Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-14 / 62. szám

1971. március 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Állatok a kórteremben A trópusi dzsungel rezer­vátumában a vadállatokat gyógyító Daktarit sokszor megcsodálhattuk a tévé kép­ernyőjén. Igaz, csak film... de felvetődik összehasonlítás­ként, vajon hazánkban kór­házakban, gyógyítják-e leg­alább a haszonállatokat? Sajnos, még kevés ilyen in­tézmény van; megyénkben nincs is. Jövőre azonban lesz. Kar­cagon két és fél hold terüle­tet adott a városi tanács az állatkórház megépítésére. A kiviteli terveket Kisnémet Margit, a Szolnok megyei tervezőiroda fiatal tervezőnő­je készítette. Ez az első ön­álló munkája, amely máris nagy sikert aratott szak­mai körökben. A több mint hétmillió. forintos költséggel megépülő állatkórház az or­szágban az egyik legmoder­nebb lesz. A főépületben (képünkön jobb oldalon) laboratóriumo­kat és orvosi szobákat ren­deznek be. Az ehhez kapcso­lódó kezelőépületben le'z sterilizáló, kezelőszoba és műtő. Még röntgenkészüléket is beszerelnek. A higiéniára különös gondot fordítanak, s a könnyű tisztántartás ér­dekében minden helyiség csempézett lesz. Megoperált állatokat az épülethez csat­lakozó kórteremben a teljes felgyógyulásáig kezelik. Ké­pünk jobb oldalán a kiszol­gáló egységek láthatók: rak­tárak, takarmánytárolók, ga­rázsok. A karcagi állatkórház, a Szolnok megyei Állategész­ségügyi Állomás irányítása alatt teljesíti majd feladatát. Elsősorban a legértékesebb tenyészállatokat gyógyítják.1 A gazdaságokban nem végez-? hető komplikált szülészeti, sebészeti és belgyógyászati beavatkozásokra kerül itt sor. Egyszerre tizennégy nagy állatot és mintegy húsz kis háziállatot kezelhetnek. A magánemberek kedvenc be­teg állatait — kutyákat, macskákat — is meggyógyí­tanak. A kórház építésére a Szol­nok megyei Állami Építőipa­ri Vállalat vállalkozott. A tervek szerint az idén elkez­dik és 1972 végén, befejezik az építkezést. Cs. L Foto: N. Zs. Óvjuk as emberek testi épségét 1 Szomorú statisztika — Emelkedik az üzemi balesetek száma a tsz-ekben A megyei tanács vb mező­gazdasági és élelmezésügyi osztálya elkészítette a szoká­sos statisztikát a termelőszö­vetkezeti üzemi balesetek el­múlt évi alakulásáról. Szolnok megye közös gaz­daságaiban 1969-ben 2275, ta­Az adatokból kitűnik, hogy a balesetek súlyossága is emelkedő tendenciát mutat. Csonkulásos baleset 1969-ben négy, tavaly tíz volt a szö­vetkezetekben. Amíg tavaly­előtt tíz, 1970-ben tizenhárom embert hiába vártak haza a családok. A vigyázatlanság, az óvórendszabályok megsér­tése és egyéb körülmények egyre több emberéletet köve­telnek. A megsérült emberek nem dolgozhatnak. A kiesett mun­kanapok gondot okoznak a közös gazdaságoknak, nehéz pótolni a beteggé vált embe­reket. A sérültek helyzete is a sérülések ' zárna akkor szin­te megduplázódik a megyé­ben. A megyei tanács vb mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya 1964 óta gyűjti, ve­zeti a baleseti statisztikát. valy 2530 üzemi baleset volt. Az emelkedés 11,5 százalékos. Az előző évhez viszonyítva tavaly 18 százalékkal több baleset származott — össze­sen 34 — a szakmunkás- tanulók körében. nehezebbé válik, csökken a jövedelmük. A kimutatás szerint 1969-ben 44 ezer, ta­valy 52 ezer munkanap esett ki a termelésből. A növeke­dés aránya tehát egyetlen év alatt 18 százalék. Az emelke­dés a balesetek súlyosságá­val magyarázható. Ezer tsz-tagra vetítve ta­valyelőtt 46. tavaly 52 ember szenvedett balesetet. A mun- kaközbeni sérülések az év különböző hónapjaiban vál­tozók. Év elején kevés a bal­eset, ám a tavaszi, de főként a nyári és őszi munkacsú­csok idején jelentősen növek­szik. A legveszélyesebb hó­nap Sajnos, azóta évről évre nö­vekszik a balesetek száma. Szinte megdöbbentő: 1964 óta tavaly 227 százalékra emelkedett. Melyek a legveszélyesebb munkakörök, mi okozza a baleseteket? Erre nem lehet egyértelműen válaszolni, kü­lönösen az okozati összefüg­gésekre nem. Az adatokból, az egyedileg vizsgált balese­tekből azonban következtet­ni lehet. Befolyásoló tényező a kellő szakér­telem hiánya, a munkacsúcs, és a magas életkor 1970 szeptemberében a gé­pesítésből eredő baleset — az ossz baleset — 26,4, az ál­latgondozással kapcsolatos 37, a vegyszerezésből, mérge­zésből eredő pedig 15 száza­lék volt. Sok ember virtu?ko- dik, fizikai erejét fitogtatja munka közben. Az össabal* esetek 4 százalékát ez okoz­ta. Gyakori a sérülés a foga* tosoknál, állatgondozóknál, és a rakodóknál. (Leesnek a mozgó járműről stb.) A mezőgazdasági termelés az utóbbi évek során jelen­tőin szakosodott, az ehhez szükséges szakmunkás bázist viszont nem sikerült biztosí­tani. Kevés a szakképzett ember. A munkacsúcsok idő­jén az embereket gyakran kell átcsoportosítani. Aki például tegnap rakodott, ma a vetőgép faránál dolgozik, holnap vegyszerez. Emelkedő tendencia szeptember, október Szombati szemle a szomohí piacon A hideg idő hatására ezen a hét végén kevesebb friss zöldségfélét hoztak a szolno­ki piacra és az ára is felszö­kött. A legtöbb árut a héten Is a kőröstetétleni Vörös Csil­lag Tsz elárusító pavilonjá- ban kapták a vásárlók. A felhozatal és az árak a következőképpen alakultak. Élő csirkéből 309 kilogramm 1 volt és kilóját 31,70 forintért, élő tyúkból 648 kilogramm, 26,20 forintért adták. A tej­fel és túró ára változatlan, tejfelből 87 litert hoztak, tú­róból mintegy 150 litert. Jérce-tojásból a tsz-eladók 4200-at hoztak és 70—80 fil­lérért árusították. A magán­eladók több mint 8500-at kínáltak, ára X—1,10 forint volt A burgonya kilója 3,50 ■—4 forintba került, s mintegy 1500 kilót láttunk. Sárgaré­pát a tsz-eladók. 100 kilót árultak és 4 forintért adták, magánosok csupán a fele mennyiséget hozták és 5—6 forintért mérték kilóját A petrezselyem ára régi, 10—12 forint kilónként. Vöröshagy­mából kevesebb volt a felho­zatal, csupán 135 kilogramm és 5 forintos áron kelt. A fe­jeskáposzta és kelkáposzta kilója 6,50—7 forintba, a ka­ralábéé pedig 6 forintba ke­rült Savanyúkáposztát a tsz- elárusítók háromszor annyit kínáltak, mint a magáneladók — mintegy 1500 kilót és 5 fo­rintért, 2 forinttal olcsóbban adták, mint a magáneladók. Sóskából igen kevés, 31 ki­ló volt a felhozatal, spenót­ból pedig 29 kiló. Mind a két kora tavaszi zöldségféléből 50 forintért vásárolhattak egy kilót a vevők. Ssínes program a Forradalmi Ifjúsági Napokra öt évvel ezelőtt. 