor- kánnal jutalmazta a gondolatolvasó bámulatos teljesítményét. Ö ekkor már a harmadik médiumnál tartott. A középkorú, feltűnően intelligens arcú hölgyet mindenki ismerte a kis­városban, hiszen a postahivatalban dolgozott. — Kegyed e pillanatban Edgar Allan Poe híres költeményére, A hol­lóra gondol. Nehezen tud választani Babits és Tóth Árpád fordítása kö­zött. De inkább Tóth Árpád felé hajlik. Áz ő átültetésének szépsége nagyobb hatással van kegyedre... A médium meglepett arccal bó­lintott. — Igen — mondta. — Tóth Árpád fordítását valamivel szebbnek talá­lom. És éppen ez járt a fejemben... Óriási taps! A léleklátó végigsimí­tott ráncokkal barázdált homlokán. Arcvonásai most különösen fáradt­nak hatottak. — Köszönöm — mondta a kime­rültségtől szinte alig hallhatóan. — A gondolatolvasás rendkívül erős szellemi koncentrálást kiván. — Egy-egy alkalommal legfeljebb há­rom médiummal foglalkozom. Ezzel a közönség újabb tapsai kö­zepette a színpad felé vette útját, s az oldalajtón kiment a teremből. ...Három embert kivéve, senki sem sejtette, hogy a gondolatolvasó egyál­talán nem tudja mások gondolatait kitalálni. Mi volt hát a trükkje? Nem, nem beszélt össze senkivel, ez túlságosan otromba fogás lett vol­na. Csupán jó emberismerő lévén, kiválasztotta azokat a nézőket, akik­nek arcáról lerítt a lelki kultúra, a megértés és gyöngédség. Ezek soha­sem hazudtolták meg a megfái'adt öreg artistát, hiszen tudták, hogy a kenyere függ a produkciója sikeré­től. Igaz, a médiumok kénytelenek voltak az ügy érdekében a valótlant igaznak hirdetni. De ezt, ki derűsen, ki némi töprengés után, valamennyien megbocsátották maguknak... Heves Ferenc $ ’ Nagy kapacitású tejüzem Bulgáriában Bulgáriában 1939-hez ké­pest az ipari termelés há­romszorosára emelkedett. A hatalmas ütemű fejlődéssel lépést tart a bolgár élelmi­szeripar is, amelynek fejlesz­tési koncepciója rendkívül merész. Ugyanakkor az egyes tervek igen magas műszaki és technológiai követelmé­nyeket támasztanak. A Bolgár Népköztársaság egyik nagyszabású beruházá­sa az a tejipari nagyüzem, amely Tolbuhin városában, Várnától 60 kilométer távol­ságban északnyugatra, Dob­rudzsa közelében épült. E tejüzem naponta legalább 220 000 liter tejet dolgoz fel. A tejüzembe a tejet 800 liter űrtartalmú bolgár gyártmá­nyú tartályokban, illetve 1200 literes magyar gyártmá­nyú speciális tartályokban szállítják. Szigorúan meg­tartják azt az elvet, hogy feldolgozásra semmi esetre sem fogadnak el olyan tejet, amelynek savtartalma a 8,4 pH-t meghaladja. Az ilyen tejet visszaküldik a mező- gazdasági üzembe. A beszál­lított tejet folyamatos áram­lásmérőn mérik és juttatják el a tároló tankokba. Egy tank űrtartalma 10 000 vagy 16 000 liter. Automatikusan mérik a tej hőfokát és zsír- tartalmát, továbbá a szeny- nyezettségi fokát. Olasiország fejleszti konzerviparát Az EFIM olasz állami cso­portosulás a következő évek­ben nagyobb összegeket szán­dékozik befektetni a kon­zervgyárak építésébe. Az előirányzat szerint az elkö­vetkező 3 évben évi 18 mil­liárd lírát fordítanak meg­lévő gyárak korszerűsítésére és új gyárak létestésére. Az EFIM a konzervtermé- kek elosztására egységes ke­reskedelmi