Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-09 / 57. szám

1971. március 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Budapest hullámhosszán NDK hangjaiéi*ok szemléje A rádió eddig, ha egy nemzet hangjátékirodalmábói akart ízelítőt adni, akkor megrendezte az illető nemzet kultúrájának hetét. Az elne­vezés megváltozása, az, hogy most hamgjáték-szemléről van szó, többet takar puszta formalitásnál. Jelenti azt, hogy péntektől kezdve több mint tíz napon keresztül rendszeresen találkozhatunk a Német Demokratikus Köz­társaság hangjátékművészeté- nek legfrissebb, legjobb da­rabjaival. Az első Rolf Schneider A fivérem című játéka volt. Ez a mű — mely a hagyomá­nyos, vagy újszerű értelem­ben vett hangjátékhoz alig hasonlít — a két nagy író Thomas és Heinrich Mann levelezésének, esszéinek és szépprózai műveinek felhasz­nálásával egy képzeletbeli párbeszédet elevenít meg. — A.mellett, hogy értékes rész­leteket tudunk meg a két testvér eltérő és csak foko­zatosan közeledő szemléleté­ről, maga a hangjáték olyan szerkezetű, hogy a cselek­mény bonyolítása is érdek­lődést kelt. Az irodalmi is­meretek bővíté'“r'“k olv-an lehetősége ez a játék, mellyel nálunk csak nagyritkán él­nek. A játék legfontosabb gon­dolatainak tiszta és világos megfogalmazásáért Török Ta. más rendezőt illeti a dicsé­ret A két fivér politikai né­zeteinek kezdeti különböző­ségét, majd később, a kiala­kuló fasizmus során, nézete­ik közeledését, a két testvér egymásra találását kitűnően érzékelteti a darab. A hatást viszont — bizonyos mértékig — rontja a- itt-ott jelentke­ző apróbb ritmuszavar, az, hogy a tisztábban látó di­namikusabb Heinriche}. a darabosabb hangalkatú Ajtay Apdor, míg az elgondolkodó, statikusabb, tépelődő Thomas szerepét a mozgékonyabb, in- tellekeuálisabb játékú Men- sáros László alakította. A hangjáték-szemle má­sik darabja vasárnap délután hangzott el Bertolt Brecht Lucullus a bírák előtt című hangjátékát hallottuk. A da­rab Brecht háborúellenes mű­vei közül való, de vannak Brechtnek sokkal szuggesz- tívebb, hatásosabb drámai művei, melyek hasonló gon­dolatait letisztultabb formá­ban, átütőbb hatással tudják átadni. A felújított hangjáték nemcsak azért érzik kissé szétesőnek, mert követése nehéz, hanem azért is mert nem kelt egységes benyo­mást. Az ókoriaktól örökölt — és Brecht által is megújí­tott — kórus szerepeltetése ebben a darabban kissé visz- szájára fordult. Nem szól tisztán igaz csengéssel és ez a hamis felhang az egész da­rabra rányomja a bélyeget N.hány szóban Két dologról szeretnék még röviden megemlékezni a hét műsorából. Az egyik a Jó reggelt, vasárnap! Ez a ri­portműsor az eddigieknél is talán jobban sikerült. Sedi- ánszky János szerkesztő és műsorvezető olyan összeállí­tást készített, melyre egy szó illik: hangulatos. A nőnap apropójára össze­állított műsorban különösen tetszett a nap vendége Gob­bi Hilda, (aki Szabó néni le­veleiből idézett), felvillant­va tartalmas életpályájának egy-egy érdekes epizódját Jó ritmusú hangulatos ösz- szeállítás volt a Világ ritmu­sára című montázs is. Végül hadd említsem meg az egyre gyakrabban megfi­gyelhető apró rádiós ötlete­ket. Azokat, amelyek például a Hajnaltól — reggelig-ben derítik fel a kissé morcosán ébredő ember arcát, vágy a szerdai Kettőtől hatig mű- . sorát, mely az aktualitások jegyében jó humorral, apró csipkelődéssel fűszerezve adott néhány nagyon érde­kes gondolatot. (Többek kö­zött azt, hogy nem foglal­kozunk-e egy ki­csit többet Judy-val, — a népszerű majommal, hi­szen már majdnem minden újsáv. folvóirat megírta ró­la „Daktari” értekezését). — trömböczky — Kedvezményes üdülés az eliszezonban. Újabb IBUSZ társasutazások Ezer vagonos gabonatároló épül Selypen Legnagyobb utazási iro­dánk, az IBUSZ kelendő programot állított össze erre az évre. A decemberben meg­hirdetett több mint 100 féle külföldi társasutazás nagy részét ugyanis már egész év­re eladták. Mindössze néhány bolgár, csehszlovák, lengyel, ro­mán, bécsi és párizsi, va­lamint október végére spa­nyol tengerparti utazás, — üdülés „maradt meg”. A megnövekedett igények alapján a vállalat újabb le­hetőségeket kutatott fel, s nemcsak a hagyományos IBUSZ vonalakon bővítette kínálatát, hanem néhány tel­jesen új, eddig hiányolt uta­zást is ajánl. Áprilisra és májusra to­vábbi aldunai hajóutakat ik­tattak programba. Májusban hóromnaDOs túrát szerveznek a magyar—bolgár, október­ben 8 napost Párizsba a ma­gyar—francia válogatott lab­darúgó mérkőzésre, s eljut­hatnak a szurkolók a spa­nyolországi ökölvívó Európa Bajnokságra. Az IBUSZ fenn­állása óta első alkalommal szervez társasutazásokat sa­ját panoráma busszal, Salz­burg, Nürnberg, München érintésével az NSZK-ba. — Szeptemberben öt ország — Ausztria, az NSZK, Belgium, Franciaország és Svájc — 12 városát ismerhetik meg a két­hetes körutazás résztvevői. Októberre 22 napos szovjet —japán társasutazásra is lehet jelentkezni. Á baromfiipar öt év alatt 47 százalékkal fokozza a termelést Május 16 és június 12 kö­zött a Balatonmáriafürdő, az agárdi foki-hegy. a szán- tódi és a zamárdi touring hotelben 5 nap áráért tel­jes hetet tölthetnek az üdülők. A kedvezményes akcióban egy személy, fürdőszobás szállással és reggelivel 330 forintért, fürdőszoba nélküli elhelyezéssel 280 forintért üdülhet egy hétig. Az eddigi megállapodás szerint az IBUSZ az előszezonra több mint 42 000 vendégéjszakát kötött le, ebből 14 000-et — Külföldi; csehszlovák, lengyel és NDK-beli turistáknak — foglaltak le. Amennyiben az előszezonra az érdeklődés meghaladja a jelenlegi szál­lodakapacitást, a vállalat to­vábbi moteleket, szállodákat is kinyittat s ezekben is ked­vezményt nyújt. Az idény előtti üdülésben résztvevő hazai és külföldi vendégek­nek 11 féle teljes nyári, szó­rakoztató programot is szer­veznek. A Heves megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat ezer vagonos gabontárolót ép ittet Selypen. A hatalmas be­tonsilók csúszőzsaluzását az elmúlt év közepén kezdték el, ma már befejeződött 12 hatalmas siló építése és a belső berendezéseket szerelik. Képünkön: Az egyik siló belsejét készítik elő a kőművesek. — (MTI foto—Mező Sándor felv.—KS) Gondoskodtak a belföldi idegenforgalmi igények kielé­gítéséről is. A fél- és egyna­pos kirándulásoktól a 6—8 napos országjáró társasuta­zásokig több mint félezer le­hetőség közül választhatnak az érdeklődők. Az idegenfor­galmi szezonra az IBUSZ 40—50 százalékkal növelte a rendelkezésére álló szállodai kapacitást. A Balatonnál és a Velencei tónál a szokásosnál Korábbra béreltek 5 touring hotelt, amelyekben az elősze­zonban kedvezményes üdü­lésre nyújtanak lehetőséget. A negyedik ötéves terv az élelmiszeriparnak abban az ágazatában is jelentős fej­lesztést irányoz elő, amely az elmúlt években a legdina­mikusabban fejlődött, és ki­magaslóan, jó .ellátást bizto­sított a lakosság számára: a baromfiipar, amely az el­múlt öt évben megkétszerez­te a vágó baromfifelvásár­lást, 1975-ig 47 százalékkal fokozza termelését. Ez lehe­tővé teszi, hogy öt év múlva az egy főre jutó évi baromfi­hús fogyasztás elérje a 17 kilót. A tervidőszakban előirány­zott fejlesztés egyik legfon­tosabb feladata, hogy felszá­molja azokat a feszültsége­ket, amelyeket lényegében a termelés