Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-21 / 68. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. mard us 31. Tanácsköztársaság — tanácsválasztás A Tanácsköztársaság kikiáltásának 52- évfordulóján választásokra készülünk. Népünk jelölőgyűlések ezrein jelöli ki jövendő képviselőit a tanácsokba és az ország- gyűlésbe. A Magyar Tanácsköztársaság rövid 133 napja alatt szinte fel sem lehet mérni mi mindent alkotott. Mindig van valami, amit ki lehet emelni, felmutatni a sok közül. A Ta. nácsköztársaságra emlékezve, felmutatni a sok közül. A Ta- annak választási rendszere. Az 1919. március 21-el kezdődő időszakot egészen az intervenció megindulásáig a Tanács-Magyarország békés korszakának nevezzük. A magyar proletár állam vezetni a diktatúrának ezt a békés korszakát igyekeztek mielőbb legális, demokratikus alapokra helyezni. Ezért tűzték ki április első felére a tanácsok megválasztását. 'Ä korábbi nyilvánosan, élőszóval történt szavazás helyett most volt először titkos a szavazás. A választó- polgár áthúzhatta azoknak a nevét, akikre nem akart szavazni és más neveket írhatott helyükre, megválasztottnak pedig azokat tekintették, akik a legtöbb szavazatot kapták1919-ben Magyarországon mintegy 9 millió volt a lakosság lélekszáma, választójoga hozzávetőleg ezek felének volt összehasonlításként nem érdektelen megemlíteni, hogy az 1910-es választásokon mindössze 700 000 embernek volt szavazati joga, azoknak, akik bizonyos vagyonnal rendelkeztek. A Tanácsköztársaság a korábbi állapotokkal szemben biztosította a területen élő nemzetiségek választási jogát mivel a magyar nyelv ismeretét nem tekintette a választójog feltételének. A falusi tanácsokban 100, a budapesti kerületi tanácsokban 500 választó küldött egy tanácstagot Minden Ä Tanácsok Országos Gyűlését másnéven a Tanács- kongresszus tagjait a megyei és városi tanácsok választották. A választásnak ez a közvetett rendszere erősítette a tanácsok demokratizmusát tette lehetővé, hogy az A Tanácsköztársaság ideiglenes alkotmánya értelmében választók és választhatók voltak nemre való tekintet nélkül mindazok, akik 18- életévüket betöltötték és a társadalom szempontjából hasznos munkából éltek. A választójog nem volt általános. Így a kizsákmányolok, a kereskedők és papok nem kaptak választójogot. A körülményekre tekintettel a Tanácsköztársaság átmenetileg csak a dolgozóknak adott választójogot. Magyarországon ezt megelőzően soha nem nyugodott választás ilyen széles alapokon. Most nyílott alkalom először arra, hogy a nincstelen proletárok, földmunkások, szegényebb kisgazdák, iparosok és más kisemberek részt vegyenek a választásokon. Első alkalommal szavazhattak a nők és a 18. életévüket betöltött fiatalok is. 25 000-nél nagyobb lélekszámú község automatikusan városnak minősült. Egyébként a tanácstagok közül a falvakban 3—5 tagú, városban 10—20 tagú intézőbizottságot, illetve, ahogy akkor mondták, direktóriumot választottak. A budapesti kerületi tanácsok saját soraikból választották az 500 tagú fővárosi tanácsot, illetve 80 tagú intézőbizottságot. A járási tanácsokba ezer lakosonként választottak egy tanácstagot. A munkásosztály vezető szerepét, illetve fokozott képviseletét úgy érvényesítették, hogy egy-egy város a szomszédos járások tanácsaiba is választhatott munkás tagokat. Ugyanennek az elvnek alapján a városok a megyei tanácsokba külön is választottak munkás küldötteket- Érthető ez az intézkedés, hiszen a munkásság tulajdonképpen túlnyomó többségében városokban élt és dolgozott. Az akkori viszonyok között vezető szerepének és képviseletének érvényesítését ilyen módon biztosították, alacsonyabb szintű tanács beszámoltathassa, illetve visz- szahívhassa a felsőbb tanácsba delegált képviselőjét. A tanácstagok mandátuma egyébként hat hónapra szólt. A Tanácsköztársaság választási rendszere biztosította a tanácsrendszer centralizmusát. A helyi tanácsok kötelesek voltak a felsőbb tanácsok rendeletéit végrehajtani. A korabeli tudósítások tanúsága szerint a választás az egész országban lelkes hangulatban folyt le. Nem volt ez véletlen, hiszen a választók nagyrésze először élhetett szavazati jogával. Itt nem kortesek vásárolták meg a voksot pár liter borért, vagy egy jó vacsoráért- A választók öntudatosan, jó hangulatban mentek a szavazóhelyiségekbe, hogy megválasz- szák képviselőiket. Bár nincsenek pontos adataink, de hozzávetőlegesen a négy és félmillió szavazásra jogosult mintegy ötven százaléka járult az urnákhoz. A fővárosban a felnőtt lakosság kétharmada, a vidéki városokban az országos átlagnál valamivel több. A falusi lakosság 20 százaléka szavazott. Falun a távolmaradottak túlnyomó többsége nő, akik ekkor még idegenkedtek attól, hogy a férfiakkal egyenlő- jogúak legyenek. A tanács- kongresszus A fővárosi tanács, az „ötszázak Tanácsa”, április 11- én alakult meg Első ülését április 15-én tartotta, amelyen Kun Béla mondott beszédet, méltatva azt a tényt, hogy az uralkodó osztállyá szerveződött budapesti proletariátus átvette a fővárosban a hatalmat. A Tanácsok Országos Gyűlése, illetve a Tanácskongresszus június 14-én kezdett hozzá az akkori elég bonyolult viszonyok között felelősségteljes munkájához. Ezzel kiépült a Magyar Tanácsköztársaság államszervezete. Az első a magyar nép történetében, amikor a nép alakította ki saját hatalmi rendszerét, választott vezetői kezébe adva a kormányzástA szocializmus útjára lépett Magyar Népköztársaság sok mindent megőrzött és sok mindent továbbfejlesztett a Tanácsköztársaság választási rendszeréből. A mai évfordulón büszkén emlékezünk a dicső elődökre, akik bár történelmileg rendkívül rövid idő alatt maradandót ajkutva sok minden egyéb mellett lefektették a munkásfiatalom választási rendszerének és államszervezetének alapjait. CB—«) Kisdobosok bemutatója • A szolnoki általános iskolák kisdobosainak bemutatóját március 19-én rendezték meg az uttöröházban. A körülbelül száz résztvevő izgalmas versenyben osztozott meg a dijakon. Versmondásban Kardos Anna, a Beloiannisz úti és Milota Kornélia, a Kertvárosi általános iskola tanulója kapott aranyéremét. Prózamondásban Antal Éva, a Tallinn körzeti iskola tanulója lett az első. Az irodalmi színpadok bemutatói, a jelenetek és a bábjátékok is igen nagy sikert arattak. Nehéz dolga volt a zsűrinek, hiszen a második helyezett együttesek is szép előadást mutattak be. Az irodalmi színpadok versenyében az Abonyi úti iskola lett az első, második a Költői úti és a Délibáb úti iskola. A jelenetek bemutatásában a Beloiannisz úti iskola szerepelt legjobban, a Ságvári körúti iskola második lett. A bábjátékok bemutatása hozta a legnagyobb versenyt. A Beloiannisz úti Iskola szerezte meg az első helyet, de a következő három csoport között a zsűri nem tudott kü'önbséget tenni, ezért a Kassai úti, az Áchim úti és a Tallinn körzeti iskola csoportja egyaránt második helyet szerzett. A zenei bemutatókat csütörtökön, ugyancsak az Ottörőház- ban rendezik meg. Először titkos a szavazás Mandátum hat hónapra ELVMÜYELÉS) Szolidanás Ezt a különben társadalmilag, nemzetközileg is fontos jelentéstartalmat hordozó idegen hangsort nem tartalma, nem használati értéke miatt tesszük rostára, hanem elsősorban azért, mert nyelvi szerepében jól helyettesíthetik a következő magyar szavak, kifejezések: összefogás, összetartás, együttműködés, kölcsönös segítségvállalás stb. A nagyon tág jelentésű szolidáris idegem hangsor sem segíti elő a közérthető egyértelmű fogalmazást. Ne legyünk szolidárisak valamilyen ügy érdekében, hanem vállaljunk inkább közös felelősséget érte. Üjra és újra fel kell emelnünk szavunkat az idegen szavakkal való felesleges élés, sőt visszaélés ellen. Különösen sok idegen szó jelentkezik feleslegesen újságjaink lapjain. (A Néplap sem kivétel.) Egyik napilapunk hasábjain olvastuk pl. a következő mondatot: „A monstre műsorból azok a számok érvényesültek elsősorban, amelyek attraktív jellegűek voltak.” A latin, illetőleg a francia eredetű monstre szó használatát nem indokolja semmi, legfeljebb az, hogy az egyszerű hír megfogalmazója előkelősködött, s idegen nyelvi műveltségét akarta fitogtatni. A műsort ugyanis szerényebben bár, de jól minősíthetik a nagy. a tömeges, a teltház előtt megrendezett jelzők, nyelvi formák. Mivel az újság a különböző műveltségű embereknek közvetít híreket, különösen tiszteletben kell tartania olvasóinak azt a jogát, hogy pontosan azt értse, amit a hír megfogalmazója akart, ezért elsősorban közérthetően kell fogalmazni. A latin attractivus hangsor, illetőleg németesített alakja, az attraktív szó ezt a célkitűzést nem szolgálja. A mondanivaló jellege és a közlés célja sem indokolja ennek az idegen szónak a használatát. A hír megfogalmazójának nyelvi kényelmessége, majdnem felelőtlensége' az oka annak, hogy az általa feleslegesen szerephez juttatott Idegen szó miatt nem kerülhettek be a megfogalmazásba a vonzó, a hatásos, a nagy vonzó erővel bíró, a látványos nyelvi formák. Az idegen szavakkal való felesleges élést, sőt visszaélést példázzák azok a nyelvi képletek is, amelyekben az ugyanazon jelentésű és használati értékű idegen szavakat társítják magyar megfelelőikhez. Különösen gyakran halljuk és olvassuk ezeket a kapcsolatokat: szituációs helyzet, kooperációs együttműködés, attrakciós látványosság stb. A felesleges idegen szók használata természetesen nemcsak jellegtelenné teheti megfogalmazásunkat, hanem éppen mert nem egy értelmű egy-egy idegen sző jelentéstartalma, el is értelme tleníti a közlést Dr. Bakos József Álarcos karnevál — többszáz sebesülttel Á Fáklya kongresszusi szama A Fáklya című lap március 21-én megjelenő 6. számát teljes egészében az SZKP XXIV. kongresszusának, illetve a 9. ötéves tervnek szenteli. „A kongresszusok jelentősége az SZKP tevékenységében” című ösz- szeállítás a párt kiemelkedő kongresszusait ismerteti. Képes riportot olvashatunk a novokuz- nyecki kohóóriás építéséről- Bemutatja a lap Iván Kiszeljovot, a Gor- kiji Autógyár igazgatóját a XXIV. pártkongresszus küldöttét. A „Szilárd jellemű emberek” című riport a nyugatszibériai új és nagyon gazdag kőolajlelőhely kiaknázásáról, az ott dolgozó kommunisták emberfeletti munkájáról ad képet Olvashatunk a lapban a szovjet lakásépítés fejlődéséről, a szovjet képzőművészet legújabb eredményeiről. A tudomány és a termelés szövetségéről Keldis akadémikus írt a lapban. Katona István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője „Tovább a szocializmus, a kommunizmus útján”, Mihályfi Ernő fő- szerkesztő, az MSZBT elnöke „A magyar nép köszönti az SZKP XXIV. kongresszusát” című cikkében méltatja a szovjet pártkongresszust. A szovjet mezőgazdaság fejlődését tükrözi „A kolhoz főmérnöke” című riport. Bemutatja a lap a Sirály nevű iskolai gyárat, amelyben a kisdiákok a fizikai munkával ismerkednek. VALENCIA A spanyolországi Valenciában egy álarcos karnevál alkalmából tartott tűzijáték végén súlyos szerencsétlenség történt. Egy nyaláb rakéta a tömegre zuhant és a robbanás két embert megölt. Hatalmas pánik tört ki és az emberek egymást taposva menekültek a helyszínről. Az eddigi jelentések arról számolnak be, hogy a karneválnak többszáz sebesültje is van, közülük sokat a város kórházaiban ápolnak. Az AFP jelentése szerint az emberéleteket követelő szerencsétlenség az esős idő-) járásnak tudható be, ugyanis az átázott rakétaköteg nem repült elég magasra ahhoz, hogy a levegőben robbanjon fel. Ha: Szabó Iván egyéni kiállítása a Damjanich Múzeumban Ma délelőtt 11 órakor Kaposvári Gyula, a Damjanich Múzeum igazgatója nyitja meg Szabó Iván Munkácsi-díjas, érdemes művész egyéni kiállítását a múzeum újjáalakított földszinti kiállítótermében. Szabó Ivánnak ezt az anyagát, így együttesen először a múlt év novemberében mutatták be Budapesten, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének Dorottya utcai kiállítótermében. A gazdag szobrászi alkotópálya után korántsem nevezhetjük a művész új jelentkezését bemutatkozásnak. Ez a kiállítása, bár a különböző tárlatokról az egyes műveket már korábban is ismertük, mégis a bemutatkozás a meglepetés erejével hatott, de kritikai fogadtatásában ellenvélemények is hangot kaptak. Szabó Ivánnak ez a kiállítása a gazdag életmű egy korszakának végső szintézise. Nem abban az értelemben végső, hogy folytathatatlan, hanem véleményem szerint olyan színvonalon, olyan művészi hitellel oldotta meg vállalt feladatát, amelyet tovább fejleszteni ebben az irányban már nem lehet. De voltaképpen minek is a szintézise az itt bemutatott húszegynéhány dombormű? Szabó Ivánnak ezekben a munkáiban sikerült tökéletesen asszimilálnia a népművészet, pontosabban a népi faragóművészet értékeit is szervesen egy- gyé olvasztania a hivatásos művészet, szobrászat klasszikus eredményeivel. A bemutatott művek mindegyikének anyaga fa. S műfaja a dombormű, pontosabban (kifejezőbb megfogalmazás híján) „negatív” dombormű. Szabó Ivánt már régóta izgatja a pozitív és negatív plasztikai formák szobrászi problémája. És munkásságában szinte a kezdetektől végig kísérte a dombormű műfaja is. A fa pedig újra és újra visszatérő kedvenc anyaga. Mint említettem e kiállítás Szabó Iván szintézis teremtésének nagyon pregnáns megnyilvánulása. E szintézis egyik alkotóeleme a népi faraaóművészét, tágabb értelemben a magyar folklór. A hivatásos művészet absztrakciós folyamatába jutott el Szabó Iván, a népművészetre oly jellemző egyszerű formákhoz, plasztikai megoldásokhoz. Kétségtelen e munkákra az egyik legszebb népművészeti faragási forma, a kopjafa művészi gondolatot, képzeletet megmozgató hatása. Mint Szabó Iván egyik beszélgetésünkkor említette e hatásban része van a gyerekkori emlékeknek is, hiszen gyerekkorában még az alföldi temetőkben is nagyon sok kopjafa állt. Mostani stílusának alakulására a' gyerekkori emlékeken kívül kétségtelenül hatott a hódmezővásárhelyi művészettel való korai kapcsolata is. Szabó Ivánnak ezek a munkái arról tanúskodnak, hogy itt nemcsak a befogadónak örömet adó művészetről, hanem magának az alkotónak is örömet szerző, mintegy magától értetődő tevékenységről van szó. Szabó Iván fadomborművei az önkifejezés, a népművészeti fafaragásokra emlékeztető, természetes módja. Ezt azonban a népművészetre jellemző ösztönösség helyett művészetének tudatos önfejlesztésével érte el. tgy, míg egyik oldalról a népművészetnek ezt az élőbeszéd természetességével ható kifejezési formáját fogta szintézisbe, a másik összetevőként megőrizte művészetében a klasszikus szobrászat formavilágát is. Formakultúrájának kiindulási alapja a klasszikus görög plasztika, s a formák arányaiban elsősorban talán Polykleitosz kánonját követi, s nem a hellénisztikus görög művészetre jellemző virtuózabb, oldottabb formavilágot. S ha a hivatásos művészet történetében keressük negatív domborműveinek előz-, ményét, úgy azokat elsősorban az egyipto*; mi, s a közel-keleti ókori birodalmak em-j lékel között lelhetjük fel. Budapest, Szeged. Hódmezővásárhely után rendezték meg most Szolnokon a művész egyéni kiállítását. A rendező mo6t is. akár az előző helyeken dr. Rozványi Márta művészettörténész, s a kiállítás egésze — a szerencsésen átalakított múzeumi kiállítóteremben — elhelyezésében is méltóképpen reprezentálja Szabó Iván mű-\ vészetét. Rideg Gábor j \ Jégtörők » Finn öbölben
