Szolnok Megyei Néplap, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-04 / 29. szám
1971. február 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Műanyagcsövek gyártása (MTI foto — Mező Sándor) Együttműködés „Korszerűbb, jobb szakmunkásképzős” címmel ■ tanácskozást tartottak a szolnoki kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkás- képző iskola tanárai, valamint az élelmiszercikk kiskereskedelmi vállalat, valamint a szolnoki ÁFÉSZ KISZ szervezetének titkárai, A tanácskozáson megállapodtak abban, hogy a KISZ- szervezetek segítik a vállalatukhoz tartozó fiatalokat a tanulásban. Megbízzák a KISZ-szervezet egyik fiatalját, hogy összekötőként állandó kapcsolatot tartson fenn a vállalat és a szakmunkásképző iskola között, így figyelemmel tudják kísérni a tanulók előmenetelét, ahol szükség van rá, időben tudnak segíteni. A tanárok vállalták, hogy a lehetőségekhez mérten részt vesznek a KISZ alapszervezetek rendezvényein és rendszeresen tanulmányozzák majd a tanulók élet- és munkakörülményeit. „A gondok ellenére elégedettek vagyunk" Beszélgetés dr, Hódosi Gábor sebésszel Órákig beszélgettünk. Nem saját magáról, hanem róluk, a fiatal orvosokról. Jól ismeri a helyzetüket, gondjaikat, nem csak azért, mert maga is fiiatal, hanem „hivatalból” is. Ö ugyanis a megyei kórhái KISZ szervezetének csúcstitkára. — Mint általában mindenkinek, nekünk is vannak problémáink. A kórházban sokan vagyunk fiatal orvosok és az átlagfizetésünk kövesebb, mint egy szakmunkásé. Egy-két éve itt dolgozó orvos 1800 forintot kap, aki öt éve csinálja ezt, az 2000—2200-at. Én 1964-ben kerültem ide és jelenleg 2200 forintot keresek. Ehhez persze jön még némi plusz, de az jelentősen nem változtat a helyzeten'. Egy 1« órás ügyeletért 100 forintot kapunk, vagyis alig többet a 6 forintos órabérnél. Vannak akik mellékál’ést vállalnak rendelőintézetben, vágyüzemben, viszont ez nagyon fárasztó dolog. Sokszor nem is a saját „szakmájukban” látják ezt el; a röntgenorvos például bőrgyógyászként rendel. Én is megpróbáltam, de huzamosabb ideig semmi pénzért sem csinálnám. A fiatalok legtöbbjének egvéb- ként ugvanez a véleménye. Az, hogy az orvosok „milyen jól keresnek” nemigaz, csak a közhiedelem tartja úgy. Ebben a kórházban nincs olyan orvos, aki 3—4 év alatt a saját keresetéből kocsit vett volna. Akinek mégis van. az a szüleitől kapta, vagy örökölte. Nekem sincs autóm és még nagyon hosszú ideig nem is lesz. Az elmondottak — és a tények is — ezt bizonyítják, hogy a fiatal orvosok, a „másodorvosok” bizony nincsenek túlf'zetve. Ha a keresetüket a nővérekével hasonlítjuk össze, akkor is eléggé torz arány jön ki. Igaz, kereshetnek plusz pénzt, másodállásban, de az a szabad ideiük, a továbbképzés rovására megy. — E!éged»*1euek emiatt a fiatal orvosok? •>r Lehet, hogy furcsán hangzik, de nem. Az orvosi pályát nem a pénzért választottuk, hanem hivatásnak, amit szívvel -1 élekkel kell csinálni. Frre- kötelez nemcsak az orvosi eskü. hanem glt becsület, a lelkiismeret is. Nálunk a selejt nem vasdarabokban, hanem emberéletekben nyilvánul meg. A parasolventia magyarra fordítva melléadást jelent, az orvosok így nevezik a borítékban kapott pénzt. Régóta folynak a viták, hogy szabad-e, erkölcsös-e a betegtől ilyen pénzt elfogadni, hiszen az orvosnak kötelessége amúgy is mindent megtenni a gyógyulás érdekében. Megtörtént, hogy egy főorvos súlyos betegen pesti kórházba került, ahol a felesége érdeklődésére a „kollégák” azt kérdezték; választott-e már magának orvost? Egyértelműen elítélendő az ilyen magatartás. Nem lehet megróni viszont azt az orvost, aki a meggyógyított páciensétől kapott pénzt elfogadja. — A fiatalok körében ugyanez a vélemény alakult ki. Elfogadjuk a pénzt attól, aki egészségesen távozik Innen és honorálni akarja fáradozásunkat, de nem vár. juk el senkitől. Nagyon örülünk mi annak is, ha a beteg megköszöni, hogy meggyógyítottuk. A Szolnok megyei tanács kórházában negyven fiatal orvos dolgozik. Fizetésük nem magas és a „parasolventia” sem sokat hoz a konyhára. Mégis jól érzik magukat, nem vágynak el máshová, sőt nagyon sok kezdő orvos szeretne ebbe a kórházba kerülni. — Azt hiszem, ennek több oka is van. Olyan egészséges légkör alakult ki nálunk, ami nagyszerű feltételeket teremt ahhoz, hogy jól végezhessük munkánkat. Nincs' féltékenység, nincs „könyök- lés” és nincs létbizonytalanság. A főorvosok krvéte’evel mindegyikünk szerződéses állományban van. vagyis kellő indok alapján bármikor elküldhetrtek" bennünket. Ennek ellenére itt nincs mitől tartanunk* Az igazgatónknak az a törekvése inkább, hogy jó közérzetet biztosítva, itt tartsa a fiatalokat. Nekem is kínáltak mér más helyeken állást, de eszembe se jut innen elmenni. A kórház orvosainak több mint fele harminc éven aluli. Közülük harminchármán KISZ tagok, nyolcán a pártnak is tagjai. KISZ megbízatásként gyakran tartanak különböző helyeken ismeret- terjesztő előadásokat, nyaranta nyolcan-tízen építőtáborba mennek. Hosszú évek óta senki sem kapott fegyelmit, sőt kirívó fegyelmezetlenség sem fordult elő. Legutóbb a „másodorvosi kar és a főorvosi elbeszélgetésen” a megyei főorvos azt mondta: most már értem, hogy miért akar minden fiatal orvos ide kerülni. A mezőgazdasági termelés rr H • fi e- • • műszaki bazumi Beszélgetés Pesti László vezérigazgatóval Zámbó Árpád A Minisztertanács néhány héttel ezelőtt megtárgyalta a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt és vállalatai tevékenységét. A határozat előírta, hogy a tröszt szélesebb profilban és nagyobb mennyiségben elégítse ki a mező- gazdaság különböző műszaki igényeit. Magát a trösztöt egyébként nem ez a minisztertanácsi határozat hívta életre. Evekkel ezelőtt a akult, a volt gépállomásokból és megyei gépjavító vállalatokból. Most csupán bizonyos tovaöbi átszervezés következett be. Újévtől a tröszthöz tartozik a MEGÉV vállalat is. Ez egy kereskedelmi szervezet, — amely mezőgazdasági gépalkatrészek beszerzésével és szétosztásával foglalkozik. Az összevonás célja az volt, hogy a MEGÉV igényeit megfelelő ipari bázis támassza alá. A mai felépítésben a tröszthöz 21 vállalat tartozik, több mint száz telephellyel, mondhatjuk úgy is, hogy kisebb, vagy nagyobb gyárral. A dolgozók létszáma meghaladja a 40 ezret, az évi termelési érték pedig a 6 milliárd forintot. A minisztertanácsi határozatot követően munkatársunk kérdésekkel fordult Pesti Lászlóhoz, az — új nevén — Mezőgazdasági Gépgyártó és Szol gáltató V állalatok Trösztjének vezérigazgatójához. — A kormányhatározat kapcsán mondhatjuk-e, hogy a MEZŐGÉP Tröszt visszatér a mezőgazdasághoz? — Én úgy fogalmaznék, hogy el sem hagyta a mező- gazdaságot. Tudom, hogy at szakmai közvéleményben voltak ezzel kapcsolatos előítéletek. Ezek azonban ma már gondolom csak múlt időben emlegethet.