1966-ban rendezték meg először a ma­gyar kommunista fiatalok a Forradalmi Ifjúsági Napo­kat. Azóta minden évben : megyénkben is~ gazdag, szí­nes műsorokban .emlékeznek meg tavaszi ünnepeinkről, elevenítik fel dicső történel­mi hagyományainkat. Emlé­keznek 1848 vörössapkás honvédéire, a Tanácsköztár­saság hőseire, felszabadulá­sunk fényes napjaira. Az idén az eddigieknél na­gyobb aktivitással készülnek megyénk ifjú kommunistái, a KISZ-esek és úttörők tör­ténelmünk e dicső emlékei­nek ünneplésére. Találékony­ságuk, ötletük kifogyhatatlan. Vetélkedők, veteránokkal va­ló találkozók, kiállítások, ko­szorúzás! ünnepségek és még 1 számtalan színes program keretében ti'ztelegnek majd a forradalmi hagyományok, a forradalmárok, a hősök em­léke előtt Az ünnepség és emlékezé- ;j sek sora. már ma megkezdő­ig dik Karcagon és tart április ‘ 4-ig, felszabadulá'unk évfor­dulójáig. A mai nyitó rendez­vényen kerül sor a KISZ KB által adományozott Forradal­mi Ifjúsági Napok emlék­zászló átvételére. Holnap az iskolákban, intézményekben üzemekben tartanak rövid emlékezést az 1848—49-es sza­badságharc évfordulója al­kalmából. Az ünnepségek közül kiemelkedik a szolno­ki. A megyeszékhely fiataljai a Város több emlékművénél tartanak koszorúzá"t. Az ifjúsági napok kereté­ben az idén megemlékeznek a Párizsi Kommün kikiáltá­sának 100. évfordulójáról. Él­ményeket felelevenítő talál­kozókat szerveznek a veterá­nokkal a Tanácsköztársaság évfordulója alkalmából és koszorúkat helyeznek el a19- . es hősök emléktábláira. A KISZ zászlóbontásának meg- ünneplé'ét azzal is színesítik, hogy ekkor adják át a tíz éves KISZ-tagoknak az okle­velet és a jelvényt Az ifjú­sági napok programjába jól illeszkednek bele a Megyei Diák Napok rendezvényei üarcagon, Mezőtúron és Szol­nokon. Karcagon március 25- én vetélkedőre kerül sor az úttörőmozgalom 25. évfordu­lója emlékére. Kunhegyesen fiatal mérnökök, közgazdá­szok találkozóját szervezik meg. A rendelet előírja — 45/1963. sz. MÉM rendelet — hogy a dolgozókat a munkák kezdete előtt balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni. Erre sok helyen függetlenített biztonsági megbízottak van­nak a tsz-ben. Az oktatást ők irányítják, s az ágazati veze­tők végzik. Ám a csúcsmun­kák idején gyakori átc"opor- tosításoknál az újabb kiokta­tás elmarad. Ezt a vizsgála­tok Is tanúsítják. Sajnos, utó­lag. A tsz-ekben magas a dol­gozók átlagos életkora. Sok idős ember van a mezőgaz­daságban. A gazdasagvezetők igyekeznek őket könnyebb munkába állítani, de min­denki raktárod vagy éjjeliőr sem lehet Az őszi betakarí­tás idején főként idős embe­rek vannak a pótkocsikon. Ez nem nehéz munka, mert egyre inkább a gépek rakod­nak. Ám az idős emberek nem állnak már szilárdan a lábukon, leesnek a mozgó járműről, s kész a baj. — m. 1. — 12. A legalkalmasabb személyeket A Magyar Szocialista Mun­káspárt X. kongresszusán Kádár János elvtárs, az ál­lamélet és a szocialista de­mokrácia fejlesztésének kér­déseiről szólva kiemelte: „Nagy jelentősége van az új választási törvénynek, azok­nak az új eljárási szabályok­nak, amelyek választási rend­szerünket továbbfejlesztik, hogy még alkalmasabb le­gyen a népakarat kifejezésé­re és érvényrejuttatására. Az általános, egyenlő és titkos választói jog' nálunk a népi demokratikus rendszer vív­mánya. A szocialista demok­rácia továbbfejlesztésének fontos eleme választási rend- szőrünk tökéletesítése. Ennek lényege, hogy az állampolgá- iasHcrnHb- m* lasztási lehetőségek bővítésé­vel — még inkább, mint ed­dig, a véleményük szerint legalkalmasabb személyeket küldhetik az országgyűlésbe, a tanácsokba.” Rendszere» kapcsolatban A Választási rendszer olyan jól bevált alapelvei és az ál­talános, egyenlő választások elve, a szavazás titkossága, tehát továbbra is fennmarad­nak. Az országgyűlési képvi­selők és a helyi tanácstagok megválasztásánál érintetle­nül marad a közvetlen vá­lasztások elve, csupán a fő­városi és a megyei tanácsok­ul & válasstós közvetett, Vagyis: a helyi tanácsok megválasztott tagjai választ­ják majd meg a képviselő­ket a megyei, illetőleg a fő­városi tanácsba. Utoljára 1971-ben tartunk egy időben országgyűlési és tanácstag választásokat. A következő választások alkal­mával már egymástól eltérő időpontokban kerülnek sorra, hogy növekedjen a helyi vá­lasztások jelentősége, az or­szággyűlési képviselőválasz­tások során pedig az eddigi­nél nagyobb hangsúlyt kap­hassanak az országos kérdé­sek. Képviselő, vagy tanács­tag a jövőben az lesz, aki a választásokon, az előírt fel­tételek mellett, a legtöbb sza­vazatot kapja. A szavazóla­pon ezentúl meg kell jelölni, hogy a választó kire szavaz. Érvénytelen lesz az a szava­zat, amelyen több jelölt ese­tén nem jelöli meg a válasz­tópolgár, hogy kire adja sza­vazatát. Hé a képviselő vagy tanácstag nem kapja meg a leadott érvényes szavazatok­nak több mint felét, akkor pótválasztást kell tartani, amelynek során új jelölt, vagy jelöltek is állíthatók. A jelöléseket a jelölőgyűlések hagyják jóvá. Most is választás Csaknem hét és félmillió választópolgár járul majd az urnák elé. ok döntik el, hogy a következő négy esztendőben kik képviselik népünket a parlamentben. A Steindl Im­re tervezte épületen messzi­be világit az ötágú vörös csil­lag, jelképezi, hogy odabent a magyar dolgozó nép képvi­selői találtak otthonra. Nyíl­tan megmondjuk: ahol ez a jelkép világít a törvényhozás házán, ott a régi uralkodó- osztályok, a tőkések és föl­desurak egyetlen képviselő­jének sem lehet helye. A tör­vényhozás padsoraiban min­dig csak olyan képviselők ül­hetnek már, akik a nép bizal­mából, a népért munkálkod­nak. Pártviszályok helyett az ország, a nép felemelkedésé­nek szó zéke és vitafóruma a parlament. A néphatalom elvével A szocializmus építésének, a proletáriátus diktatúrájá­nak nem szükségszerű vele­járója, feltétele sem az, hogy egypártrendszer legyen, sem pedig, hogy több politikai párt működjék. Vannak szo­cialista országok, amelyek az egyik, vannak, amelyek a másik megoldást követik. A lényeg azonban mindannyi­ban közös: egy jottányit sem engedni a szocialista forra­dalom vívmányaiból, a nép­hatalom elvéből, a proleta­riátus államának a védelmé­ből, s a lehető legszélesebb alapokon mozgósítani a tár­sadalom minden rétegét az alapvető nemzeti cél érdeké­ben, a szocialista építőmunka elvégzésére. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt ebben a szellemben szervezi és vezeti népünk munkáját Ennek a pártnak a programja kifejezi és képviseli valamennyi dol­gozó osztály közös érdekeit; a legszélesebb nemzeti egy­ségre támaszkodva azért har­col, hogy mindegyik sajátos érdekei méltányosan érvénye­süljenek, hisz társadalmunk a szocializmus építésében egyaránt érdekelt baráti osz­tályokból és rétegekből álL A mi országunkban a mun­kásosztály a parasztsággal szövetségben, a hatalmat po­litikai küzdelemben, vérté- len forradalomban szerezte meg, s e küzdelem a többi között a parlamentben üi folyt. A Duna partján emelkedő gótikus épület falai történel­mi időknek és történelmi vál­tozásoknak lehettek tanúi. A legnagyobb változás abba« áll, hogy akár csak saját sor­sát, a parlament életét is & nép irányítja. Pintér István SÍG1S Az ülésterem 1971. február 10-én, amikor az orszaggyii' lés elfogadta a tanácstörvény

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents