Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-05 / 54. szám
1971. március 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Félmillió vidéki hangversenylátogató másfélezer koncerten Évről-évre mind többen érdeklődnek hazánkban a komolyzene iránt; az első gyorsmérleg szerint tavaly 2040 koncertnek 828 ezer látogatója volt. A hangversenyek kétharmadát vidéken rendezték: mintegy másfélezer koncerten félmillió vidéki zenerajongó élvezhette a hazai .és a külföldi előadóművészet remekeit. Szembetűnő, hogy az ifjúság is mind nagyobb érdeklődést tanúsít a komolyzene ir-nt: a több mint kétezer koncertből 1054-et a fiatalok számára rendeztek. Az elmúlt esztendő komolyzenei eredményeiről és az idei tervekről tájékoztatták négy vidéki városban — Pécsett, Szegeden, Debrecenben és Győrött — az MTI munkatársait. Pécsett, ahol 200 éves hagyománya van a muzsikálásnak és a zenehallgatásnak. az- utóbbi időben rendkívüli módon kitágult a komolyzene hatóköre: jelenleg ezernél több felnőtt és körülbelül hatezer fiatal rendelkezik hangversenybérlettel. Az év legnagyobb zenei eseménye a májusban sor- rakerülő „Pécsi Zenei Napok” lesz. Ennek során megnyitja az Orvostudományi Egyetem a zeneszerető közönség előtt a közelmúltban elkészült auláját, a város legnagyobb hangversenytermét, amely mintegy 1300 látogatót képes egyszerre befogadni. A terv az, hogy a jövőben itt rendezik meg a különösen nagy érdeklődést kiváltó zenei eseményeket. A többi baranyai város és község zenei életében az utóbbi időben sok kezdeményezés történt. Komlón, Szigetváron, Mohácson és Siklóson téli-tavaszi koncertsorozat indult, s ma már Pécsen kívül is mintegy ezer hangversenybérletet tartanak számon. Komlón „Muzsikáló Május” címmel zenei heteket szerveznek. Siklóson júniusban kerül sor az országos fúvószenei fesztiválra, Harkányban — a Tenkesalja híres fürdőhelyén — pedig „Harkányi nyár” címmel rendeznek szabadtéri hangversenysorozatot májustól augusztusig. A városoktól távol eső települések lakói számára ..helybe viszik” a zenét. A híres pécsi balett és pécsi zenekarok keresik fel a nagyobb építkezéseket, gazdaságokat, erdészeteket és munkásszán' sokat. Szeged zenei életében jelentős minőségi változást hozott, hogy alig egy éve megalakult a színháztól függetlenített, de azzal együttműködő, önálló szegedi szimfonikus zenekar. A 69 tagú együttes csak komoly muzsikát játszik. Hangversenyein kívül a szegedi színház operaelőadásain működik közre. A nagy együttes tagjaiból alakult két kisebb létszámú kamarazenekar szintén nívós programmal lén rendszeresen a közönség elé. Szegeden tavaly mintegy 5o hangversenyt tartottak, többségét az ifjúságnak. A látogatók száma megh? ladta a harmincezret. A s'atiszti- kai összesítések szerint hazánk n"gyvárosai közül, a lakosság számarányához viszonyítva, Szegeden a legnagyobb az érdeklődés a koncertek iránt. A fennállásának negyed- százados jubileumát ünneplő szegedi opera tavaly 94 előadást tartott, ebből 23-at az ország más városaiban. Előadásaikat m'ntegy harmincezren hallgatták meg. Villáminterjú Chiovini Ferenccel Népművelők továbbTávbeszélés Meglehetősen komplikált egy szerény telefonbeszélgetésnek az útja, amíg több száz kilométeres távolságból végre tisztán és érthetően bejut a felhívott fél fülébe. Érthető, hogy a posta az összeköttetés költséges útját a legoptimálisabban akarja kihasználni és ezért azokat a beszélgetéseket, amelyek egy vezetéken keresztül bonyolítódnak le, elektromos jelzésekké változtatja át. A mostanig alkalmazott hírközvetítő- technika azonban csak a távolsági hálózatban gazdaságos. A Német Szövetségi rosta megbízásából egy német villamos- sági konszern már évek óta egy új technikának a kipróbálásával foglalkozik, a Pulscodemodulacio-eljárással (PCM), ami számos egyéb előnye mellett lehetőséget nyújt a helybeli telefonbeszélgetések gazdaságossá tételére és megtakarítja az új vezetékek lefektetésének szükségességét. A kísérleti szakasz megállta a próbát, további PCM-összeköttetések létesítése folyamatban van. Felvételünk egy ilyen PCM-berendezést mutat be, amely a beszélgetéseket a közvetítés előtt átalakítja és — a komputer adataihoz hasonlóan — egy úgynevezett „Dualcode”-ba rejtjelezi. Szivárvány a rádióban —- A szolnoki Művésztelep Munkácsy-díjas művésze mondja: — Az elmúlt hét számomra két jelentős eseményt hozott. Mindkettő közvetlenül érintett. Az egyik, meghívtak a Képcsarnok egri kiállítótér- mének névadó kiállítására, mint a Rudnai-tanítványok egyikét. Ugyanis a kiállító- termet a neves magyar festőről; egykori mesteremről nevezték el. Jóleső érzés, hogy a tanítványok közül Barcsai Jenővel, Csáki Ma- ronyák Józseffel együtt állíthatom ki két képemet. Az egyik eddig még kiállításon sem szerepelt Témája a Ti - sza II. vízlépcső építkezése. A másik öröm. hogy részt vehetek a szombaton megnyitott Műcsarnok-beli Űj képek című országos jellegű képzőművészeti kiállításon. Itt Nagygazdaságban című festményem szerepel. Szinte egyszerre két kiállítás is. — elmondhatom, az 1971-es év jól kezdődött. Most pedig már folvtatás- ra készülök, hisz a művész számára nincs megállás. Az 1971-es Tavaszi Tárlat szerencsésen egybeesik a szolnoki Képzőművészeti Filmszemle, ve!, és így a hagyómányós képzőművészet esemény az eddigieknél rangosabbá válik. Éppen azért ’ szeretnék én is az eseménynek kijáró tisztélettel részt venni a tárlaton. Egy árvízi témájú festményen dolgozom jelenleg, s az elmúlt év természeti katasztrófájának fájdalmas emlékét szeretném visz- szaadni a vásznon, amennyire erőmből telik. képzése Ma és tegnap a megye népművelői, megyei és járási, valamint községi műve- velődési intézmények vezetői és főhivatású munkatársai továbbképzésen vettek részt a Ságvári Endre megyei Művelődés Központban. Két témakörben hangzott el előadás. Az első napon Sári Mihály, az MSZMP me- gyebizottsagának osztályve- vezetője adott tájékoztatót a megye társadalmi és gazdasági fejlődésének eredményeiről. A második napon Majoros Károly az MSZMP megyebizottságának osztály- vezetője tartott előadást A párt ideológiai munkája és művelődéspolitikája címmel. A kiváló teljesítményért A Magyar Rádió rendszeresen mutatja be az ország kórusait az erre a célra létrehívott Kóruspódium műsorában. A pódium keretében bemutatkoztak már Szolnok megye kórusai is. Legutóbb pedig az elmúlt vasárnap, a csepeli művelődési házban rendezett Kóruspódi- um alkalmából két együttes, a Palotássy János énekkar és a megyeszékhelyi Bartók Kamarakórus kiemelkedő szereplésük elisme’-éséni a rádió szakmai zsűrijétől a kiváló teljesítményért emlékplakettet kapta. A két kórus kitüntető elismerése tovább erősíti a megyei kórusmozgalom egyébként is jó hírnevét. Érdekessé^ént említendő, hogy a Bartók kő- ; rus pódiumi műsorában ere- ! deti bemutató is szerenelt: | elno^ör ők énekeltek a szol- f noki Molnár László Weörös Sándor Bölcsődalára írott ’ kórusművét. í Űiabb irodalmi műsor az Árkádban Ma este 7 órakor Bálint András mutatja be önálló, egész estét betöltő műsorát melynek címe Magyarország messzire van. A központi gondolat köré csoportosított szemelvényekben ritkán hallható művek kevésbé ismert részleteit ismerheti meg a közönség. Bornemissza Péter Ördögi kísértetek című művéből éppúgy merít Bálint András műsora, mint Mikes Kelemen Törökországi leveleiből. Örkény István egyperces groteszkbe és Kecskeméti Vég Mihály egyik zsoltára egyaránt helyet kap az érdekesnek ígérkező, egyéni hangvételű és vallomáserejű előadói est programjában. A megszólaltatott művek széles skáláját bizonyítja továbbá ho'jy a klasszikusok közül Petőfi, Ady, József Attila, Radnóti, Illyés versei is felvonulnak. Szombaton este 18 órakor kerül sor Kunszentmárton- ban a Szivárvány második rendezvényére, amikor a kunszentmártohi műkedvelők, szinészeti csoportok és szólisták mutatkoznak be. A műsort a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiója felvételről a következő hét keddjén sugározza. A rádióhallgatók levélben küldhetik be az áltáluk legjobbnak tartott műsorra a szavazatukat. Az első, jászberényi Szivárvány szavazatait pedig a kunszentmártoni adás kezdetéig adhatják le a nézők, illetve a hallgatók. 4» Az elsöpört Wekerle-terv Amikor 1914 nyarán kitört a világháború, az ellenzék a kormánypárttal együtt szavazta meg a hadüzenetet. Tisza ekkor a miniszterelnöki székben ült, s meghatot- tan mondott köszönetét a „hazafias nemeslelkűségért”. A tisztelt Ház tagjainak számításai azonban nem váltak be. A monarchia és szövetségese, a császári Németország hencegően megjósolt gyors győzelme elmaradt. Egyre rosszabbul aiakult a helyzet a frontokon. S az ellenzékből új párt támadt, amely kifejezte a tömegek békevágyát. Gróf Károlyi Mihály, akit a háború kitörése Franciaországban ért és csak ké'őbb sikerült hazatérnie, 1916 nyarán alakította meg ezt az új pártot. Károlyi és elvbarátai egyre inkább megértették a háborút megelégelő, békét kívánó tömegeket. Ahogy rosszabbo- a hadihelyzet, úgy élesedtek a képviselőházi csaták. 1917 nyarán megbukott Tisza és újra fellángolt a harc az általános választójogért. / Még azt I« aokallotlák A Wekerle-kormány, amely vállalta, hogy a bukott Ti- száék helyett megkísérli megmenteni a veszélyben levő úri rendet, új választó- jogi törvénnyel próbálta lecsillapítani a néptömegeket Ez a törvényjavaslat az akkor mintegy 17 milliós Magyarországon mindössze valamivel kétmillió fölé emelte volna a választásokra jogosultak számát. A vagyoni cenzussal továbbra is kimaradtak volna a politikai jogok gyakorlásából a szegényparasztok és a munkások. A különböző iskolai végzettségek megkövetelés^ is azt a célt szolgálta, hogy a tömegek — amelyeket az úri osztály elzárt a művelődés lehetőségétől — ne nyílváníthassák állampolgári akaratukat. Mégis akadtak, akiknek még ez a választójogi reform is túlságosan radikálisnak tetszett. Azt követelték, hogy az új törvény ne általában az írni-olvasni tudást, hanem a magyarul írni-olvasni tudást követelje meg. Ez egyértelmű volt azzal, hogy az akkori soknemzetiségű Magyarországon kizárhassák a nemzetiségeket a választásokból. A kormánypárt legfőbb fegyvere a régi választásokon éppen az volt, hogy a jegyzők tetszés szerint vizsgáztathatták a választópolgárjelölteket, egykét helyesírási hiba nyomán megállapítva róluk, hogy magyarul nem tudnak írni- olvasni, következésképpen nem szavazhatnak. A javaslat reakciós volta abban is megnyilvánult, hogy továbbra sem adott a nőknek a férfiakkal egyenlő jogokat. iVem értették az idők »savát Ez a képviselőház, amely ilyen szűkén mérte a jogot a nép számára, még a tizenkettedik órában sem értve meg az idők szavát, végül is saját maga volt kénytelen kimondani feloszlatását. 1918. november 16-án történt ez. Károlyi Mihály, akit a felfegyverzett tömeg, az Őszirózsás Forradalom követfelt a kormány élére, a miniszterelnök számára fenntartott helyen ült, amikor Szász Károly elnök bejelentette: — Kötelességemnek ismerem azzal a javaslattal lépnem a Ház elé, hogy a magyar országgyűlésnek ez a még 1910-ben összegyűlt képviselőháza, s teljesen megváltozott viszonyokra való tekintettél mondja ki feloszlását. A javaslatot elfogadták. Az ülés 10 órától 10 óra 5 percig tartott. 11 órakor a kú- polacsarnokban összeült a Nemzeti Tanács. Hock János, a köztársaság lelkes híve ékesszólóan jelentette be a király lemondását — Máris összetörtük a trónt, amely az önkényuralomnak, a népek elnyomatásának, a rabszolgatartásnak és a vérrel-vassal dplgoző régi világrendnek volt alapköve. Szabad és független nemzetté lettünk, elszakadván a német szövetségtől és az osztrák közösségtől. Összejöttünk, hogy kimondjuk most államformánk megváltoztatását: a szabad és független köztársaságot. így lett a vérözönből megváltás, a halál pusztulásából dicsőséges feltámadás. Az ülés befejeztével a Nemzeti Tanács tagjai kivonultak az Országház lépcsőire. A Parlament előtt már soktízezres tömeg sorakozott. Azt kiáltották, azt énekelték: „Éljen a köztársaság!” A külvárosok háborútól meggyötört, lesoványodott, lerongyolódott lakói együtt kiáltottak éljent Károlyi Mihállyal. Vörös és nemzeti színű zászlók lobogtak a hideg szélben. A Schlick-gyár munkásai egy kis fekete koporsót emeltek a magasba. Felirata; „A királyság”. A jelenlevőknek Bokányi Dezső jelentette be a köztársaság kikiáltását. Cigányzenekarok húzták a Himnuszt, a munkások zenekara a Marseillaise-t játszotta. A választásra nem került sor A polgári demokratikus forradalom győzelme után az új kormány kidolgozta és rendelettel léptette életbe az új választójogi törvényt. Al- kotmányozó nemzetgyűlés összehívását határozták el, egyenlő, általános és titkos, nőkre is kiterjedő választójog alapján. A rendkívül bonyolult törvény továbbra ia tartalmazott különböző cenzusokat. így például továbbra is megkövetelték az imi- olvasni tudást, holott a letűnőben levő úrivilág bűnös örökségeként milliók voltak analfabéták, s a korhatár tekintetében megkülönböztették a férfi és női választókat. A férfiak 21 éves kortól, a nők 24 éves kortól szavazhattak. Megkezdődött a választások. előkészítése, a különböző pártok közötti harcok. A Kommunisták Magyarországi Pártja nem indulhatott a választáson. A párt vezetőit már előzőleg letartóztatták, a pártot féllegalitásba, valójában illegalitásba szorították. A választásokra végülis nem került sor. 1919 tavaszán győzött a proletáriátus diktatúrája, s a hatalomra került munkásság hozzálátott, hogy kidolgozza saját államának választójogát. Pintér István Következik; DÍSZELNÖK. VLAGYIMÍB ffiJICS LENIN. i M A köztársaság kikiáltása, 191 8. november 16. Károlyi Mihály beszél % Parlament lés esőjén
