Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-07 / 56. szám
Ü971. március ?. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP Kitüntetések a nőnap alkalmából A nőnapi megemlékezéseket a megye számos vállalatánál, üzeméb n a jól dolgozó nők kitüntetésével kötik egybe. Március 5-én az ■Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta Major Lajosné. a karcagi Sütőipari Válla’at szb. ti'kára. Szombaton délelőtt a SZOT budapesti székhazában rendezett ünnepségen a Szak- szervezeti Munkáért kitüntető jelvény ezüst fokozatát kapta Csonka Maréit, az SZMT megbízott főkönyvelője. Szombati szemle a szolnoki piacon Hiába mutat a nap‘ár márciust, az idő januári. A szolnoki piacra is ez volt a jellemző március hatodikén. Kevés kínálat, méginkább kevés kereslet. Fáznak a háziasszonyok, nincs kedvük a havas — ködös időben piacra menni. Mostanában ilyen számokat nem írtunk: Oőcsirkéből mindössze 26 kilót hoztak ! piacra. Ára 32.5o volt. míg a tyúkot huszonhat forintért árusították. Teitermékből is kevés volt a felhozatal, s a szokásos áron mérték, a tejfel literje 28—30, a tehéntú. róé 16—18 forintba került A múlt hé*en még ee-szer any- nyi tojás volt. mint most ötezer n^hánvszázat hoztak, ára 1—1,20 forint darabon- * ként. A burgonya kilója 3.50—i. » a sárgarép'é és a petrezselyemé 5—"0 forint között volt. Elfogyott a öejeskáposz- ta, kelk*oosz*ából is csak ötven kilót mértek, hat forintos áront A • savanvúká- pos ta a termelőszövetkezeti el rusüóknál hat forint, má- sütt hét volt. Az a'ma egyedüli gyümölcs a piacon, tartja is magát. a legszebből már csak ki’enc forintért vásárolhattak a háziasszonyok. | Gépmunkás és nőfeleEős Kevés szavú, — jobbára tőmondatos — válaszaiból rajzolódott ki a kép. A munkásasszonyé, egykori cselédszülők gyermekéé. A szolnoki bútorgyárban lett azzá, akiA földosztás után egy ideig földet művelt a szülők új „birtokán”, majd háztart s- beliként viselte gondját felese peredő kisfiának és kislányának i£60-ig. A férje a vegyiművekben dolgozott; a Vörösesül'g úton ve 'ekegy telket, kis hátukat, eladták, OTP-kölesönt is ké tek, s 1951-ben felépítették ‘akaros családi házukat az új telkükön. Velük lakott akkoriban a nagymama is, akire a két gyereket — a fiú első osztályos, a kislány már ötéves volt — rábízhatta, így 1960 július ban felvételre jelentkezett a bútorgyárba. Két— három évig gépi segítő volt- ami azt jelentette, hogy a gé^munkás keze alól kike- rü’ő am-aeot szállítókocsikra kellett raknia. Megpróbált közben továbbtanulni, s a közgazdasági technikum 'Iső osztályát a munka mellett el is végezte. de nem folyathatta a tanulmányait, mert a gyár nem tudott állandó, egymú- sza' os beosztást :és'ére biztosítani. Ott jelentkezett hát a szakképzettséget nyújtó gépmunkás-tanfolyamra, s miután azt sikeresen elvégezte, a szabászaton dolgozott, immár a gépen, amelynél kisegítőként kezdte gyári pá'yafut' sát. Rossz emlékeket őriz az akkori üzemépületükről — sokat fagyoskodtak benne, meg ráadásul még vakos- kodtak is. míg át nem kerültek a rekonstrukció során épült új üzemcsarnokba. Ez már igen, itt már öröm a munka —• állapította meg jólesően és ez a kellemes érzés ma is eltölti. Mint mondja, a munkatársaival mindig jó egyetértésben volt — aligha akadt a tíz év alatt komoly haragosa. Második éve már, hogy a szakszervezeti bizottság nő- fulelősévé választották, s ő lett a gyári nőbizottság vezetője is. A legutóbbi szak- szervezeti választások alkalmával tisztségében megerősítették. Szűkszavúsága akkor oldódott valamelyest, amikor az e funkcióval k p- csolatos terveiről kérdeztem. A nőbizoHság idei munkatervét ugyan még ezután dolgozzák majd ki, de máris amellett van, hogy ősszel induljon a gyárbon szabásvarrás tanfolyam és kézimunka-szakkör. A vöröskereszt szervezettel együtt egészségügyi előadásokat is kell tár ani az asszonyoknak, lányoknak, de mindenképpen jobb szervezésben, mint eddig. A kö~elmúltban sem tétlenkedett a nőbizottság. Jól sikerült farsangi mulatságot tartottak az szb segítő közreműködésével, most meg a nőnappal kapcsolatban kezdeményezek olyasmit, aminek