Szolnok Megyei Néplap, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-04 / 29. szám

4 SZÓI NOK MEGYEI NÉPLAP 1971. február 4. Eltűnt madárfajták Az utolsó 300 évben 78 madárfajta halt ki a földön. Közéjük európai madárfaj­ták is tartoznak. Az Európa- tanács egyik jelentésében nem kevesebb, mint 25 ma­dárfajtáról álapította meg, hogy fennmaradásukat sú­lyos veszély fenyegeti. Különösen szorongatott helyzetben vannak a nagy és közismert madarak: fla­mingók. kanalas gémek, tú­zokok, néhány gém- és kó­csagfajta, különösen pedig a vágó- és ragadozó madarak, a baglyok. Utóbbiak között különösen veszélyeztetett a vándorsólyom. Kilenc európai államban, közöttük az NDK-bam is ma már az összes ragadozó ma­dár, mind a nappali, mind pedig az éjszakai ragadozók szigorú védelem alatt állnak, a Német Szövetségi Köztár­saságban azonban minded­dig még semmit sem tettek az érdekükben. Zürichben folyik a műkorcsolyázó és jégtánc Európa- Bajnakság. A képen: a verseny néhány ifjú résztvevője a verseny emblémája előtt* (Telefoto—AP—MTI—ES) A „stikUk"-iöi a gyilkosságig jegyzet egy gondolatébresztő kiállításról A vetítőteremben pe­reg a film. Unatkozó fiatal fiúk megállíta­nak egy férfit, tüzet kérnek tőle, majd ar­cul ütik. Ekkor kezdő­dik az igazi bonyoda­lom: a férfi elesik, be­veri a fejét a járda- szegélybe és meghal. S a fiúkból galeri lesz. A lejtő alattuk hirtelen meredekké válik... Lapozgatom a jegyzetfüze­tet. A sorokat, a Belügymi­nisztérium budapesti, Nép- köztársaság úti bemutatóter­mében írtam le. Egy kiállí­tást néztem végig a fiatalko­ri bűnözésről. Visszaidézem a látottakat. Az első hatal­mas tablón Charles Manson sátáni, szakállas arca, hatal­masra nagyítva. Társainak, és „dicstetteiknek” írott kró­nikájával. És egy összefog­laló a nyugati bűnözésrőL Logikus sorrendben követ­keznek ezután azok a ná­lunk megtörtént bűnesetek, amelyeket fiatalok követtek el. Enyhébb „stiklik”-től gyil­kosságokig, rablásokig. Ké­pek és jegyzőkönyv-másola­tok. A budapesti' „Nagyfa” galeri viselt dolgai, a „Szőke Lord” és bandája, bűnlajst­romuk. Kik ezek a gyerekek, fia­talok? Csőként értelmi képessé­gűek csak kevesen vannak közöttük. Többen súlyos ér­zelmi, környezeti hatások bé­lyegét viselik. Életviszo­nyaik, anyagi és lakáskö­rülményeik, szülői, baráti, roKoni környezetük rossz példái, a korai munkába ál­lással járó önállósulás, az utca jelentették tetteik moz­gatórugóit. A rendezetlen körülmények között élő fia­talok céltalanul, magukra hagyatottan csavarognak, — majd galeriba verőditek és... Közösen járnak szórakozni, kialaault egy hierarchia, amelyikben a nagyobb han­gú, az erősebb, extrábbnak beálUtott fiú játssza a vezéri szerepet. Tereken, utcasarko­kon gyülekeznek és kezdet­ben csak a közös szórakozás. Időtöltés a cél. S ha mindez már unalmassá, monotonná vált, az eredetileg spontánul összeverődött csoportok már bűncselekmények elköveté­sére szövetkeznek. És következnek a tönkre­tett parkok, játszóterek, fák, virágok, padok, műemlékek, művészeti alkotások. A dest­ruktív magatartású bandák nem elégszenek meg génko­csi lopásokkal, betörésekkel, rongálásokkal, garázdálko­dással. Ideig-óráig képesek rettegésben tartani egész kör­nyéket, embereket vernek, nőkkel erőszakoskodnak, s nem riadnak vissza a gyil­kosságtól sem. * A Kiállítás egyik termének anyaga már csak a lejtőre jutott fiatalok szomorú kró­nikáját hozhatja példának. A másik teremben azonban a megelőzés lehetőségeinek fel- sorkoztatása mellett ott van a megnyugtató adat: akikről mindeddig szó volt, ifjúsá­gunknak csak elenyésző tö­redékét jelentiK. S ott van a feladat is, mindjárt megna- tározva: mindenki segítsen, hogy ne legyenek unatkozó fiatalok, sem „magányos far­kasok”, sem galerik. A kö­zösség: az otthon, iskola, kör­nyezet, sőt, még az utca kö­zösségének feladata is, hogy mindent megtegyen enneK érdekében. A statisztika sze­rint ma a fiatalok között az úgynevezett „rendőri esetek” száma hazánkbart egy száza­lék. Nem kezelhetjük azon­ban ezt úgy, mint egyszerű szépséghibát a statisztikán. Tevőlegesen részesnek kell lenni mindannyiunknak még az egy százalék megszünteté­sében is. És ez a kiállítás jő útmutató erre. Egri Gábor B; yegsarok Randlúvüii alkalom Gyűjtemények eladása al­kalmával az utóbbi időben előfordult, hogy csak hosz- szabb idő után, sok utánjá­rással lehetett megfelelő vé­telárat elérni. A centenári­umi kiállítás számos külföldi érdeklődőt is vonz hazánk­ba, akik közül többen máris jelezték, hogy bizonyos bé­lyegeket szeretnének vásárol­ni. Az érdeklődést kereske­delmi vállalataink ‘ igyekez­nek kihasználni. Elsőnek má­jus 16-án a Bizománvi Áru­ház tart nagyszabású árve­rést. Itt a műtárgyak aukció­jához hasonlóan főleg önként felajánlott gyöitemények (te­hát nem kiváltatlánul ma­radt zálogtárgyak) kerülnek kalapács alá. Az előkészüle­tek már javában folynak, rövidesen megindul az auk­ción eladni kívánt gyűjtemé­nyek átvétele. Tudomásunk szerint a Magyar Filatélia Vállalat is biztosít maid az őszi kiállítás idejére a hazai gyűjtőknek előnyös értékesí­tési lehetőségeket. A keres­kedelmi akciók részleteiről gálunk. Aki kénytelen pyűjte­P“) éri VP+.ol. VQ’Tv fí.’nPR^r PfTV Vrxe-7Ó+ ml rf) 1 »*1t t.7C) f í /'>’"] fi fenti eladási lehetőségekre. r Evfo’,du,ó|f — b élyegek Száz évvel ezelőtt február 2-án halt meg Eötvös József, az író, közoktatásügyünk re­formátora. 1848 minisztere­ként törvénytervezetet ké­szített a népoktatásról, az ingyenes és kötelező tanítás bevezetéséről. Második mi­nisztersége idején 1868-ban javaslatából törvény lett. Megreformálta a középisko­lát. kezdeményzője volt a Műegyetem újjászervezésé­nek. A Magyar Posta Eötvös születésének 150. évforduló­jára 1963-ban 60 fillér név­értékű bélyeget adott ki. 1943 februáriában fejező­dött be a sztálingrádi csata. A második világháború egyik döntő fordulatát jelen­tő győzelemről a 10. évfordu­lóra két értékből álló soi’o- . zatot jelentetett meg a Ma­gyar Posta. A német irodalom egyik nagy alakja, Heinrich Heine 115 évvel ezelőtt 1856 feb­ruár 17-én halt még. Forra­dalmi lelkű költő, író. Ha­tással volt az 1848-as európai forradalmi mozgalmak ki­fejlődésére. Dalai a versmon­dók ajkán és a legnagyobb zeneszerzők muzsikájával is­mertek világszerte. Halálá­nak 100. évfordulójára bé­lyeggel emlékezett a Német Demokratikus Köztársaság, Bulgária. Románia és a Szovjetunió postája. Bertolt Brecht, századunk nagy drámaírója 1898 febru­ár 10-én született. Leghíre­sebb művei: A koldusopera, Kurázsi mama. Halálának évfordulóján a Német De­mokratikus Köztársaság mu­tatta be arcképét két bélye­gen. MAI Hol volt, hol nem volt, tű! a Du­nán, a budai oldalon, a Rózsadombon élt szerényen családjával a belvárosi maszek. Alig keresett hetente húsz­ezret. s anyagi gondjai csak egyre nőttek. Hol a balatoni villáját kel­lett tataroztatni, hol a féléves kocsi­ját cserélte ki újra. Volt ennek az embernek egy me­sébe illően szép leánya. Mikor a bájos gyermek eladósorba csepere­dett, jöttek óm a kérők! Emberünk azonban gyanakvó természet volt, nem adta akárkihez a lányát. Sorra véreztek el a legények, hiába áhítot- ták oly nagyon a lány kezét, s a mesés hozományt: háromszobás örök­lakás berendezve, egy kis Taunus, meg százezer forint készpénz, hogy a szükségesebb élelmiszereket az ifjú pár az első hétre beszerezhesse... Oly nehezek voltak a kívánságok, hogy a sok kérő mind kudarcot val­lott! s mint vert sereg tagjai vonul­tak el Buda alól, a Rózsadombról, Egy napon aztán betoppant a gyönyö­MESE rű villába egy magas, délceg, széles- vállú, jóképű fiatalember. — A leányért jöttem! — vágta ki büszkén. — Nem oda Buda! — szólt egysze­rű népi nyelven az apa. — Előbb teljesítsd három kívánságomat. Hadd lássam, talpraesett legény vagy-e? — Előttem nem lehet akadály, ha biztos a hozomány — állította a kérő. — Az biztos. Az első kívánságom tehát: vasárnap vendégeket várok, borjűmájat ígértem vacsorára. Te­remtsd elő! Igen szomorú lett a legény. Ilyen nehéz kívánságra nem számított. Bá­natában nekivágott az országúinak. Ahogy ment, mendegélt. egy faluban látja ám, hogy borjút ölnek. Nosza, megkérte a gazdát, hogy legyen övé a szegény boriú-pára mája. mert et­től függ a boldogsága. Megkapta, s meg sem állt vele a rózsadombi palotáig. — Ügyes fiú vagy! — ismerte el m apa, — De most nehezebb próba következik. Eredj Id Kőbányára sötét este és sétál iái körül háromszor az elhagyatott parkban. . Kétségbeesett szegény hősünk. Félt cudarul, de mit volt mit tennie, ki­ment a parkba. Nem hagyhatja vesz­ni a hozományt! Ahogy ott sétált, vagy tízen meg'ámadták. Azonban mesés erő szállt karjaiba, s hosszú, véres küzdelemben szétverte a ga­lerit. Másnap dagadt szemekkel; a szi­várvány minden színével ékesített or­cával odaállt a maszek elé, s így szólt: — Szereztem boHűmáiat. tegvőz- tem egy egész galerit, mondia hát meg. mit kell még csinálnom. — Tied lesz a leánvom keze, s fele maszekságom — válaszolt a gondos apa —, ha megmaevarázod nekem, miért keresek én többet, mint egy miniszter? A kérő eev ideig dadogott, kínló­dott. de be kellett látnia, hoev a har­madik nróhát már nem tudta telje­síteni TVTpE'R'zá'n’eniTHpn fvdla tfott iri a villából Autó lakás feleség? Meg­hiúsult remánvek. K a kis budai leánvka. a gazda? nissiolt gyermeke azóta sem ment férjhez. A Hortobágyon (MTI foto — Hadas Jánosfelvétele — KS) A magyar szürkemarha még a múlt században is Európa- hírű volt, mint haszonállat. Ma már csak néhány százas gulya legel a Hortobágyon és Bugacon. A villásszarvú ma­gyar szürkék ugyanúgy élnek most is, mint évszázadokkal ezelőtt, ridegtartásban, azaz télen is kinn a szabadbán já­ratják őket. A húsnyúl tenyésztésről A szállítmányozók bizonyá­ra osztják azt a véleményt, hogy ma már semmi szokat­lan nincs az állatok légi szál­lításában. A sugárhajtású gé­pek gyorsasága játssza a fő­szerepet az állatok újfajta szállításában, továbbá annak fokozott felismerése, hogy a légi szállítás szigorúan meg­határozott feltételek mellett történik. Az állatok légi szállítása nemrég a rezervátumok gya­rapodása és bővítése követ­keztében jelentős fordulatot vett: mind több nagy és drá­ga vadállatot: oroszlánt és tigrist szállítanak, ami óva­tosabb, körültekintőbb keze­lést igényel. A világ majd minden re­zervátumában és állatkertjé­ben kedvenc állatnak számít a delfin, sőt néha a bálna is. Szállításuk óriási problémá­kat jelentett a légi társasá­goknak, de amióta sikerült megbirkózniuk ezzel a fel­adattal, rutinmunkaként ke­zelik. Az állatkerti szakértők sze­rint az a kényelem, amelvben a légi társaságok a vadállato­kat szállítják, számos állatot mentett meg már a kipusztu­lástól. Ilyen például az p” ré­pái bölény, amelvet az utób­bi időben csaknem minden esetben légi úton szárítottak a megrendelő állatkerteknek. Kubáni rizs A Kubáni-alföld — a Szov­jetunió egyik fő gabonater­melő vidéke — hamarosan az ország legnagyobb rizsterme­lő körzetévé lép elő. Már 1970-ben 370 000 tonna rizst takarítottak be 63 000 hektár földről. A Kubáni-síkságon azonban még sok olyan hasz­nosítható terület van, amely rizstermelésre kiválóan alkal­mas. 1973-ig a rizsföldek nagyságát 200 000 hektárra emelik. Ha sikerül me"'''*> ni az eddigi hektáronként 45 métermázsás terméshozamot, akkor három é^n belül Ku- bánban 900 onO tonna rizster­mésre számíthatnak. Megsemmisítések Belgiumban az Európai Gazdasági Közösség mezőgaz­dasági politikája követ­keztében rendszpno-cn folytatják a mezőgazdasági termékek megsemmisítését. Michelinben, az ottani zöld- ségniacon, csupán szeptem­berben 300 tonna pamdinso- mot, 200 ezer fej salátát és egyéb árut semmisítettek meg, csakhogy az árakat a minimális szinten tarthassák. A nagykereskedelem eb-tqsí- totta azt a javaslatot, hogy ezt a „fölösleges” árut költ­ségmentesen juttassák kórhá­zaknak, aggok otthonainak és egyél- szociális intézmé­nyeknek. j Horváth István Az állatok légi szállítása Repülőgépek a mezőgazdaságban Szovjetunió minden más or­szágot megelőz. A repülőgépek nem csupán a technika új fajtáját jelen­tik. Elősegítik, hogy megvál­tozzanak az elképzelések a mezőgazdasági munkák szá­mos fajtájának üteméről és jellegéről. A repülőgépek tö­meges felhasználása lényege­sen megjavítja a földművelés kultúráját, mert lehetővé te­szi a kémiai tudomány vív­mányainak leghatékonyabb alkalmazását a földeken. A következő ötéves terv végére évente 90 millió ton­na műtrágya és 450 ezer ton­na növényvédőszer előállítá­sát irányozták elő. Ennyi vegyszer felhasználása a re­pülőgének nélkül alig kép­zelhető el. A francia házinyúlhús ter­melés 1961-ben 140 000 tonna volt, 1967-ben és 1968-ban vi­szont már 200 000 tonna. A nyúlhús az összes mezőgaz­dasági termelés értékének 2,8 százaiéért képezi. Élelmiszer- statisztikák azt mutatják, hogy a nyúlhús népszerűsége mindenütt erősen növekszik, a baromfihúsé stagnál. A baromfi, sertés és szarvasmarha mellett egyre inkább fokozódik az érdeklő­dés a nyúltenyésztés iránt. Franciaországban különböző szövetkezetek és társulások is alakultak a nyúlhús ter­melésre, értékesítésre. Fran­ciaországban gyakorlatilag minden vidéken tenyésztik a há 7ii n vili at. A szovjet polgári repülés dolgozóinak, igen fontos fel­adatuk, hogy segítséget nyújtsanak a földművelők­nek, tökéletesítsék a kolho­zokkal és szovhozokkal kiala­kított kapcsolataik formáit és módszereit. A repülőgépek népgazdasági alkalmazásában a szállítások után azonnal a mezőgazdaság következik. Er­re a célra igen nagy repülő- géppark áll rendelkezésre, speciális gépekkel. A munka volumenének talán legjobb mutatószáma, hogy 1970-ben 81 millió hektár kezelését vé­gezték el repülőgéppel. Ez többszázezer répülési órát je­lent. A repülőgépek és heli­kopterek mezőgazdasági és erdészeti alkalmazásában a

Next

/
Thumbnails
Contents