Szolnok Megyei Néplap, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-14 / 38. szám

1971. február 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP S SzoMdaritás A jásíkisérl ÁFÉSZ kivarró üzeme 1970. július 1-tcl üzemel. Az Űjpe ti Gyap- Júszjvő Gyárnak dolgoznai. A szövőjéről le e.-lt t xtiíszövetek, m.lyck műhibá­sak. azok kerüln.k az üzembe, s a hiba kijavítása ut n kerül vi sza Budapest e. A félé.es terme’ési érté..ük 600 ezer forint. Erre az évre 3 midié forintos termelési ér­ték van b-ütemezve. A szolnoki cukorgyár segíti a cukorrépatermelő gazdaságokat Megyénkben a cukorrépa vetésterülete az elmúlt évek­ben csökkent. Ezzel párhuza­mosan a termésátlag növeke­dett, bár a múlt évben csak 165 mázsa termett holdan­ként. A területcsökkenés oka az, hogy a cukorrépa kézi­munka-igényes növény és teljes gépesítését a gazdasá­gok még nem tudták megol­dani. Agrotechnikai „követel­ménye” is felette áll több más növénynek. Csak mély­művelt földön, magas műtrá­gyaadagok biztosításával és jól szervezett vegyszeres nö­vényvédelem mellett ad megfelelő termést A cukorrépa haszna több­szörös. A cukorgyárak cukrot állítanak elő belőle, a répa­fejet és a cukorgyári mellék- termékeket takarmányozási és szeszfőzésre használják. Az országban az egy főre eső cu­korfogyasztás 33 kilogramm, háromszorosára nőtt a hábo­rú előtti legmagasabb átlag­nak. Ez a következő években még emelkedik. A cukorgyár­tás biztosítása érdekében ezért fokozatosan növelni kell a cukorrépa vetésterületét. Hetven sxássnlékos ártámogatás A termesztési kedv foko­zása érdekében tavaly októ­berben kormányhatározat született, mely biztosítja, hogy a gazdaságok a cukor­répatermelés speciális gépeit 70 százalékos árkedvezmény­nyel vásárolhatják. Lehető'é- get ad arra is, hogy a cukor­gyárak ugyanilyen kedvez­ménnyel vásároljanak gépe­ket, és kihelyezzék olyan gazdaságokba, amelyek eze­ket nem tudják beszerezni. Leelőssy Kálmán, a szolno­ki cukorgyár igazgatója el­mondta, hogy élnek a lehe­tőséggel, és 3 millió forint saját fejlesztési alapjukból több mint száz különféle gé­pet vásárolnak. Ebben az év­ben a cukorgyárhoz tartozó termesztési területen 14 e2er 100 holdon vetnek cukorré­pát a gazdaságok. A szerződés- kötések még folynak, eddig 12 ezer holdra már megkötöt­ték azokat. Szeretnék elérni, hogy az új ötéves tervidő­szak alatt több mint 20 ezer holdon termesszenek cukor­répát a körzethez tartozó gazdaságok. A gazdaságokat nemcsak gépekkel segítik. Vetőmagból is minden igényt kielégíte­nek. A vetőmag garantáltan egycsíréjú, amely lehetővé teszi a gépi, szemenként! ve­tést, és így az egyelés fárad­ságos kézimunkájára nem lesz szükség. — Cs — Négy nap alatt négymillió... forint értékű ruházati cik­ket adtak el kedvezményes áron az iparcikk kiskereske­delmi vállalat szolnoki bolt­jaiban. Tavaly a téli vásár első négy napján ezek a britok alig érték el a hárommilliós forgalmat, igaz, akkor a vá­sárlók jóval kevesebb áru­ból válogathattak. A vásár első napiaiban a leginkább keresett áruk, a női ruhaszö­vetek, a konfekeioná t ágy­neműk, a ruhaflanellek, a férfiö’tönyök és a női téli- üabátok voltak. A négymil­lió forintos forgalom a vá­sárlók részére mintegy két­millió forint megtakarítást jelentett. Még nem elég 1 Több gépalkatrész A mezőgazdasági gép és alkatrész helyzetének felmé­résére hétvégi, országos ta­nácskozást hívtak össze Kecskeméten- A résztvevők, a Mezőgépesítési Egyesülés­hez tartozó 21 válla at és 98 termelési egység vezető szakemberei tájékozódtak a témában. Dr. Gergely István, mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes beszámo­lójában részletesen elemezte e mezőgazdasági éle’miszer- termelés gépesítésének hely­zetét, fejlesztésének szüksé­gességét. Ismertette a ne­gyedik ötéves terv ilyen irá­nyú célkitűzéseit. Elmondot­ta. hogy J975-ig 18 milliárd forint értékű gépi felszere­léssel látják el a mezőgazda­ságot, 8 ennek több mint az 50 százalékát importáljuk. Traktorból ötvenezer lesz a következő évek kínálata, s a betakaritógépek beszerzési lehetősége is kedvezően ala­kúi. A gépellátásban a ház­táji gazdaságok igényeit is figyelembe vették. Ezenkívül segítik a komplett állattartó­telepek gépi berendezésének gyártását is. A továbbiakban a mező- gazdasági gépalkatrészellátás megoldásának lehetőségeiről szólt a miniszterhelyettes. Mint mondotta, ez jelenleg is a mezőgazdaság legégetőbb gondja. A Mezőgép a jövőben fo­kozza a szolgáltatását azzal, hogy részt vállal a termelő gadaságok gépjavításában, felújításában, a különféle helyszíni szerelési munkák­ban, s a létesítmények fo­lyamatos karbantartásában. György Gyula kohó- és gépipari miniszterhelyettes elmondotta, hogy előnyös szovjet, bolgár és magyar megállapodás jött létre a •eöldség-gyümölcs és szőlő- termelés gépesítésére. Eddig 32 komplett gépi felszerelés gyártását hagyták jóvá és ftjabb 16 szerkesztése van folyamatban. Cigány festő- tehetség Cigány festő-tehetréget fe­deztek fel Salgótarjánban, a 64 éves Balás János szemé­lyében. A Magyar Nemzeti Galéria művészettörténész szakemberei szerint alkotásai különböznek a paraszt naiv festők és a „vasárnapi” fes­tők munkáitól. Balás János ismert és tisz­telt alakja a salgótarjáni Pécskő utcai cigány lakóte­lepnek. C> a Pécskó-domb bölcse, akit gyakran felkeres­nek a cigányok, ügyes-bajos gondjaikban, kikérve véle­ményét, tanácsát. A magános férfi régtől fogva szinte re­meteéletet él. A városban tíz éve nem járt, mindennapját hegedű ja vitással, kisebb, na­gyobb házkörüli javításokkal tölti. Évtizedek óta írogat terseket, novellákat, nagyon £szépea hegedűi, A Szakszervezetek Megyei Tanácsa kulturális bizottsá­ga tájékozódni kívánt, hogy mennyit és mit olvasnak a szakmunkástanulók. A rep­rezentatív felmérést — ki­adtak 150 kérdőívet, amely­ből 107 felhasználhatót kap­tak vissza — a szolnoki ti- szaparti szakmunkástanuló otthonban végezték. Tisztában vagyunk azzal, hogy minden ilyen jellegű közvéleménykutatásnak igen nagy a hibaszázaléka és a valós helyzetet csak nagy megközelítésben tükrözi. En­nek fügyelembevé*elével mondjuk, hogy a fö’mérés eredménye bizony nagyon szomorú. Ha nem láttam volna a válaszlapokat, talán el sem hinném, hogy a jövő szak­munkásai ennyire hadilábon állnak a könyvvel. A megkérdezett tizenki­lenc harmadéves szakmun­kástanuló közül — a vála­szok szerint — mindössze kettő olvas rendszeresen. A nyolcvannyolc első, illetve másodéves tanulóból pedig tizenhárom a rend-zeres ol­vasó. — hatvanötén „alkal­mankénti” olvasónak jelöl­ték magukat. Honnan veszik, kÖVsŐnzik az elolvaso*t könyveket a meg- ké-dezett Inari tanulók? A szülői házban, csak mind­össze heten „kölcsönöznek” rendszeresen. Ebből már ar­ra is következtetni lehet, hogy a megkérdezett fiata­lok túlnyomó többségének szülei sem rendszeres olva­sók. Negyvenketten a könyv­tárból kölcsönöznek, negy­vennyolcán pedg egymás között cserélgetik a könyv©, két Jó dolog ez utóbbi, meg rossz is. Ha értékes könyvek kerülnek „forgalomba’’, rend­ben van. De nem tételezhet­jük föl, hogy a barát útján kölcsönzött könyvek kizáró­lag ilyenek és a leeiobb Igé­nyeket is kielégíthetik. Ez évben mindössze há­rom tanuló vásárolt köny­vet Tudjuk, elég szerény zsebpénzük van a szakmun­kástanulóknak, de úgy gon­dol iuk, nemcsak ez a saj­nálatos tény magyarázata. Milyen könyveket olvas­nak a fiatalok? A szépiro­dalmi és az ifiiisági könyvek olvasóinak száma azonos, — tizennyolc—tizennyolc. Ez igencsak megfelel az életko­ri saiátossáeoknak. Flée ma­gas viszont a kaland- és a bűnügyi könyveket rendsze­resen, vaev . alkalmanként ol­vasók száma: negyvenhat f-5. A felmérés fontos ké-dég- csopo fiának tavfiuv az elol­vasott körtvvek pániéi utá­ni kivánnciisV"dást. Fisvel- meytpfő szé-n^kat kanunk. Kiderül, hogy a mef,vírde- zpttev v&zü' csak nvolcan olvasnak tanáraik iavasiata? szerint, ugyancsak nyolc Más"dik hete tart a KISZ Központi Bizottsá a kezde­ményezte szolidaritási a ció Angela Davis kiszabadításá­ért, életének megmentéséért. Tiltakozó gyűlések, leve'ek és táviratok tízezrei jelzik azt az őszinte fe’háborodást, amellyel a magyar fiatalok elítélik a kommunista filo­zófusnő ellen folyó bírósági eljárást. Az elmúlt néhá'y nap alatt több mint kétozer röpgyűlést tartottak a fia­talok. Ange’a Davis szabadonbo- csátósát követelték, a többi közt Pécsett, az orvostudo­mányi egyetem ha Igatói, a nagykátai telefongyár dolgo­zói, a vasvári és 8 csepregi gimnáziumok diákjai, a sal­gótarjáni Zománcipari Mű­vek munkásai. szakmunkástanulónak könyv­táros az olvasás-irányítója. A szülő ajánlata szerint mind­össze öten olvasnak, míg negyvenhatén a barát aján­lására. Mire következtethetünk az előzőekből? Mindenek előtt a szakmunkásképző intéze­tek humánképzésének gyen­geségére. Csajt minimális óraszámban tanítanak iro­dalmat. Ebből következik jó­részt. hoev a könyvet aján­ló irodalomszakos nevelők lehetősége minimális az in­tézetekben és a szakmai is­mereteket tanítók bizonvára kevésbé vállalkoznak olva- sásvezetőül. Az adatok olyasmit is föl­vetnek. hogy a tanulók és a könyvtárosok között nincs jó irányba ható együttműkö­dés. Ezt bizonyára a könyv­tárosok nagymérvű leterhelt­ségével és az üzemi tiszte- letdtias könyvtárosok szeré­nyebb lehetőségeivel ma­gyarázhatjuk. . Nagyon megszívlelendő ennek a felmérésnek az eredménve. Ismét egy bizo­nyíték: attól még. hogy né- ha-nardán e’moodiuv — e sor-k feMa is megtett® már — ho«v mormtrlre pem ha­sonlíthat* a fnaj szakmun- káetspid* életg- a r*oí Jnasé- hoz. rné-r nem ipufl-k meg m'pdont a felnövekvő mun­kásfiatalok érdekében. — tí -3 Szegfűszeg, fahéj — és a többiek Morgolódtunk egy keve­set. Még azt is mondtuk, szerencsére keveset fo­gyaszt egy-egy ember, csa­lád szegfűszegből, fahéjból. Az éra emelkedett, kicsit „borsosabb” lett Az év el­ső bosszúsaga, így köny­veltük el magunkban. So­kan azt is tudni vélik — hisz szó volt róla, hivata­losan, — hogy a kávé a következő. Szó se róla, megértünk már hasonló dolgokat. Persze, hogy nem tapsolt neki senki sem. Különben is, valahogy megszoktuk, hogy többet beszélünk kis és nagy rosszról, mint a jóról. Különösen így van ez a kereskedelmi dolgok­kal. Hányszor panaszolják az emberek; Ut meg itt, ebben a boltban nem szol­gálták ki őket megfelelő­en, nem volt udvarias az eladó. A napokban egy cipőboltban fültanúja vol­tam egy vásárló „produk­ciójának”. Ügy letéremtéz- te az eladókat, a bolt ve­zetőjét, mint otthon kis­korú gyermekét szokta az ember, ha csúnya bejegy­zést talál ellenőrzőjében. A boltosok pedig ott, abban az esetben vétlenek vol­tak. A rossz cipőt nem ők csinálták, a vevő reklamá­cióját szerették volna sza­bályosan elintézni. Hogy sojj adminisztrációval jár, igazolvány kell, aláírás? Nem ők találták ki. A Dáma készruhabolt- ban is jártam a héten. Vá­logattam, nézegettem a női és gyermek ruhákat.. Szé­peket, nem is túl drágákat láttam. A meleg téli holmik kö­zött találtam néhány női orkánkabátot. Már az új módi szerint hosszabbak, divatosak. Árukon csodál­koztam egy kicsit. Emléke­zetem szerint ez a kabát ötszáz forintos áru volt Mondta a boltvezető is, hogy annyi. Csakhogy eb­ben az évben olcsóbb lett minden orkánkabát. A felnőtteknek való 90—100 forinttal, a gyermekek ré­szére varrottak pedig 25— 40 forinttal. Nem, különö­sebben nem híresztelték még, szép csendesen „át­árazták”. Majd tavasszal örül sok vevő ennek. Meg­lepetés lesz. Hátha még a szivaccsal béleltek is ol­csóbbak lesznek. Talán, ar­ra is van remény. Ugyanott mondták: a panofix bunda, a teddy bear árát, új árát most sza­rni tgatják. Csökkenés vár­ható, mérsékelték, egysé­gesítették a forgalmi adót A vevő javára. ­Egyik hétfőn — még a téli kiárusítás előtt —'a Centrum Áruházban kezd­tem a hetet. Szerény kis kézzel irt felirat fogadott A Centrum hétfőn, e héten 20 százalékkal olcsóbb az orkán szivaccsal bélelt anorák, a bakfis- és női szoknya, s valamennyi fér­fi, gyermek, női pantalló. A Centrum Áruház min­den hét első napján Ilyen kedvezménnyel várja ve­vőit, az egész országban. Szombaton már kiteszik a kirakatba, mit vásárolhat kedvezménnyel hétfőn, aki meglátogatja az áruházat Az első kedvezményes hét­fő január utolsó hetében volt Akkor a férfi és fiú nylon ingek és női táskák, retikülök árát mérsékelték. Máskor hét elején 15—18 férfi nylon Inget vettek a szolnokiak. Most százötven kelt el. Többet beszélünk kis és nagy rosszról, mint a jó­ról. így igaz, sokszor túl feketének látjuk, borúsnak az eget A kis örömök, — egy- egy kellemes meglepetés — azonban időnként ránk köszönnek; Csak tudni kell fogadni, észrevenni. — sj — Szabad ár Üj jelző, új fogalom ez egy idő óta. Vannak ma­ximált árak, akadnak elő­irt árak, s ami ezen kívül van, az szabad áras. Mit is jelenthet a szabad ár? Talán azt, hogy amibe a gyárnak az áru kerül, ar­ra szabadon számolhat hasznot? Elképzelhető, hogy így van, de gondolom a plusz hasznot is csak a tisztesség és törvényesség határain belül illik hozzá­csapni az előállítási árhoz. Valahogy úgy, hogy a gyártó is jól járjon és a megrendelőt se nézzék ve­rébnek. Hogy miért filozófálok ez ügyben? Mert úgy lát­szik, akadnak még válla­latok, ahol hacsak lehet, „átverik” a megrendelőt. Egy példa: A kunszent­mártoni gimnazisták bálra készülnek. S hogy ez iga­zán ünnepélyes legyen, meghívót is szerettek vol­na készíttetni, a szolnoki nyomdában. Szegény diák­bálra készülők! A szolno­ki nyomdában ugyanis közölték, hogy az elképzelt egyszerű, szolid meghívó­ból ötszáz darab egyezer­háromszáz forintba kerül. Darabja kettő forint hat­van fillérbe. A diákok úgy érezték, hogy ez az aján­lat bizony nagyon is „sza­bad" ár. Elmentek a szol­noki Tempó nyomdájához, ahol szintén szabad árak vannak a meghívóra. Ott viszont kértek tőlük az ötszáz meghívóért ötszáz forintot. Darabjáért egyet. Meg is rendelték örömmel: S az érettségire és bálra készülő diákok újabb ta­nulságot szereztek mielőtt kilépnek az életbe: a sza­bad ár szabad lehetőséget biztosít arra is, hogy hol szabad és hol nem szabad meghívót rendelni. — egy — Az állatforgamazás lehetőségei A Középtiszavidéki és Jászsági, valamint a Nagy­kunsági Területi Tsz Szö­vetség rendezésében a tsz- vezetők részére a héten tá­jékoztatót tartott Janklovits Márton, a megyei állatfor­galmi vállalat igazgatója Ismertette a több éves ál­latforgalmazási szerződések megkötésének lehetőségeit, az exportértékesítés minő­séé t követelményeit. Elmond­ta, hogy minden mennyisé­get felvásárolnak sertésből és a tehénvágási korlátozás megszüntetésével nagyobb lehetősége nyílik a gazdasá­goknak a szarvasmarha el­adásra és az állomány helyes irányú szelektálására kérte a tsz-vezetőket, hogy biztosít­sák a állatforgalmi vállalat­nak a folyamatos ellátást év közben is egyenletesen, rend­szeresen. A Nagykunsági Területi Tsz Szövetségben tartott megbeszélésen felvetődött egy juhtenyésztés! társulat megalakításának lehetősége. Közős kostelepen azonos technológiával azonos minő­ségű tejesbárány nevelése és értékesítése válna lehető­vé. A juhtenyésztési társu­lást még ebben évfeeq oiegszíOTeffili, ■

Next

/
Thumbnails
Contents