Szolnok Megyei Néplap, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-07 / 32. szám

1971. február 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ketten a tizenhét közül Tizenhét cukorgyárí dolgozó kapott néhány soros meg­hívót. Péntek délután „vendégségbe” hívattak abból az al­kalomból, hogy nyugdíjasok lettek, vagy lesznek mostaná­ban. A gyárból mennek nyugdíjba, elköszöntek hát ünnepé­lyesen tőlük a vállalat gazdasági és mozgalmi vezetői. Pártmun^’a A nők helyzetének javításáért A tiszafüredi járás minden községében megvitatták a közelmúltban a helyi párt, tanácsi, gazdasági és tömegszervezeti vezetők, hogy hogyan kezdtek hozzá a nőkérdésről hozott párthatározat végrehajtásához. E megbeszélésekre a járási pártvezetés kezdeményezésére került sor és a pártbizottság mindegyiken képviseltette ma­gát Az a szándék vezette a tanácskozások összehívásakor a pártbizottságot hogy a jövőben csak úgy lehet kisebb-na- gyobb kedvező változást elérni a járásban élő nők gazda­sági, szociális, kulturális helyzetének javításában, ha ennek érdekében minden helyi szerv, és gazdasági egység vezető sége megfogalmazza a saját feladatait és azok elvégzésére intézkedési tervet állít össze. Ezt megelőzően viszont alapo­san szét kell nézni helyben és felmérni, milyen most a hely­zet, szólt az ajánlás a programok elkészítőinek. A többi kö­zött ilyen témák fognak terítékre kerülni; milyen mérvű a nők foglalkoztatása és milyen lehetőségek kihasználása ré­vén lehetne a munkaalkalmak számét növelni. Érvényesül-e mindenütt az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. Az ellátás színvonala hogyan fejleszthető, van-e elegendő olcsóbb cikk az üzletekben és a kereskedelem igá- ; zodik-e a dolgozó nők Igényeihez a boltok nyitvatartésávai, ; Ez elsősorban Tiszafüreden aktuális, mivel köztudott, hogy , a járási székhelyre települt gyárak új munkásai között j aránylag elég sok a nő. A gyermekintézmények hálózatát1 társadalmi erőforrásokból hogyan lehetne bővíteni. Kiterjed a vizsgálódás a termelőszövetkezetekben dolgozó nők mun­ka- és életkörülményeire is. A helyzet feltárása és a tennivalók számbavétele után a helyi pártszervek fogják ellenőrizni, hogy a programok, in­tézkedések maradéktalanul meg is valósuljanak. A járási párt-végrehajtóbizottság az év második felében készül majd a határozat végrehajtásának tapasztalatait megvitatni. A tiszafüredi járási pártbizottság módszere, kezde­ményezése mindenképpen figyelemre méltó, elin­dított egy folyamatot, amelytől ha nem is gyöke­res fordulatot, de azt mindenképpen lehet remélni, hogy a községek politikai és gazdasági vezetői személy szerint köz­reműködnek a párt nőpolitikái elveinek érvényesítésében. Ezt írja ezzel összefüggésben a Központi Bizottság határo­zata: „Figyelembe kell venni, hogy a társadalmi és gazdasági élet fejlődése, valamint a nőkérdésben meglévő problémák és ellentmondások jellege elsősorban helyi intézkedéseket követel. A központi döntések csak könnyithetik, de nem pó­tolhatják a nők érdekében teendő helyi állásfoglalásokat, intézkedéseket.” L. A. A tanulásnak nincs vege Befejeződet! az öthónapos pártiskola 1. Rudi bácsi ezzel fogadott: — Annyi év után nagyön rosszul esik, hogy a gyár dudája már nem szól ne­kem. — Utoljára január 28- án hívta munkába Mateics- ka Rudolfot a dudaszó, s azóta bizony még nem szok­ta meg, hogy most már a pihenésnek éljen. Nem az a természet. Vá­gyik a „család” után, amely­nek harminchárom villany- szerelő tagja volt, Rudi bá­csi pedig a csoportvezetőjük, ötven—egynéhány évesen értesült arról, hogy rekonst­rukció lesz a gyárban. Nosza, elő a könyveket, az új szakirodalmat és a mű­szaki rajzokat is. Éjt nap­palé téve ismerkedett az autoroatikával s a villany- szerelés új . rejtelmeivel, mert áz mégsem lehet, hogy ,jöreg szaki”, meg csoport­vezető létére ne tudjon vá­laszolni a szakmába vágó kérdésekre. Rudi bácsi különben tör- zsökös cukorgyári dinasztia tagja — mint maga mondta: utolsó mohikánja. Három­éves volt csupán, amikor szülei Felső-Ausztriából a szolnoki cukorgyárhoz jöt­tek. Édesapja lett itt az első fő villanyszerelő. Szlovák anyanyelvűek voltak, a kis Rudi gyerek itt tanult meg magyarul. Később is kezdte emiatt az iskolát. Két évre kisiparoshoz ke­rült megtanulni a szakmát — ennek akkor csak ez a módja volt, s azt követően nyugdíjazásáig a cukorgyár­ban villanyszerelő. Három fiútestvére is itt kereste ke­nyerét, — ők szintén a cu­korgyár nyugdíjasai. ösz­Húsz évvel ezelőtt, 1951- ben alakult meg a szerve­zett tudományos utánpótlás vezető intézménye, a tudo­mányos minősítő bizottság. Tolnai Gábor akadémikus, a bizottság elnöke a testület két évtizedes tevékenységé­ről a kővetkezőket mondta: — A tudományos minősí­tő bizottságnak az első években legfontosabb fel­adata a megfelelő tudomá­nyos fokozatok, a doktori, illetőleg kandidátusi címek odaítélése volt olyan tudó­soknak, akik addigi pálya­futásuk során kiemelkedő eredményeket értek el. Az újrendszerű tudományos fo­kozatok eléréséhez benyúj­tott disszertációk első nyil­vános vitáira 1953-ban ke­rült sor. Az első kandidá­tus Nagy Péter irodalomtu­dósunk volt, aki értekezés gyanánt Móricz Zsigmond- ról készült monográfiáját nyújtotta be. A tudományok doktora címet pedig első íz­ben Sőtér Istvánnak ítélte oda a tudományos minősítő bizottság. — A mostanáig eltelt idő alatt a bizottság több mint hétezer aspiránst vett fel. Közülük 710-en külföldi as- piranturára mentek, leg­többjük a Szovjetunióba. Az Idén január 1-ig 4125 pályá­zó szerzett tudományos fo- fozatot, 513-an lettek a tu­dományok doktorai, 3612-en kandidátusok. — Az elmúlt két évtized­re visszatekintve megálla­píthatjuk. hogy az új tudo­mányos fokozatok és az új­rendszerű tudományos után­pótlás tekintélyt szerzett, áfái nem kis részben annak szesen több mint 56 évig adott a Mat’eicska-család ügyes munkáskezet a gyár­nak. Matéicska Rudolf szemé­lyében osztályharcos ember vett búcsút munkahelyétől. 1044-es párttag, de már leg­alább két évvel korábban tagja lett a Vörös Segélynek. Illegális kommunisták csa­ládjának megsegítésére ad­ták össze fillérjeiket, hogy enyhítsék azok gondjait, akiknél a családfőt Horthy csendőrei elhurcolták. Nagyon nagy élmény volt a felszabadulás, az első sza­bad május elseje Rudi bá- csiéknak. A felesége is 1945 óta tagja a pártnak, tehát mindketten a felszabadulási Jubileumi emlékérem tulaj­donosai. S nehéz a krónikás­nak „megtartóztatnia” magát attól, hogy mellőzze a többi kitüntetés felsorolását. Te­kintélyes kartondoboz van velük tele... s mind azt tanúsítja, hogy Matéicska Rudolf nem csupán régi, hanem kiváló dolgozója is volt a szolnoki cukorgyár­nak. Példaképe az utána kö vetkezőknek. 