Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-05 / 54. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. március 3. Száz éve született Rosa Luxemburg Rosa Luxemburg forradal- márnő egy évszázaddal ez­előtt, 1871 március 5-én szü­letett Zamoscban, egy Lublin környéki lengyel kisvárosi család ötödik gyermekeként. Középiskolai tanulmányait az egyik varsói orosz gimná­ziumban végezte, kitűnő eredménnyel. Diák volt még, amikor bekapcsolódott egy szocialista kör munkájába. A rendőrség üldözése elől barátai 1889-ben külföldre szöktették. Svájcban folyta­tott egyetemi tanulmányok után 1897-ben Németország­ba települt át, hogy az akkor odatartozó Poznanban és Fel­ső-Sziléziában a lengyel munkások között tevékeny­kedjék. Alig néhány év leforgása alatt a Németországi Szociál­demokrata Párt legmegbe­csültebb funkcionáriusainak sorába emelkedett. Elméleti munkásságának elismerése­képpen 1907-ben meghívták a politikai gazdaságtan elő­adójának a Központi Pártis­kolára. Ennek köszönhető a „Bevezetés a közgazdaság- tanba” és „A tőkefelhalmo­zás — Adalék az imperializ­mus magyarázatához” című műveinek megalkotása. Igaz, Luxemburg helytelenül ér­telmezte az imperializmust, amiért Lenin erőteljesen bí­rálta nézeteit. Az imperialis­ta gyakorlati politika harcos leleplezése, az élvezetes stí­lus mégis olvasmányossá te­szi ezeket az írásokat. A napi politikai harcok tü- zében végzett agitációs-szer- vező munkájára emlékeztet­ve e helyütt csupán a luxem­Rosa Luxemburg burgi életmű két fontos mo­tívumára hívjuk fel a figyel, met Az egyik az 1905-ös oroszországi forradalomban játszott kimagasló szerepe. Nem csupán azzal szerzett érdemeket, hogy elutazott Varsóba, s hogy börtönbün­tetést is szenvedett forradal­mi tevékenyégéért. Még en­nél is jelentősebb, hogy lan­kadatlanul küzdött az orosz forradalom harci módszerei­nek nyugateurópai elismer­tetéséért, amely a minden rendű és rangú opportunisták részéről heve® ellenállásba ütközött. Nem kevésbé jelentős bá­tor harca az eszeveszett fegyverkezés, a háború ellen. A felbőszült uralkodó körök ezért a nagy világégés ide­jén. 1916-ban börtönbe zár­ták! Életörömét, a közelgő nagy változásba vetett remé­nyét a komor falak sem tud­ták megtörni. „Türelem és bátorság! Fo­gunk mi mé'r élni és nagy élményeink lesznek! Most egyelőre azt látjuk, hogyan sülyed el az egész régi világ, minden nap egy darabja, minden nap egy csuszamlás, új óriási zuhanás”. A nagy „csuszamlás” va­lóban bekövetkezett; az 1918 novemberi forradalom megnyitotta Luxemburg bör­tönét is, amelyet igen rossz egészségi állapotban, de tett­vágytól eltelve hagyott eL Hamarosan a német kommu­nisták elismert vezetőjeként, á központi pártlap, a Rote Fahne szerkesztőjeként egyik irányítója második hazája szocialista forradalmának. A feneikedő ellenforradalom nyíltan Luxemburg és Lieb­knecht meggyilkolására szó­lított fel. A következő év ja­nuár 15-én ellenforradalmár tisztek elfogták és Lieb- kneehttel együtt meggyilkol­ták. A friedrichsfeldei teme­tőben óriási részvét mellett helyezték örök nyugalomra. A fasizmus feldúlta sírját, műveit máglyán égette el. A berlini munkások azonban 1951 -ben úiabb emlékművet emeltek a forradalmár Rosa Luxemburg tiszteletére, aki­ben a német történelem el­ső munkás-paraszt állama joggal látja egyik előfutárát. Luxemburg egyszersmind a nem^“tközi munkásosztálvé, a haladó emberiségé, amely kegyelettel megőrzi emlékét. Vadász Sándor Áz emberről való gondoskodás múzeuma Három érdekes újabb mú­zeum működik évek óta Csehszlovákiában; az egész­ségügyi, az orvostudományi és a társadalombiztosítási múzeum. Eddig azonban csak egy-egy alkalmi kiállításon mutathatták be értékes gyűj • teményeiket, mert nem ren­delkeztek megfelelő kiállító termekkel. A nagyközönség számára többnyire hoz áfér- hetetlen volt a gyűjtemé­nyekhez tartozó 13 000 régi orvosi könyv, az orvosok életrajzi adatait tartalmazó archívum, valamint az el­múlt idők orvostudományá­ról tanúskodó számos, érté­kes emléktárgy, továbbá a társadalomról való gondosko­dás sok régebbi és újabbke- letű dokumentuma. Most a múzeumok előszedik értékes gyűjteményeiket a pincékből és raktárakból, hogy azokat megfelelő környezetbe he­lyezzék. Erre a _ célra az észak-csehországi Budyne nad Ohri-i kastély termeit bocsátották rendelkezésük­re. A három múzeum egye­sül és „Az embírről való gondoskodás múzeuma” né­ven szerepel a jövőben. Sex az USÁ-ban Háromezer megkérdezett amerikai közül 6o százalék­nak az a véleménye, hogy az ifjúság egészségtelenül viszonyul a sexhez' A Harris közvéleménykutatő intézet­nek a felmérése szerint, a megkérdezettek 59 százaléka ágon a véleményen volt, hogy „a fiatalok hozzáállása a sexhez, meztelenséghez és a durva kifejezésekhez — egészségtelen”. Oranagyhatalom Hat vitrin pontos idő. Ez lehetne a budapesti szovjet őrakiállítás mottója. Az órák — sorban, egymás mellett a vitrinek üvegpolcain — a mai időt mutatják, Alekszej Tyihonov, a Moszkvai II. számú Óragyár mérnöke és Ivan Maticin, a moszkvai Óraipari Tudományos Kuta­tó Intézet munkatársa pedig a tegnapról, a hős korról beszél a látogatóknak; a harmincas évekről, amikor megteremtették a szovjet jraipart. Hétszázötvenezer irát gyártott akkor évente a szovjet iparnak ez az új ága, amely a német és a svájci órák importját volt hivatva pótolni. Á híres svájci óragyárak annyira veszélytelennek, je­lentéktelennek tartották az- .döben a szovjet óraipar negielenését, hogy szinte számításba sem vették az eseményt. Annál többet be­szélnek azonban róla ma: Moszkva, Penza, Minszk és Petrodvorec órái veszélyes konkurrensek lettek. Ma há­rom nap alatt készül a Szovjetunióban annyi óra, mint a harmincas években egy egész esztendő alatt. Há­rom évtized alatt a Szovjet­unió a világ második legna­gyobb országa lett: évente csaknem 30 millió órát küld piacra; a hazai igények ki­elégítésén kívül 70 ország­ban ketyegnek szovjet órák. Változatlanul Svájc vezet a világ órapiacán, évi 60 mil­lió darab órával, de az új óranagyhatalmak között van már Japán és az Egyesült Államok is: 12—12 millió darab órát gyártanak évente. Alekszej Tyihonov hozzá­teszi: nem is a mennyiség­től ijedtek meg a svájciak, hanem elsősorban a minő­TMK VEZETŐT keres felvételre KÖNNYŰIPARI VÁLLALAT szolnoki gyára gépészmérnöki vagy felsőfokú technikusi végzettséggel, önéletrajzot, eddigi tevékenység részletes megjelölésével „VEZETŐ" jeligére a szolnoki hirdetőbe. A LEGKEDVESEBB NŐNAPI ÜDVÖZLET A MAGYAR ÉDESIPAR ízléses, különlegesen finom MATYÓ SZÁZSZORSZÉP SZÁZÉVES ajándék díszdobozai és zamatos, népszerű AMIGO ORIENT MOCCA ' ALI BABA AFRICANA ajándék kávé csomagjai. Szép vonalú faliórák a kiállításon (MTI foto: Kácsor László fiel vétele — KS) ségtől és a kedvező előállí­tási ártól. A napi 90 ezer darab órát mindössze hat szovjet gyár készíti. A ha­talmas óraüzemekben a leg­modernebb eljárásokkal,, a legtökéletesebb szalagrend­szerrel készülnek az időmu­tatók. A minőséget pedig minden egyébnél jobban ér­zékelteti, hogy Franciaor­szágban és mindkét Német­országban, — a svájci órák egykori nagy konkurrenseinél — egyre több embernek szov­jet óra mulatja az időt. Mi a legérdekesebb látni­való a budapesti szovjet órakiállításon? Ivan Miticin két dolgot mutat. Az egy*k vitrinb-n vakok részére ké­szült óra két vég: a szám- ianiát fedő üvegtető felny’t- ható. s az óralaobó] kiemel­kedő számok mellett még kis dudorok is állnak, hogy tapintásukkal meg lehessen állapítani, melyik mellett áll a mutató. A másik érdekes­ség a lépésmérő óra, amely sportolóknak, betegeknek, idős embereknek mondja meg pon'osan, mennyit lép­tek útjukon. S rajtuk kívül a vitrinek­ben díszelgő többszáz órák mindegyikének van valami­lyen érdekessége, különle­gessége, hiszen valamennyi - ük a legújabb, 1970-es és 1971-es modell, a közismert Poljot, Vosztok, Rakéta, Szlava. Lucs és Csajka már­kák újvonalú változatai. Évente 600 ezer darabot vásárol ezekből a magyar kereskedelem. Lev Zsinov- jev, a kiállítás ig-'^gatóia nem kis hüs-’res-sgeel mu­tatja statisztikái adata’ban, hogy a lakosság számához viszonvítva Magyarorszag üzleteiben talál a legtöbb szovjet óra gazdára. Sz. Gs wmmmmmmmmammmmmmmmmma Veterán autók Varsóban csaknem 100 ré­gi típusú autó jelentkezett az „utca veteránjai’-nak nemrég lezajlott versenyére, A csehszlovákok nagylétszá­mú csapata Tátra és Skoda típusú kocsikkal, az NDK versenyzői Adler és Mer­cedes kocsikkal rajtoltak. A munkabíró „aggok” kö­zött volt egy fehér Austro­Daimler, amely nemrég Za­kopanéban még taxiként közlekedett. Akadt egy 1927- es BMW, amelyet ócskavas­ként kellett volna kiselej­tezni, ámde tulajdonosa szorgos munkával vissza­adta kocsijának munka­bírását Esküvő a jeges vízben A Moszkva folyó jeges vi­zében, mínusz 12 fok külső hőmérséklet mellett került sor Jurij Glebov és Lud­milla Jonova házasságára. A fiatal párhoz hasonlóan az anyakönyvvezető is az edzett életmód fanatikus híve volt A házasulókat a szerelmen kívül az a törekvés is fű­tötte a jéghideg vízben, hogy felhívják a figyelmet arra a sportmozgalomra, ameljmek már 28 ezer tagot számláló külön egyesülete is van. Pótmama az állatkert újszülötteinek zik, hogy ez a „sakktábla” legalább háromezer éves. Eddig úgy tudtuk, hogy a sakk hazája India és a sakk­játék i. e. mintegy 570 év­vel keletkezett. Az első forgalmi jelzőlámpa Arra az ötletre, hogy út­kereszteződésnél forgalom- irányító jelzőberendezést kell felállítani, 1920-ban jöt­tek rá Detroitban. Négy év­Az első plasztikérmék A numizmatikusokat nagy meglepetés érte a múlt év­ben: az Indiai óceánon elte­rülő Kókusz-szigeteken megjelentek a világ első vei később — 1924-ben — állították fel Európa első forgalmi jelzőberendezését Berlinben. plasztikérméi. Két színben — vörös és zöld színben — nyomták őket és kókuszpál­mát ábrázolnak az óceán partján. Kifáradtak az olasz totózók Azok voltak a szép Idők. amikor a római nápc'-i, mi­lánói és torinói lapok az első oldalukon hozhatták a 300, 320. vagy akár 350 mil­lió lírát nyert totózók bol­dogságtól ragvogó képét. A svájci frankban is milliós nagyságrendű nyereménye­ket beláthatatlan mennyisé­gű. zsebkendő nagyságú tíz­ezer lírás bankjegyekben fi­zették ki. Az utolsó Ilyen nagyság­rendű nyereményt 1968-ban jelenthették, A pénzt egy ismeretlen vette feL Azután elcsendesült a zaj a futball és a totó körül. Három esz­tendő óta nem tudunk egy olyan vasámaoról sem, ame­lyen 100 millió líránál na­gyobb totónvereménvre ke­rült volna sor. A Totocalci© nevű állami társaság érezni kezdte az egvszerű emberek csalódását, akik évente 82- szer hiába álmodoztak ® nagv eazdagsásról. A heten­te kitöltött totószelvények» száma lassan, de szabályé»' san csökkent, "* Kazahsztánban a Dzsun- gár hegyekben különös szik­lába vésett rajzra bukkan­tak: az lxl méteres nagy­ságú rajz sakktáblát ábrá­zol. A Kazah Tudományos Akadémia tudósai feltétele­Az első sakktábla Kiveszőfélben az indiai tigrisek oka, hogy Indiában 1930 óta 40 ezerről 2500-ra csökkent a tigrisek száma. Indiából csupán 1965—1969 között 11 800 tigrisbőrt szál­lítottak külföldre. India 12 államában be­tiltották a tigrisvadászatot, ami pedig jelentős bevételt biztosított a hivatásos vadá­szoknak. A tilalomnak az az Egyiptomi volt az első filatelista? Újítás nak. Bogár, a pumi kutya xlaadó anyaként táplálja, gondozza Sabina és Gamma nevű kis ragadozókat. A budapesti állatkert kutya pótmamát keresett két új­szülöttjének, a bengáli tig­risnek és a fekete párduc­tökéletesatette gyártmányát. Ha fél órán át senki sem rendel zenét, az automata panaszosan kiáltozni kezd. Egy japán cég, amely ze­nélő automatákat gyárt ét­termek, bárok és borbélyüz­letek számára, nemrégiben jelentették, hogy a fáraó „postahivatala” láttamozta a papirusztekercseket. Ösz- szesen 186 ilyen postai jel­zést találtak a papiruszokon. A jelekből ítélve már az ókorban is éltek filatelisták, bár a korszerű postai jelzé­seket csak a múlt században, 1840-ben léptették érvénybe. Egy egyiptomi fáraó pi­ramisának sírkamrájában — a fáraót időszámításunk előtt 2500-ban temették el — papirusztekercseket tar­talmazó edényeket találtak. A tekercseken vörös és kék színű lenyomatok vannak. Amint a vizsgálatok során kiderült, a lenyomatok azt

Next

/
Thumbnails
Contents