Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-27 / 73. szám

tanulószoba. Ez eredetileg 1970-re volt tervezve, de anyag­hiány miatt nem valósulhatott meg az építkezés. A tervek elkészültek, a kivitelezést a tanács költségvetési üzeme vál­lalta. A város egyik legnagyobb beruházása a szennyvízcsa­torna építés. A kórháztól kezdve a Kossuth Lajos utcán, a Kossuth téren, a Dózsa György út csatlakozásáig készül el, a jelenlegi felmérések szerint 1972-re. Ez 17 millió forintba kerül. Feltétlenül szükséges a csatlakozószárny megépítése is. mert erre kapcsolódik a kórház, a megépülő új rendelőinté­zet, a véradóállomás, az új kollégium, a Dózsa György Gim­názium és Szakközépiskola, a Kossuth téri 40 lakás, a ba­zárépület, valamint a Dózsa György úton már meglévő és az ezután felépülő létesítmények. Ennek az új szárnynak az építése előreláthatólag mintegy 3 millió forintba kerül. A városnak azonban erre a célra csak 1 millió 230 ezer forintja van. Szükséges tehát, hogy újabb bevételi lehetőségeik feltárá­sával, takarékos gazdálkodással, nem utolsó sorban kooperáció­val biztosítsák a hiányzó összeget. Ez a szennyvízcsatoma- szárny építkezés 1972-ben kezdődne és 1973-ban fejeződne be. Az elmúlt években Mezőtúron nagyon érdeklődött a la­kosság a vízhálózat bővítése iránt. Felajánlották, hogy je­lentős társadalmi munkát is vállalnak azért, hogy a mellék­utcákba is eljusson a megfelelő jó ivóvíz. A tanács ezt fi­gyelembe vette a fejlesztési tervben és erre a célra — ide számítva a lakosság önkéntes befizetését is — 3 millió 250 ezer forintot biztosítottak. Ugyanakkor a gerincvezetékek továbbépítésére 550 ezer forintot határoztak meg. Gondoltak a villanyhálózat bővítésére is, főként az új településeken. 600 ezer forintos költséggel épülnek meg az új vezetékek. A Szabadság téren és a KISZ lakótelepen — ez utóbbin a nagyobb építkezés csak ezután kezdődik — a megfelelő elektromosenergia biztosítására egy-egy transzfor­mátorházat építenek. Mindkét létesítmény még az idén el­készül. Sok gondot okoz Mezőtúron, különösen a Lehel út kör­nyékén a belvíz. Mivel e terület mély fekvésű, ezért nyílt csatornát ott nem építhetnek. Veszélyes lenne, s az egyéb­ként is keskeny úton csak nehezítené a közlekedést. Ezért fedett csatornát kell építeniök, mely a Pacsirta utca végén lévő befogadóba torkollana, ahonnét átemelik a vizet a volt Csorda járás melletti nagy csatornába. Ha a város negyedik ötéves tervben megvalósuló egész­ségügyi beruházásait vesszük szemügyre, kitűnik a 10 mun­kahelyes orvosi rendelőintézet építése, mely 1972-ben feje­ződik be. A kiviteli költség csaknem 11 millió forint. Ehhez a megyei tanács 9,5 millió forint támogatást adott a város­nak. Az új száz személyes szociális otthon építését már tu­lajdonképpen be kellett volna fejezni. Az ár- és belvíz kö­vetkeztében azonban nem volt elegendő építőipari kapacitás, Így az új otthon csak ebben az évben nyithatja meg kapuit^ az öregek előtt Viszont még ebben az évben, a 3,5 millió forint összegből épülő főépület és konyha mellett mosókony­ha, raktár és más egyéb melléképületek is létesülnek további félmillió forint összeggel és mintegy 100 ezer forint értékű társadalmi munkával, amelyet az otthon munkaképes gondo­zottjai végeznek el. Ez utóbbi épületeket a városgazdálkodási vállalat készíti. Már kibontakozóban van a KISZ-lakótelep Rövidesen birtokukba vehetik az öregek az új szociális otthont Az öregek után következzenek a fiatalok, méghozzá a legifjabb mezőtúri polgárok. Mivel a negyedik ötéves terv­ben körülbelül nyolcszázra emelkedik azoknak a nőknek a száma, akik az iparban dolgoznak, feltétlenül szükséges az óvodai hálózatot is bővíteni. A városi tanács egy száz szemé­lyes óvoda építését határozta el, amelyet viszont csak akkor tudnak felépíteni, ha abban segítséget adnak az érdekelt üze­mek, a szövetkezetek, a vállalatok. Különösen a KAEV, a Dózsa Cipőipari Ktsz ilyen irányú segítségére számítanak. A városi tanács induló alapként 1 millió forintot biztosít az építkezéshez, melynek teljes költsége mintegy 4 millió forint. Szeretnék és ez feltétlenül szükséges is, hogy az építkezés 1973-ban megkezdődjön és még 1974-ben be is fejeződjön. A nők fokozott munkába állítása teszi szükségessé azt is, hogy új bölcsőde épüljön a városban, két és fél millió forint költséggel. E harminc személyes gyermekintézmény létesíté­sére a városi tanács induló alapként ugyancsak 1 millió fo­rintot ad. A hiányzó összegeket itt is koordinációval kell biz* tosítaniok. Szeretnék, ha a bölcsődeépítés 1974-ben megkez­dődne és 1975-ben már birtokba vehetnék a kicsinyek új ott­honukat. A katonai előképzést, az ifjúság honvédelmi nevelését lesz hivatva szolgálni az új MHSZ székház, mely a megyei tanács, az MHSZ és a városi tanács közös összefogásával létesül Me­zőtúron. A felsorolt beruházások mellett segítenie kell a városi tanácsnak saját költségvetési üzemét is abban, hogy egy olyan telephelyet alakítson ki magának, ahol megfelelő raktárak, műhelyek állnak rendelkezésükre. A tanács tavaly átvette az úgynevezett Szász-féle malomépületet 300 ezer forintért. Ez megfelelő hely lesz a költségvetési üzem számára. Emellett azonban vannak a tanácsnak olyan feladatai is, hogy segítsé­get nyújtson olyan szervek beruházásaihoz, amelyeknek meg­valósulása a város érdeke Is. A Munkaügyi Minisztérium egy új 6 tantermes szakmunkásképző iskolát.épít, mely 1972-ben készül el. E tanintézet létesítéséhez a városi tanács félmillió forinttal járul hozzá. A városi tanács 400 ezer forintot költ társadalmi ösztön­díjakra, hogy megfelelő számú szakember legyen Mezőtúron. Sok a megoldás útján lévő beruházás és még mindig van­nak olyan feladatok, amelyeket anyagi fedezet hiányában nem tudnak elvégezni. Ezek közé tartozik a piactér új helyre köl­töztetése, fi tantermes általános iskola, művelődési központ, pedagógus lakások épitése, új köztemető létesítése, a ruházati ktsz jelenlegi helyének szanálása, a technikum előtti Petőfi tér kialakítása. Természetesen a tanács e tennivalókat is szem előtt tartja, és ha lehetőség nyílik megvalósításukra, elvé­geztetik azt Bárki, aki Mezőtúr szülötte, vagy aki csak a 20 év előtti Mezőtúri ismerte, elolvasva e mellékletet, meggyőződhet arról, hogy a városi tanács jó gazda módjára sokat tett és tesz napjainkban is. az elkövetkezendő esztendőkben is e telepü­lés szépítéséért, gazdagításáért, fejlesztéséért. Sok gonddal, sok-sok pénzzel valósulnak meg a tervek, de a tanács ebben a munkában nincsen egyedül. A város lakói mindenkor szíve­sen segítettek a fejlesztési célok valóra váltásában. Segítettek eddig, és segítenek minden bizonnyal ezután is, hisz minden, egyes épület, minden négyzetméter út, járda, minden folyó­méter vízhálózat, csatorna az ő javukat szolgálja. MEZŐTÚR A harmadik ötéves terv és Mezőtúr Mezőtúr város történetében a harmadik ötéves terv külön fejezetet érdemel. Ebben a tervidőszakban került ugyanis sor a város nagyobb ütemű iparosítására, ami új üzemek telepí­tését és a már meglévők bővítését jelentette. A mezőtúri vá­rosi pártértekezletnek így jelentett erről a városi pártbizottság: „Az elmúlt négy év alatt olyan gazdasági alapok jöttek létre, amelyekre a jövőt biztonságosan lehet építeni. Különös fon­tossággal bír, hogy a IX. kongresszus a vidéki városok iparo­sítását határozta meg, ebből eredően városunk is jelentős se­gítséget kapott és erőteljesen tudott előrelépni a munkaképes korú lakosság, különösen a nők ipari foglalkoztatásában.” A város párt és tanácsi vezetése a legkedvezőbb feltéte­leket igyekezett megteremteni a városba települő ipari üze­mek számára és ösztönözte a néhány régi üzem, kisipari ter­melőszövetkezet fejlesztését, s e célok eléréséhez mindenkor megkapta a megyei tanács erkölcsi és anyagi támogatását. Mezőtúr iparosítása nem öncélú törekvés. A gazdasági érde­kek mellett a szabad munkaerő lekötését, főként a nők fog­lalkoztatottságának javítását szolgálja. A budapesti Könnyű­ipari Gépgyártó Vállalat gyáregységet létesít a városban, a Dózsa Cipőipari Ktsz, a Villamos Géptechnikai Cikkek Gyá­ra és az Asztalosipari Ktsz jelentős fejlesztéseket határozott el. Ezek az üzemek, illetve ktsz-ek támogatást kapnak az iparfejlesztési alapból- E négy ipari termelőegység beruhá­zási költsége összesen 150 millió forintot tesz ki és 1972-ben, a beruházások befejezése után ezer új munkavállalónak biz­tosítanak majd kereseti lehetőséget. A harmadik ötéves terv ideién is kedvezőbb volt már az iparban foglalkoztatottak aránya a korábbi évekénél, mert az iparban dolgozók száma 1675 főről 3153 főre emelkedett, ami 88 százalékos felfutást jelent. S ebben nem kis szerepe van a Fémfeldolgozó Ktsz Mezőtúron létesített telepének, mely csaknem négyszáz em- embemek adott munkát. A település, amely évekkel ezelőtt a mezővárosok kategóriájába tartozott, ma már 13 nagyobb ipari üzemet mondhat magáénak. Mezőtúr város mezőgazdasága — termelőszövetkezetei és állami gazdasága — az elmúlt öt esztendőben, ha nem Is egyenletesen, de fejlődött. A gazdasági eredmények már nem A piactérrel nemben épült fel ez az impozáns. 40 lakásos épület egy esztendőben azt bizonyították, hogy a megyei átlag fölé is tudnak emelkedni, azonban hiányzik a tartós, egyenletesen frjlődő gazdálkodás, amit a termésátlagok, az értékesítési adatok és a tartalékolási alapra biztosított összegek hullám­zása is tanúsít. A mezőgazdasági üzemek többsége nem a leg­kedvezőbb adottságokkal rendelkezik. Mégis megvan a fel­tétel ahhoz, hogy szakszerű és tervszerű vezetéssel stabil, egyre inkább korszerűen gazdálkodó üzemmekké fejlődjenek. A város közlekedési problémáinak megoldása érdekében sok minden történt az elmúlt öt évben. Különösen a sze­mélyszállítás feltételeit sikerült javítani. Megfelelően kiépült az autóbusz összeköttetés a szomszédos városokkal. Az üze­mek, intézmények különjáratokat igényelhetnek, ha szükség van rájuk. Mezőtúr kereskedelmi hálózata megfelel a követelmé­nyeknek; a hálózati megoszlás, a szaküzletek jellege és szá­ma, az üzletek kulturáltsága kielégíti a jelenlegi igényeket, az áru választékról viszont ugyanaz már nem mondható el. A vendéglátás fejlesztése érdekében alig történt valami, ezzel a jövőben többet kell törődni. Az iparosítás, a város gazdaságának fejlődése eredmé­nyeként javultak Mezőtúr lakosságának életkörülményei, s ex mindenekelőtt a kereseték, a jövedelmek emelkedésében mu­tatkozott meg. A munkások bére 18 százalékkal növekedett. A termelőszövetkezeti tagok évi jövedelme a hasonló idősza­kot alapul véve 16 290 forintról 25 370 forintra emelkedett, ami 55 százalékos növekedésnek felel meg. Az állami gazda­ság dolgozóinak a jövedelme sem stagnált, az egy dolgozóra jutó évi jövedelem 20 350 forintról 24 700 forintra emelkedett. A foglalkoztatottság növekedésével jelentősen nőtt az egy családtagra eső jövedelem összege és csökkent az egy eltar­tottra eső keresők aránya. A város vezetésének több tényezővel kellett számolnia Mezőtúr fejlesztési terveinek kidolgozásakor, a tanács pénz­eszközeinek felhasználásakor. Olyan céltudatos várospoliti­kára volt szükség, amely messzemenően figyelembe veszi a város gazdaságának változásait, a vállalatok, üzemek távlati elgondolásait és számol a lakosság növekvő igényeiveL A városnak 21 788 lakója van. (A népszámlálás adata.) A lakásépítkezésekről; a tervidőszakban a városban átla­gosan száz lakás épült, többsége magánerőből és OTP köl­csönnel öt év alatt tanácsi beruházás és koordináció révén összesen 44 lakást építettek, és tőmogatták a KISZ társashá­zak, a vállalati lakásépítések érdekében megtett lépéseket. Kétszáznyolcvan telket kisajátítottak a magánerőből építke­zők részére A lakásgondok mégsem szűntek meg, mert a ta­valyi belvízkárok miatt 110 lakást kellett teljesen újjáépíteni és a lakásigénylők száma is lassan csökken, 1970-ben még mindig kétszáz lakáskérőt tartottak nyilván a városi tanácsnál. A harmadik ötéves terv időszakában tetemes összegeket terveztek beruházni az előközművesítésre. Ugyanis az ipar- telepítés, a tömblakások építése, a már meglévő lakások kul- turá'tságának emelése szinte kötelezően írta elő a városi szennyvízcsatorna kiépítésének megkezdését, amely több lép­csőben készül el és az összes bekerülési költség 68 millió fo­rint lesz. Ezt már eredetileg úgy tervezték, ho^v a beruházás első lépcsőjének második üteme csak a negyedik ötéves terv­ben indul és valósul meg. Sainos, a kivitelező hibájából az első lépcső első üteme csak 1971. év közepére fejeződhet be, mivel az 1970. december 31-i műszaki készültségi állapot csak 60 százalékos volt. A tervidőszakban a tanács biztosította az ipartelep elekt­romos energiával, vízzel való ellátását és a gyalogos forga­lom zavartalanságát. A közművesítés fejlesztése és ki terjes*-

Next

/
Thumbnails
Contents