Szolnok Megyei Néplap, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-18 / 41. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. február Jegyzetek Stockholmból 3 Egy gyár Svédországban Vangharad, ez a neve annak a településnek, amely mintegy száz kilométerre van Stockholmtól, itt van a svéd gyár egyik fiók-üzemei A fővárosban szerettek volna természetesen, tovább építkezni, de az .állam messzemenő udvariassággal, de nagy határozottsággal figyelmeztette a céget, hogy Vangharad területén kitűnő építkezési lehetőségek vannak, míg a fővárosban egy buk- íencnyi helyet nem kaphatnak az üzem céljaira. Megépült az ideiglenes út, bevezették a villanyt, mindezt az öli am finanszírozása, s már építhetett is üzemet a gyár a kedve szerint. Sok a segédmunkás Nos, ebben az üzemben járunk. Nagy műhelycsarnok ez inkább, modem gépekkel, az egész hatalmas csarnokot egyetlen egy targonca látja el anyaggal és szállítja el a kész termékét is a gépektől. Semmiféle örök időre való berendezkedésnek nyoma sincs. A gépek masszívan beerősítve ugyan, de sehol méteres beton . talapzat az elszívó berendezés is úgy dolgozik, kitűnően, hogy bármikor bármely géptől tovább-, vagy le lehet kapcsolni. Az irodákban összesen talán ha tízen vannak. És a gépek mögött zömében segédmunkások. Olyanok, mint Avid Avidsson, akinek még hat éve van a nyugdíjig, pedig már 61 éves, de itt 67 év a nyugdíjkorhatár, vagy olyan mint a cégnél 1946 (!) óta betanított segédmunkásként dolgozó Sven Berqu- is, aki már talán csali két évet tölt el a gépek mögött lóvén már hatvanötön is túl, de betanított segédmunkások azok a fiatalok is, akik egyenesen az elemi iskola elvégzése után álltak a cég alkalmazásában valamelyik gép mögé... — ...Kérem, ezek a gépek programozótok. Ezeket kiszolgálni kell és nem kezelni. A munkás nem változtathat a gép programján. Az nem az ő dolga! — tette hozzá nyomatékkai Persson úr, a termelési főnök és mintegy bocsánatkérésül az előbbi kis türelmetlenségért, az üzem közepén lévő kávé automatából megkínál egy híg feketével. Éppen időben, mert rövid szünet' van a munkában, sorba jönnek a munkások az automatához, ott benn az üzemben, egy lépésnyire a géptől, hogy kávét vagy kakaót vegyenek. Presszó, büffé ugyanis itt nincs. Presszó ugyanis a hivatalokban sincs, csak egy kis kézi kocsis asszony, kocsijában kávétól a cigarettáig minden földi jóval, aki rendre bekopog az irodák ajtaján: ki, mit kér, azt kap. Csevegő fecsegés és fecsegő kávézás munkaidő alatt, folyosói ténfergés, nos, ez túlságosan drága dolog lenne a Mecman cég számára. Közben itt közeledik a műszak vége, talán már csak percek lehetnek hátra, de a gépek egyenletes zúgása mit sem változik, s nem változik az emberek mozgásának ritmusa sem. A műszak vége A hazai kép jut eszembe, az ilyenkor már nem is megtelt, de kiürült mosdók, az ugrásra készülő blokkolók, az átkozott óra, amely úgy araszolja az utolsó negyedórákat, hogy attól dilizik be a melós, nem a művezetőtől. Itt azonban surrognak a gépek, megállás nélküli ritmusban mozognak a karok, térül-fordul a sárga színű targonca, mintha a műszak derekán járnánk, pedig éppen ebben a pillanatban csendül a gong: vége a műszaknak! Indulunk mi is vissza Vangharadból a festői tájon, fenyvesek között, a tavakká szelídült tengeröblök mellett, — Stockholmba. Az autóforgalom az országutakon > is szinte városi, s a főváros közelében 30—40 kilométerre már az autósztrádán is égnek sorban a higanygőz lámpák. Jómódú ország? Kétségtelen. De ennek nemcsak a másfélszázad béke az alapja. (Következik: Különös „forradalom”) Gyurkó Géza ÉRDEKESSÉGEK BULGÁRIÁBÓL Az első bolgár női hajóskapitány A Pliszka nevű kereskedelmi hajónak, amely . a Fekete tenger és Nyugat- Európa között közlekedik, harmadkapitánya Angelina Baltova, az első bolgár női tengerészkapitány. Portugália, Belgium, Hollandia, Nyugat-Németország, Görögország és Törökország kikötőiben meglepetve, de nagy örömmel fogadták. — Angelinának a tenger iránti vonzódása még gyermekkorából ered, amikor szüleivel a nagy bolgár kikötővárosban, Burgaszban élt. A tengerészakadémia elvégzése után tengerészkapitányi diplomát szerzett és már ötödik éve a Pliszka hajó harmadkapitánya. A brigád leánya Hét évvel ezelőtt a silist- riai ipariskola egykori növendékei tízéves találkozó- ra gyűltek össze. A megjelentek közül csak az osztálykönyvben harmadiknak bejegyzett Avram Cvetkov hiányzott. Avran Cvetkovot 1958 augusztusában halálos baleset érte. Kisleánya, Ve- licska árva lett. Ezen a bizonyos iskolai találkozón a megjelentek elhatárolták, hogy ők. a silistriai „Dras- ter” kombinát tekercselő brigádja elhalt iskolatársuk leányát adoptálják és felnevelik. Ennek több esztendeje már. Velicska jelenleg a gazdasági technikum második osztályának tanulója. Lima—17 és Lunohod—1 Márcus első napjaiban az űrfilatélia hívei érdekes újdonsághoz jutnak. A Magyar Posta a Luna—17 űrszerkezet útját és a Holdon dolgozó Lunohod—1 automata te- vékenységét négy darab 2,50 forint névértékű. légiposta bélyeget magába foglaló blokk formájában örökíti meg. A blokk Kékesi László grafikusművész térve alapján az Állami Nyomdában készül és újszerű megoldásban tnutatja be a Luna—17 spirális alakú pályáját., A baloldali alsó, vagyis a harmadik bélyegen a Szovjetunióból indul a szerkezet útjának rajza és a bélyegek fehér szegélyét kihagyva a jobb oldali felső értéken ér véget. A Hold rajzán külön féltüntették a Maré Nubium- ot, a leereszkedés helyét. A A blokk első bélyege az automatikus holdjárművet, a Lunohod—1 képét ábrázolja a megérkezés pillanatában. A jobb alsó sarokban elhelyezkedő negyedik bélyeg a hónapok óta nagyszerűen működő önjáró kutatóeszközt ábrázolja munka közben. A jármű mögött látható a kerekek nyoma, amely az ottani körülmények között száz évig jelzi a Höld titkait kutató szovjet tudósok elgondolásainak pontos gyakorlati megvalósulását. Filatélia Gyakran haladottabb gyűjtők körében is elhangzik: negyek a filatéliába, , új ■yűjtök sokszor mondják:' zeretnék a filatélia tagja lenni. Számos embert megtéveszt az idegen szó, akik a gyűjtők szeretetét vagy a köröket értik e fogalom alatt. A filatélia görög eredetű szó. szabad fordításban az illetékköteles dolgok barátját jelenti. Átvitt értelemben a bélyeggyűjtés,_ ezért filate- iista alatt m * fl«nmmr4íín^ értjük, aki nem a filatélia, hanem a Magyar Bélyeg- gyűjtők Országos Szövetsége (Budapest 5, postafiók 164) körei valamelyikének lehet tagja. Ilyen kör minden nagyobb helységben működik, üzemekben, iskolákban, lakóterületen egyaránt. A több mint 3 ezer kört hét területi iroda segítségével