Szolnok Megyei Néplap, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-18 / 41. szám
1371. február 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP y Szémcsdás; ~Atpijt3r~TIETfrftÍ^"*A1 Küldöttértekezlet a Postások Szakszervezete debreceni területi bizottságánál Április elején nyílik Békéscsabán a hagyományos Alföldi Tárlat, amelyen a szolnoki Müvészte’ep alkotói közül többen is részt vesznek. A kiállításra szánt festményeket. szobrokat és grafikai lapokat ezekben a napokban Indítják útra a kiállítás színhelyére. Közöltük szerepel az itt látható N"pszédítő tollak c'mű lemezdomb-rí'ás is, Simon Ferenc szobrászra "vész munkája. A jelképes mondaedójű vii-ás lemezből készült kompozíció a szolnoki Tavaszi Tárlaton is nagy sikerrel szerepelt. Szakosítja állattenyésztését a kisújszállási Búzakalász Tsz A kisújszállási Búzakalász Tsz-ben Nyikos Károly elnökkel arról beszélgettünk, hogyan valósulnak meg építkezési, beruházási terveik? Két éve elhatározták, hogy új, modem sertéstelepet építenék— Terveinkhez képest Két és félmillió forintos lemaradásunk van, a tavalyi cement- és téglahiány miatt — mondta az elnök. — Saját építő brigádunk végzi a munkát és a tervezett sertéstelepnek több mint felét eddig felépítették. Két épületben már 120 vemhes kocát helyeztünk el. A sertéstelep 35 millió forintba kerül, melynek 70 százaléKát az állam megtéríti. Évente 680 hízót nevelnek. Céljuk, hogy a tsz-ben megvalósítsák az iparszerű sertéshús termelést. — A telepet a debreceni MEZÖBER tervei alapján építjük. Negyvenöt munkás látja majd el a sertések gondozását. Két takarmánykeverő és hat takarmányadagoló kocsi üzembeállításával pedig megkönnyítjük az etetés eddigi fáradságos, emberi erővel végzett rnunKájál A gépi berendezésekre több mint 700 ezer forintot költünk. A gazdaságban eddig magyar fehér hússertést neveltek. Nemrég 250 svéd lapály apaállatot vásároltak és velük keresztezik az állományt így a svéd lapály jobb húsformáit és nagyobb növekedési tulajdonságát az utódok öröklik és egy Kilós súlygyarapodást 14.50 forintos költséggel érnek el. A sertéstelepen „patika tisztaságot” szeretnének tartani. Építenek szociális helyiségeket, lesz öltöző, zuhanyozó és fertőtlenítő helyiség is. Modem szakosított szarvasmarhatelep építését is tervezik. — Tavaly elkészült az építési terv, azonban nem annak alapján kezdünk hozzá az építéséhez, mert nem találjuk megfelelőnek- Egyrészt azért, mert nem modem, csak régi technológiával dolgozhatnánk, másrészt pedig nagyon költséges. Néztünk újabb, korszerűbb terveket, amelyek megvalósítása olcsóbb tehénál lésemként hatezer forintot takarítanánk meg a jelenlegi tervhez képest Négyszáz-ötszáz szarvas- marhát tartanának a telepen. Előtúrta helyezik a hustióállítás érdekében a bikanevelést és jó takarmányozási módszerrel a magyartarka tehénállomány helyes szelektálásával és keresztezésével valamint az állatok komfort igényéneK biztosításával szeretnék elérni, hogy a tehenek több tejet és tejzsírt termeljenek. — Saját anyagi erőnkből a szarvasmarhatelepet felépíteni nem tudjuk. Állami támogatást az építkezéshez nem kapunk. Így most azon munkálkodunk. hogy ebben az évben minél nagyobb legyen a bevételünk. Ennek érdekében a rizstermő területünket növeljük, mert jó termés esetén (erre az idén számítunk) a rizs „jól fizet”. Az itt elért nyereségből szeretnénk félretenni annyi pénzt, hogy legyen anyagi alapunk a szarvasmarhatelep megépítéséhe»' Intermetall tanácskozás Szerdán Budapesten megkezdte munkáját a XXIV. Intermetall kohászati termékcsere-értekezlet. A tanácskozáson részt vesznek Bulgária, CsehszlováKia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió küldöttségei, valamint a jugoszláv kohászati üzemek egyesülésének delegációja és a román Metalimport külkereskedelmi vállalat képviselői A kisújszállási Búzakalász Termelőszövetkezetben, — a Nagykunság egyik legjobb öntözéses gazdaságában alakítják a korszerű modell- üzemet. A FAO mintagazdaságának előKészítéséhez két holland szakember is segítséget nyújtott. A talajműve- lési, illetve hidrogeológiai szakértők a múlt hét szerdától egy hetet töltöttek a tsz- ben és Csikász Sándorral, a vízügyi igazgatóság mérnökével, a FAO szakértőjével együtt különböző tudomáA Postások Szakszervezete debreceni területi bizottsága ma tartja küldöttértekezletét, amelyen többek között számot adnak az elmúlt négy évben végzett munkáról A területi bizottság beszámolójából megpróbáltuk kiragadni azokat a gondolatokat, adatokai amelyek — ha hűen nem is, mert a teljességre egy cilvk keretében nem törekedhettünk — tükrözik a területi bizottság, az alapszervek, a társadalmi aktívák és a szervezett postás dolgozók munkáját. 1968. január 1-ével a posta is áttért a tervutasításos Csökken A teljesítés értékét tekintve, az előző évhez viszonyítva, minden évben túlteljesítés volt, a feszített tervek miatt viszont kedvezőtlenebb a kép, ha a teljesítést az előirányzottakhoz hasonlítjuk. Közrejátszott ebben az is, hogy a fejlesztési ágazathoz tartozó, a dolgozó-létszám lassan csökken. A hiányzó munkaerőt gépesítéssel igyekeztek pótolni, árokásó, utánfutó, oszlopkiemelő, betonkeverő stb. berendezéseket vásároltak. Ennek köszönhető, hogy bár a dolgozólétszám 1967 óta tizenhéttel csökkent, a teliesítmény- érték 24 millió 980 ezer forintról 25 millió 600 ezer forintra emelkedett ennél az ágazatnál. A postaigazgatóság együttes teljesítményértéke még sokkal nagyobb arányban nőtt, az 1967. évi 203 millió forintról 355 millió forintra emelkedett. A szép eredmény elérését a nyos méréseket, előkészítő munkálatoKat végeztek. Közreműködésük alapján magyar vízügyi tervezők dolgozzák ki a Búzakalász Tsz úgynevezett keleti üzemegységének komplex vízrendezési tervét. A tapasztalt szakértők munKájára azért is szükség van, mert a 2100 hektárnyi terület vízrendezését a speciális, nemzetközi követelményeknek megfelelően kell elkészíteni. A talaj- szint alatti öntözőhálózat építése melleti a felesleges vízrendszerről az ónálló gazdálkodásra. Az eredmények azt igazolják, hogy a döntés helyes volt; a posta az azóta eltelt 3 év alatt minden tekintetben túlszárnyalta a korábbi évek fejlődési ütemet. A beszámolási időszak munkáját értékelve azt lehet megállapítani, hogy a szakszervezett szervek gazdaságszervező, mozgósító, nevelő tevékenységének és tömegbefolyásának eredmé- nyeként a postás dolgozók becsületesen hehláiltak a III. ötéves terv, a postaigazgatóságra háruló tervfelada- tok végrehajtásában. a létszám szakszervezeti szervek is elősegítették, a tervfeladatok ismertetésére, a dolgozók mozgósítására a szak- szervezetek jól felhasználták a munkaértekezleteket, termelési tanácskozásokat, szak- szervezeti rendezvényeket és a munkaverseny adta lehetőségeket. Ezen túlmenően a szakszervezeti szervek kezdeményezői, szervezői voltak a gazdasági munkának is. A területi bizottság élt véleményezési jogával, a postaigazgatóság beruházási kereteinek, fejlesztési alapjának felhasználásakor. Ezt a jogot felhasználták arra, hogy a beruházásra biztosított összegek a közönség igényeinek jobb. kulturáltabb kielégítését, a dolgozók étet- és munkakörülményeinek javítását elősegítsék. A területi bizottság és a postaigazgatóság jó együttműködésének eredményeként például olyán megállapodás kerül sor. A kialakított táblákon a növényi kultúrák igényének megfelelően oldják meg az öntözési Nyolcvan-nyolcvan hektáros táblákon termelik majd a rizst és az olyan növény- féléket, amelyek más víz- szükségletet Igényelnek, mint a növénytermelés más ágai. Még ebben az évben speciális gépeket is kap a termelő- szövetkezet. A kivitelezési munkákat a FAO szakemberei irányítják és a közös gazdaság biztosítja majd a szükséges munkaerőt született, hogy ahql az igazgatóság új postaházat épít — és. a hely pihenésre, üdülésre alkalmas — ott a beruházás járulékaként üdülési célokat szolgáló vendégszobát is berendeznek. így készült el a berekfürdői postahivatalban egy vendégszoba és hasonló módon épül meg a hajdúszoboszlói 1-es számú postahivatal is. Jelentős eredmény és hosszú idő óta húzódó problémát oldott meg a Szolnokot) 1365-ben átadott huszonöt dolgozó elhelyezésére alkalmas munkásszállás. A négy év alatt harminchat új postaház is épült, közülük 23 komfortos szolgálati lakással. Az eredmények mellett természetesen gondok is fannak. Legsúlyosabb a helyzet a postai végrehajtó szolgálatnál, ezen belül is az egyesített — és hírlap kézbesítőknél, valamint a kishivata- lok járati szolgálatát ellátó dolgozóknál A munkakörülményeik javítására tett intézkedése^ részben nem voltak általánosak, másrészt az elért fejlődés üteme lemaradt a növekvő igényektől. Az említett mjunkaterüle- teken elsősorban a kedvezőtlen munkakörülmények miatt nagy a munkaerővándorlás. Ennek eredménye aztán, hogy egyre nagyobb a szakképzetlen és gyakorlatlan dolgozók aránya és romlik a munka minősége, nem beszélve a most már állandósuló létszámhiányról. A szakszervezetnek. egyik legfontosabb feladata lesz, hogy ezen a téren is megoldást találjon. X. Á. Pocok invázió A Tiszazugban több tsz földjén nagymértékben elszaporodott a mezei pocok. Az enyhe telben jól telettek földalatti fészkeikbenA cibakhházi Vörös Csillag Tsz-ben megkezdték az Irtását. Tegnap és ma nyolcvan asszony járta a földeket és csaknem két mázsa arvalint szórt a pocokjáratokba. A pockoK a kelő gabonát és lucernát rágják. Egyes táblákban 10—15 százalékos kárt is okoztak. A tiszazugi tsz-eknek ösz- sze ketl fogniuk, szervezetten irtani a káros rágcsáló- Kat, mert később még jelentősebb terméskiesést okozhatnak. es. L ARS. ÍNYIN L. OSZADCSUK; Hibás telefon Magához hívatott tegnap az igazgatóm és rámförmedt: — Hallom, hogy mindenkinek panaszkodik és az a véleménye, hogy nem vagyok alkalmas a beosztásomra. • — Ki mondta ezt önnek? — kérdem. , — Annak semmi jelentősége nincs. Egyszerűen nem tetszik — nem is tartóztatom! És kezével az ajtóra mutatott. Csak állok és töprengek; kimondhatott ilyen hülyeséget? Az igazgató az mégiscsak igazgató. Mellesleg, nem is panaszkodtam rá. Megyek a főmérnökhöz — Maga mondta azt az igazgató nak. hogy én minden sarkon pa- naszkodok rá? — Hát ezt meg honnan vette? — hökkent meg a főmérnök. — £n csak azt mondtam, hogy m-gának láthatóan büdös a meló és mindent megtesz, hogy lóghasson. — Ki mondta ezt magának? —■ kérdem. — Lényegtelen, — feleli a főmérnök. — Talán nem így vau? Csak állok és töprengek: kimondhatott ilyen hülyeséget? A munka az munka. És nem is akartam lógni. Megyek az osztályvezetőhöz. —- Maga mondta a főmérnöknek, hogy lógni akarok? — Mégcsak gondolatban sem mondtam ilyet, — csodálkozott az osztályvezető. — Én csak annyit mondtam, hogy kevesli a fizetését és szeretne többet kérni. — Ki mondta ezt magának? —• kérdem. — őszintén szólva, már nem emlékszem. Valaki... Csak állok és töprengek: ki mondhatott iij en hülyeséget? A fizetés olyan amilyen. Ráadásul egyelőre nem is akartam fizetésemelést kérni. Megyek a vezetőmérnökhöz.. — Te mondtad az osztályvezetőnek. hogy nagvobb fizetést követelek magamnak? — Nem mondtam én neki semmit! — rémült meg. Csak annyit mondtam neki. hogy még olyan fiatal lepény vagy és már mindent meguntál, hogy jobban szeretnél meghalni Hát ezt meg honnan veszed, hogy mindent meguntam? Minden úgy van jó, ahogy van. És egyáltalán nem akaródzik még elpatkolni! — Hogyhogy, hiszen mikor ma jöttél a munkába és az aktatáskádat forgattad, magad mondtad: „Hogy unom már ezt az egészet!’* — Na. és mi következik ebből?! — hörögtem. — Semmi. — felelte a vezető mérnök, s mindenre felkészülve, távolabb lépett tőlem. — Csak azt mondtam, amit hallottam! Lerogytam egy székre. Munkatársaim azonnal körülvettek, vizet adtak, kibontották a nyakkendőmet — Mi történt? — kérdezték természetes érdeklődéssel. Megvártam, míg a környező osztályokról megérkezik minden érdeklődő. összeszedtem maradék erőmet, felálltam és így szóltam: — Elvtársak! Hogy elejét vegyem a mendemondáknál:, ezennel közlöm mindenkivel. Mikor ma reggé! a munkába jöttem, azt mondtam: „Hogy un<-iro már ezt az egészet!” Ez távolról sem jelenti azt. hopv meguntam az igazgatót. hogy nem tetsziu az intézet, meguntam a munkát és nem eleeendő a fizetésem! A szobában már nem volt hely mindenki «zámára. s hallottam, hogy mint élő lánc, továhbttiák szavaimat a folyosón állóknak. — Ez csak egyet jelent, j-- felfc tattam, ha lehet, még hangosabban. — azt, hogy rossz a hangulatom. Ugyanis összeszólalkoztam a feleségemmel. Véleményünk nem egyezett meg abban a kérdésben, hol töltsük a nyári szabadságunkat. És semmi több. Halliák?! — Hall-juu-uk! — hangzott fel távoli visszhangként a folyosó túlsó végéről, két göndörhajú laboránslány ajkáról. Ezzel maradék erőm is elhagyott. Otthon tértem magamhoz. Attól tértem magamhoz, hogy a feleségem gyengéden paskolta az arcomat és hüppögött: — Szóval, már nem kellek neked többé? Szóval úgy döntöttél, hogy eldobsz magadtól?! — Hát ezt meg ki mondta neked? — kérdem alig hallhatóan. — Még kérdi? A barátnőid, akik Bem is tudom honnan, hazacipeltek. Tágabbra nyitottam tekintetemet ““ majd csendes sóhajtással hosz- szabb időre becsuktam — az a két gőndőrhaiú laboránslánv kísért haza, akik a folyosó végén álltak... Nem tudom, ismerik-e. van egy ilyen gyermekjáték — „hibás telefon”? Nagyon mulatságos játék.. Molnár Sándor fordítás? Holland szakemberek a FAO kisújszál lási modell üzemé ben elvezetésére is a föld alatt