ők. Mind a két félnek voltak érvei. Csakugyan előfordulhatott, hogy a gépjavító vállalatok nem olcsón é# nem elég jóminőségű munkát végeztek. Amikor a tsz-ek átvették a gépállomások traktorait, az a természetes igényük támadt, hogy a gépjavítást is maguk végezzék. Erre be is rendezkedtek. A gépjavító vállalatoknak viszont nem volt elég munkájuk, vácum keletkezett. — Ebben, a helyzetben olyan munkát végeztek, amilyet szerezni tudtak. Valóban, jelentős mértékben mezőgazdaságon kívüli megrendelők részére dolgoztak. Ez azonban — ismétlem — kényÉvenle 400 tonnányi készáru hagyja el a várorióji majolika járat. A folyamaiban lévő üzembővítés befejeztével — 1971-től — termelési r tké. megkétszer zi a nagyra últú eyár. Szükség is van ré. hiszen a modern vonalú, ízléses dísztárgyáig keresettek belföldön, 1- üiföldön egyaránt. Képünkön; Hajgató Kálmán kézimunkával díszíti a Miska-kanesókat. (MTI foto — Jászai Csaba felv, KS) szerhelyzet volt, ami már megváltozott, illetve folyamatosan változik. — Hogyan alakul a tröszt vállalatainak tevékenysége a minisztertanácsi határozat után? — Vállalataink profiljának átszervezése megkezdődött. Tevékenységük már korábban úgy alakult, hogy nem egyedi gépjavítást végeztek, hanem komplett fődarabokat* készítettek elő, és ha a tsz- ek ilyet javíttatni akartak, akkor már a kész fődarabot azonnal odaadták, a behozott alkatrészeket pedig későWo kijavították. Megkezdődött a mezőgazdasági gépek gyártás ;a is. Mi már legalább annyi ntű- szaki cikket szállítottunk a mezőgazdaságnak, mint az ipari minisztériumok vállla- latai. Most pedig tovább fejlesztjük ilyen irányú tevékenységünket. Bekapcs elődünk például a húsprog ram megvalósításába, 1975*-ben már egy milliárd forint értékben szállítunk gépek*’t és felszereléseket a konhplex állattenyésztő telepekne(c. — Erőteljes ütemben fejlesztjük a mezőgazdasági: üzemeknek nyújtott szolgáltatásainkat, mint amilyenéit például a komplex telepejt vízvezeték-, villany-, csatorna építési-szerelési munlj álatai és ezek folyamatos működésének biztosítása. Elvégzőnk olyan gyártási feladj tokát, amelyeket az ipari minisztériumok vállalatai nenji vállalnak. Ilyen például a kisszériás gyártás, a mezőgazdaságban szükséges ajtók, ablakok, könnyűszerkezetes épületelemek elkészítése stb. Amint ezek a tevékenységek kifejlődnek, úgy szőrűi visz- sza nálunk a nem mezőgazdasági megrendelőknek; végzett tevékenység. Nyomtalanul eltűnni persze nem fog, mert ilyesmire például a kapacitások kihasználása és a népeazdas|g érdekében is szükség lehet. — A Minisztertanács az Önök kötelességévé tette a mezőgazdasági alkatrészhiány megszüntetését Mit mondhat erről Pesti elvtárs? — Itt nagyon fontos, hogy pontosan fogalmazzunk. A mi kötelességünk most az, hogy segítsünk enyhíteni az alkatrészhiányt. Ennek érdekében vállalatainkat — az eddigiek mellett — további alkatrész- gyártási feladatokkal bíztuk meg, amelynek végrehajtásaként üzemeink többezer féle új alkatrész gyártását megkezdték. Azt is szükséges pontosan meghatározni, hogy a belföldön gyártott új gépekhez, vagy az importból származó berendezésekhez később sem mi gondoskodunk alkatrészről, hanem a belföldi gyár, vagy a külföldi szállító. Elviselhetetlen teher lenne a népgazdaságnak, ha minden alkatrészből önellátásra rendezkednénk be. Azonban az úgynevezett kifutott gépek alkatrészeit, vagy az importból be nem szerezhető alkatrészeket mi fogjuk gyártani és ezt A tevékenységet teljes egészéiben átvesszük majd, de c?ak fokozatosan, amint képessé válunk rá. Mint nehezítő körülményt megemlítem, hogy ezekhez az alkatrészekhez műszaki rajz, dokumentáció sehol nincs. A mintadarab alapján a gyártmány-szerkesztési munkát is nekünk kell elvégezni. — Egy vállalat nyilván haszonra törekszik. Milyen üzlet az alkatrészek gyártása? — Megfelelő műszaki színvonal és szervezettség esetén nem rosszabb, mint a többi. Ezt bizonyítja talán, hogy a mi budapesti, Forgács utcai gyárunk évek óta kizárólag alkatrészeket gyárt. Több mint ötjezer félét Ez a gyár évente 350 millió forint termelési értéket állít elő, dolgozóinak pedig 30—40 napos nyereségrészesedést oszt — A szakmai közvélemény az utóbbi időben nem kifejezetten trösztpárti. Nem lennének rugalmasabbak a vállalatok tröszt nélkül, önállóan? — Véleményünk és a gazdasági vezetés véleménye szerint nem. Ez az igen jelentős kapacitás rendkívül szétaprózott, vállalataink az ország egész területét behálózzák. A feladatok viszont központiak. Kis sorozatokat gyártani, alkatrészeket készíteni csak akkor lehet, ha erre egy üzem berendezkedik. Nélkülözhetetlen tehát ma még az a tevékenység, hogy a Mezőgaz- dasági és Élelríiezésügyi Mi- nisztériumtól kapott műszaki közgazdasági feladatok elvégezését az élelmiszer-gazdaság érintett területein koordináljuk. Vállalataink egyébként önállóak. Maguk készítik terveiket, maguk gazdálkodnak a béralappal, a nyereségré- szesedéssel, a fejlesztési alapokkal. Mi az amortizációs és a fejlesztési alap 30 százalékát központosítjuk, ezt használjuk fel centralizáltan, az országnak fontos feladatok megoldása érdekében! — Kérdés nélkül is szeretném még ehhez hozzátenni, hogy vállalataink ma is adnak fő darabokat, ma is készséggel elvégeznek, apróbb javításokat, sőt még szántóföldi gépi munkát is végzünk. Persze mindez már munkánk töredéke csupán. Nincs akadálya annak sem, hogy a fejlettebb tsz-javító- műhelyek és vállalataink közösen oldjanak meg bizonyos feladatokat De erőnk javát a kormány, által jóváhagyott programunk teljesítésére összpontosítjuk. Földeáki Béla Az Építőipari Javító és Szolgáltató Vállalat 1971—72 tanévre beiskoláz szakmunkástanulónak az alábbi szakmákra: / kőműves, szobafestő, másoló, vízvezetekszerclő, vas- és fémszerkezet! lakatos, villanyszerelő. — épületasztalos, ács» tserépkályhás. burkoló. Jelepkezhetnek a jelenleg VIII osztályos tanulók. Jelentkezni lehet: Szolnok* Kossuth tér Irodaház. — személyzeti előadó*