Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-27 / 73. szám

tése a városiasodást, a lakosság életkörülményének javítását szolgálták. A harmadik ötéves terv idején, a víztermelő ka­pacitást sikerült az 1966. évi napi 850 köbméterről 1970-re 542') köbméterre növelni, s elkészült 22,1 kilométer vízveze^ tékhálózat. s csaknem ezer lakáct kapcsoltak be az öt év alatt a vízhálózatba. A csatornahálózat 4,3 kilométerrel bővült A kommunális ellátás javítása érdekében más jelentős intézkedések is születtek. Utak, járdák, parkok, zárt és nyílt csatornák karbantartására, korszerűsítésére’11 millió 273 ezer forintot fordítottak. Ezt részletezve: a Fóti és Kiss Já­nos utcákon 2,4 kilométeres szakaszon 3 millió 348 ezer forin­tos költséggel korszerűsítették az utat. Betonjárdák felújítá­sára és építésére 4 millió forintot költöttek, s ebből az ösz- szegből 23 918 négyzetméter beton- és aszfaltjárda építését és korszerűsítését végeztették el. A belterjes park területe 16 661 négyzetméterrel bővült, parkok létesítésére és fenntartására 2 millió forintot használtak fel. Belvíz és csapadékvíz elvezetésére 2227 folyóméter zárt­csatornát építettek és 21 004 folyóméter nyíltcsatorna felújí­tását végeztették el, s ezek a munkálatok 1 millió 925 ezer forintba kerültek. A közvilágítás is sokat javult az elmúlt években, a lám­pahelyek számát 431-gyel növelték, ebből 7 fémcsőarmatúrás, 268 higanygőzös, a többi pedig hagyományos lámpahely. A villamoshálózatot 14 300 folyóméterrel tudták a városban bő­víteni. Egészségügy, szociálpolitika: a tanács lehetőségeihez mér­ten igyekezett az e területen jelentkező gondokon enyhíteni, bár még mindig sok a probléma Célkitűzésük volt, hogy to­vább javítják a fekvő- és járóbeteg-ellátást, növelik a gyer­mekintézmények ellátási színvonalát, fejlesztik a közegészség- ügyi hálózatot. Az e célokra költött összegből néhány részle­tezés szerint: A fekvőbeteg-ellátás korszerűsítésére, orvosi műszerek vásárlására, az épületek felújítására és karbantar­tására mintegy 3 millió forintot fordítottak. A rendelőintézeti szakorvosi órák számát öt év alatt napi 35 órával sikerült emelni, melynek költségkihatása 800 ezer forint. Bővült a fo­gászati, szemészeti, sebészeti, belgyógyászati, orr-fül-gégészeti szakrendelések napi óraszáma, ami a jobb betegellátást szol­gálja. A rendelőintézet korszerűsítésére a tervidőszak alatt 1 millió forintot használtak fel. Mindemellett még mindig zsú­folt a központi rendelőintézet, ezen a gondon, ha nem is vég­legesen, az építkezés alatt álló új rendelőintézet fog enyhíteni. A gyermekintézmények épületednek javítási, bővítési munkálataira 500 ezer forintot költöttek. Bútorok, berendezé­sek és felszerelési tárgyak stb. beszerzésére 300 ezer forintot fordítottak. Az anya- és gyermekvédelem tárgyi feltételeinek javítása 380 ezer forintot emésztett fel. Tervüket, mely sze­rint 1970. szeptember 1 -vei két gyermekorvosi körzetet léte­sítenek — szakorvos és helyhiány miatt — nem sikerült meg­valósítani. A Túrkevének átadott három orvosi körzettel nyolcra csökkent a város orvosi körzeteinek száma. A bölcsődei helyek számát a tervidőszakban hússzal tud­ták növelni, jelenleg hetven bölcsődés korú kisgyermeket tudnak gondozni. Az idős emberekről való gondoskodás jegyében létesült Mezőtúron a tervidőszakban két öregek napközi otthona, ahol mintegy ötven fő kosztolhat naoonta és találhat macának szó­rakozást, elfoglaltságot Sajnálatos, hogy nem készült el ta­valy az új, korszerű 190 személyes szociális otthon, átadása és megnyitása erre a tervidőszakra húzódott át. A harmadik ötéves ten? művelődésügyi céljainak elérő-; Béért sok mindent tettek Mezőtúron. A terv időszakában si­került az óvodás napközi otthoni csoportok számát 15-ről A megyeben is kevés az olyan szép. korszerű áruház, mint- amilyet Mezőtúron épített az ÁFÉSZ. Ag szomszéd­sálában viszont a szoigáttatóház kápóXt helyett Lassan a város szimbóluma lesz a mezőtúri Felsőfokú Gépé­szeti Technikum új kollégiumának épülete. 