2. Deák István szintén a gyá­ri lakótelepen ól. Közvet­len szomszédja a fia — mármint az idősebbik, aki egyszersmind jobbkeze is a cukorgyári sportkör kerék­párosainak nevelésében. Az apa vezeti a szakosztályt, István, ezüstérmes Sportoló­ja pedig Deák Miklós, aki egyébként még középiskolás. Pista bácsi 1933-ban lett a cukorgyár állandó munká­sa, azelőtt csak kampány idején dolgozott itt, Huszon­köszönhető, hogy a bizottság igyekezett magas mércét al­kalmazni. Üj tudósnemze­dék, köztük kiemelkedő tu­dósok egész sora nőtt fel az elmúlt húsz év alatt. Egy sor tudományos intéze­tünk, egyetemünk vezetői között olyan tudósok van­nak, akik az aspirantura út­ján szerezték meg a tudo­mányos fokozatokat és ma már a tudományok dokto­rai, vagy akadémikusok és a közéletben fontos szerepet töltenek be. — Hazai tudóskénzésünk színvonalának külföldi el­ismerését jelzi, hogy na­gyon sok fiatal külföldi szakember tanul nálunk, főleg vietnami és egyiptomi aspiránsok, akik elsősorban a hazájuk népgazdaságának fejlesztéséhez szükséges tu­dományokban képezik ma­gukat. Nem egy esetben for­dul elő az is, hosy neves kü'földi tudósok nálunk vé­dik meg disszertációjukat. Fél évvel ezelőtt a tudo­mánypolitikai irányelvek nyomán úiból szabályozták az aspirantura rendszerét. A tudomány és technika' forradalom korában már nemcsak az alapkutatásban elért jeien+ős eredménye­kért, értékes tudományos alkotásokért, hanem olvan műszaki. és ewéb alkotá­sokért is mos'adink a foko­zatot. amelyok mö«ött tu­dományos mepaiorNe-ottcác; van. Tlymödon az edd'ö'nAl jobban érvé-iveci'l az a kö- VfWmírV. hoey a tudn-nóov segítse elő a néngazHeság fellődését. hiszen az ilven alkotások többnyire közvet­lenül érzékeltetik a tudo­mány termelőerővé válását. hat évig a centrifugánál volt elŐmunkás. A negyve­nes évek elején a városból kiköltözött a cukorgyári la­kótelepre, ahol szép, tágas lakást kapott. Az 1950-es években művezetőképzőn vett részt, s azóta volt az építési munkák irányítója a gyárban. Talán a legna­gyobb ilyen feladat a múlt évben adódott. Mondta is akkor a főmérnök: — Ez a munka emlékeze­tes lesz magának. — S igaz is, hiszen a gyár cukoroldali részén a egész alapzatot — méternyi mélyen — kicserél­ték, s közben új gépalapo­kat építettek. Farkas Sán­dor csoportvezetővel több­ször dolgoztak két műszakot is naponta, hogy a kampány idejére elkészüljenek. Deák Istvánnak mégis em­lékezetesebb ennél a front utáni munka, az élet újra­kezdése. A gyár szürőtomya lövedéktől megsérült, a te­teje szinte „lógott” a levegő­ben. Negyvenöt januárjában nyolcán—tizen láttak hozzá a helyreállításához. Hegedűs Lajos, az akkori mérnök-igazgató, nagy ener­giával szervezte a gyár helyreállítását. S hogy az eredmény sem maradt el, az Deák Istvánnak szintúgy emlékezetes. 1945 karácso­nya előtt indult a kampány, s az ünnep éjszakáján már 42 vagon cukrot is gyártot­tak. Nagyon büszkék voltak rá, ami érthető is. A mára fordítva a szót: január 1. óta nyugdíjas, és már meg is kapta az első havi járandóságát, 2370 fo­rintot, amellyel nagyon elé­gedett. De egyébként is az. így mondta: — Minden nyugdíjasnak azt kívánom, hogy olyan gondtalanul és kiegyensúlyo­zottan kezdje az első napo­kat. mint én, s legyen még sokáig ilyen a folytatás! Illóolajok A Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet ku­tatásaiban a kőolaj mellett helyet kaptak az illóolajok is, amelyek hasonló felépítésű anyagok. A kozmetikai és háztartásvegyipari vállalat bízta meg a kutatókat az il­lóolajok, illetve az illóolajat tartalmú anyagok elemzésé­vel. Elsőnek egyik keresett exportcikkünk, a kaporolaj került az elemző műszerek­be. Ennek 15 komponensét határozták meg. ' Előkelő helyet foglalunk el világviszonylatban is a válások terén — ez derül ki a legutóbbi statisztikai ered­ményekből, amely az egész világon vizsgálta: 1000 lakos­ra hány válás jut országon­ként. Nálunk ez a szám meg­haladja a kettőt, s ezzel a ne­gyedik helyen állunk — pil­lanatnyilag. Jelemzőüi: az Egyesült Államokban 2 és fél ez a mutató, az NSZK-ban éppen másfél, de az NDK- ban már tizedes számokkal mérik, s Lengyelországban is mindös'ze 0,77, Portugáliában pedig a leghűségesebb az es­kü: 0,08-as alig-alig kifejez­hető csekély válási arányuk­kal úgy tűnik, a világon a legtürelmesebb házastársak náluk találhatók. Hazánkban az utóbbi esz­tendőkben minden negyedik házasságkötésre egy válás jutott. Az elutasított bontás! kérelmek aránya igen cse­kély, mindössze 1,3 százalék. Legtöbben a budapestiek kö­zül válnak, a fővárosi váló­perek száma az utóbbi egy­két évben évente már meg­haladta a 7 ezret, az összes bontásoknak mintegy 33 szá­zalékát itt bonyolítják le. A válóperes „járvány” eléggé ingadozott történel­münk folyamán. Apáink Hérciusbart retek, saláta és húsvéti bárány A megyeszékhelyre tava­szi zöld primőráruból a tó­szegi Dózsa Tsz kertészete már tavaly is nagy mennyi­séget küldött. Száz holdas szabadföldi kertészetükhöz 2200 négyezetméter üvegfe’ü- let csatlakozik és 20 négy­zetméteres hajtatóház. A re­tek és a korai saláta mag­ját már januárban elvetet­ték. A gazdaság leglöbb bri­gádja, a „Mohácsi Mátyás” tizennyolc taeú női szocia­lista brigád gondos munká­ját dicséri, hogy jól feílőd- nék a növények és márr'us- végén a szolnoki Üzletekben is kanhatók lesznek. Mint­egy ]?0 ezer fej salátát és többezer csomó retket szál­lítanak. A korai karalábét pedig április végén „dobják” piacra. Csak szántóföldi termesz­tésből tavaly io vagon para­dicsomot és paprikát, 20 va­gon hagymát szállítottak a na eykörösi konzervgyárba. A kertészet tavaly a növény- termesztés bevételének mint­egy 25 százalékát adta. Ez után tovább bővítik és mint­egy 30o holdon kertészked­nek, A növényházat ősszel is kihasználják. Novemberre 10 ezer szál krizantémot és 5Ö0 cserép cikláment nevelnek. V A gazdaság különös gon­dot fordít a juhállo­mány gyarapítására és az állatok értékmérő tulaj­donságainak javítására. Ezer- hétszáZ anyajuhuk eevrésze már megellett. Mintegy két­ezer kisbárány lát nanvilá- got hamarosan. Fzekből ne- nevehk Sri az úgynevezett húsvéti bárányt. Űerv szá­mítják, hoev a kisbárányok 12—14 kilósak lesznek ünnenebre. és ígv külfö’dön — elsősorban . Olaszország­ban és Franciaországban szívesen vásárolják eze­ket. ötszáz béránvt expor­téinak és jó bevételre szá­mítanak a gazdaságban, — mintegy 170 ezer forintra. A kertészetből és a juhá­szaiból származott nyereség a tavalvi kedvezőben eszten­dőben nagy segítséget nyúj­tott abban, hogy a tószegi Dózsa Tsz sikeresen zárta az évet. Átlagosan 27 ezer fo­rint volt egy tsz gazda évi jövedelme. Ebben az évben e két ágazat mellett tovább fejlesztik a többit is és sze­retnék, ha az idén négy szá­zalékkal többet fizethetné­nek a tagoknak. nemzedékében, 1930-ban pél­dául 6046, 1931-ben már csak 4911 házasság bomlott fel. A felszabadulás évében, 1945- ben 2035-en váltak, egy év­vel később viszont már 8471- en döbbentek rá, hogy az örök hűségeskű mit rém ér, 1951-ben léptük túl először a bűvös ezrest: 11 631 bontás történt, 1962-ben viszont már 18 599 — s ettől kezdve ál­landóan emelkedő tendenciát mutat. Jelenleg már az évi 20 ezret is túlléptük. A felbon­tott házasságoknak közel 60 százalékában egy, vagy több gyermek született, s így évente mintegy 12—13 ezer 18 éven aluli marad apa, il­letve anya nélkül — szüleik elhatározása következtében. A férfiak legtöbben 25—29 éves koruk között, a nők pe­dig 20—24 éves korukban válnak leginkább. A házas­ságkötő* előtt a válófelek túl­nyomó többsége hajadon, il­letve nőtlen volt, mindössze 3 ezer körül m020g a már egyszer korábban Is elváltak aránya. A^k pedig özvegy­ség után kötnek házasságot, a legmegbízhatóbbnak tűn­nek: mindössze 5—700 ilyen férfi vagy nő gondolja meg magát a későbbiek folyamán — egy-egy esztendő átlagá­ban. Tegnap délelőtt tartották meg a megyei Oktatási Igaz­gatóságon az öthónapos párt­iskola ünnepélyes tanfolyam­zárását. Dr. Ungor Tibor az Okta­tási Igazgatóság vezetője bú­csúztatta a hallgatókat: — Az együttes munka eredményeként a tanfolyam elérte a célját. A beszámo­lók azt bizonyították, hogy az elvtársak jól felkészültek, elsajátítottak mindent, amit az öt hónap alatt el kellett sajátítani. Képzésüket azon­ban ne tekintsék befejezett­nek. Most gyakorlatban kell végrehajtani a X. kongresz- szus határozatait, s ez sok munkát igényel. Lepvenek optimisták, de ne önelégül­tek, keményen következete­sek, de mindig a meegvőző szó és a személyes példamu­tatás eszközeivel érvényesít­sék a párt politikáiét. A tanfolvam résztvevőinek nevében Papn Sándor kö­szönetét mondott az iskola vezetőséeének. tanárainak és valamennyi dolgozóiénak az öt^ónanos munkáért, maid a hallgatók megkapták a bizo­nyítványokat. •őr Az ünnepség után hosszú ideig a búosűzkodó. indu’ás- ra készülődő, immár „volt” hallgatók töltötték meg az iskola előcsarnokát. Amikor megritkult a tömeg, megkér­tem nébányukat, mondták el az elmúlt öt hónap alatt szerzett tapasztalataikat. Mltihvl Jrtr'efné Jászapá­ti -ól íött a pá-tiskolóra. — odahaza a Vas- Fa-, és Műanvaginari Ktsz cső- nnrivezetőie. pártvazetőségi tag. a megyei pártbizottság tag'a. — Az elmúlt öt hónapban egv pn<aeop emlékozntes él- volf —- mondta. •— Tvaz. nem Ittent élménv: részt vehettem a X. kong- Tfo-áv>han c«ak alapfokú szemináriumon ta­nultam, azért egy kicsit fél­ve jöttem a pár iskolára. Most azonban már nagyon örülök, hogy eljöttem. Sok mindent világosabban látok; jobban hozzá tudok szólni, bármilyen kérdés merül fel. Kun Teréz a jászberényi Hűtőgépgyár műszerész tech­nikusa. Két éve párttag. A Hűtőgépgyár KISZ bizottsá­gának és a Jászberény városi KISZ vb tagja. Ügy érzem, kellő elméleti megalapozottságot szereztem ahhoz, hogy az egyre maga­sabb követelményeket tá­masztó KTSZ- feladatokat elvégezzem. Nem könnyű, de nagyon hasznos volt ez az öt hónap. Szívesen emlék­szem vissza az Itt eltöltött időre. A komoly munka mel­lett sok vidámság is színesí­tette az itteni napokat. Papp Sándor a tanfolyam önkormányzati szervének ve­zetője volt. „Civilben” a kisújszállási MÁV forgalmi alapszervezet vezetőségi tag­ja. — öt hónap nem hosszú idő az ember életében. Ez az öt hónap azonban emlé­kezetes ma’-ad számomra. Segített. bogv válasz -dbns- sak az új, bonyolult kérdé­sekre. Az Itteni mpshfzntá- som sok elfoglaltságot adott, hetven hel'öatö floves-balng dolgait intéztem. De a leg­fontosabban. a tanidáskan nem jelentett hárénvt. Ezt bizonvftta. hogy is vásottak a marxista esri egyetemre. A munkám rn'«*t sokat ■ »ij utaznom, s ez nobz-«.*«.»; te- lent a tovóbbtan,»tfsbari. Fzaretnérn azonban, hn silre­rillna elvan mognldZet talál- ni. hogV botaatboaI-«ecaV aj psM egyetemre. Az ótgt nafp áll meg. rn1nd*a VéndZenVat ad fel V-aVra Csak óév tnd'vlr mpea-Sní a laszt ha fotvamatossn ké­pezzük magunkat. B. A. Magyar István Négyezernél több tudományos fokozat - A szervezett tudósképzés eredményei — CS. í — Válás magyar módra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents