Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-09 / 57. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. március 9. Az egyik szovjet világrekorder gép A HANGSEBESSÉG HÁROMSZOROSÁVAL Gyorsabban, magasabbra, távolabbra! — a hangsebes­ség többszörösével haladó repülőgépek tervezői alapve­tő célkitűzéseiket e három szóba sűrítik. A polgári lé­giszállítás számára az ilyen repülőgépek rövidebb utazá­si időt. kényelmesebb repü­lést, hosszabb útvonalon ke­vesebb közbeeső leszállást jelentenek. Tömören kifejez­ve — a repülőgépek kom­fortjának és alkalmazásuk gazdaságosságának fokozásá­ra nyílik lehetőség. A többszörös hangsebes­ség elérése a harci repülőgé­pek számára még ennél is többet jelent. Egy különösen gyorsan emelkedő és sebesen repülő elfogó vadászgép pél­dául harci feladatát rövidebb idő alatt teljesíti. A nagy szolgálati magasság azt je­lenti, hogy a repülőgép töbo légvédelmi tűzeszköz hatás­körzetén kívül tevékenyked­het. A nagyobb hatótávolság végül a már említett ténye­zőkkel együtt feltétele annak, hogy a fontos célokat az el­lenség védelme mögött is le­küzdheti. A korábbiaknál távolabb­ra juthat el a repülőgép, ha nagyobb térfogatú üzem­anyagtartályokkal, gazdasá­gosabban üzemelő hajtóerő- művekkel vagy légiutántöltő berendezéssel szerelik fel. A nagyobb szolgálati magasság elérése új követelményeket állít mind a hajtómű, mind a biztonsági- és mentőberen- tíezések elé. A gyorsabb repülés egy sor más problémát is magá­val hoz, melyeket a tervezők csak nagy nehézségek árán képesek megoldani. Ilyen például a ,,hőhatár” jelensége amely a hangsebesség há­romszorosát meghaladó repü­lőknél jelentkezik. Az első motoros repülés óta a repü­lési sebességek több mint tízszeresére emelkedtek. Ma már például több szovjet ka­tonai repülőgép-típus elérte a hang terjedési sebességé­nek háromszorosát, sőt kísér­leti repülőgépek több eset­ben túl is szárnyalták ezt. A 3-4 ezer km/6 körüli sebes­ségnél a repülőgép felülete hozzávetőlegesen 350° C-ra melegszik fel. iEzt a sajátos­ságot nevezték el „hőhatár­nak”. A felmelegedés abból adódik, hogy a levegőré- szecskék nagy sebességgel csapódnak a repülőgép fe­lületéhez mozgási energiájuk hővé alakul át. ami felme­legíti a gépet. Az új repülőgépek erősen igénybevett részei titán-öt­vözetből készülnek, s ez az ötvözet 500—600°C-ra hevül- ve is megőrzi szilárdságát. A hiperszónikus, a hangse­besség háromszorosánál is gyorsabban repülő gépek ter­vezésénél -> hagyományos alumínium-ötvözetek felhasz­nálásáról már le kell monda­ni. A szovjet replüéstechnika a közelmúltban kifejlesztett, csaknem háromszoros hang- sebességet elérő katonai és polgári repülőgép-típusainak létrehozásakor a tudomány és a technika gyorsütemű fejlődésének eredményeire támaszkodott, amelyek a to-, vábbi előrehaladás összes feltételeit is megteremtik. A szovjet repülőgép-tervezők egy csoportja már olyan hi- perszőnikus repülési sebessé­gek elérésére képes gépek megépítésén dolgozik, ame­lyek a hang sebességét 6—8- szorosan túlhaladják majd. ! i 1 ' i”> Földkéreg­kutatás M agyarországon A földbelső három fő ré­sze: a földkéreg, a köpeny és a földmag közül különö­sen a földkéreg vastagságá­nak van jelentősége a geoló­giai kutatásban, egyebek kö­zött a földrengések tanul­mányozásában. A magyarországi földren­géskutató szeizmikus méré­sek az elsők között indultak meg és egy évtizeden át nagy lendülettel folytak. A mérések eredményeként nagy vonásokban ismerjük a földkéreg vastagságát a ma­gyar medence területén. Eszerint hazánk alatt a föld­kéreg átlagosan 24—27 kilo­méter vastagságú. Ugyanak­kor Európában az átlagos kéregvastagság mintegy 34 kilométer. Legvékonyabb a kéreg a Kisalföld nyugati részén, Észak-nyugat-Magyarorszá. gon: itt mindössze 20 kilo­méter vastagságú. A maxi­mum a Börzsöny hegyvidéke alatt található, ahol eléri a kéreg a 29 kilométert is. A főváros alatt sem sokkal ke­vesebb, itt 24 kilométer, Sze­ged vidékén mindössze 22 kilométer, Pécsett és Szolno­kon egyaránt eléri a 27 ki­lométer vastagságot. A magyar medence átla­gosan *2—3 ezer méter vas­tag, fiatal — harmadkori üledékkel feltöltött süllye­dők. Miért vékonyabb alatta a kéreg, mint másütt? A ku­tatók szerint könnyen adó­dik a gondolat, hogy a ké­reg vékonyságát genetikus kapcsolatba hozzák a me­dencekialakító süllyedéssel: az úgynevezett prepannon időkben még normális ké­reg később elvékonyodott. A magyar medence kialakulá­sának fenti mechanizmusa csak hipotetikus jellegű: még nem bizonyították be, hogy a magyar kéreg nem­csak hogy vékony, hanem elvékonyodó és az elvéko- nyodás a medencesüllyedés­sel egyidejűleg következett be. BOLÍVIA Sziú indiánok Sejtkutatás lézersugárral Ígéretes kísérletek folynak a budapesti Il-es számú Sebészeti Klinika lézer-la­boratóriumában. Kitűnt ugyanis, hogy a lézersugár­ral olyan dimenziókat is meg lehet közelíteni, ame­lyek korábban a kutatás számára hozzáférhetetlenek voltak. A biológus gyakran áll olyan feladat előtt, hogy szubmikroszkópikus, tehát mikroszkóppal sem látható parányi sejtrészecskéken kell bizonyos műveleteket végeznie; például meg kell vizsgálni a protoplazmába ágyazott levél zöld színtes- tecskéjének a szilárdságát és Agroflot A bolgár mezőgazdaság húsz évvel ezelőtt mindössze néhány repülőgéppel rendel­kezett. Ma a mezőgazdaság­ban használt repülőgépek száma 203. Ezek a gépek 1970 első tíz hónapjában összesem 3100 000 hektár szakítási ellenállását. Az ilyen vizsgálatok az eddigi módszerekkel megoldhatat- lanok lennének. Még az iga­zán nagyszerűen bevált úgy­nevezett mikromaniplátorral is, mert ez a műszer nem tud a sejtekbe behatolni elég gyorsan ahhoz, hogy a meg­felelő helyről vagy a ré­szecskék viselkedéséről he­lyes adatokat nyerjenek a tudósok. Segít az ilyen ne­hézségeken a lézersugár, amely mint valami fotonok­ból alakult tüzes nyíl villan rá óriási energiával a meg­célzott részecskére. földterület megművelésében vettek részt. Elvégzik a beporzást, harcolnak a kár­tevők és a növényi beteg­ségek ellen, elvetik a rizst stb. A mezőgazdaság repü­lőgépparkját öt körzetre osztották fel. Próbaüzemre készülve A Beton- és Vasbetonipari Művek 364 millió forintos költséggel felújította szent­endrei gyárát. A hatalmas csarnokban a Szovjetunióból vásárolt nyomócső gyártó berendezésen évi 45 km hosszú nyomócsövet tudnak készíteni. Ebben a nagy­csarnokban szerelték fel az Olaszországból vásárolt mo­zaiklap gyártó berendezést, mellre szintén nagy szüksé­ge van az építőiparnak. Ez­zel a berendezéssel évi 920 ezer négyzetméter mozaik­lapot gyártanak majd. A berendezések szerelése befe­jezéséhez közlekedik, már­cius végén, április elején megkezdik a próbagyártást. Képünkön: Részlet a nyo­mócsőgyártó üzemről. A néptömegek határozott fellépése következtében 1971 évben már a második ellen- forradalmi felkelési kísérlet hiúsult meg Bolíviában. (Az ország 150 éves története fo­lyamán 182 sikeres puccsot ért meg, az elmúlt két év folyamán azonban megjelen­tek az ország politikai életé­ben a néptömegek is, ame­lyek az elmúlt időszak ellen­forradalmi puccskísérleteit meghiúsították). Az ország második legnagyobb városá­ban Santa Crúzban, a bolí­viai kőolajvidék 76 ezer la­kosú központjában kirobbant szeparatista jellegű lázadás hátterében felismerhetők a nemrég államosított ameri­kai monopóliumok érdekei. (Az USA tőke jelenleg is az országban beruházott külföl­di tőke 60 százalékát adja). Az Andok fennsíkjain és keleti lejtőin elterülő ha­zánknál majdnem tizenkót- szerte nagyobb, 4,8 millió la­kosú Bolívia a világgazdasá­gi jelentőségű ón-, wolfram-, antimónbányászata ellenére Latin-Amerika egyik leg­gyengébben fejlett országa: az egy főre jutó társadalmi össztermék értéke 171 dollár, a kontinens országai között a legalacsonyabb. A mono­kultúrás fejlődés következté­ben a bányászat szolgáltatja a nemzeti jövedelmének 70, kivitelének 95—98 százalékát. Legfontosabb terméke az ón, amelynek Malaysia után á világ második legnagyobb kitermelője. Az 1969-ben ki­termelt 50 ezer tonna fémet — a világ óntermelésének 28 százalékát jelenti — fő­leg koncentrátum formájá­ban szállítják az Egyesült Államokba és Nagy-Bitan- niába további feldolgozásra. Mind az Óvandó, mind a Torrez kormány célul tűzte ld a külföldi tulajdonban, lé­vő ásványkincsek nacionalizá- sát, valamint a feldolgozó ipar fejlesztését. Mindkét tö­rekvés keresztezi az ameri­kai monopóliumok érdekeit — a két amerikai vállalat a kőolajtermelésben érdekelt Gulf Oil és az óntermelésben tevékenykedő International Metal Processing Corporati­on államosítása már megtör­tént, — mivel az hozzájárul fejlettebb, önállóbb gazdasá­gi struktúra kiépítéséhez. —TERRA— utazási Az Egyesült Államok Dél. Dakota államában hamaro­san újra feltámadnak régen feledésbe merült indián nagyságok: a híres sziu törzsfőnök, Sitting Bull el­szívja majd a békepipát Winnetouval, az apacsok főnökével. Legalábbis így tervezi ezt kilenc dél-dako­tai sziu törzsfőnök, aki most egy indián utazási iroda alapítására fogott össze. Ez­zel bizonyára nagy örömet szereznek majd May Károly lelkes európai olvasóinak. As egykori vadnyugaton Az újonnan alapított uta­zási iroda európai idegen- forgalmi vállalatokkal mű­ködik majd együtt és min­denekelőtt német, osztrák és svájci turistákat csábítanak majd a szegényes rezerváci- ókba, ahol a harcias sziu in- diának 43 000 leszármazottja tengeti szegényes életét. Old Shatterhand európai utódai­nak útvonala a rezerváció- kon kívül végighalad majd az egész egykori vadnyuga­ton. A sziu utazási iroda ala­pítói — egyetemi végzettsé­gű emberek és gazdag ranc- ho-tulajdonosok — a törté­nelmi valóságot szívesen megváltoztatják kissé. Az olyan valódi történelmi sze­mélyek mellett, mint Sit­ting Bull és a Vörös Felhő, akik híres főnökök voltak, de nevüket Európában ke­irodája véssé ismerik, Winnetouhoz hasonló közkedvelt, de csak May Károly képzeletében élt alakokat is szerepeltetni akarnak. Az ilyen csekély­ségek azonban bizonyára senkit sem zavarnak, elvég­re a May Károly regényei­ből készült filmek nemcsak a történelmi valóságtól, de még irodalmi mintaképüktől is eltérnek, mégis sikert hoz­tak. Teljes hűséggel még a békepipa elszívásának szer­tartását sem lehet rekonst­ruálni: a régi indián törzs­főnökök ugyanis dohánnyal kevert vad füvet szívtak és ez — ismertebb nevén mari­huana — manapság tilos az Egyesült Államokban. A betétei a Jeliereké Sajnos valószínű, hogy ha a vadnyugati körutazások si­kert hoznak, a dollárt nem a sziu harcosok sanyarú le­származottai, hanem az üz­leti érzékkel megáldott sá- padtarcúak fogják bezse­belni. A Mount Rushmore Nem­zeti Parkban a sziuknak ugyan megengedik, hogy ők szolgáltassák a festőiséget és a látványosság személyzetét, de a bevétel a fehérek zse­bébe vándorol. Az indiánok hiába követelik már hosz- szabb ideje, hogy kizáróla­gos joguk legyen az ottani idegenforgalomra. Egymillió atmoszféra nyomás! Az osakaí egyetem egyik kísérleti intézetében Naoto Kawai professzornak sike­rült rendkívül magas — egymillió atmoszféra —nyo­mást előállítania. Ehhez tud­ni kell, hogy 660 000 atmosz­féra nyomásnál a gyémánt Mikroba-múzeum A harkovi Söripari Tudo­mányos Kutató Intézet mú­zeumi tárlatba rendezve őr­zi az élelmiszeriparban al­kalmazott hasznos mikrobá­kat, azokat a mikroszkopi­kus élőlényeket, sejttelepe­ket, amelyek — többek kö­zött — az erjedést segítik elő. A több mint 800 fajta megváltoztatja színét és a fémekre jellemző tulajdon­ságokat mutat. E rendkívül magas nyomás lehetővé te­szi majd a különböző anya­gok eddig ismeretlen tulaj­donságainak vizsgálatát. mikroba tárolása nem kön­nyű feladata a múzeumnak. Állandóan át kell telepíteni és „mesterségesen’’ táplálni kell őket. Á2 intézet a vi­lágon egyedülálló mikroba- gyűjtemény révén szerteága­zó és gyümölcsöző nemzet­közi kapcsolatokat épített ki. „Földrengés-modellek” Az Európai Földrengés­tani Bizottság nemrég fog­lalkozott az úgynevezett összehasonlító szeizmikus makettek csehszlovák tervé­vel. Ezt a tervet Európa va­lamennyi földrengés-vizsgá­ló intézete elfogadta. Az utóbbi időkben a tudósok igen komoly eredményeket értek el a szeizmikus hullá­mok terjedésének — tehát a földrengéseknek — elméleti felderítésében. Ez annak köszönhető, hogy megkezd­ték a „szeizmikus modellek­nek” nevezett modern szá­mítási technika alkalmazá­sát. A szeizmikus hullámok sajátosságait a Föld geoló­giai struktúráját utánzó deliekbe bocsátott ultra­hang-impulzusok segítsége­vei tanulmányozzák. A cseh­szlovák terv lehetővé teszi, hogy minden tudós azonos szeizmikus paraméterekkel készítse el ezeket a modelle­ket. Erre a célra összesen hat csehszlovák kísérleti modellt választottak ki. Kettő közülük a földkéreg „határsávjait”, a többi pe­dig a Föld legfelső rétegét „ábrázolja”. Az új csehszlo­vák módszer lehetővé teszi, hogy pontosabb és nemzet­közileg összehasonlító ered­ményeket nyerjenek, továb­bá, hogy több, mindeddig megoldatlan kérdésre kap­janak feleletet.

Next

/
Thumbnails
Contents