már bizonyos visszhag- ja is támadt a mintegy háromszázötven gyári munkásnő között. Egyesek nem a legjobb megértéssel fogadták, hogy nem az „egyenlős- di” jegyében tartják meg a nőnapot. Hogy a nagy többség „csak” egy csokor hóvirágot kap műszakba jöttekor a gyár vezetőitől — és hat ermészetesen meleg kéz- szorítást —. míg az egyedülálló csa’ádanvák kö'ül azok, akik a legrégibb gyári dolgozók, vagy rz egyéni körül- ménveik valamiért az á tagosnál is súlyosabbal!, — a hóv rágnál becsesebb ajándékot — ány-emű-garnitúrát — is kapnak. Akivel a méltatlankodók kőiül szót válthatott, azzal igyekezett megér'etni, hogy negyonis méltányos az ilyen [ sorsú édesanyákat me^le^é- | tésben részesíteni. Nem egy közü ük például albérletben él. olykor két, va31' még több pvrrekéf neveli áldatlan körü’mények között. Oláh Andrásné férje most az épülete’emgvárban darus csoDortveze'ő Jobbára ket- tecskén laki k a Vöröscsil’ag úti csal-di bózat. A nagymama időközben uavani? Vssz-köitozött a sajátjába a két everek meg több száz kilométerre tanul — mindkettő az ..olaios nálvára” készül N evkardzsán. Kollégiumban vannak, a fiú most fog érettségizni, a lánv meg másodikos s^ak^özénisknlás. Méltán b”s*’-*k rájuk „ szüleik. mert rmM a ketaő jól tanul — az átlageredményük 4-en fielüli. Ollh mama a- lányát gyógyszerésznek s-áota volna. de ő úgy megszerette a bátyja ..szakmáját” — no. meg egyébként is ragaszkodtak egymáshoz —, hogy szintén Kanizsára j^lentke ett. Az érettségiző fiú már elküldte a felvételi kérelmét a miskolci Nehézipari Műszaki Egye'emre, hogy olajmér- nök lehessen. M’ndennek csak örülnek a szülők — mondván, ha pk,r annak idején nem tanulhattak, légyen több a gyerekeikből. Az igazsághoz viszont hoz- j zátartozik, ho^ belőlük is — mindkettőjükből — több lett a gyárban: példaadó munkásemberek. Magyar István | Tavasz a fóliák alatt A jászfényszarui Béke Tsz megyénk egyik legnagyobb zöldségt rmelő szövetkezete, összesen 35 ezer négyzetméternyi területen fólia és üveg alatt, valamint 439 kh szabadföldi területen termel zöldségfélét. A szövetkezet 450 ezer fej salátát, egymillió 100 ezer tő tenivaló paprikát és 6 0 ezer hegyes, csípős paprikád v„r. Éves árbevételi tervük 2 millió 800 ezer forint. A fűtött fóliasátrakban salátapalántákat ültetésre kiszedik. Hollandi ágyak. Salátaültetés és öntözés. Kedvezményes szénv ' s ír Vidéken országszerte hétfőtől. 120 C00 tonna szenet hoznak forgalomba, mázsánként átlagosan 10 százalékkal olcsóbban a TÜZÉP telepek és a fogyaszt si szövetkezetek. A vállalatok — készlet összetételüktől füg-' gően — maguk döntik el, milyen fajta szén t adnak olcsóbban. Az á kedvezmény is csak addig marad érvényben, amíg a meghatározott 120 ezer tonna szén elfogy. 6. Cikáznak a darutollak 1919. november 16-án tűnik fej Horthy Miklós először az Országház történetében. Ezen a napon vonult be a K. u. K. hadiflotta egykori parancsnoka, mint a „nemzeti hadsereg” fővezére Budapestre. Az antant egyetértése, a párizsi béke- konferencia teljhatalmú kiküldöttjének, Sir Clerknek beleegyezése után vonultak a darutollas legények Siófokról a fővárosba. A bevonulási menet a Kelenföldi pályaudvarról indult (Horthy altengernagyi egyenruhában, lopott fehér lovon), s egy Gellért-téri ünnepség után az Országház téren fogadták. A fogadásra meghívott előkelőségek díszmagyarban várták az Országház lépcsőjén. Akkor már sokezer ember vére tapadt Horthy-nak és darutollasainak kezéhez. Mindez azonban nem zavarta Csemoch János herceg- prímást: — a lépcsőkön felállított tábori oltárnál maga pontifikáit szentmisét az ünnepi alkalomból. Horthy azonban nem elégedett meg azzal, hogy a Parlament lépcsőjéig jutott — be is akart lépni az épületbe, mégpedig államfőként. Egy alkotmányos országban — és erre nemcsak a böliér- bicskás gyilkos, hanem az uralmát szentesítő antant urak is nagy súlyt helyeztek — azonban mindennek meg kellett adni a módiát. S január 25-én képviselőket választott Magyarország. Ezúttal országszerte titkos választásokat tartottak, mert erre kényszerítette Horthyé- kat az antant. A „nemzeti hadsereg” úgynevezett „nemzetvédelmi tisztjei” kíméletlen terrorral gondoskodtak róla, hogy csak olyan képviselőt választhassanak mindenütt, aki Horthy vezéri elhivatottságáról van meggyőzve. A kommunisták — közülük sok ezren sínylődtek az internálótáborokban, szenvedték a fehér terror borzalmait — természetesen eleve nem állíthattak jelölteket A Szociáldemokrata Párt vezetése ekkor egy jobboldali munkásáruló csoport kezében volt. de Horthyék szempontjából Peyer Károly ék is túlságosan baloldalinak számítottak. 1919. december 7-én, vasárnap délelőtt terrorista csőcselék szétrombolta a Népszava szerkesztőségét, kiadóhivatalát és nyomdáját. Aztán egymást kö- vettéik a különböző megfé- iemlítési akciók vidéken is a szociáldemokrata képviselők és kortesek ellen. A Szociáldemokrata Párt vezetősége ilyen körülmények között úgy döntött, hogy visz- szalépnek a választásoktól. Az új nemzetgyűlés elsőként elfogadta az 1920. évi I. törvénycikket, amely — hiszen a király nem térhetett vissza — a kormányzói intézmény létesítéséről intézkedett. Mindenki tudta, hogy ez az államfői méltóság Horthy Miklós számára készül. Ä törvénycikk kidolgozását Horthy, mint a nemzeti hadsereg fővezére, személyesen ellenőrizte. A törvénytervezet kidolgozása során egymást követték a pártközi értekezletek, de a legnagyobb szava a fővezérség- nek volt. Beniczky belügyminiszter járt a parlamentből a Gellért Szállóba, Horthy főhadiszállására, s ő tájékoztatta a vezért Főként abban voltak nézeteltérések, hogy megkapja-e az ideiglenes államfő a parlament elnapolásának és feloszlatásának jogát és a parlament által elfogadott törvények visszaküldésének a királyt megillető jogát, azt, hogy újra tárgyalás és új határozat- hozatal követelésével visz- szaküldhesse az elfogadott törvényjavaslatokat, vagy pedig köteles az ideiglenes államfő e kérdésekben alávetni magát a parlament határozatainak. Feq^rv °reHnk a fo yonan Végülis Horthy fegyveresei segítségével megnyerte a csatát. 1920. március 1-én a kormányzó-választó ülésre igyekvő képviselőket .kínos meglepetés várta. A nemzeti hadsereg által ellenőrzött választások szűrőjén átjutott honatyák joggal csodálkozhattak a Parlament körül létesített katonai kordonon. A legszigorúbb igazoltatás után lehetett csak a Parlament épületébe lépni. Előfordult, hogy még egyikmásik képviselőt sem engedték be. S amikor megkezdődött a kormányzóválasztás, körülbelül 150, állig felfegyverzett katonatiszt „sétált” a Parlament folyosóján, sőt fegyveres tisztek még a2 ülésterembe is bementek. Ezekután természetes, hogy jóllehet, titkosan kellett megválasztani az államfőt, 141 szavazatból 131-et Horthy Miklósra adtak le. Másnap aztán, amikor a tisztelt Ház már fegyveres asszisztencia nélkül tartott ülést, Rakovszky István ház- elnök, mindjárt szóvátette a történteket: — Tegnap,- amikor mi Magyarország kormányzójától az esküt kivettük, megtörtént az, hogy a parlament épülete tudtom, beleegyezésem, engedelmem nélkül katonai kordonnal volt elzárva, úgy. hogy a képviselők szabad mozgása, a be- és kijárás lehetősége meg volt vonva tőlük. Képviselők, akik a Házba törekedtek, nem tudtak a Házba bejutni. Ez a mentelmi jognak oly súlyos megsértése, amelyet soha, de soha, a legkevésbé ilyen időkben a tisztelt Nemzet- gyűlésnek tűrnie nem szabad, s az elnök a legnagyobb mulasztást követné el, ha erről jelentést nem tenne és a Háztól utasítást nem kéme, hogyan, miként járjon el a mentelmi jog ezen súlyos megsértésével szemben. A tisztelt Ház megéljenezte elnökét, Huszár Károly miniszterelnök kifejezte sajnálkozását, Lukovich Aladár háznagy pedig közölte: a felfegyverzett tisztek ellen semmit nem tehetett. Ezekután a képviselők tudomásulvették, hogy megsértették a mentelmi jogukat. s ezt mindenki, akinek forma szerint el kell ismernie, elismeri. Ezzel azonban nem változott meg az a tény, hogy Hdrthy Miklóst különítményesek fenyegetései kö zepette választották meg „titkos” szavazással az akkori legfőbb állami méltóságra. Pintér István Következik: Világcsúfság a hatalmasok érdekében. A Népszava szerkesztősége az 1919. december 7-i rombolás után