13-ra emelni. De növekedett az általános iskolai napközi ott­honi csoportok száma eggyel az általános iskolai diákotthoni helyek száma százzal, a szakközépiskolai osztályok száma hat­tal, a középiskolai kollégiumi helyek száma pedig huszon­hattal. Csökkent viszont az általános iskolai tanulócsoportok száma kilenccel, a gimnáziumi osztályok száma öttel, öt év alatt tanácsi fejlesztési alapból 1 millió 478 ezer forintot for­dítottak oktatást fejlesztő célokra, a költségvetés ágazati ki­adásai között a kulturális agazat 74 millió forintnál nagyobb pénzösszeggel szerepel. Mi mindenre is tellett ezekből a te­temes összegekből? Jutott a szakközépiskolák kifejlesztésé­nek elősegítésére; négy középiskolai műhelyterem létesült, oktatási intézmények felújítására öt és fél millió forintot ad tak ki. Felújításra került a Kiss János úti, a Petőfi úti, a Rá­kóczi úti óvoda, a Kossuth téri és az újvárosi általános iskola, kialakult az általános iskolai diákotthon, s így vált lehetővé 6 külterületi iskola megszüntetése, felújították részben a fiú­gimnázium és a lánygimnázium épületét; utóbbiban a termek számát kettővel sikerült növelni. Az oktató munkához nélkülözhetetlen eszközök, felsze­relések vásárlása 3 és fél millió forintot tett ki az öt év alatt. Ma már minden általános és középiskola rendelkezik hangos filmvetítőgéppel, magnetofonnal és lemezjátszóval. Egyes in­tézmények audiovizuális eszközöket, a szakközépiskolák gé­peket kaptak. A Televíziót az iskolásnak mozgalom révén 15 tv készülék került az iskolákba. A tervidőszak egyik legjelentősebb létesítménye, melyre igen büszkék a mezőtúriak, az új sportkombinát, erre a ta­nács 5 millió forintot áldozott, ünnepélyes felavatására 1969. augusztus 20 án került sor. De anyagilag támogatta a tanács a szolgáltatások, a kereskedelem fejlesztése érdekében kí­nálkozó lehetőségeket. Tanácsi támogatással épült meg a Kiss János úton és a Puskin úton egy-egy üzletház. Az új szolgál­tatóház létesítéséhez a megyei tanács 2 millió 890 ezer forint­tal járult hozzá. A harmadik ötéves terv előirányzatainak megvalósításá­hoz tervszerű gazdálkodásra volt szükség, ami a tervidőszak közepétől egyre inkább jellemezte is a városi tanácsot. Fej­lesztési tevékenysége céltudatosabbá vált, mert addigra is­mertté váltak a város iparával kapcsolatos elképzelések, az oda települő üzemek tervei. A városi tanács az öt év alett a következő összegekből gazdálkodott; a tanács fejlesztési alap­ja több mint 53 millió forint értéket, költségvetése pedig mintegy 202 millió forint összeget képviselt. Az 53 millió fo­rintból 16 millió 804 ezer forint a megyei tanácsi hozzájáru­lás. És feltétlenül megemlítendő az a 9,5 millió forint, melyet társadalmi munka címen tartanak nyilván a városi tanácsnál. A város fejlesztéséhez és szépítéséhez a lakosság pénzével és munkájával egyaránt hozzájárult. Évente átlagosan mintegy 9500 mezőtúri lakos végzett társadalmi munkát, önkéntes hozzájárulás címen a mezőtúriak mintegy 800 ezer forintot fizettek be a tanácsnak az elmúlt öt év alatt, ezzel is tanú­sítva, hogy készen áldozni a városért. De elmondható ez Me­zőtúr üzemeire, vállalataira és intézményeire is, amelyek anyagilag támogatták a szennyvízcsatorna építését, az üzlet­házak, a sportkombinát létesítését, és áldoztak a város 25 éves fejlődését bemutató dokumentumíilmre és a lakásépí­tési feladatokra. A városi tanács zárszámadásáról, ha nem is teljes részle­tességgel készült ez a beszámoló, mégis jól érzékelteti, hogy a tanács várospolitikája a harmadik ötéves terv idején a la­kosság érdekeit. a város jövőjét szolgálta, a negyedik ötéves terv aljabb fejlődést, újabb sikereket ígér a városukat sze­rető ' mézóíüriaknák. Mezőtúr az új ötéves tervben Az eddigiekből kitűnik; a harmadik ötéves tervben olyan nagyarányú fejlődés vette kezdetét, e nagy történelmi, for­radalmi hagyományokkal rendelkező városban, amelyre ed­dig, fennállásának sok-sok éve alatt, nem volt példa. És olyan nagyfokú fejlesztés valósul meg a következő években, amely lassan a rangos ipari városok közé sorolja majd a települést. Mezőtúr ugyanis a negyedik ötéves tervben továbbra is Iparfejlesztési alapból preferált terület. Az iparosítás, az ipartelepítés ezután is döntően extenzív fejlesztésre nyújt lehetőséget, ám a város, az üzemek vezetői azon igyekez­nek, hogy ugyanakkor megteremtsék az intenzív fejlődés lehetőségeit is. Az új tervidőszakban előzetes számítások szerint Mezőtúron az iparban foglalkoztatottak száma tíz­ezer lakosra eléri az ezerkétszáz—ezerháromszázat. Ez tehát azt jelenti, hogy mintegy ezerötszáz—ezerhatszáz új ipari munkahelyet alakítanak ki az ipartelepítés következtében. Ezekben az években fejeződik be a Könnyűipari Gép­gyártó Vállalat új üzemének, telephelyének építése, a Dózsa Cipőipari Ktsz, a Villamos és Géptechnikai Cikkek gyárá­nak, a Fémfeldolgozó Ktsz-nek bővítése, fejlesztése, építése. A városi tanács megtárgyalta és elfogadta a tanácsi gaz­daság negyedik ötéves tervét. Annak értelmében az öt év alatt a középtávú költségvetési tervet 234 millió 873 ezer forinttal, a fejlesztési előirányzatot pedig 98 millió 724 ezer forinttal hagyta jóvá. Míg a költségvetés a meglévő intézmények, hivatalok fenntartására szolgál, bár lehetőséget biztosít némi fejlesztésre is, az utóbbi összegből csak a vá­rosépítés különböző feladatfű valósulnak meg. Vagyis ebből az összegből tovább folytatódik Mezőtúr városiasodása. Ebben az évben utak, hidak karbantartására, felújítására 2 millió 650 ezer forintot fordítanak. Ebből a pénzből kor­szerűsítik 375 folyóméteren (2250 négyzetméter területen) az Áchirn és a Bajcsy-Zsilinszky utakat. Portalanítják a Pe­rei! rész tsz bekötőútjait. Járdafelújításra, bel- és külterületi utak- karbantartására, egyéb feladatok megoldására több mint 800 ezer forintot költenek. Tovább folytatják a csa­tornahálózat rekonstrukcióját. A tavaly elkészült gyűjtő­csatornára az Idén elkészítik a rávezető mellékágakat. Szociális és egészségügyi feladatokra a költségvetésből öt évre mintegy 91 millió forintot határoztak meg. A meg­lévő intézmények fenntartása. mellett ebből a pénzből lehe­tőségünk lesz arra, hogy 1972-ben 20 kórházi ággyal növel­jék a jelenlegi ágyszámukat. A fogszakorvosi órák számát 24-ei emelik, 1974. február 1-től, az üzemorvosi órák számát, öttel, 1973. szeptembertől, ugyanettől az időtől már négy gyermekorvosi körzet is lesz a városban. A bölcsődéket 20 hellyel tudják bővíteni 1975 szeptemberétől. Egy újabb öre­gek napközi otthonát nyitnak 1974 őszén. És ami a legköze­lebbi időpont: az idén egy újabb védőnői körzetet létesí­tenek. Az épülő új MHSZ-székház homlokzati rajza A szociális ellátásban a rendelkezésre álló anyagi eszkö­zök lehetővé teszik, hogy az öregek napközi otthonában be­vezessék a napi többszöri, tlletve az ünnepnapi étkeztetést is. Ha nem is nagy mértékben, de növelni tudják a szociális segélyek összegét. Kulturális kötelezettségeik ellátására csaknem 89 millió forintjuk jut öt év alatt. Ebből a pénzből — ugyancsak a meglévő intézményeik fenntartása mellett — huszonöttel nö­velik az óvodai helyek számát 1973 szeptemberétől; 1974 szeptember 1-től pedig újabb hetvenöt óvodai helyet nyitnak. Ugyancsak 1973 őszétől egy csoporttal növelik az iskolai nap­közis ellátást, 1974-től szintén eggyel az általános iskolai csoportok számát. Jövőre egy újabb általános Iskolai tanuló- szobai csoportot hoznak létre. Az idén egy újabb mezőgaz­dasági szakközépiskolai osztály kezdi meg munkáját a vá­rosban. A tervidőszak utolsó évében viszont nyolcvan közép­iskolai diákotthoni helyet létesítenek. Gondoltak a zenét ked­velőkre is: öt év alatt ötvennel szaporodhat azoknak .a gye­rekeknek száma, akik a város zeneiskolájában akarnak tanulni. Mindezek a költségvetésből tulajdonképpen csak kiemelt példák voltak. Hosszan lehetne írni az egyéb feladatokról is, mint például a kórház rekonstrukciójáról, a különböző iskolák korszerűsítéséről, az óvodák felújításáról. Mezőtúr negyedik ötéves tervi középtávú fejlesztési fel­adatait úgy határozták meg, hogy az egyenes folytatása le­gyen az előző tervciklusban megkezdett nagyarányú város- fejlesztésnek. A város terve ugyanakkor összhangban van a központi célkitűzésekkel is. Amikor a terv készült, a város vezetői már látták: & rendelkezésünkre álló anyagi eszközök nem teszik lehetővé a jelentkező igények teljeskörű kielégítését. Ezért a legfonto­sabb feladatok teljesítésére Igyekeztek és Igyekeznek kon­centrálni erőiket. Igaz, a terv feszített, s ezért a végrehajtás során fokozottabban előtérbe kell kerülnie a hatékonyabb gazdálkodásnak, a sok társadalmi munkának, a koordináció kiszélesítésének. Legfontosabb feladat Mezőtúron a lakásgondok enyhí­tése, valamint a már megkezdett nagyobb volumenű beru­házások, mint a szennyvízcsatorna, a szociális otthon, a ren­delőintézet építésének a befejezése A Kossuth téren 40 állami lakás építését kezdik meg aa Idén. A lakók előreláthatólag jövőre beköltözhetnek új ott­honaikba. Az épület földszintjén — kooperációval — gyógy­szertár, különböző üzlethelyiségek, zenés eszpresszó és iroda nyílik. Az ugyancsak célcsoportos beruházásból engedélyezett 20 szövetkezeti lakást még további 20 állami lakás építésé­vel akarják a mezőtúriak kiegészíteni. A fedezetet erre úgy biztosítják, hogy a Kossuth téren épülő lakásokból 20-at ér­tékesítenek. Ez az épület a Szabadság téren, a már meglévő 40 lakásos ház mellett lenne. Az építkezés előreláthatólag 1974-ben kezdődik és a következő évben fejeződik be. A lakásépítésekhez tartozik, hogy az OTP az ötéves terv­időszakban — a Szabadság téren — négy, egyenként 24 la­kásos társasházat akar építeni. Az első ütemben, vagyis 1972 végére 48 lakás készül el, ehhez a terület biztosítására a kisajátítás már megkezdődött. A szakközépiskolák fejlesztését szolgálja a két politech­nikai műhelyterem, mely 1975-ben épül fel, s mely a Dózsa György Gimnázium és Szakközépiskolához kapcsolódik. Ez a beruházás 2 millió forintot igényel. És ha már iskolákról volt szó, folytassuk a beruházások felsorolását az általános iskolák építkezéseivel. Sajnos ebben a városban sincs az általános iskoláknál tornaterem. A negyedik ötéves tervben is csupán egynek az építésére van lehetőség, mely 1973-ban valósul meg. Az idén viszont végre elkészül a négy általános iskolai diákotthoni

Next

/
Thumbnails
Contents