Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-21 / 68. szám

1971. március 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Hogyan gazdálkodtak megyénk állami gazdaságai ? Interjú dr. Fodor Sándor megyei főosxtályvexető-helyette&sel Százharminc mázsa sonkával, harminc mázsa darabolt co mbbal és tarjával készül, a Százharminc mázsa sonkával, unhegyesi ÁFÉSZ kunsági h üsteldolgozó társulása Tartalékos tisztek búcsúztatója Kedves ünnepséget ren­Megyénk állami gazdasá­gai 127 602 kát. hold földön, tehát igen jelentős területen gazdálkodnak. A gazdaságok 1970. évi munkájáról, idei terveiről, gondjairól beszél­gettünk dr. Fodor Sándorral, az Állami Gazdaságok Szol­nok megyei Főosztálya he­lyettes vezetőjével. — Mi jellemezte megyénk állami gazdaságainak 1970. évi gazdálkodását? — Az 1970-es esztendő az egész mezőgazdaságra — de különösen az Alföldön gaz­dálkodó üzemekre — rend­kívül nehéz volt. A termé­szeti katasztrófa hatása egész évben jelentkezett: ta­vaszi ár- és belvíz, rendkívül csapadékos nyár, őszi aszály, kora őszi fagyok. Szinte minden évszak rendkívüli helyzet elé állította a gaz­daságokat. Ezen objektív té­nyezőkből eredő elemi ká­rok igen nagymértékben és az adottságokból. eredő dif­ferenciáltsággal hatottak megyénk állami gazdaságai­nak gazdálkodására is. A károk elsősorban a nö­vénytermesztésben éreztették hatásukat. Az összes meg­állapított növénytermesztést ért elemi kár 95 millió fo­rint, — ebből az Állami Biz­tosító 65 milliót mért fel. — Biztosítási térítés és á tar­talékalap felhasználásával 14 millió forint térült meg, földadó elengedés és költség- vetési térítés címén mind­össze 11 millió forintot kap­tak a gazdaságok. így a meg nem térült károk ösz- szege 70 millió forint Az időszerű mezőgazdasá­gi munkákat megkésve, tor- ■ lődva, az átlagosnál jóval májasabb költségráfordítás­sal lehetett elvégezni. A nö- vénvtermesztési kiesések fő­ként a gyengébb minőségű tömeatakarmányok, érzé- kenven érintették az állat- tenvésztést, de az egész gazdálkodás eredményét is. A gazdaságok kollektívája ebben a nehéz esztendőben is igyekezett helytállni. In­tézkedési terveket készítet­tek a károk hatásainak eny­hítésére, melynek realizálá­sát azonban nem mindenütt és nem minden területen si­került eredményesen meg­valósítani. — Tudomásunk van ar­ról, hogy 7 állami gazdaság nyereséggel és 4 veszteséggel zárt. A kedvezőtlen időjá­ráson túl milyen egyéb té- nnezők hatottak a gazdálko­dásra? — A mérleg szerinti vál­lalati eredmények alapján valóban 7 állami gazdaság zárta nyereséggel az 1970. évi gazdálkodást. Ezekben a gazdaságokban a nyereség- tömeg az 1968. évi szint kö­rül alakult, lényegesen ala­csonyabb az 1969. évi rekord eredményeknél. A mérleg szerint veszte­séggel záró 4 állami gaz­daság közül a tiszasülyi és a kunszentmártoni állami gaz­daságok objektív okok mi­att veszteségesek — míg a karcagi és a szolnoki állami gazdaságokban szubjektív okok is közrehatottak. A kedvezőtlen időjáráson túl a gazdálkodás eredmé­nyességére alapvetően hatot­tak; a meliorációs beruhá­zások hiánya, ezen belül is a belvíz-rendezetlenség; az egyes gazdaságok hiányos eszközellátottsága, elsősorban a termelés gépesítésében; előbbiekkel is összefüggés­ben a fejlesztési- és tarta­lékalapok alacsony szintje; továbbá a vezetés, termelés- szervezés és a belső ellen­őrzés terén tapasztalt hibák. Az utóbbiak a karcagi és a szolnoki állami gazdasá­gokban jelentősek voltak, az előbbi hiányok főleg a ked- / vezőtlen adottságú gazdasá- y gokban jelentkeztek. A 'sastes mesizaLárdítasa, hatékonyabbá tétele érdeké­ben több gazdaságban sze­mélycserékre került sor. Vi­szont biztosítani kell még a megfelelő pénzügyi feltétele­ket egyes gazdaságokban, másrészt valamennyi gazda­ságban további erőfeszítéseket kell tenni a termelési színvo­nal növelése, a jövedelmezőbb gazdálkodás érdekében. — A szanálások már befe­jeződtek. Milyen segítséget kaptak a gazdaságok, hogy leküzdjék pénzügyi nehézsé­geiket? — A veszteséggel zárt 4 gazdaság\ közül a tiszasülyi és a kunszentmártoni állami gazdaságban — tekintve, hogy a veszteség fő oka ele­mi kár — egyszerűsített sza­nálási eljárás előkészítése történt meg. A karcagi és a szolnoki állami gazdaság­ban részletes, a gazdálkodás egész területét átfogó szaná­lási eljárás került lefolyta­tásra. A szanálási bizottságok elemzései, amelyek foglal­koztak a veszteséget elő­idéző okokkal, a gazdálkodás megjavítása érdekében te­endő intézkedésekkel, a pénzügyi rendezéssel és a személyi felelősség kérdésé­vel — általunk ismertek. Megítélésünk szerint a sza­nálási bizottságok által fel­vetett hibák helytállók, ja­vaslataik — elfogadásuk esetén — jelentős segítséget nyújtanak a gazdaságoknak az eredményes gazdálkodás­hoz. A szanálási bizottságok — a pénzügyi rendezés és a személyi felelősség kivételé­vel — javaslataikat ismer­tették a gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetőkkel, hogy azokat hasznosítsák már az 1971. évi üzemi ter­vek, s az előkészítő mun­kák érdekében. A pénzügyi rendezésekre a közeljövő­ben kerül sor. — Dr. Dimény Imre mi­niszter Szolnok megyében tett legutóbbi látogatásakor megállapodás született, hogy külön programot készítenek a karcagi állami gazdaság fellendítése érdekében. Hol­tartanak ezzel? — A miniszter elvtárs itt- jartakor felvetődött, hogy a karcagi állami gazdaság sa­ját erőből a jövedelmező gazdálkodás feltételeit nem tudja biztosítani, ezért szük­séges volt. hogy a vesztesé­ges gazdálkodás megszünte- tese érdekében egv komolex fejlesztési, intézkedési terv készül ion. A tervezet el­készült. s azzal kapcsolatban az illetékes megyei és városi szervek véleményüket egyez­tették. A tervezet részletesen foglalkozik a gazdálkodás alapvető feltételeinek biz­tosításával, így különösen az üzemen belül vízrendezés, talajjavítás, altalajlazítás, gyepgazdálkodás; a rizstele­pek rekonstrukciója; a hiá­nyos és elöregedett géppark pótlása és fejlesztése; a be­kötőút építése kérdéseivel. Tudomásunk szerint a ter­vezet a szanálási jelentéssel együtt kerül a döntést meg­előző felülvizsgálatra. Bí­zunk abban, hogy hama­rosan jóváhagyják azt, a szükséges pénzügyi források biztosításával együtt — Véleménye szerint van-e előrelépés az árutermelés­ben? Mennyi gabonát, ipari növényt, húst és egyéb ter­ményeket értékesítettek a gazdaságok? — A megye állami gaz­daságai árutermelésében a III. ötéves terv időszakában jelentősen előre léptek. Az 1970-es esztendőben a rend­kívüli időjárás ellenére is több alapvető termékben nőtt az árukibocsátás, mivel a gazdaságok termelésszerke­zeti átalakítása a fokozot­tabb árutermelés irányába hatott A növénytermelési termé­kek közül az értékesítés azoknál a növényféleségek­nél növekedett, ahol a gépe­sítettség előrehaladt. így el­sősorban a gabonatermesztés, zöldtakarmányliszt értékesí­tésében. 1970-ben 2963 vagon búzát, 998 vagon zöldtakar- ménylisztet adtak el a gaz­daságok. Az ipari növények közül a kézi munkaigényes cukorrépa volumene csök­kent Az olajos növények közül viszont a repceter­mesztés megnövekedett, ezért az előző évhez képest 102 vagonnal nőtt az áru- értékesítés. Az állattenyésztés áruter­melése 1970-ben is tovább növekedett. Az állat és állati termék értékesítésből elért árbevétel mintegy 10 száza­lékkal magasabb volt az elő­ző évinél. Vágómarhából 291 vagon, vágósertésből 445 va­gon, vágójuhból 79 vagon, vágóbaromfiból 334 vagon és halból 89 vagon volt az érté­kesítés. Ez összesen 1238 va­gon húst jelentett, s ezen felül, feldolgozott áruként 91 vagonnyit értékesítettek a gazdaságok. — Mit várnak 1971-től? Terveznek-e nagyobb létesít­ményeket, szakosított állat- tenyésztő telepeket? Mit tesznek a dolgozok szociális helyzetének javításáért? — A nehézségek ellenére 1970-ben az alapvető fel­adatokat — az ősziek veté­sét, az őszi mélyszántást, (a rizstelepek egy részének ki­vételével), ha megkésve ugyan, de elvégezték a gaz­daságok. Az állatállomány takarmányszükségletét biz­tosították. A gépjavítás,, új gépek beszerzése — bár je­lentős az alkatrészhiány és a pénzügyi fedezet sincs teljes egészében biztosítva — fo­lyamatban van. Mindez reménykeltő, de mégsem lehetünk nyugodtak, hiszen az őszi vetések a hó alatt keltek ki és az utóbbi heteik időjárása sem volt biztató a gabonaféléknél. Mégis úgy értékeljük, hogy az eddig tett intézkedések, a termelésszervezés és a tech­nológiák korszerűsítése, a belső ellenőrzés fokozása, a vezetés erősítése meghozza eredményét. Üjabb szakosított ál­lattenyésztési telepek építését nem tervezzük 1971. évben. A rendel­kezésre álló pénzügyi lehe­tőségek korlátozottak. A már megkezdett új telepek befejezését szorgalmazzuk és előkészítjük a fejlesztési ter­vekben rögzített új létesít­mények, szakosított telepek 1972. évi építését. A gazdaságok a közel­múltban elkészítették a IV. ötéves tervidőszakra munka- védelmi, üzemegészségügyi és szociális intézkedési ter­veiket évenkénti ütemezés­ben. Ebben kidolgozzák a nehéz fizikai munka csök­kentésére, a munkahelyek kulturáltságának fejlesztésé­re, a szociális és egészség­ügyi létesítmények megvaló­sítására, a dolgozók szállí­tására, stb. teendő intézke­déseiket. A hangsúly most azon van, hogy a kidolgozott tervek meg is valósuljanak, s ezzel a dolgozók üzemen belüli szociális helyzete to­vább javuljon — fejezte be nyilatkozatát dr. Fodor Sándor. ÍZ fen»* ts.. A belkereskedelem vezetőinek tanácskozása Szombaton reggel a Ma­gyar Tudományos Akadé­mián megkezdődött a belke­reskedelem vezetőinek érte­kezlete. A megbeszélésen részt vett Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára és Ligeti László, a KPVDSZ főtitkára. Szurdi István belkereske­delmi miniszter értékelte a minisztérium tevékenységét, ismertette a kereskedelem idei legfontosabb feladatait, az áruellátás várható alaku­lását, valamint a miniszté­rium vezetőinek, munkatár­sainak, a kereskedelem irá­nyítóinak. tennivalóit, a ve­zetés új módszereit. Szombati szemle a szolnoki piacon Tavaszi zöldáruból már többet hoztak a szolnoki piac­ra. A tiszakécskei Új Elet Tsz elárusító pavilonjában sok primőráruban válogat­hattak a vásárlók. A háziasz- szonyok már bizonyára meg­szokták, hogy a tsz elárusí­tóknál valamennyi áruféleség olcsóbb, s ez így volt ezen a hétvégén is­Élőtyúkból több mint ezer kilót hoztak és 22 forintért kelt kilója. Élőcsirkéből a tsz elárusítók 2 ezer kilogram­mot, 26 forintos, a magáno­sok 250 kilogrammot és 33 forintos kilónkénti árért kí­náltak. Tejfölből 83 liter volt, litere 28—30 forintba, túró­ból igen keveset, 113 litert hoztak, ára is magasabb lett, 20 forintba került egy liter. A piacon tovább tart a to~ jásdömping. A magánosok több mint 10 ezret, a tsz el­adók 5500 darabot kínáltak. Magánosoktól 1,00—1.10 fo­rintért, az elárusítóktól 70— 80 fillérért vásárolták darab­ját Burgonyából mintegy 3 ezer kiló volt a felhozatal, és 3,50—4 forintért mérték. A. sárgarépa kilóját a tsz áru­sok 4, a magánosok 5—6 fo­rintért árulták. Petrezselyem­ből csaknem 500 kilót hoztak, kilónként 10—14 forint volt- Vöröshagymát 100 kilót lát­tunk, fejeskáposztát csupán 70 kilogrammot. Az előbbiből 5, az utóbbiból 6 forintért vásárolhattak 1 kilót. Kelká­posztából 230. karalábéból ugyanennyi kiló volt a felho­zatal. Az ára azonban külön­böző, a kelkáposzta kilóját 9 —10, a karalábéét 6—7 fo­rintért adták. Sláger volt a hétvégi pia­con a saláta és a zöldhagyma. Salátából 50 fejet hoztak (kö­rülbelül 5 dekásakat) és 3 forintért adták darabját. Zöldhagymából 140 csomót kínáltak 2 forintért csomóját A sóska ára valamivel ala­csonyabb, 40 forintba került egy kiló, ugyanennyiért vá­sárolhatták a spenót kilóját is. deztek tegnap délelőtt Tö- rökszentmiklóson az MHSZ Zalka Máté klubjának tag­jai. A megyénk különböző helyiségeiben élő 60. élet­évüket betöltött tartalékos tiszteket búcsúztattak. Meg­jelent az ünnepségen Kovács János ezredes, az MHSZ or­szágos központjának osztály­vezetője, Sebők Péter, az MHSZ megyei titkárának helyettese, a hazánkban ideiglenesen tartózkodó szov­jet alakulatok képviselői, a város párt- és állami szar- veinek képviselői. A veteránokat Ragó Lász­ló alezredes köszöntötte és kérte a nyilvántartásból kereszt fennállásának 50. évfordulója megünneplésére ,,Az egészségőr tettrekész” című vetélkedő-sorozattal már január óta készültek az általános iskolák ifjú vö­röskeresztes aktívái. Tudá­sukat először az iskolai, — majd a járási-, városi vetél­kedőkön mérték össze. A legjobb eredményt elért csa­patok megyei versenyét teg­nap délelőtt a szolnoki Aranyiakat vendéglő előadó­termében rendezték meg A megyei fordulóban résztvevő pajtások 2800 in­duló közül kerültek ki, mert nemcsak egészségügyi tudá­suk volt több, hanem szebb képes albumokat is készítet­tek helységük egészségügyi létesítményeiről, érdekeseb­ben írták meg az általuk vá­lasztott forradalmár orvos életrajzát, vagy azt, hogy törlendő tartalékos tiszteket, hogy kapcsolatukat ne sza­kítsák meg a hadsereggel. Gazdag tapasztalataikat ad. ják át a fiataloknak, segítsék őket, a honvédelemre való felkészülésben. Az ünnepsé­gen felszólaltak a vendégek, többek között Bugaljov elv társ, majd Makrai Mihály tartalékos százados jelképe­sen átadta a fegyvert a fia­taloknak. Ezután a munká­ban is helytálló, de ma már nyugdíjukat élvező tartalé­kos tiszteknek kitüntetése­ket, jutalmakat adtak át Az ünnepség befejezéseként a Zalka Máté klub vendégül látta a résztvevőket, majd kedves ajándékkal Lenin plakettal lepte meg őket. múlva lakóhelyük egészség­ügyi hálózatát A megyei döntőn szóban és írásban kellett válaszolniuk olyan kérdésekre; melyek a vér al­kotórészed, milyen fertőző betegségeket ismernek, ho­gyan kell helyesen öltözköd­ni a strandra, a kirándulás­ra, vagy égy iskolai ünne­pélyre. A megyei verseny helye­zettjei: első a jászberényi Kossuth úti általános isko­la csapata, melynek tanár­elnöke, Szabó Józsefeié, má­sodik a kunszentmártoni Beák úti álalános iskola és harmadik a túrkevei általá­nos fiú iskola csapata, ők vesznek részt a jövő heti te­rületi vetélkedőn. Ott da majd el, hogy öt megye ifjú egészségére! közül kik kerülnek be a rádió 6-os stúdiójában sorrakerülő or­szágos döntőbe. milyennek képzelik száz év Befutott az első Diesel-vontatású szerelvény a járműjavítóba A szolnoki járműjavítóba, ahol az ország harmadik nagy Diesel javító-bázisa épül, befutót az első Diesel vontatásé szerelvény. A már korábban felépült csarnok­ban az első magyar gyártmányú 3001-es számú MD tí­pusú hatrésze* melleikvonali 'motorsaereivény, az úgy* nevezett ,,Piro*ka" vonat Jót állásos vizsgálatát kezdték meg. A MÁV ugyanis a mellékvonalakról is fokozatosan kivonja a régi kéttengelyes, korszerűtlen személykocsi­kat, s helyüket a kényelmes ..Piroskák” foglalják el. A szinte luxuskivitelű szerelvényből már tízet készített a GANZ, . ­---- -----­I fjú egészségőrök vetélkedőj e Á Magyar Ifjúsági Vörös-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents