Szolnok Megyei Néplap, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-07 / 32. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1951. február 5. lltasá a Ba ti!, untba m Vi’níusz — Trakai A Várhegyről az út a város hatalmas főterébe, a Gedimi- no térbe torkollik. Azon a he­lyen, ahol a litvánok a ke­reszténység felvétele előtt pogány istenüknek, Perku- nasnak áldoztak, ma klasz- szicista stílusú monumentális épület emelkedik. Rendelte­tését tekintve képtár, erede­tileg gótikus templom. Kü­lönálló, hatalmas tornyának alsó szintjein található töré­sekből arra következtethe­tünk, hogy valamikor erődít­mény-bástya volt Bizonyára ennek tetejére emelték a ha- rangtomyot Az óváros utcáin sétálva egy emléktáblán Adam Micz­kiewicz nevét fedezem feL Áz emléktábla szerint vala­ha itt lakott a nagy lengyel költő. Kissé tovább egy egy­szerűbb épületen, majd visz- szafelé is belebotlottam egy- egy hasonló táblával megje­lölt házba. Később megtud­tam, hogy Miczkiewicz a vil- niuszi egyetemen tanult. Ar­ra gondoltam, hogy a költő szegény ember lehetett. Egy városnegyeden belül csak a szegények változtatják eny- nyit a lakóhelyüket. A legszebb ékkő A régi város talán legszebb ékköve a XVI. században épült Anna-templom. Az épület légiesen finom, kecse­sen magasba szökő tornyai, a templom díszítései lenyűgö­zőéit. A templomhoz egyéb­ként sok történet fűződik, azt is elmondták, hogy ami­kor Napóleon Vilniuszban járt, annyira megtetszett ne­ki, hogy szívesen magával vitte volna Párizsba. Közvet­lenül az Anna-templom mö­gött egy másik templom is épült. Építőmestere váltig hangoztatta, hogy az fi temp­loma mellett eltörpül majd az Anna-templom szépsége. Amikor a templom elkészült — szól a történet —- összeha­sonlította a két épületet, az­tán felment a templom tor­nyára és levetette magát. A Péter Pál templomhoz hasonlóan érdekes nem sok lehet a világon. Szobrai és freskói a vallási témák mel­lett történelmi és néprajzi vonatkozású eseményeket, tárgyakat ábrázolnak: csupán emberalakokat ábrázoló szob­rainak és domborműveinek száma megközelíti a kétezret S közülük nincs kettő, amely azonos volna. Marfonvásárra emlékeztet Már a Gediminas tornyá­ból jól látható, hogy Vilniuszt félkörívben modern lakóne­gyedek övezik. A repülőgép­ből, vagy a Várhegyről min­denekelőtt rendkívül ízléses és praktikus elhelyezésüket figyelhetjük meg. Közelről viszont megcsodálhatjuk, hogy ezek az épületek, épü­letcsoportok milyen gondosan és nagyszerűen illeszkednek a természetes környezetbe. Vilniusztól autóval félórám van Trakat Litvánia hajdani fővárosa. A festői tó közepén sziget rajta fejedelmi kas­tély. A tó engem valahogy Martonvásárra, közelebbről a Brunswick-kastély parkjának kis szigetecskéjére emlékez­tet A látogatás a késő dél­utánba hajlott s a hirtelen alkonyban, a párás, ködös le­vegőben szinte vártam: az egyik bástya mögül megszólal Hamlet szelleme. Csak később értesültem, hogy gondolattársításom másban is megfogant: a nem­rég forgatott szovjet Hamlet film a Trakai várban készült A Szovjetunió északi csücs­kében. a Balti-tenger mentén levő észt, lett és litván köz­társaságnak együttes területe alig kétszerese Magyaror­szágénak. összlako' ságuk fe­le a mienknek. Mindenek­előtt sajátos kultúrájuk, egyéni varázsuk az, amely megragadja az embert. Az észtek rokonaink, s nyilván ezért állnak közel hozzánk, magyarokhoz. Lettország ma­gas technikai kultúrájával, ügyeskezű munkásaival, nagyszerű termékeivel a Bal­tikum műhelye. Litvánia nemcsak természeti szépsé­geivel, s fővárosában közép­kori építészeti remekeivel hívja fel magára a figyelmet, hanem azzal i', hogy a tej­termelésben Dánia után a második Európában, s az egy főre eső mezőgazdasági ter­melésben első a Szovjetunió­ban. A Baltikum népei sok történelmi hányatottságuk után, megőrizvén, s tovább­fejlesztvén nemzeti hagyomá­nyaikat, az elmúlt negyed­században meggyorsították felemelkedésüket és biztosí­tották kommunista jövőjüket, a Szovjetunió soknemzetiségű népeinek nagy családjában. Boros Béla Ezeröfszáz vagon a Nagykunság „aranyából" A nagykunsági szikesek ,.aranyát”, a rizst, tavaly 16 ezer holdon termelték a me­zőgazdasági tsz-ek. Az átlag­termés ugyan nem érte el az 1969 évi szintet, de mégis jó­nak mondható. A Szolnok megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat karcagi hántolómalma október óta napi 22 vagonos teljesít­ménnyel dolgozza fel a fon­tos élelmezési eikket. Az új rizsből októbertől február elejéig mintegy 1900 vagon­nal hántoltak meg,csiszoltak és csomagoltak. A készter­mékből 1500 vagonnal már átadtak a kereskedelemnek. A folyamatos termelésre különösen nagy gondot for­dítanak a téli hónapokban, amikor soron vannak a disz- nóvágásók, megövekszik a rizs iránti kereslet. Bár az időjárás tavaly, más növé­nyekkel együtt a rizsre is kedvezőtlen volt. a vásárlók mégis jó minőségű rizst kap­nak. Többletmunkával ugyan, de a rizsszemeket a hagyományosnál tovább csi­szolják. fényezik, hogy biz­tosítsák a szabvány minősé­get Farsangi mu atságok Február (A szó eredetéről és történetéről) A hagyományos szolnoki pincérbál nyitotta meg ezen a héten a farsangi mulatsá­gok sorát. Az elkövetkező időszakban szinte minden estére jut a vendéglátóipari vállalatnak a megye öt vá­rosában valamilyen hangula­tos programja. Az ötórai te­ák, a déli Jó ebédhez szól a nóta, valamint a magyar­nóta estek és a jászberényi gazdászbál évről évre meg­ismétlődnek. Űj színfoltok lesznek az idén a karcagi Ró­zsabokor étteremben meg­rendezendő . hal —, vad __, é s birkavacsorát, valamint a mezőtúri Berettyó vendéglő törzsvendégeinek a kívánsá­gára a nyúlból, fácánbál, őz­ből és békából készülő va­csora összeállítás. A jó sörivók állnak csa­tasorba a szolnoki Béke ét­terem sörivó versenyén feb­ruár 21-én este. a verseny nem a mennyiségre, hanem időre megy. Az nyer, aki a krigliből elsőnek issza ki a két üveg sört. Nyereménye pedig stílszerűen sok üveg sör lesz. Elnyeri a sörgrófi címet és oklevelet, amely­nek boldog tulajdonosaként egy hónapig mindnnap egy üveg sört ihat ingyen valamelyik vendéglőben. A tavalyi jól sikerült ál­arcos pezsgőbált az idén megismétlik a szolnoki Nemzeti étteremben. A múlt évben 150 üveg pezsgőt fo­gyasztottak el negyedosztá­lyú áron a bálozók. A fiatal táncdal kedvelők­nek a jászberényi Pannónia bárban és a mezőtúri Szivár­vány eszpresszóban rendez­nek nyilvános beat fórumot, ahol a legismertebb hazai és külföldi előadók lemeze­it hallgathatják meg. A vállalat harmadéves fel­szolgáló tanulói a szolnoki Aranyiakat vendéglő teríté­si versenyén mérik majd össze tudásukat. A Rétes cukrászdában a megye nyolc legjobb cukrásza állítja ki termékeit, a Nemzeti étte­remben pedig tízen indulnak a szakács vetélkedőn. Hosszú huza-vona után a héten a tiszavárkonyi sütő­üzemben megkezdődött a ter­melés. Egyelőre a község el­látására 15 mázsa kenyeret és 1300 darab péksüteményt készítenek naponta. A kitűnő minőségű friss egy és két ki­lós vekniket és a három ki­logrammos kerek kenyereket az ÁFÉSZ-boltokban szívesen A naptári év második hó­napját a február névvel ne­vezzük meg. Régebbi kalen­dáriumainkban a hosszabb februárius hangsort is ol­vashatjuk. Ebből a latin eredetű szóból rövidült meg a ma használatos február elnevezés. A latinok a feb- rua névvel nevezték meg tisztító, engesztelő ünnepü­ket, azt a hónapot, amely­ben ezt az ünnepet ülték, a februárius melléknévvel lát­ták el. Ovidius, a költő is erről énekel Fasti (Római naptár) című művében. A februárius közszó tehát a februárius (a tisztuláshoz tartozó) melléknévből fö- nevesedett elnevezés. A latin eredetű február név mellett ezt a hónapot is több szóval nevezték meg a régiek. A legrégibb naptá­rainkban még egymás mel­lett szerepeltek a következő elnevezések: Böjt elő hava, Másodhó, Télutó hó, Tél más hava, Gyertyaszentelő hó, Halak hava. A latin elneve­zéseket magyarra váltó nyelvújítói buzgalom a Fagyhó elnevezést ajánlotta kevés sikerrel, mert a köz- használat nem fogadta el ezt a megnevezést. Nem volt sikerük azoknak a pró­bálkozásoknak sem, ame­lyek „a hónapok magyar nevezetére” tettek „ajánla­tokat”. A Szánhó, a Síkhó, a. Zúzmarós nevek csak egyé­ni „ajánlotok” voltak, bár a régi oklevelekben, illető­leg családi jellegű levelek­ben, hivatalos írásokban találkozhatunk ezekkel a ne­vekkel is. A szótörténeti ku­tatás arról is tud, hogy egyesek a magyar történe­lem nagyjainak ne­vével nevezték meg a hóna­pokat, s a február hó így vásárolják az emberek. Mi­hályi Ferenc pékmester veze­tésével négy pékszakmunkás dolgozik. Az üzem termelését most még egy műszakban a következő hetekben két műszakban harminc—har­mincöt mázsára növelik és ellátja Tószeg, Vezseny és Ti- szajenő fogyasztóit is pékáru­val. kapta a Mátyás hava elne­vezést. A tizenkét hónapos nap­tári év második hónapjának latin eredetű neve sokféle alakváltozatban él a nép száján. Gyakori alakválto­zatok pl.: febluár, februhár, februvár, februárius. Az alakváltozatok közül vi­szonylag a legújabb keletű a ma már általánossá vált február szóalak. A régi naptárakban min­den hónapnak megvolt a külön jele is. A február hó jelzésére kát hal ábráját használták fel: népünk ezért nevezte a február hónapját a Halak havának is, utal­va arra, hogy a nap „a ha­lak jegyébe lép”. A február hó is igen sok jeles nappal dicsekedhetik. Az évszázadokon át népünk jól megfigyelte az időjárás változásait, s a hónapok egy-egy napjához kötötte a megfigyelt sajátosságokat. A február hónap napjai közül ebből a szempontból kiemel­kedő volt Balázs, Júlia, Do­rottya és Mátyás napja. Nem véletlen tehát, hogy e na­pokhoz társított és rigmu­sokba sűrített időjóslások hazánk minden táján isme­retesek. A régi írásokban a feb­ruár hónappal kapcsolatban találkozunk ezzel a nyelvi formával is: Mátyás ugrása. Minden szökőévben Mátyás napja február 25-re ugrik, mert február 23-a után egy „szökő” napot IV' ttak be. Ha tehát régi levelekben ilyen keltezést olvasunk, hogy „Kelt Mátyás ugrása napján...’’, akkor pontosan tudjuk, mire utal ez a ki­fejezés. Dr. Bakos József A virágvásárlók A Belkereskedelmi Kutató In­tézet tanulmányt készített a vi­rágvásárlók ,,lélektanáról”. Virágot „érzelmi alapon” szín, forma, illat szerint vásárolnak: A vevők többsége vágott virágot, mert az olcsóbb. A vétel gyako­riságát a virág rendeltetése, tar- í tóssága. ára, az idényjelleg be- { folyásolja. Legtöbben névnapra születésnapra, de a megkérde» zettek 17 százaléka lakásdíszités- re, 16 százaléka különösebb al­kalom nélkül látogatásra vagy ajándékba vesz virágot: 36.7 szá­zalékuk hetenként, 26.6 százaié* kuk havonta, csaknem 10 száza­lékuk évenként, vagy ritkábban. Tiszává konyban javul a kenyérellátás A Jászkiséri Zománcípari és Szolgáltató Ktsz-ben kan­nákat, zsírosbödönöket, hőfokozó dobokat és vizes vödrö­ket készítenek. Műit évi termelési értékük 22 millió fo­rint volt. A t literes bödöa aljának beszerelése Lemez-szabás A raktárban csomagolják a kész árat Miczkiewicz emléktábla középpontjában emelkedik a Várhegy, a Gediminas tor­nyával, tetején piros, fehér, zöld. a mienktől eltérő sáv­beosztású litván lobogóval. A Várhegyre, illetve a bástyára nem vezet fel sem sikló, sem felvonó, mindenki kénytelen megmászni a közel Gellért- hegynyi magas" ágot, hogy az­után a XVI. századi erődít­mény bástyájáról, fáradozá­saiért cserébe, csodálatos kör­képet kapjon ajándékba. Újra repülök. Fentről jól kivehető, hogy a Litván Szo­cialista Szovjet Köztársaság­ban kevés a falu: az embe­rek túlnyomó többsége ta­nyákon él. A másik dolog, ami feltűnik: rendkívül sok a tó. Vilniusz, a festői szépségű város a Nerisz és a Vilnelé folyók találkozásánál épült a Neris völgyének a teraszaira. A folyó két részre osztja a várost, Vilniusz geometriai

Next

/
Thumbnails
Contents