Szolnok Megyei Néplap, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-10 / 34. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. február Ift. Tegnap esti helyzetkép a külpolitikában Észak-lrörszágban az égvilágon semmi nincs rendben — — körülbelül így lehetne összefoglalni a Belfastból, sőt nem­csak Belfastból, keltezett hírek lényegét Annyira nincs rendben semmi, hogy a legutóbbi jelentések szerint a brit hatóságok kincstári optimizmusa is igencsak megfakult: a nyilatkozatokban immár szó sem esik kibontakozásról, le­csillapodásról, az ilyen biztatóan csengő szavakat sokkal ko- morabb kifejezések váltották fel. A helyzet vibráló feszülségére jellemző a belfasti katolikus negyedben kirobbant legújabb harcok keletkezésének történe­te. Egy birt katonai jármű — nyilvánvalóan véletlenül — elütött egy kislányt — néhány perccel ezután valóságos kő- zápor zúdult az angol megszálló csapatokra és a kövekből jutott a barikádok építésére is. Ezután a már megszokott forgatókönyv következett: autóbuszok, teherautók borultak lángba és a brit egységek feltűzött szuronnyal, szabályos ro­hamokkal vetették vissza a feldühödött tömeget. Feldühödött tömeg — ez a belfasti eseménye^ lényege. Az érzelmi vihar, az elkeseredésé, a gyűlöleté, ijesztően tar­tós. Olyan közeg ez, amelyben a legkisebb szikra is csaknem biztos robbanáshoz vezet — pontosan ezt bizonyította be a brit jármű által elgázolt kislány esete. A konzervatív kormány propagandagépezete nem kis energiával igyekszik meggyőzni a világ-közvéleményt, hogy Észak-Irországban valamiféle vallási villongás folyik, ami jellegénél fogva anakronisztikus és csak természetes, hogy ilyen körülmények között őfelsége csapatai fenntartják a rendet Az elmúlt órákban két nagyonis különböző forrásból érkezett méltó válasz érre a ferdítésre. Áz egyiket Írország Kommunista Pártjának Belfastban ülé­sezett Országos Végrehajtó Bizottsága adta. A testület tudomá­nyos igényű, marxista elemzése kimutatja, hogy ami ma Észak­írországban történik, nem más, mint „a brit tory-kabinet ag­resszív politikájának rosszindulatú, csökönyös alkalmazása”, illetve az elnyomott tömegek reagálása erre a politikára. Az ír kommunisták emélkeztetnek arra, hogy a londoni kor­mány nemcsak Ulster területén folytat elnyomó politikát, hanem a saját házatáján is: minden eszközzel felvette a harcot az angol munkásosztály jogainak megnyirbálására, a szakszervezetek visszaszorítására is. Sokezer kilométerre Belfasttól egy másik nyilatkozat is tömören, plasztikusan összefoglalta az ulster; konfliktus lé­nyegét. „Az írországi polgárháború nem protestánsak és ka­tolikusok közötti vallási harc, hanem a szégnység és a kor­mány részéről kifejtett elnyomás közötti összecsapás” — jelentette ki amerikai előadó-kőrútja során, Bostonban Ber­nadette Devlin, a brit parlament legifjabb tagja. Devlin kisasszony nem kommunista, de becsületes, őszin­te és bátor ember. Ezért természetes, hogy értékelésének lé­nyege azonos a kommunisták helyzet-analiziséved. (KS) Invázió SAIGON (MTI) A kedvezőtlen időjárás kedd délelőtt gyakorlatilag megbénította a Laosz déli részét elözönlő dél-vietnami intervenciós csapatok előre­haladását A sűrű köd és az eső miatt a Khe Sanh-i légitámaszpontról az ameri­kai repülőgépek sem tudtak felszállni, s ezért nem ad­hattak a saigoni kormány­csapatoknak semmiféle légi­támogatást. Nguyen Cao Ky dél-viet­nami alelnök keddi nyilatko­zatából nem lehet arra kö­vetkeztetni, hogy a saigcmi kormánvcsapatok gyorsan ki­vonulnának Laoszból. Mint a kambodzsai tapasztalatok mutatják — hangoztatta —, nem olyan egyszerű dolog az, hogy rövid hadművele­tek után kivonuljanak egy országból. A Laosz ellenes invázióban résztvevő szövetséges had­erők egyötödét amerikaiak teszik ki — közli a Patet Lao hírügynöksége. A Lao­szi Hazafias Front Központi Bizottsága által nyilvános­ságra hozott közlemény sze­rint a Laosz déli területein folyó hadműveletekben 50 amerikai és dél-vietnami zászlóalj vesz részt, s ezek­ből 10-et az amerikaiak állí­tottak ki. A nyilatkozat egyébként szemére veti Sou- vanna Phouma vientianei miniszterelnöknek, hogy kö­vetkezetlen magatartásával valóiában fedezi az amerikai és dél-vieti.ami csapatok laoszi agresszióját. Á lengyel kormány intézkedései VARSÓ (MTI) A lengyel kormány meg­vitatta és elfogadta az 1971. *vi, módosított népgazdasági íervet. Az átdolgozott terv a je­lentések szerint a többi kö­tött a gazdasági aránytalan­ságok csökkentését, a fo­gyasztási cikkek termelésé­nek növelését, a piaci hely­iét javítását, az export-szál­lítások fokozását irányozza ilő. Bővítik a lakásépítési programot és pótberuházá­sokat irányoznak elő a női munkahelyek számának nö­velésére. Az átdolgozott tervjavas­lat elfogadás végett rövide­sen a szejm elé kerüL Elutazott Günter Prey miniszter Kedden elutazott hazánk- ól Günter Prey, az NDK 1 udományos és műszaki gyeinek minisztere, aki az NDK műszaki hét megnyitá­sára érkezett Magyaron* szagra. A Ferihegyi repülőtéren ir. Osztrovszki György, az OMFB elnökhelyettese bú­csúztatta. Ott volt Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete ja, Jannsz Burakiewicz lengyel külkereskedelmi miniszter Buda­pestre érkezett a két ország közötti hosszúlejáratú kereske­delmi szerződés befejező tárgyalására és a szerződés aláírá­sára. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren dr. Bíró József kül­kereskedelmi miniszer fogadta. Képünkön (jobbról) dr. Bíró József, Janusz Burakiewicz és Tadeusz Hanuszek budapesti lengyel nagykövet. (MTI foto — Vigovszki felv. — KS) Saigoni kormánycsapatok betörtek Laosz területére és ott hadműveleteket folytatnak a hazafiak ellen. Képünkön: előre­nyomuló dél-vietnami egységek tüzelőállásban. (Telefoto — AP—MTI—KS) Golda Meir nyilatkozata JERUZSÁLEM (MTI) Izrael kedden elutasította Anvar Szadat egyiptomi ál­lamelnöknek azt a javasla­tát, hogy az EAK megnyit­ja a Szuezi-csatornát a ha­józás számára, ha Izrael visszavonja csapatainak egy részét a csatorna keleti partjáról. Hangoztatta, hogy a csatorna megnyitását nem lehet a csapatok visszavo­násától függővé tenni, de kijelentette, hogy „külön tárgyalásokat” hajlandó folytatni erről a problémá­ról. Meir asszony megismétel­te Jeruzsálemnek azt a ko­rábbi feltételét, amely sze­rint a csatorna újramegnyi- tásának az izraeli hajózásra is kell vonatkoznia. Ezzel a követeléssel kapcsolatban — mint az AP megjegyzi — izraeli vezetők arra hivat­koznak, hogy Szadat javas­latában nem említette az iz­raeli hajózást és azt sem fej­tette ki bővebben, hogy mit ért részleges csapatvisszavo­náson. Golda Meir parlamenti be­szédében ismételten kifejtet­te kormányának azt az is­mert álláspontját, hogy nem helyesli a közel-keleti konf­liktus rendezésére irányuló négyhatalmi erőfeszítéseket. A nagyhatalmaknak az a javaslata, hogy nemzetközi békefenntartó erőket külde­nek a helyszínre és biztosí­tékokat hajlandók adni e térség számára, kiegészít­heti a tárgyalásokon alapuló békét, de nem helyettesít­heti azt — hangoztatta Gol­da Meir. SZLKP KB plenum POZSONY (MTI) Kedden ülést tartott a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága. A plé- numon Józef Lénárt, a CSKP KB Elnökségének tag­ja, az SZLKP KB első tit­kára referátumában beszá­molt a CSKP és az SZLKP KB decemberi ülésén elfoga­dott határozatok teliesítésé- ről. Megállam'totta, hogy a szlovák kommunisták fő feladata jelenleg az elmúlt évet lezáró taggyűlések, a pártkonferenciák, valamint a CSKP és az SZLKP kong­resszusainak politikai élőké- «átés®, _:. : i A pártelnökség javaslatá­ra az SZLKP plénuma 1971. május 13-ra összehívta a Szlovák Kommunista Párt kongresszusát, amelyen az alábbi nanirendet javasolták; — Beszámoló a Szlovák Kommunista Párt tevékeny­ségéről és a társadalom fej­lődéséről a CSKP 13. kong­resszusa óta, valamint a párt soronkövetkező feladatairól Szlovákiában. Előadó: Józef Lénárt, a KB első titkára: — Az SZLKP Központi Ellenőrző és Pe^ziós Bizott­ságnak ielentésé; — A Központi Bizottság, valamint a KözDonti Ellen­őrző .és Revíziós Bizottság megválasztása. INDENFELÖ FRANKFURT Az UPI hírügynökség német nyelvű adásának huszonhá­rom munkatársa kedden éj­félkor befejezi február 3 óta tartó sztrájkját. Az újság­írók és fotóriporterek 15 szá­zalékos béremelést követel­tek; hosszas tárgyalások után a hírügynökség vezetősége és a sztrájkolok 12 százalé­kos emelésben egyeztek ki. BOMBAY Az indiai rendőrség a Bombay melletti tengerpart sziklái közé rejtve közel egymillió dollár értékű ara­nyat talált. A rendőrök csempész-ügyletre gyanak­szanak. LONDON Harmadik hete folytatódik a brit postássztrájk, amely napi félmillió font vesztesé­get okoz a postaigazgatóság­nak. Mindkét fél szilárdan ragaszkodik álláspontjához, így nem sok kilátás van a konfliktus közeli megoldá­sára. NEW YORK Amerikai kollégáik meg­hívására szovjet filmrende­ző-csoport tartózkodik az Egyesült Államokban Szer- gej Bondarcsuk vezetésével. A szovjet művészek megte­kintették Hollywoodot, az amerikai filmgyártás felleg­várát. VELENCE Mint már beszámoltunk róla. ismeretlen tettesek el­rabolták Petty Guggenheim amerikai millomosnő velen­cei kéngvűiteményének több, felbecsülhetetlen értékű da­rabiát. A rendőrség egyelőre csak annyit tud, hogy a be­törést három ember követte el, gondolán közelítették meg a villát, és a laguna felől hatoltak be a lakásba. Az el­rablóit képek között több Pollock, Max Emst és egy Picasso-mű van. A teljes listát addig nem hozzák nyilvánosságra, amíg a je­lenleg Londonban tartózkodó milliomosnő, a New York-i Guggenheim múzeum alapí­tóiának unokahúga Velencé­be nem érkezik. SANTO DOMINGO A rendőrség hétfőn Santo Domingóban letartóztatott hat személyt azzal a váddal, hogy nagyszabású „tömeges emberrablásra” készülődtek. A hatóságok állítása szerint a kiszemelt áldozatok listá­ján az amerikai nagykövet­ség egy diplomatája, kato­nai vezetők gyermeke*. és több. meg nem nevezett or­szág követségének alkalma­zottja szerepelt. CSITA A Bajkál-tő közelében újabb aranylelőhelyre buk­kantak. A lelőhely egy mű­ködésben lévő aranybánya mellett terül el. A geológu­sok az új aranvle’őhpivhez nagy reményeket fűznek. Földalatti és felszíni eljá­rással egyaránt kitermel­hető. Á laoszi agresszió Helyi idő szerint hétfőn reggel 7 óra 20 perckor ha­toltak be a dél-vietnami báb­rezsim szárazföldi csapatai a semleges Laosz területére. Thieu, a saigoni elnök csak­nem szószerint ugyanolyan fogalmazásban közölte az ag­resszió hírét, mint 1970. má­jusában, amikor az amerikai és dél-vietnami zsoldoscsa­patok a szomszédos Kambod­zsát özönlötték el. Az indokínai félsziget két, nemzetközileg semlegesnek minősített országa közül ez­zel a másodikat is agresszió érte. Az indokolás Laoszban is ugyanaz, mint Kambod­zsában. Thieu fogalmazásá­ban: „Szétzilálni a laoszi te­rületen lévő utánpótlási és beszivárgási hálózatot”. A laoszi agressziót egy fon­tos, de mégis csak formai különbség különbözteti meg a kambodzsaitól. Abban nyíl­tan részt vett az amerikai szárazföldi hadsereg. Az ag­ressziót követő nemzetközi és mindenekelőtt amerikai belpolitikai vihar nyomán a kongresszus megtiltotta Ni- xonnak, hogy Laoszban vagy Kambodzsában amerikai szá­razföldi erőket vessen be. A légierőre és a helikopterekre nem vonatkozik ez a tilalom. Ennek megfelelően a sai­goni amerikai főparancsnok­ság a laoszi agressziót Thieu bejelentésével olyan nyi­latkozattal kisérte, hogy ab­ban „nem vesznek részt szá­razföldi csapatok”. A hivata­los változat tehát az, hogy Washington „csak” repülő­gépekkel, helikopterekkel, — dél-vietnami területen állo­másozó tüzérséggel és után­pótlási apparátussal támo­gatja a határt átlépő dél­vietnami zsoldosokat. Egy másik új jelensége volt a helyzetnek, hogy a ja­nuár utolsó napjaiban elren­delt egyhetes hírzárlat az Egyesült Államokban és Ame­rika legfontosabb szövetsé­geseinek körében is zavart és feszültséget okozott, meg­nehezítve a tények pontos felderítését. Visszatekintve: megállapít­ható, hogy a saigoni és az amerikai hivatalos vallomás körülbelül két héttel később következett be, mint a tény­leges agresszió. A hadszíntéren a hírzárlat napjaiban két fontos ese­mény történt. Az első: több­ezer dél-vietnami katona nagyszabású ejtőernyős had­művelete a Laosz déli részén elterülő Boloven fennsíkon. Ezt a területet a laoszi haza­fias front, a Patet Lao egy­ségei ellenőrizték. Ehhez a támadáshoz az amerikai légi­erő nyújtott fedezetet, a had­műveletek végső eredménye még ismeretlen. Ezzel egyidőben Dél-Viet- nam északi részén, közvetle­nül a demarkációs vonal alatt megkezdődött a „Dewey Canyon 2” fedőnevű hadmű­velet. Húszezer dél-vietnami és kilencezer amerikai kato­na vonult fel. Végül is az előkészületek befejezése után ezek az erők lépték át a lao­szi határt. Az amerikai csa­patok viszonylag magas ará­nya arra enged következtet­ni, hogy a kongresszusi tila­lommal és a hivatalos nyi­latkozatokkal ellentétben — Kulcsfontosságú amerikai szárazföldi egységek (vagy legalább is tiszti-csoportok) is átlépték a határt. A laoszi agresszióval vol­taképpen „bezárult a kör”. Nixon a vietnami háborút immár a félsziget második semleges államára is kiter­jesztette és ezzel azt a szó legteljeseb értelmében indo­kínai háborúvá tette! A hivatalos washingtoni indokolás szerint az agresz- sziónak erre a kiterjesztésé­re azért volt szükség, hogy az utánpótlási vonalak elvá­gása enyhítse a dél-vietnami bábhadeseregre nehezedő nyomást és ezzel lehetővé tegye a „vietnamizálást”, az­az az amerikai lövészhadosz- tályok kivonását. Ez az érve­lés nemcsak morális szem­pontból menthetetlen — de az amerikai stratégiai érde­kek szempontjából is képte­lenség. Éppen a kambodzsai agresszió bizonyította be, — hogy egy új front megnyitá­sa egyrészt újabb terheket rak a saigoni bábhadsereg vállaira — másrészt még inkább nélkülözhetetlenné teszi az egész amerikai tü­zérség és légierő, valamint a teljes utánpótlási hálózat fenntartását és megerősíté­sét! A Washington Post ka­rikatúrája jellegzetes módon úgy ábrázolja a Délkelet- Ázsiában „sétáló” Laird had­ügyminisztert, hogy egyik lábát egy „Dél-Vietnam— Kambodzsa” feliratú róka­csapda tartja fogva — másik lábával pedig szándékosan belelép egy „Laosz” feliratú csapdába. Az amerikaiak indokínai agressziójának új szakasza a katonai problémák megoldat­lansága mellett új politikai kérdéseket is felvet. Wa­shington vezető szövetségesei közül jóformán egyedül az angolok tettek kísérletet a laoszi betörés „megmagyará­zására”. Franciaország, sőt Kanada is elítélte a háború kiterjesztését. Kanada egye­nesen az 1962-ben létreho­zott laoszi semleges ellenőr­ző bizottság összehívását kö­vetelte. Ügy tűnik, nemcsak Laird lépett a csapdába: az elnökválasztás előtti évben Nixon elnök újabb lépést tett a belpolitikai elszigetelő­dés, a néoszerűtlenség felé vezető útján. Prágába érkezett az Osztrák Kommunista Párt delegációja Franz Muhrinak, az OKP elnökének vezetésével. Az osztrák kommunistákat a CSKP KB hívta meg látogatásra. Képün­kön: Franz Muhri (ba'ról) a prágai repülőtéren, ahol Vasi! Bilak, a CSKP KB titkára és elnökségének tagja fogadta. (Telefoto — AP—MTI—-KSI

Next

/
Thumbnails
Contents