Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-21 / 68. szám

1971. március 21.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

A jelölőgyűlések tapasztalatai

Országszerte március

15-e óta tartanak a jelölőgyűlések. Március 18-ig a megyében is lezajlott 23 országgyűlési képviselői és 1062 helyi tanácstagi jelölőgyűlés. Ezeknek a tapasztalatai azt mutatják, hogy a pártbizottságok, csúcsvezetőségek s a pártalapszerveze- tek irányításával, a kommunisták aktív közreműködésével a népfront bizottságok, a tanácsok, a választási elnökségek, a vállalatok, a szövetkezetek, a tömegszervezetek és mozgalmak vezetői nagy felelősséggel foglalkoznak a jelölőgyűlések előkészítésével. Gondot fordítanak a jelölőgyűlések elnökeinek, előadóinak és

jegyzőkönyvvezetőinek felkészítésére, a választópolgárok mozgósítására. A legtöbb helyen aktívák segítségével időben tájékoztatják a választópolgárokat a jelölőgyűlések helyéről és idejéről.

A politikai munkának és a választópolgárok érdeklődésének tudható be, hogy a lakosság jelentős része

résztvesz a jelölőgyűléseken és él állampolgári jogaival. A 15 országgyűlési választó- kerületben megtartott 23

jelölőgvűlésen 10 749 választópolgár jelent meg. Ez 2643 fővel több, mint az 1967-es választások idején volt. Az 1062 helyi tanácstagi jelölőgyűlésen a megjelent választópolgárok száma több mint 48 ezer. Ez a választásra jogosult lakosság 42,4 százaléka. Igen népesek a gyűlések a jászberényi, a szolnoki járásokban, ahol a választó- polgárok több mint 60 százaléka jelent meg. Elégik az érdeklődés a törökszentmiklósi járásban és Mezőtúr városban is. Nem beszélhetünk azonban ilyen jó eredményekről Szolnok és Jászberény városokban. Szolnok városban a megjelenés 21.6 százalékos. Jászberény városban 25,9 százalék. A megye többi járásai és városai a legjobb s a leggyengébb eredményt felmutató járások és városok között helyezkednek eL

A 'elö’őtfyűlések

tapasztalatai azt tanúsai?'hogy mindenütt betartják a törvényes előírásokat és a gyűlések jól szolgáliák politikánk népszerűsítését A jelölőgyűlések elnökei jpl felkészülnek, az előadók a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa határozatainak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa választási felhívásának szellemében helyesen mutatják be az elmúlt négy év eredményeit, pártunk és kormányunk nemzetközi tevékenységét, az ország és az állampolgárok előtt álló feladatokat.

A választópolgárok igen aktívak a jelölőgyűléseken. A megjelent állampolgárok közül több mint 4500 személy szólt a vitában a jelölt személyéhez, az országos és a helyi politikai kérdésekhez. s tett hasznos, közérdekű javaslatot. Kiemelkedő az aktivitás a szolnoki és a jászberényi járásokban, Tö- rökszentnűklós városában.

A jelölőgyűlések légköre őszinte, az emberek bátran mondanak véleményt. A választók jól élnek a jelölés jogával, aktívan közreműködnek az országgyűlési képviselő- és tanácstagjelöltek kiválasztásában. Ezt mutatja a jelöltek összetétele is. A választópolgárok a jelölőgvűléseken edd'g 16 képviselőjelöltet és 1135 tanácstagjelöltet állítottak. A képviselőjelöltek közül 12 férfi, 4 nő. közülük 4 fizikai dolgozó és egy fiatal. Az 1135 tanácstagjelölt közül 821 férfi, 314 nő, ebből 140 fiatal és 296 fizikai dolgozó.

Az eddig megtartott jelölőgyűlések közül egy ország- gyűlési és 63 helyi tanácsi választókerületben történt kettős jelölés és 11 tanácsi választókerületben nem fogadták el az eredeti javaslatot, új jelöltet állítottak. Ez a jelölőgyűlések demokratizmusát. a választók nagyfokú felelősségérzetét mutatja.

A választópolgárok olyan embereket jelölnek, akik elfogadják a Hazafias Népfront programját, akik magatartásuknál, emberségüknél, képességüknél, tenni akarásuknál fogva kénesek lesznek a feladatok ellátására, választóik érdekeinek képviseletére.

A megtartott jelölőgyűlések tapasztalatai alapvetően pozitívak. Ugyanakkor volt néhány olyan jelölőgyűlés, ahol a női, a fizikai dolgozó és fiatal jelölteket nem megfelelően támogatták. A jelölőgyűlések egy része még hátra van. Ezért a pártbizottságok, a csúcsvezetőségek és a pártalapszervezetek irányításával, a kommunisták aktív közreműködésével népfront bizottságoknak, a tanácsoknak, a választási elnökségeknek, a tömegszervezeteknek és tömegmozgalmaknak, a gazdasági vezetőknek továbbra is nagy gondot kell fordítani a jelölőgyűlések

szervezésére. Az állampolgárok megjelenése és aktivitása nem egyforma a megye járásaiban és városaiban. Ezért különösen nagy figyelmet kell fordítani Szol-, nők, Jászberény, Kisújszállás, Törökszentmiklós városokban, a kunszentmártoni és tiszafüredi járásokban az állampolgárok mozgósítására, a választópolgárok aktivitásának fokozására. Szükséges, hogy a választók minden területen érvényesítsék állampolgári jogaikat, vegyenek részt a jelölőgyűléseken, a jelöltek kiválasztásában.

A javaslatot tevő szervek és a választópolgárok együttesen érvényesítsék, hogy a megválasztásra kerülő tanácsokban tükröződjön társadalmunk osztályszerkezete. Ezért a jelölések során még következetesebben álljanak ki a fizikai dolgozók, a munkások, a szövetkezeti parasztok, a nők és fiatalok mellett. A választójogi törvényből, a jelölés demokratizmusából kiindulva érvényesítsék a kettős jelölésre vonatkozó jogaikat.

A jelölőgyűlésekkel együtt már most hozzá kell kezdeni a választási nagygyűlések és rétegtalálkozók előkészítéséhez. A tanácsok, a Hazafias Népfront szervei gondoskodjanak a jelölőgyűléseken felvetett problémák és javaslatok összegyűjtéséről, intézéséről, hasznosításáról.

A «elötögYŰléso*c

politikai munkáiénak irányítása és koordinálása továbbra is a pártszervekre s a pártszervezetekre hárul. Ezért a tapasztalatokat figyelembe véve az elkövetkezendő napokban biztosítsák a jelölőgyűlések sorozatának eredményes befejezését, s gondoskodjanak azoknak a feladatoknak a folyamatos és zavartalan elvégzéséről, amelyek a szocialista építés minden területén naponta jelentkeznek.

Váczi Sándor

a megyei pártbizottság I

titkára

Á fogyasztási szövetkezeti mozgalom negyedszázados

jubileuma

A fogyasztási szövetkezeti mozgalom tömegessé válásának negyedszázados jubileumát ünnepük a napokban. Az eseménysorozatból kiemelkedik az új városháza tanácstermébe március 26-ra összehívott ünnepi tanácsülés. A szövetkezetek képviselői abban a teremben gyűlnek össze, amelyben a SZÖVOSZ első kongresz- szusát tartották 1949 márciusában. A jubileumi ünnepségeken megemlékeznek a mozgalom úttörőiről, s kitüntetik a veteránokat, valamint a fogyasztási szövetkezeti mozgalom napjainkban élenjáró képviselőit. '

Az MTI hírmagyarázója, írja:

1946. január 29-én 310

földművesszövetkezet küldöttei alapították meg a Földművesszövetkezetek Országos Központját, a FOK-ot; ekkor tartották az első országos küldöttközgyűlést is, ahol az alapszabály-mintát elfogadták. A FOK célja az volt, hogv támogassa az FW>7-ek gazdasági, szociális és kulturális törekvéseit, hogy segítse a tagszövetkezetek, mezőén rdacági termékének értékesítését, ipari feldolgozását, a termeléshez szükséges anyagok besz-rz^ét. g szaktanáccsal támogassa, biztosítsa a tagszövetkezetek működésének folyamatosságát. önkéntes szervezet volt, tagja lehetett bármely foleze&éPi «övefeast .

Nem sokkal az országos szövetség megalakulása

után létrejöttek a megyei és járási választmányok. 1947. május 1-én megszületett a szövetkezeti törvény. Ezt követte két hónap múlva egy egységes, országos szövetkezeti központ. — a MOSZK életrehívása, majd ennek nvomdokűban a dolgozó szövetkezeti parasztság kérésére egv új központi szerv: a Szövetkezetek Or- szá fos Szövetsége.

Nem sokkal a SZÖVOSZ megalakulása után. 1949. augusztus 7—"-e között — 207 föidműv''*-«zKv‘vtkerzt és 66 tszcs küldötteinek részvételével — megtartották az első országos küldöttközgyűlést is. 1951-ben. a XI. kongresszuson már 35PQ szövetkezet tartozott a SZŰVQSZhoz, s a mozgalom mintegy másfél millió tagot tömörített.

A SZÖVOSZ egyik létrehozója volt 1968-ban az Országos Szövetkezeti Tanácsnak, amely a különböző ágazatok közös szövetkezeti fóruma.

Visszatekintve az eltelt 25 évre, a fejlődés különböző szakaszai jól ’ megkülönböztethetőek. Az első években elsősorban az érdekvédelmi tevékenység, és szűkkörű gazdasági munka jellemezte a mozgalmat. a második szakaszban. 1948-tól az utóbbi különösen megerősödött és sokirányúvá vált 1955-ben megtört a fejlődés, a- föld- művesszöv-tkezetek tevékenyégéből szinte eltűnt a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos feladatkör, mi- niz"á1isra -sokként a felvásárlás. csaknem kizárólag a fo<zi»as74ás1 jelleg dominált lOsg után ismé+ széÍAs»hb k*rh<»n mnnirálkodtak a szövetkezetek, nagvobb részt vállaltak a mezőgazdasági termelésből és értékesítésből.

Kutatásuk tárgya: a gyümölcstermesztés

Üjfehértón működik az Országos Kertészeti Kutató Intézet kísérleti telepe. Feladata a nyírségi időjárási és talajviszonyoknak leginkább megfelelő gyümölcskultúra kialakítása. A mikrobiológiai kutatás mellett nagy hangsúlyt kap a telepen belül az a kísérleti gazdaság, ahol a gyakorlatban vizsgálják a nemesített új gyümölcsfajtákat. A kutatások során szerzett információkat, eredményeket tovább adják a nyírségi gyümölcstermesztő tsz-eknek és állami gazdaságoknak. Képünkön: Rácz Júlia tudományos munkatárs a biokémiai laborban folytat speciális vizsgálatot

(MTI foto —- Jászai Csaba felv. — KS)

A ma^var szolidaritási bizott-ág ülése

A szoüdaritási bizottság szombati ülésén mérleget vont az elmúlt évben végzett munkájáról és körvonalazta az idei szolidaritási akciók tervét Harmati Sándor elnök vezette a tanácskozást, amelynek résztvevői megállapították, hogy a bizottság jól összefogja és koordinálja a társadalmi szervezetek és tömegmozgalmak szolidaritási tevékenységét. Tavaly például szerte az országban több ezer szolidaritási, illetve tiltakozó gyűlés zajlott le az indokínai, a közel-keleti és egyéb kérdésekben. Az agresszió által sújtott népek megsegítésére több millió forint gyűlt össze a bizottság csekkszámlái ára.

Napirendi témája az ülésnek az a program is, amelyet a fajgyűlölet és a faji megkülönböztetés elleni harc nemzetközi szolidaritási évének jegyében dolgozott ki a bizottság. A szolidaritási évről az ENSZ XXIV. ülésszakán hoztak határozatot, amelynek értelmében — többek között — március 21-e a faji megkülönböztetés elleni állásfoglalás nemzetközi napja.

Vasút és országút

Közlekedésünk fejlődése az új ötéves tervben

A negyedik ötéves terv jelentős összeget irányoz elő a közlekedés fejlesztésére. Ez a fejlesztés a vasúti és a közúti közlekedés szállítás viszonyát is módosítja. Ezekről a kérdésekről kértünk részletesebb felvilágosítást dr. Kovács Fáitól, a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium Tervezési Osztályának helyettes vezetőjétől.

Első kérdésünk: miben ösz- szegczhető a vasúti és a közúti közlekedés, illetve szállításainak jelenlegi helyzete?

— Az elmúlt évben vasúton kereken 15 milliárd utaskilométert bonyolítottunk le, amelyben a megtett kilométereket és az utasok számát egyaránt figyelembe véve hű képet kapunk az emberek utazásának növekedéséről. Közúton pedig mintegy 9,2 milliárd utaskilométert teljesítettünk. Egyéni teljesítményként (személygépkocsival, motorkerékpárral) 14 milliárdot számolunk. Ezekhez az adatokhoz tegyük hozzá, hogy vasúton tavaly 18.3 milliárd árutonnakilométert, közúton pedig 5,2 milliárd árutonnakilométert teljesítettünk.

Ez tehát röviden az a kép, amellyel mint a IV. ötéves terv kiinduló viszonyaival számolnunk kell. amit még csupán azzal kell kiegészítenünk, hogy sok tennivalónk van a vasúti pályahálózat és a vontatás korszerűsítésében, aránytalanul nagy szerepet tölt be még a gőzvontatás. Közúti viszonylatban pedig az utak korszerűsítésére és ezen belül is az ún. pormentes utak hosszának növelésében van sok tennivalónk.

Milyen beruházások várhatók az elkövetkezendő 9 évben?

_ A IV. ötéves terv előirányzata szerint az ágazat csaknem 66 milliárd Ft-al gazdálkodik. Ebben természetesen nemcsak a vasúti és a közúti közlekedés beruházásai vannak, hanem a hírközlésé is, valamint az egyéb szállítási utak (légi. vízi) fejlesztései is.

— A vasúti közlekedés, szállítás fejlesztésére 29.6 milliárd Ft-ot irányoztunk elő. Ezt az összeget elsősorban a vasúthálózat rekonstrukciójára fordítjuk. Magát a hálózatot nem kívánjuk növelni, sőt néhány indokolt esetben inkább csökkentjük.

.Az összeg másik részéből a járműállományt modernizáljuk. E téren nem számolunk kapacitás csökkentéssel. A vasúthálózat hosszának a csökkenése azonban, mégsem eredményezi a teljesítmény kisebbedését, mert a korszerűbb járművek a nagyobb sebességet megengedő pályán, a jobb biztosító berendezésekkel felszerelt hálózaton a maival egyenértékű teljesítményt tesznek lehetővé.

— A KPM a közúti közlekedés fejlesztésére 20,9 milliárd Ft-ot kíván fordítani. Ehhez azonban további 30 milliárd járul, amelyet állami költségvetésből kapunk a közutak korszerűsítésére és fenntartására.

— Az 1970-es adatokból azt látjuk, hogy a teljesítmények mérlege a vasút javára billen, a beruházási adatokból az ellenkezője tűnik ki. Vajon emögött a hazai útviszonyok lényeges javítása áll?

— Nemcsak arról van sző, hogy nálunk még elmaradt a közúti közlekedés ahhoz képest, ami a nemzetközi összehasonlítások alapján indokolt volna, a beruházások természetesen ennek az állapotnak a megszüntetését is célozzák. A számok mögött azonban több húzódik meg. amelynek teljes kibontakozását nem Is várhatjuk az elkövetkező 5 évben. Ez időszak alatt csupán megkezdjük a közleke- désDOÜtikai koncepció 10—15 évre tervezett végrehajtását. Ennek lénvege. hogy a világ más országainak tapasztalataival egyeztetve fejlesztési célkitűzéseinek a közúti közlekedést nemcsak lénvegesen, hanem a mai arányokat többszörösen Is meghaladó m-Vion me«növe1iük. Ennek lee'őbb oka. hoav a közúti közlekedést kors-erűhbnek tartjuk. Az áruszöiHt^ghan rugalmasabb: gondoltunk pl. a háztól házig szolgáltatásra, amely mellett kevesebb rakodással jut célba a küldemény, a szállítások bonyolítása job*

ban illeszkedik a termelési

technológiákhoz.

A szabadidő növekedése növeli a mozgásigényt, illetőleg teret enged kielégítésének; az életszínvonal növekedése világviszonylatban a személygépkocsik elterjedését vonja magával, ami viszont újabb, további igényt támaszt az utazásra — elsősorban közúton.

— Az új ötéves terv hogyan befolyásolja majd közlekedési közérzetünket?

— Várhatóan 1975-ben vasúton 14,6 milliárd utaskilométert teljesítünk: ez a jelenleginek 96 százaléka. Közúton viszont 11,2 milliárdot, ami 22 százalékos növekedést jelent. Egyénileg 23 milliárd utaskilométerrel számolunk; ez 64 százalékos növekedésnek felel meg. Együttvéve mintegy 24 százalékkal emelkedik a személyszállítási teljesítmény. Áruszálü'tás vonatkozásában vasúton az 1970-es állapottal azonosat tervezünk, közúton viszont 44 százalékos növekedéssel számolunk.

Az utazók közérzetét mégsem ezek az adatok fogják kialakítani, hanem a nagyobb vasúti utazósebesség, a mintegy 90—95 százalékos villamos- és Diesel-vontatási arány, a korszerű járművek fokozottabb elterjedése. Ügy tervezzük, hogy öt év múlva nem lesz forgalomban favázas személyvagon.

A közúton a pormentes burkolat arányát 75 százalékra tervezzük emelni, szélesíteni, „kiegyenesíteni” kívánjuk a meglevő utakat. Tovább folytatódik az M 1-es és az M 7-es út építése, bár komoly autópálya és gyors- forgalmi út építésére csak a következő ötéves tervekben kerül sor. Mindenesetre as útviszonyok további javulásával számolunk, ami bizonyára kedvezően befolyásolja a közlekedési körzet alakula-