Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-14 / 62. szám
. Közoktatás, közművelődés A kedvezőtlen tárgyi feltételek ellenére mindent megtettek Törökszentmiklóson, hogy a tervben előírt művelődés- ügyi célokat elérjék. A tervidőszakban 165 hellyel sikerült — a tanács és a vállalatok anyagi támogatásával, a szülők társadalmi munkájával — az óvodai helyek számát növelni. Az óvodáskorú gyermekek 60 százalékát tudják ma már felvenni, és ez jobb az országos átlagnál, amj 54,3 százalék. Viszont a tervben kitűzött 65 százalékos arányt nem sikerült teljesíteni, ez a következő évek feladata. Az iskolai oktató- és nevelőmunka feltételeinek javítása érdekében jelentős összegeket ádozott a tanács. Iskolai átalakításokra, felújításokra és * bővítésekre 3 millió forintot fizetett ki, részben saját költségvetésből, részben a megyei* tanács által nyújtott támogatásból. Az általános iskolai -tanulók száma a tervidőszak idején 732 fővel csökkent, így megszűntek a 45—55-ös létszámú tanulócsoportok. Mindezek ellenére még mindig Törökszentmiklóson a legmagasabb — Szolnok után — az egy osztályteremre eső tanulólétszám és a váltakozva használt termek iránya. Javult viszont az általános iskolát végzettek aránya: 14 éves korig 75,6 százalékról 87,5 százalékra emelkedett. A szaktanárok által leadott órák aránya is kedvezőbb képet mutat, mert 76,5 százalék helyett 90,07 százalékot ér el. A diákotthonokra, a kollégiumra a gimnázium kivételével nagyobb panasz nem lehet. Sajnos a gimnázium kollégistái egy erősen elavult épületben kaptak helyet. Jelenleg háromszázötvennégy tanuló részére tudnak kollégiumi és diákotthoni elhelyezést biztosítani. A városban a szakmunkástanulók száma összesen ötszáz- nyolcvanhat, ebből a helyi szakmunkásképző iskolába négyszázhatvanhat tanuló jár. A Rózsa téri iskolánál 1969-ben a Munkaügyi Minisztérium 4 tantermet építtetett és 1970 őszétől önálló igazgatóságként működik. 1968. szeptember 1-től önálló zeneiskola működik a városban, ahová kétszáz tanuló jár. Az iskola létesítésére, épületvásárlás, átalakítás céljaira 575 ezer forintot fordított a tanács fejlesztési alapjából. A közművelődés tervben foglalt célkitűzéseinek megvalósításáért is sok mindent tettek a városban. Mindenekelőtt jelentős pénzeszközöket biztosítottak a művelődés tárgyi feltételeinek korszerűsítésére. A művelődési központ felújítására 600 ezer forintot fordítottak, emellett korszerűsír tették a könyvtárat, a helytörténei gyűjteménytárat. Surjánban, Bartán, a Hunyadi úton fiókkönyvtár, illetve klub működik. A tanácsi könyvtár állományának gyarapítására évente 20—50 ezer forintot ad a tanács, az elmúlt öt év alatt 13 444 új könyvet vásároltak. A város kulturális életét a Liszt Ferenc kórus, az ísko- Iák tánccsoportjai, a művelődési központ kamarafúvós» zenekara reprezentálják. A város ifjúsági klubjai közül kettő elnyerte a Kiváló Klub címét. Az elmúlt időszakban két kiadványt jelentetett meg a városi tanács a város újratelepítésének 250. évfordulója és a Tanácsköztársaság 50. jubileuma alkalmából. A mér hagyománnyá váló kulturális napok rendezvénysorozatát is erkölcsileg és anyagilag egyaránt támogatja. E napok sikerei a 35 ezer résztvevőnél semmi sem bizonyítja jobban. A polgári szertartások ünnepibb jellegét hivatott emelni a 200 ezer forintos költséggel kialakított házasságkötőterem és a félszázezer forinttal létesített váróhelyiség. Szólni kell a város filmszínházairól is, mert a tervidőszakban mindkét szélesvásznú mozit felújították. A külterületeken a művelődési autó munkatársai vetítenek havonta egy alkalommal filmeket. A rádióelőfizetők száma tíz év alatt 882-vel, a sajtóelőfizetőké pedig 4957-el gyarapodott. A családoknak mintegy 47 százaléka rendelkezik televízióval. A város kulturális értékei között említésre méltó a hely- történeti gyűjteménytár, bár ennek elhelyezésére a jelenlegi épület nem a legideálisabb, s éppen ezért az értékes leleteknek csak egy részét tudják bemutatni. A közoktatás és közművelődés céljaira a városi tanács költségvetésében 2,5 millió forinttal többet biztosított 1970- ben, mint 1965-ben, ezzel is tanúsítva, hogy nagyon fontosnak tartja a közoktatás, közművelődés feltételeinek tökéletesítését. A