Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-27 / 73. szám
tanulószoba. Ez eredetileg 1970-re volt tervezve, de anyaghiány miatt nem valósulhatott meg az építkezés. A tervek elkészültek, a kivitelezést a tanács költségvetési üzeme vállalta. A város egyik legnagyobb beruházása a szennyvízcsatorna építés. A kórháztól kezdve a Kossuth Lajos utcán, a Kossuth téren, a Dózsa György út csatlakozásáig készül el, a jelenlegi felmérések szerint 1972-re. Ez 17 millió forintba kerül. Feltétlenül szükséges a csatlakozószárny megépítése is. mert erre kapcsolódik a kórház, a megépülő új rendelőintézet, a véradóállomás, az új kollégium, a Dózsa György Gimnázium és Szakközépiskola, a Kossuth téri 40 lakás, a bazárépület, valamint a Dózsa György úton már meglévő és az ezután felépülő létesítmények. Ennek az új szárnynak az építése előreláthatólag mintegy 3 millió forintba kerül. A városnak azonban erre a célra csak 1 millió 230 ezer forintja van. Szükséges tehát, hogy újabb bevételi lehetőségeik feltárásával, takarékos gazdálkodással, nem utolsó sorban kooperációval biztosítsák a hiányzó összeget. Ez a szennyvízcsatoma- szárny építkezés 1972-ben kezdődne és 1973-ban fejeződne be. Az elmúlt években Mezőtúron nagyon érdeklődött a lakosság a vízhálózat bővítése iránt. Felajánlották, hogy jelentős társadalmi munkát is vállalnak azért, hogy a mellékutcákba is eljusson a megfelelő jó ivóvíz. A tanács ezt figyelembe vette a fejlesztési tervben és erre a célra — ide számítva a lakosság önkéntes befizetését is — 3 millió 250 ezer forintot biztosítottak. Ugyanakkor a gerincvezetékek továbbépítésére 550 ezer forintot határoztak meg. Gondoltak a villanyhálózat bővítésére is, főként az új településeken. 600 ezer forintos költséggel épülnek meg az új vezetékek. A Szabadság téren és a KISZ lakótelepen — ez utóbbin a nagyobb építkezés csak ezután kezdődik — a megfelelő elektromosenergia biztosítására egy-egy transzformátorházat építenek. Mindkét létesítmény még az idén elkészül. Sok gondot okoz Mezőtúron, különösen a Lehel út környékén a belvíz. Mivel e terület mély fekvésű, ezért nyílt csatornát ott nem építhetnek. Veszélyes lenne, s az egyébként is keskeny úton csak nehezítené a közlekedést. Ezért fedett csatornát kell építeniök, mely a Pacsirta utca végén lévő befogadóba torkollana, ahonnét átemelik a vizet a volt Csorda járás melletti nagy csatornába. Ha a város negyedik ötéves tervben megvalósuló egészségügyi beruházásait vesszük szemügyre, kitűnik a 10 munkahelyes orvosi rendelőintézet építése, mely 1972-ben fejeződik be. A kiviteli költség csaknem 11 millió forint. Ehhez a megyei tanács 9,5 millió forint támogatást adott a városnak. Az új száz személyes szociális otthon építését már tulajdonképpen be kellett volna fejezni. Az ár- és belvíz következtében azonban nem volt elegendő építőipari kapacitás, Így az új otthon csak ebben az évben nyithatja meg kapuit^ az öregek előtt Viszont még ebben az évben, a 3,5 millió forint összegből épülő főépület és konyha mellett mosókonyha, raktár és más egyéb melléképületek is létesülnek további félmillió forint összeggel és mintegy 100 ezer forint értékű társadalmi munkával, amelyet az otthon munkaképes gondozottjai végeznek el. Ez utóbbi épületeket a városgazdálkodási vállalat készíti. Már kibontakozóban van a KISZ-lakótelep Rövidesen birtokukba vehetik az öregek az új szociális otthont Az öregek után következzenek a fiatalok, méghozzá a legifjabb mezőtúri polgárok. Mivel a negyedik ötéves tervben körülbelül nyolcszázra emelkedik azoknak a nőknek a száma, akik az iparban dolgoznak, feltétlenül szükséges az óvodai hálózatot is bővíteni. A városi tanács egy száz személyes óvoda építését határozta el, amelyet viszont csak akkor tudnak felépíteni, ha abban segítséget adnak az érdekelt üzemek, a szövetkezetek, a vállalatok. Különösen a KAEV, a Dózsa Cipőipari Ktsz ilyen irányú segítségére számítanak. A városi tanács induló alapként 1 millió forintot biztosít az építkezéshez, melynek teljes költsége mintegy 4 millió forint. Szeretnék és ez feltétlenül szükséges is, hogy az építkezés 1973-ban megkezdődjön és még 1974-ben be is fejeződjön. A nők fokozott munkába állítása teszi szükségessé azt is, hogy új bölcsőde épüljön a városban, két és fél millió forint költséggel. E harminc személyes gyermekintézmény létesítésére a városi tanács induló alapként ugyancsak 1 millió forintot ad. A hiányzó összegeket itt is koordinációval kell biz* tosítaniok. Szeretnék, ha a bölcsődeépítés 1974-ben megkezdődne és 1975-ben már birtokba vehetnék a kicsinyek új otthonukat. A katonai előképzést, az ifjúság honvédelmi nevelését lesz hivatva szolgálni az új MHSZ székház, mely a megyei tanács, az MHSZ és a városi tanács közös összefogásával létesül Mezőtúron. A felsorolt beruházások mellett segítenie kell a városi tanácsnak saját költségvetési üzemét is abban, hogy egy olyan telephelyet alakítson ki magának, ahol megfelelő raktárak, műhelyek állnak rendelkezésükre. A tanács tavaly átvette az úgynevezett Szász-féle malomépületet 300 ezer forintért. Ez megfelelő hely lesz a költségvetési üzem számára. Emellett azonban vannak a tanácsnak olyan feladatai is, hogy segítséget nyújtson olyan szervek beruházásaihoz, amelyeknek megvalósulása a város érdeke Is. A Munkaügyi Minisztérium egy új 6 tantermes szakmunkásképző iskolát.épít, mely 1972-ben készül el. E tanintézet létesítéséhez a városi tanács félmillió forinttal járul hozzá. A városi tanács 400 ezer forintot költ társadalmi ösztöndíjakra, hogy megfelelő számú szakember legyen Mezőtúron. Sok a megoldás útján lévő beruházás és még mindig vannak olyan feladatok, amelyeket anyagi fedezet hiányában nem tudnak elvégezni. Ezek közé tartozik a piactér új helyre költöztetése, fi tantermes általános iskola, művelődési központ, pedagógus lakások épitése, új köztemető létesítése, a ruházati ktsz jelenlegi helyének szanálása, a technikum előtti Petőfi tér kialakítása. Természetesen a tanács e tennivalókat is szem előtt tartja, és ha lehetőség nyílik megvalósításukra, elvégeztetik azt Bárki, aki Mezőtúr szülötte, vagy aki csak a 20 év előtti Mezőtúri ismerte, elolvasva e mellékletet, meggyőződhet arról, hogy a városi tanács jó gazda módjára sokat tett és tesz napjainkban is. az elkövetkezendő esztendőkben is e település szépítéséért, gazdagításáért, fejlesztéséért. Sok gonddal, sok-sok pénzzel valósulnak meg a tervek, de a tanács ebben a munkában nincsen egyedül. A város lakói mindenkor szívesen segítettek a fejlesztési célok valóra váltásában. Segítettek eddig, és segítenek minden bizonnyal ezután is, hisz minden, egyes épület, minden négyzetméter út, járda, minden folyóméter vízhálózat, csatorna az ő javukat szolgálja. MEZŐTÚR A harmadik ötéves terv és Mezőtúr Mezőtúr város történetében a harmadik ötéves terv külön fejezetet érdemel. Ebben a tervidőszakban került ugyanis sor a város nagyobb ütemű iparosítására, ami új üzemek telepítését és a már meglévők bővítését jelentette. A mezőtúri városi pártértekezletnek így jelentett erről a városi pártbizottság: „Az elmúlt négy év alatt olyan gazdasági alapok jöttek létre, amelyekre a jövőt biztonságosan lehet építeni. Különös fontossággal bír, hogy a IX. kongresszus a vidéki városok iparosítását határozta meg, ebből eredően városunk is jelentős segítséget kapott és erőteljesen tudott előrelépni a munkaképes korú lakosság, különösen a nők ipari foglalkoztatásában.” A város párt és tanácsi vezetése a legkedvezőbb feltételeket igyekezett megteremteni a városba települő ipari üzemek számára és ösztönözte a néhány régi üzem, kisipari termelőszövetkezet fejlesztését, s e célok eléréséhez mindenkor megkapta a megyei tanács erkölcsi és anyagi támogatását. Mezőtúr iparosítása nem öncélú törekvés. A gazdasági érdekek mellett a szabad munkaerő lekötését, főként a nők foglalkoztatottságának javítását szolgálja. A budapesti Könnyűipari Gépgyártó Vállalat gyáregységet létesít a városban, a Dózsa Cipőipari Ktsz, a Villamos Géptechnikai Cikkek Gyára és az Asztalosipari Ktsz jelentős fejlesztéseket határozott el. Ezek az üzemek, illetve ktsz-ek támogatást kapnak az iparfejlesztési alapból- E négy ipari termelőegység beruházási költsége összesen 150 millió forintot tesz ki és 1972-ben, a beruházások befejezése után ezer új munkavállalónak biztosítanak majd kereseti lehetőséget. A harmadik ötéves terv ideién is kedvezőbb volt már az iparban foglalkoztatottak aránya a korábbi évekénél, mert az iparban dolgozók száma 1675 főről 3153 főre emelkedett, ami 88 százalékos felfutást jelent. S ebben nem kis szerepe van a Fémfeldolgozó Ktsz Mezőtúron létesített telepének, mely csaknem négyszáz em- embemek adott munkát. A település, amely évekkel ezelőtt a mezővárosok kategóriájába tartozott, ma már 13 nagyobb ipari üzemet mondhat magáénak. Mezőtúr város mezőgazdasága — termelőszövetkezetei és állami gazdasága — az elmúlt öt esztendőben, ha nem Is egyenletesen, de fejlődött. A gazdasági eredmények már nem A piactérrel nemben épült fel ez az impozáns. 40 lakásos épület egy esztendőben azt bizonyították, hogy a megyei átlag fölé is tudnak emelkedni, azonban hiányzik a tartós, egyenletesen frjlődő gazdálkodás, amit a termésátlagok, az értékesítési adatok és a tartalékolási alapra biztosított összegek hullámzása is tanúsít. A mezőgazdasági üzemek többsége nem a legkedvezőbb adottságokkal rendelkezik. Mégis megvan a feltétel ahhoz, hogy szakszerű és tervszerű vezetéssel stabil, egyre inkább korszerűen gazdálkodó üzemmekké fejlődjenek. A város közlekedési problémáinak megoldása érdekében sok minden történt az elmúlt öt évben. Különösen a személyszállítás feltételeit sikerült javítani. Megfelelően kiépült az autóbusz összeköttetés a szomszédos városokkal. Az üzemek, intézmények különjáratokat igényelhetnek, ha szükség van rájuk. Mezőtúr kereskedelmi hálózata megfelel a követelményeknek; a hálózati megoszlás, a szaküzletek jellege és száma, az üzletek kulturáltsága kielégíti a jelenlegi igényeket, az áru választékról viszont ugyanaz már nem mondható el. A vendéglátás fejlesztése érdekében alig történt valami, ezzel a jövőben többet kell törődni. Az iparosítás, a város gazdaságának fejlődése eredményeként javultak Mezőtúr lakosságának életkörülményei, s ex mindenekelőtt a kereseték, a jövedelmek emelkedésében mutatkozott meg. A munkások bére 18 százalékkal növekedett. A termelőszövetkezeti tagok évi jövedelme a hasonló időszakot alapul véve 16 290 forintról 25 370 forintra emelkedett, ami 55 százalékos növekedésnek felel meg. Az állami gazdaság dolgozóinak a jövedelme sem stagnált, az egy dolgozóra jutó évi jövedelem 20 350 forintról 24 700 forintra emelkedett. A foglalkoztatottság növekedésével jelentősen nőtt az egy családtagra eső jövedelem összege és csökkent az egy eltartottra eső keresők aránya. A város vezetésének több tényezővel kellett számolnia Mezőtúr fejlesztési terveinek kidolgozásakor, a tanács pénzeszközeinek felhasználásakor. Olyan céltudatos várospolitikára volt szükség, amely messzemenően figyelembe veszi a város gazdaságának változásait, a vállalatok, üzemek távlati elgondolásait és számol a lakosság növekvő igényeiveL A városnak 21 788 lakója van. (A népszámlálás adata.) A lakásépítkezésekről; a tervidőszakban a városban átlagosan száz lakás épült, többsége magánerőből és OTP kölcsönnel öt év alatt tanácsi beruházás és koordináció révén összesen 44 lakást építettek, és tőmogatták a KISZ társasházak, a vállalati lakásépítések érdekében megtett lépéseket. Kétszáznyolcvan telket kisajátítottak a magánerőből építkezők részére A lakásgondok mégsem szűntek meg, mert a tavalyi belvízkárok miatt 110 lakást kellett teljesen újjáépíteni és a lakásigénylők száma is lassan csökken, 1970-ben még mindig kétszáz lakáskérőt tartottak nyilván a városi tanácsnál. A harmadik ötéves terv időszakában tetemes összegeket terveztek beruházni az előközművesítésre. Ugyanis az ipar- telepítés, a tömblakások építése, a már meglévő lakások kul- turá'tságának emelése szinte kötelezően írta elő a városi szennyvízcsatorna kiépítésének megkezdését, amely több lépcsőben készül el és az összes bekerülési költség 68 millió forint lesz. Ezt már eredetileg úgy tervezték, ho^v a beruházás első lépcsőjének második üteme csak a negyedik ötéves tervben indul és valósul meg. Sainos, a kivitelező hibájából az első lépcső első üteme csak 1971. év közepére fejeződhet be, mivel az 1970. december 31-i műszaki készültségi állapot csak 60 százalékos volt. A tervidőszakban a tanács biztosította az ipartelep elektromos energiával, vízzel való ellátását és a gyalogos forgalom zavartalanságát. A közművesítés fejlesztése és ki terjes*-