Szolnok Megyei Néplap, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-20 / 43. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP MTI. február 89. Térképek minden mennyiségben A Kartográfiai Vállalat új zuglói székházában korszerű berendezésekkel és módszerekkel készítik azokat a köz- használatú falitérképeket, földrajzi és történelmi atlaszokat, amelyek segítséget nyújtanak a tanuló ifjúságnak, a nagyközönségnek és az intézményeknek a világban való tájékozódáshoz. Az iskolai atlaszokat minden évben a világban történt változásoknak megfelelően átjavítják, a fali térképek pedig 4—5 évenként kerülnek új átdolgozott kiadásra. A nagyközönség számára turista térképek, várostérképek, autótérképek, valamint atlaszok készülnek Ezen kívül térképes plakátokat, sajtótérképeket is készítenek, amelyek felvilágosítást adnak elsősorban Magyarország, de a többi szocialista ország, valamint a világ gazdasági, kulturális és politikai változásairól. A vállalat mintegy 25—26 ezer darab alaptérképpel rendelkezik és ennek felhasználásával mindig valósághű térképeket készít a föld bármely területéről a hazai és külföldi megrendelők igényeinek kielégítésére. Képeink a vállalat életének. tevékenységének néhány rúozzanatát örökítették meg. Ktibik Imre képmester a Magyarország domborzata és vizei című falitérkép színeit ellenőrzi A vállalat saját nyomdájának „sztárja” a 4 színnyomó svájci gyártmányú Schamion típusú ívnyomó ofszet gép. Mellette Kézdi János gépmester ellenőrzi a képes történelmi atlasz nyomatait A GyőrSopron megyei propaganda piakát térképek próbanyomatát vizsgálják a Terra sajtó-térképszolgálat munkatermében (MTI foto — Bereth Ferenc felvételei — KS) Nyolcvan nap a világ körül „Nyolcvan nap alatt a világ körül'’ — ez Jules Verne fantasztikus regényének a címe. amelynek hősei nyomán most első ízben indul el valaki, hogy végigjárja a regényben leírt utat. Az utazásra az ismert amerikai író és forgató- könyvíró, S. Pearlman vállalkozik, aki kijelentette az újságíróknak, hogy az utat 80 pap alatt és azokkal a köz-. lekedési eszközökkel kívánja megtenni, amelyeket a regény hősei, Phileas Phogg és Passepartout vettek igénybe. A 66 éves Pearlman a megfelelő előkészületek megtétele után márciusban Londonból indul majd el Franciaország felé. Franciaország felett léggömbbel halad át, Indiában útját elefántháton teszi meg. Ki volt tulajdonképpen Vidocq? Vidocq kalandjainak már sodik sorozatát közvetíti a francia televízió. Ennek a gátlástalan egyéniségnek — akitől sem a lopás, sem az ölés, sem a besúgás, sem a vesztegetés nem idegen — sikerült fenntartania saját legendáját és a detektívre- gényirodalom, sőt a folytatásos tv-filmsorozatok témájául is szolgálná. Vidocq Arrasban született, 1775. július 23-án és egy kár- tyavetó megjósolta szüleinek, akiknek pékségük volt, hogy fiuk zajt fog csapni maga körül a világban. Már az iskolában elkezdte, megtréfálva és elpáholva társait, akik csak vaddisznónak nevezték. 13 éves korában amikor pékinas lett, rendszeresen eljárt a vívóterembe, félelmetes vívónak bizonyult, szüleit meglopta, erre tíz napra börtönbe záratták, az után megbocsátottak neki. Nem gokkal később Vidocq feltörte az atyai ház kasszáját és kétezer frankkal megszökött. azzal a szándékkal, hogy áthajózik Amerikába. Terve nem sikerült, mert akkor még naív volt, — őt is meglopták. Egy ideig egy vándorcirkusznál dolgozott. Majd visszatérve Arras-ba, a 16 éves fiú beáll a Bour- bon-regümentbe és fiatal kora ellenére szenvedélyesen gyűjti a szerelmi hódításokat és párbajokat. Ellenfeled közül kettőt megöl. Egy őrmester panaszt tett ellene és ez szökésre készteti, Beáll a 2. vadászregimentbe. Értesülve arról, hogy le akarják tartóztatni, átáll az ellenséghez, a haza szónak számára nincsen értelme. Amnesztia Az osztrák fegyelem nem tetszik neki. Tisztiszolgaként úgy jelentkezik Landrecies.- ben, mintha osztrák szolgálatból kilépni akaró belga lenne a francia hadsereg befogadja, majd — közben amnesztia volt — Vidocq újra csatlakozik a 2. vadászregimenthez. 18 éves korában feleségül veszi a kanvent egyik tagjának a lányát, de feleségét később kicsapongással vádolja és elutazik Belgiumba egy utcalánnyal, Emilie-véL 1796-ban Vidocq Párizsba érkezik. Egy játékteremben beleszeret egy vonzó fiatal lányba, Rosine-ba. aki kifosztja Vidéken kóborló tolvaj cigányokhoz szegődik, majd egy másik könnyűvérű nő, Francrne iránt gyullad lángra, megverekszik egy vetéiytársával, börtönbe dugják, megszökik, elfogják, újra megszökik. Haramiákkal szövet- kezik Ismét elfogják. A touloni fegyenctelepre küldik. Első szökése nem sikerül, a második 1800 tavaszán már igen. A szökött fegyenc postakocsikat fosztogató haramiákkal szövetkezik. Társai lopással vádolják, otthagyja őket és Lyonban köt ki, ahol volt fegyenctársai felismerik és feljelentik. Vidocq kihallga- 'tást kér a lyoni rendőrkapitánytól és személyes szabadságáért cserébe felajánlja neki, hogy megtisztítja a várost a tolvajoktól és gyilkosoktól. Néhány héten belül több bűntény tetteseit sikerül megtalálnia. Volt fegyenctársai orgazdaságra kényszerítik, zsarolják. fenyegetik. Belefáradva abba. hogy „labda legyen két ütő között”, elhatározza, hogy egyszersmindenkorra átáll a ,.rend táborába és felajánlja együttműködését a biztonsági szolgálat főnökének. Napóleor. rendőrprefektusának, Pasquier-nak hozzájárulásával a bűnbánó gonosztevőt spiclinek alkalmazzák. az a feladata, hogy bírja szóra előbb a Bicetre — itt tölti letartóztatását —, majd La Force börtön foglyait. Huszonegy hónapig szimattól társai után és tájékoztatja a rendőrséget. Így ír: „Azt hiszem örökké spicli maradhattam volna, annyira fel sem merül a gyanúja sem annak, — hogy összejátszottam a rendőrökkel.” Hogy úgy helyezzék szabadlábra, hogy ne keltse fel áldozatai gyanúját, megjátsszék a szökést az utolsót Vidocqot előbb egy kis rendőrbrigád élén látják viszont, de csakhamar a biztonsági szolgálat élére kerül, hogy megtisztítsa Párizst és környékét Vidocq, azután, hogy Napóleont szolgálta, természetesen XVIII. Lajos alatt is helyén marad, és most a bo- napartista és republikánus összeesküvéseket igyekszik meghiúsítani. E téren ragyogó eredményeket ér el spiclikkel és provokátorokkal. 1827-ben Coco Lacour volt gályarab (aki megirigyeli posztját) rágalomhadjáratot indít ellene, be kell adnia lemondását Akik azzal vádolják, hogy a rendőrség rovására meggazdagodott, bizonyára nem vádolják igazságtalanul, mert várúrként vonul be Saint- Mandéba. Ekkor kezdi írni Emlékiratait — hamarabb fordították angolra, mint amilyen hamar forgalomba került Párizsban — de a kiadók olyan (szerinte hamis) részletekkel egészítették ki a könyvet, amelyek bosszantották és ezért maga meséli el életét egy rendőrségi krónikásnak, Forment-nak. Megismerkedett Victor Hugóval és Alexandre Dumas-val. — Balzacnak átad egy dossziét: ebből lett a Ferragus. Magánnyomozó .. Végül Vidocq újpr dönt. — hogy magánnyomozó irodát nyíl Gyors sikert ér el és jelentős haszonra tesz szert Lajos-Fülöp, amint királlyá lett, sietett visszahívni a pótolhatatlan Vidocqot. — hogy szervezze át a rendőrséget és előzze meg az összeesküvéseket. A volt gonosztevő kémjeit becsempészi az összeesküvők közé, verekedéseket provokál, amelyeket aztán emberei erőszakosan elfojtanak. Alexandre Dumas színpadra állítja alakját. A párizsi mohikánok Jackal figurájában. Ez a korszak Vidocq pályájának fénykora: mindenható, mert — úgy mondják — nyolcezer dossziéja van legitimistákról. bonapartis- tákról, republikánusokról... no meg tényleges miniszterekről. Ellene hangolják azonban a prefektust, aki alkalmat talál a cselekvésre: jogtalan letartóztatásokkal és szélhámossággal vádolhatiák, nem feledkezve meg azokról a bűnökről sem. amelyeket valaha is elkövetett, öt évi börtönre ítélik. De túl sokat tud magasrangú személyiségekről ahhoz, hogv hagvia magát földrete- ríteni: a királyi törvényszékhez fellebbezve és hírhedt dossziéinak szellőztetésére célozva felmentik. Könyvet ír Megirigyelve Eugéne Sue 1842-ben megielcnt ..Párizs titkai”, c. könwének sikerét. Vidoco megírja a „Párizs igazi titkai” rr ,id „Az északi fűtők” c könyvét. Londonban feliét) egy látványos színdarabban, amelynek tárgya saiát élete és amelynek összes szereoeit maga játssza, egy este százszor átöltözve. Bezáratja magát a Conei- ergerie-be, az 1848-as júniusi felkelés vezetői közé. hogy lelenlezze őket. Még 74 éves ko’-ában sem fárad bele a «nioiicVpöásh Soproné ezzel mégis véget ér. 1857-ben hal meg, úgyszólván mindenkitől elfeledve, _ ; Ingyenes villamossal az autók áradata ellen Néhány nagyvárosban, belátható időn belül, kétszer annyi jármű lesz forgalomban mint jelenleg. Ez a gondolat úgy hat, mint egy rémisztő és egyszersmind groteszk látomás. Mert ha biztosítani akarjuk az autók tömegének, a szükséges mozgásteret, vagyis ha elegendő utat akarunk építeni, egy sereg házat kell lebontanunk, amivel a városokat végül is olyannyira kietlenné tesszük, hogy az autósaknak semmi okuk nem lesz, hogy egyáltalán odamenjenek. Idáig persze nem fognak fajulni a dolgok, mert egy bizonyos telítettségi szintet elérve eőreláthatóag megszűnik a járművek szaporodása, csakhogy ez a szint is olyan magas, hogy a városok végzetesen megrokkannak tőle. E veszély elkerülésénei» voltaképp csak egy lehetősége van: a belvárosok forgalmának fokozatos átállítása kizárólag nyilvános közlekedési eszközök használatára. Az úgynevezett nulltarifa, vagyis e közlekedési eszközök ingyenessége, alighanem a legvonzóbb és így a legsikeresebbnek ígérkező megoldása lenne a problémának. De egymagában ez mégsem lenne száz százalékos megoldás. Mert ha a villamos- és buszjegy árak emelése csökkenti is — tapasztalat szerint — az utazóközönség létszámát, az már igen kevéssé valószínű, hogy az utazás ingyenessége ki tudná csalni autójából és a villamos vagy autóbusz igénybevételére tudná késztetni a gépkocsinkat. Megkezdődik a vékonypapírgyártás Jelentős állomásához érkezett a Papíripari Vállalat lábatlani Vékonypapírgyárának szerelése. Az 1,9 milliárd forintos beruházással épülő létesítmény első gépsora az elmúlt év őszén kezdte meg a 3-as és 4-es számú papírgyártó gáp szereléséhez is. A hatalmas beruházást 1967- ben kezdték építeni, a tervek szerint 1972 áprilisára fejeződnek be a munkálatok. Az új gyárban évi 36 000 tonna Készül a vékonypapír az 1-es számú gépsoron a próbatermelést. A finn Karhula cég által szállított papírgyártó gépsor a próbaüzem során jól vizsgázott, februárban kezdi meg az üzemszerű termelést. A 2-es számú gépsor üzempróbái is megkezdődtek. A finn és a magyar szerelők hozzáláttak vékonypapír előállítására rendezkednek be. A korszerű berendezésekkel szalvéta, finomcsomagoló papír, egészségügyi papír, ún. karbonpapír és légiposta levélpapír stb. készítésére alkalmas alapanyagot gyártanak majd. Egy belga cég negyedik román rendelése A belga Coppée-Rust vállalat és a román Industrial- import állami külkereskedelmi vállalat szerződést írtak alá urea-üzem felállításáról Marosvásárhelyen. A 400 millió belga frank nagyságrendű beruházást jelentő üzem évi 300 000 tonna ureát fog termelni a Stamicarbon vállalat (a D. S. M. holland leányvállalata) ejárásának felhasználásával. A Coppée-Rust-nak 1966 óta ez már a negyedik román rendelése a nitrogénműtrágyagyártás területén. Két, egyenként 300 000 tonna kapacitású urea-üzemet már átadtak, a harmadik, az előzőekkel azonos kapacitású üzem építése pedig most folyik Sloboziaban. A legutóbbi két rendelésben szereplő kapacitások részét képezik az 1971—1975-ös évekre szóló ötéves terv célkitűzéseinek. Az ötéves terv az éves műtrágyatermelés I millió tonnáról 2,2—2,4 millió tonnára emelését irányozza elő. I Az Egyesült Államok ausztráliai tőkebefektetése Az észak-amerikai vállalatok ausztráliai leányvállalatai 1971-ben 416 millió dollárt fektetnek ipari berendezésekbe. Ezt az információt az Egyesült Államok sydneyi kereskedelmi kamarájának az a felmérése tartalmazza, amelyet a kamara 500 amerikai nagyvállalatnál folytatott; e nagyvállalatoknak ösz- szesen 5000 külföldi leány- vállalatuk, illetve részesedésük van. Ez annyit jelent, hogy az 1971-re tervezett beruházá«— 331 millió dollár értékű — beruházásokat. A tervezett beruházások nem tartalmazzák az olajtársaságok által a termelés bővítésére szánt kiadásokat. Az olajtársaságok ausztráliai, új-zélandi és a Dél-Afrikai Köztársaság területén működő leányvállalatainak idei beruházásait 137 millió dollárra becsülik. A sydney-i kereskedelmi kamara adatai szerint az Egyesült Államok eddigi Ausztráliában mintegy 3.3 sok 25,7 százalékkal haladják milliárd dollár értékű tőkét meg az 1970-re előirányzott fektetett be.