harmadik ötéves terv előirányzatainak maradéktalan teljesítéséhez tervszerű gazdálkodásra, felelősségteljes döntésekre volt szükség. A városi tanács és szakigazgatási szervei jó gazda módjára bántak a pénzzel és vetették egybe a mindenkori anyagi eszközöket a reális igényekkel, a fejlesztés feladataival. A városi tanács az elmúlt öt esztendőben mintegy 227 millió forintból gazdálkodott Ebből a költségvetés 139 millió forint, a fejlesztési alap csaknem 70 millió forint összeget képvisel. A 70 millió forintból 23,5 millió az állami hozzájárulás, 18,6 millió pedig a helyi vállalatoktól koordináció címen származó bevétel. A város vezetői számításaik, terveik készítésekor soha sem feledkeztek el a lakosság véleményéről, kívánságairól, mert számtalan példa bizonyítja Törökszentmiklóson is, hogy a város lakói anyagiakat és munkát nem sajnálva, segítenek lakóhelyük fejlesztésében, szépítésében. Az elért eredmények csak társadalmi összefogással születhettek meg ebben a városban is. A harmadik ötéves terv megteremtette az alapokat a város további fejlődéséhez, az ott lakók munka- és életviszonyainak javításához, s az eddigi sikerek biztosítékot nyújtanak a negyedik ötéves tervben kitűzött nagyszerű célok elérésére. Gazdálkodási, fejlesztési célkitűzések a negyedik ötéves tervben Pártunk X. kongresszusának határozatában olvashatjuk: ,,Az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének egyik központi feladata. Ezt úgy kell megoldani, hogy Általános iskolai diákotthon erősödjön a központi hatalom, fokozódjon a kormányzati szervek munkájának hatékonysága és ugyanakkor növekedjen a helyi szervek önállósága, a tanácsok önkormányzati tevékenysége és mind aktívabb legyen a lakosság részvétele a tanácsok és más állami szervek és testületek munkájában.” A tanácsok önállóságának növelése, az önkormányzati tevékenység továbbfejlesztése aligha valósítható meg megfelelő gazdasági alap hiányában. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek valóravál- tásához elegendő pénzösszeg álljon a tanácsosok, rendelkezésére. Ugyanakkor Is ismerje az újabb célkitűzéseket, hogy azok valóra váltásában hatékonyan tudjon közreműködni. Tisztában legyen azzal, hol, milyen munkánál várják az ő segítségét. Törökszentmiklóson a városi tanács végrehajtó bizottsága, amikor 1971—75. évi középtávú pénzügyi tervet készítette. igyekezett feltárni valamennyi realizálható bevételi forrást. Hiszen ez az alapja a középtávú pénzügyi tervben meghatározott feladatok megvalósításának. Megkönnyíti a helyzetet, hogy 1971. január 1-től új bevételi források is állnak a tanácsok rendelkezésére. Eddig csupán a lakossági adók, a tanácsi intézmények működési bevételei, valamint a közvetlen tanácsi felügyelet alá tarAz épülő MHSZ székház tozó vállalatok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek adó- befizetése fölött rendelkezett a tanács. Az új bevételi rendszer jobban kifejezésre juttatja a területi érdekeltséget. Sokkal inkább elősegití az egészségügyi, a szociális, a kul- túrális és kommunális szükségletek jobb, differenciáltabb kielégítését. Sokszor írtunk már arról, hogy a tanácsi bevételek három részből fevődnek össze. A saját, a megosztott bevételi forrásokból, valamint a felsőbb tanácsi hozzájárulásból. Miképpen alakul ez Törökszentmiklóson? A saját bevételekhez tartoznak a költségvetési intézmények (napközi otthonok, bölcsődék, diákotthonok, stb.) bevételei. Ez, a szolgáltatásokat Igénybevevő lakossági személyi jövedelmek várható növekedése következtében, mind több lesz évről évre. 1971-től kezdődően ugyancsak a működési bevételek között a tanács rendelkezésére áll a saját költségvetési üzemének illetményadója, valamint a nem tanácsi építőipari munkák után fizetendő termelési adó. Működési bevétele összesen előreláthatólag 19 millió 595 ezer forint lesz a törökszentmiklósi városi tanácsnak. Lakossági adó és illetékbevételek jogcímén a városi tanács rendelkezik a helyben előírt és beszedett lakossági adókkal, az általános jövedelemadóval, a mezőgazdasági foglalkozású lakosság jövedelemadójával, a honvédelmi hozzájárulással, a .gépjármű-, a házadóval, valamint ez évtől kezdődően a lakossági borforgalmi adóval. Mindebből ttsz- szesen 17 millió 746 ezer forint bevételük lesz öt év alatt. Az előbbiek szerint tehát a saját bevételek különböző részeiként összesen 37 millió 359 ezer forinthoz jut a törökszentmiklósi városi tanács. Ej. 8 százalékkal magasabb, mint az az összeg, amely a harmadik ötéves tervben összesen rendelkezésükre állt. Másik nagy forrása a tanácsi bevételeknek a megosz. tott és átengedett bevételi összegek. E címen öt év alatt a törökszentmiklósiak 98 millió 59 ezer forinthoz jutnak. Ezen belül első helyen a mezőgazdasági termelőszövetkezetek befizetései szerepelnek 48 millió 230 ezer forinttal. Űj bevételi forrás a ktsz-ek és az AFÉSZ-ek befizetései. Ai előbbiek 13 millió 850 ezer, az utóbbiak 6 millió 90 ezer forintot adnak öt év alatt a városi tanácsnak. Jelentős összeg — 29 millió 569 ezer forint — a minisztériumi vállalatok ületményadói. A tanácsi vállalatok 320 ezer forintot fizetnek be. A helyi bevételek kiegészítésére felsőbb tanácsi hozzájárulásként 18 millió 873 ezer forintot kap a város. A törökszentmiklósiak 1971—1975. évi középtávú pénzügyi tervének tervezett kiadási végösszege 154 millió 291 ezer forint. A középtávú pénzügyi terveben rendelkezésre álló ösz- szeg nemcsak biztosítja az alapvető ellátás eddig kialakult szintjét, hanem lehetőséget nyújt bizonyos fokú színvonal- fejlesztésre is. Mire fordítják a rendelkezésre álló több mint 154 millió forintot? Legtöbbet a kulturális célokra fordítanak- Gazdasági ágazatban az előirányzatokkal sikerült-biztosi- tani azoknak a szükségleteknek a kielégítését, amelyek köz- világítás, parkfenntartás, köztisztaság, utak, hidak karban» tartása, felújítása, belvízelvezetés és niás gazdasági, valamint kommunális jellegű költségtételekben az ellátottságban mutatkozó elmaradások fokozatos felszámolása és az urbanizáció gyorsulása miatt évről évre következetesebben jelentkeznék. Szociális és egészségügyi feladatok ellátására öt év alatt 28 millió 593 ezer forintót költenek. Többek között a tervidőszakban hárommal növelik az üzemorvosi órák számát, munkába áll a második főfoglalkozású üzemorvos. Még az idén négy gyermekorvosi körzet, jövőre nedig egy általános orvosi körzetet létesítenek. 1975-re 40 hellyel bővítik a bölcsődei hálózatot. Mindezeken túl lehetőség van a szociális gondozás fokozására: évenként növelik a szociális seoélyek összegét, 1972-től bevezetik a házi szociális gondozást, az öregek napközi otthonában napi többszöri étkezést nyújtanak és ünnepnapokon is biztosítanak étkezést. Ugyancsak az öregekről való fokozottabb gondoskodáshoz tartozik, hogy a szociális otthonban növelik a dolgozók léte számát és nagyobb összeget fordítanak az öregek ellátására; Ugyanakkor valamennyi élelmezést nyújtó egészségügyi éS szociális intézmény élelmezési normáját 1973-tól felemelik.’ A kultúrába ágazatban ellátandó feladatokra öt éó alatt összesen 80 millió 844 ezer forintot költenek. Itt Is sor kerül a mennyiségi fejlesztéseken túl az ellátás minőségi színvonalának javítására. Az évenként emelkedő összeg fedezetet biztosít az intézmények korszerűsítésére, a szakmai felszerelések, berendezések pótlására, az iskolákban szükséges szemléltető eszközök vásárlására, öt év alatt 100-zal növekszik az óvodai napközi otthonok helye. A középiskolai menzai és tanulószobai helyek számát tízzel növelik; A jövő évtől biztosítják, hogy a bejáró középé Iskolai tanulók utazási segélyt kapjanak. Aa élelmezést nyújtó Intézmények élelmezési normáját 1973- tól ugyancsak felemelik. Gondoltak a zeneoktatás kiszélesítésére Is. A tervidőszak végén a jelenleginél ötven gyerekkel oktathanak majd többet a helyi zeneiskolában. Igazgatási feladatokra és a pénzügyi lebonyolítási ágazatra mintegy 22 millió forintot biztosított a tanács a negyed dik ötéves tervben. Az idei költségvetés Az 1044/1970. számú kormányhatározat értelmében a középtávú pénzügyi tervben, azzal összhangban a tanácsok végrehajtó bizottságainak el kellett készíteniük a középtávú pénzügyi terv célkitűzésein alapuló, az operatív gazdálkodás alapját képező 1971. évi költségvetést is. A törökszentmiklósi városi tanács vb idei költségvetésébert 28 millió 632 ezer forint felhasználása szerepel, vagyis l A Mü.M. 604-es Szakmunkásképző Intézete