hirtelen felfutása okozott. A baromfiiparban például nehéz helyzetet te­remtett, hogy a világviszony­latban is korszerűnek tekint­hető előhűtő berendezések színvonalától messze elma­radt a fagyasztó és a tároló­tér fejlesztése és ez ugyan­úgy meggátolja a teljesít­mény további fokozását, mint az, hogy a gyárak alapanyag ellátása sok esetben még mindig idényszerű. A területi elhelyezkedsénél tapasztalha­tó aránytalanságok növelik a szállítási költségeket. Végső soron nemcsak az ipar, ha­nem a fogyasztó zsebére is megy. A negyedik ötéves terv idő­szakában több, mint egyhar- madával fokozzák a vásóba- fomfi felvásárlást. A feldol­gozásra Kerülő baromfifajok aránya valamelyest megvál­tozik; arányosan kevesebb csirkét vásárolnak fel, — ugyanakkor azonban több li­bát és kacsát, de különösen pulykát vesznek át a termelő üzemektől. Az úgynevezett nagytestű baromfik után ugyanis nagyobb az érdeklő­dés, ezekből a szárnyasokból nagyobb exportszállításokra is lehetőség kínálkozik. 7. Világos űfság a hatalmasak érdekében Rassay Károly liberális el­lenzéki politikus nagyon ke­sergett azon ,a vacsorán, amelyet 1922 júniusában tar­tottak pártjában. Ezt a pár­tot bizony alaposan megté­pázta a második nemzetgyű­lési választás.-i- Nagy harc folyt le, amelyben mind a képviselő­jelölteknek, mind a válasz­tóknak kijutott a szenvedés. A csata után kénytelen va­gyok megállapítani, hogy a személyileg elbukott jelölte­ken kívül elbukott a tör­vénytisztelet, a tisztesség és a becsület. Én a mai nem­zetgyűlést nem tekintem tör­vényes képviselőtestületnek, hanem csak a hatalom által erőszakkal megteremtett tényleges alakulatnak... En­nek a nemzetgyűlésnek er­kölcsi alapja nincs an: bűn­ből erkölcsi alap nem szár­mazhatok... Magyarország nem maradhat a demokrácia tengerében világcsúfjára a reakció szigete. Még hevesebben szavazhattak A „világcsúfság” már az új választójogi rendelettel kezdődött, amelyet Bethlen István — mert a parlament­tel nem tudta elfogadtatni — a nemzetgyűlés feloszla­tása után rendeleti úton lép­tetett életbe. A megszigorí­tott feltételek szerint jóval kevesebben szavazhattak, mint két évvel ezelőtt. Tíz évi állampolgársághoz, két évi egyhelyben lakáshoz, s különböző iskolai végzett­séghez kötötték a jogot. Igaz, cserében a nők egy kis ré­sze is szavazati joghoz ju­tott, közülük választójogot kaptak azok, akik 30. élet­évüket betol.ötték, legalább 4 elemit végeztek, mint törvé­nyes feleségnek, legalább két gyermekük van, vagy saját ke­resetükből tartják fenn ma­gukat, továbbá a nyolc kö­zépiskolát végzett nők, vagy hasonló képzettségű férfinak a felesége. Mindezek azon­ban csak Budapesten és a törvényhatósági jogú váro­sokban szavazhattak titko­san, mindenütt másütt ismét nyílttá vált a szavazás. A mandátumnak 71 százaléka a nyíltszavazásos kerületekre esett! A választásokon 2 382 000- en (1920-ban 3 200 000-en) rendelkeztek választójoggal. Leszavaztak, mindössze 1813 000-en. A terrorral megfélemlített nyílt-szava­záson kerületekben győzel­met aratott a kormánypárt, a titkos választókörzetekben azonban vereséget szenve­dett. Jóllehet, ebben a képvi- selőházoan egymást követ­ték a látványos botrányok, a valóságban a kormány en­gedelmes eszközeként műkö­dött. Mielőtt mandátuma le­járt volna, elfogadta a felső­ház megszervezéséről szóló XXII. törvényről szóló ja­vaslatot. Ennek az 1926-ban készült törvénynek az első világháborús összeomlásig működött főrendiház volt a példaképe. Ebben hercegek, grófok, egyházi méltóságok foglaltak helyet, akiknek jo­guk volt a képviselőház ál­tal elfogadott törvényeket megmásítani. Ha jsza a koma umsták ellen A gyakorlatban csak na­gyon ritkán támadt ellentét a képviselőház és a felsőház között. A kormány irányítá­sa alatt állő közigazgatás, a különböző hatóságok, a rend­őrség és a csendőrség teljes biztonsággal akadályozta meg a nép akaratát valóban kifejező jelöltek megválasz­tását. Az 1925 tavaszán — az illegális Kommunisták Magyarországi Pártja kez­deményezésére — megalakí­tott Magyarországi S’ociTis- ta Munkáspárt egyszerűen nem juthatott választókhoz. Az MSZMP megalakulása után egy hónappal, 1925 májusában kísérletet tett rá. Bajcsy-Zsilínszky Endre hogy részt vegyen a buda­pesti községi választásokon. Engedélyt az indulásra azon­ban nem kapott. A politikai rendőrség ugyanakkor haj­szát kezdett az MSZMP ve­zetői ellen. Egyidejűleg ér­zékeny csapást mértek az il. le 'ál san dől ózó Komm mis tákra, vezetőik letartóztatá­sával. Nem sikerült azonban bebizonyítani, hogy az MSZMP vezetői egyben az illegálisan működő KMP-nel? is tagjai voltak. Bethlen és rendőri apparátusa el kel­lett tekintsen az MSZMP be­tiltásától. Szervezeteinek működését a rendőrség és a csendőrség azonban megbénította. A párt az utolsó lehetőségig harcolt, hogy legalitását, mű­ködésének feltételeit meg­őrizhesse. Az MSZMP nem is gon­dolhatott ilven körülmények közö*t arra. hogy mindenütt jelölteket indítson. A part vezetői — az illegális KMP vezetőségével együtt — úgy döntöttek, hogy az észak­pesti és a Pest környéki lajstromos választókerület­ben, valamint Gvőrben. Sal­gótarjánban. Szol-okom Gyo­mén, Kaposváron és Gyom­ron próbálnak jelölteket ál* lítani. Jellemző, hogy a kormány­párt 170 mandátumából 90- et végülis olyan nyílt sza- vazásos kerületben szerezte meg, ahol ellenjelölt nem is indulhatott, s így választás egyáltalán nem volt. És ilyen módon folytak a sza­vazások 1928-ban, 1931-ben is, de a legkíméletlenebb vá­lasztás talán 1935-ben zaj­lott le, Gömbös, a kormány feje, titkos egyezményt kö­tött Eckhardt Tiborral, a leg­jelentősebb ellenzéki párt, a Kisgazdapárt vezetőjével, hogy előre eldöntik: kinek lesz feltétlenül helye az új országgyűlésben. Eckhardt egy listát adott át Gömbös­nek. s ő megígérte: ezeket az urakat feltétlenül meg- v'ál sz'iá , ka nem ' e lerret- ienkedrek a kill'*'tót- bet a korm nvnak És az­tán utasította az erőszak- szervezeteket és a közigaz­gatási apparátust, hogy az Eckhardt-féle listán szerep­lőket meg kell akadályozni a választási győzelemben. 1935. március 20-án Endrő- dön csendőrsortűz dördült, hét embert megöltek a kis­gazdapárti választási gyű­lésre jelentkezők, közül., Egy bét, litt elő tiiiako ■ ott 1939-ben a kormány már nem vállalhatta többé a nyílt szavazás szégyenét. Csakhogy az 1938 XIX. te. rende'kezesei tovább szűkí­tették a választók számát. Az összeírásnál a névjegy­zékből Békéscsabán 12 000, Miskolcon 8 000. Debrecen­ben 11000. Pécsett 10 000 „gyanús elemet” hagytak ki a listáról. Ilyen választások révén mandátumhoz jutott parlament volt az, amely tapsviharral vette tudomásul a Szovjetunió elleni had­üzenet beje’entését. Mind­össze egy képviselő szólt tiltakozva közbe: Bajcsy-Zsi- liriszkv Fndre. — Önnek nem volt joga... — kiáltotta Bárdossy mi­niszterelnök felé. Hangja azonban elveszett a véres bosszúról álmodok ál'alános örömujjongásában. Ezt a képviselőt, aki bátran szem­beszállt a hitlerista meg­szállókkal is, a nyilasterror idején Sopronkőhidán kivé­gezték. Az 1939-ben megvá­lasztott képviselőház talán egyetlen beesü'etes. tisztes­séges tanának utolsó szavai ezek vo’tak: fog Taazo’ni fn tó ügyért halok meg' Pintér Is'van Köveik-zik; „Meghatott szívvel”

Next

/
Thumbnails
Contents