hálózatot kíván létrehozni, amely kezében tartaná mind a hazai, mind a külföldi konzervpiacot. Nyugdíjas földmunkások klubja A Hódmezővásárhelyi Ál­lami Gazdaság nyugdíjas dolgozói részére klubot ren­dezett be. Itt találkoznak az idős földmunkások, felidézik a régi időket, sakkoznak, kártyáznak. A klubban rá­dió, televízió és kis könyvtár is van. Irán erdőgazdasága és faipara Irán területének körülbe­lül 12 százalékát, — 12 mil­lió hektárt — erdők borít­ják. A legnagyobb erdőterü­letek az Elbrusz északi lej­tőin, a Káspi-tenger partvi­dékén terülnek el, mivel ezek a területek részesülnek a legtöbb csapadékban. — Ugyancsak jelentős erdőborí­totta területek vannak a Za- gorsz hegységben is, bár ezen a vidéken az ellenőrzés nél­küli fakitermelés jelentős készletcsökkenéseket idézett elő. Ezentúl az erdei legelte­tés is csökkentette a termé­szetes utánpótlást, hiszen igen jelentős mennyisegű fiatal facsemete a legeltetés következtében megsemmisült Az ország iparosításának következtében az ország fa nyersanyag szükséglete ál­landóan növekszik. 1963-ban Iránban államosították az er­dőket abból a célból, hogy ésszerűbben gazdálkodjanak — különösen az Elbrusz hegység körzetében, ahol a tölgy, a bükk és a hárs ho­nos, valamint Irán olyan te­rületén, ahol szintén a bükk és a gyertyán van túlsúly­ban. Jelenleg az egész iráni fű­részipar körülbelül 200 000 köbméter fűrészelt árut bo­csát ki évente. A jövőben a fafeldolgozó ipar termelésé­nek jelentős szélesítését ter­vezik. Hatalmas fűrésztele­pet építenek 100 000 köbmé­ter évi kapacitással. Olyan gyárak felépítését tervezik, ahol lehetőség nyílik majd az egy- és többrétegű ragasz­tott furnérok, valamint par­ketta gyártására. A jövőben ezeket a termékeket az euró­pai országokba kívánják ex­portálni. Jelenleg Irán a fej­lett ipari országoknak diófát és abból készült egyrétegű furnért szállít. Az országban létre kívánják hozni a cellu­lóz és papíripart. 1968-ban Iránban 1,8 millió köbméter 'gömbfát termeltek, majdnem teljes egészében lombos faj­tákat. Irán faanyag-szükség­letének jelentős részét import útján elégíti ki. A faanyagok egyrészét a Dunán, a Fekete tengeren, a Volga—Don csa­tornán, majd a Káspi tenger kikötőin át juttatják Iránba. A magas szállítási költségek jelentősen megdrágítják a faanyag árát, ezért az irániak rendkívül nagymértékben érdekeltek a hazai faipar ki- fejlesztésében. A világ napraforgómag termése Az utóbbi néhány évben összesen 57 százalékkal emel­kedett a világ napraforgó- mag termése. 1969—1970-ben a legnagyobb napraforgóter­mést a Szovjetunióban taka­rították be: összesen 6 358 000 tonnát; második helyen Ar­gentína áll 1 140 000 tonná­val. Csaknem háromnegyed millió tonna napraforgó ter­mett Romániában is. A töb­bi napraforgó-termesztő or­szág termése messze elma­radt ezektől az értékektől. I „Zsiguli” személygépkocsikba szerelnek be. A csisztopoli órák iránt külföldön is nagy az érdeklődés: a világ több mint 50 országa vásárolja őket. A Tatár Autonom Szovjet Köztársaságban lévő Csiszto­poli óragyár egyik részlege megkezdte azoknak az órák­nak a sorozatgyártását, ame­lyeket a Togliattiban, készülő

Next

/
Thumbnails
Contents