irányítja a szövetség központi vezetéséGyógyfű a viszálykodó házasoknak Dr. Ferenczy Miklós duna- almási körzeti orvos, amatőrrégész, a Lilla hagyományok lelkes gyűjtője, orvos- történeti kutatásokkal is foglalkozik. Feldolgozta többek között a XVI. század közepén a világot bejárt kiütéses tífusz járvány eredetét is. A hirtelen lázzal, csillapíthatatlan szomjúsággal, szédüléssel és fogyással kezdődő, majd a testen foltos kiütésekkel jelentkező rettegett betegség Komárom megyéből indult el, morbus ko- máromiensis néven. Törökországban is így emlegették. Eredetileg azok az olaszországi harcosok hordozták be, akiket a pápa küldött a törökök elleni segítségül. Mint a korabeli leírásokból kitűnik, az orvosi ellátás abban az időben kétségbeejtő volt. 1690-ben például egyszerre 500 sebesült és beteg katonát hoztak Komáromba, de sem a várban, sem a városban egyetlen orvos sem volt. A gazdagok külföldi orvosokkal gyógyít- tatták magukat, a szegényeknek csak a patikárius-láda gyógyfüvei, legjobb esetben a borbély sebmesterek jutottak. A korabeli füveskönyvek szerint a borsfű például szereletet indít az emberben, széplőt veszt és íarzsábát gyógyít. A bakvérfű az igézet ellen volt hasznos, bo- londulást gyógyít, rút álmodozástól megőriz, az ördög ellen is jó, s a viszálykodó házasokat egymást szeretőkké teszi. A bolhafű melankóliát gyógyít, a bakszakáll a bágyadt beteget fölserkenti. A borbély-sebmestereket Komárom megye csaknem minden falujában meg lehetett találni. Dunaalmáson például az utolsó borbély kirurgus 1817-ben hali meg. Sírkövére azt vésték, hogy igen jó ember volt és sok betegség gyógyítását elősegítette. a fertőző betegségek ellen azonban ők sem tudtak hasznos gyógyírt adni, s közülük is sokan áldozatául estek a morbus komáromi- ensisnek. BIZSU-KAVALKAD Jablonec ben, az Észak- Csehországban fekvő városban már folynak az előkészületei a világméretekben is legnagyobb ékszer-, bizsu- és díszítőcikkeket bemutató kiállításnak, amelyet 1971 júliusában és augusztusában rendeznek. A „Jablonec 71” a harmadik nemzetközi ékszerkiállítás, amely több tucat ország ékszerújdonságait mutatja be. A csehszlovák pavilonban a jabloneci ékszeripar szakágainak minden üzeme és egyes termelőszövetkezetek mutatják be termékeiket. A kiállítók újdonsággal is kedveskednek a kiállítás látogatóinak; ez az újdonság különböző alkalmi öltözékek Lfaeaausatas* tea, A kmUiinU között szerepelnek a csehszlovák és a külföldi ipar- művészeti iskolák, valamint sok önálló iparművész is. Eddig 150 jelentkező közölte. részvételi szándékát. Az iparművészeti iskolák munkái és a csehszlovákiai és külföldi művészek önálló gyűjteményei egyaránt az üveg- és ékszermúzeumban kapnak helyet, amely, szintén a kiállítás alkotórészét képezi. A kiállítás első hetében csak szakemberek látogathatják a bemutatókat, ekkor végzi majd munkáját a nemzetközi zsűri, amely a legjobb munkákat arany-, ezüst- és bronzérmekkel juA szovjet műtrágyatermelés 1970 első három hónapjában a Szovjetunióban kereken 12,7 millió' tonna (ha- tóamyagegységben) műtrágyát állítottak elő. Ez a mennyiség megfelel az 1959- es év össztermelésének. Az egész 1970-es évre a terv szerint a termelés 57,5 millió tonna, ami az előző évhez képest 25 százalékos emelkedést jelent. Elsősorban a Szovjetunió vegyipari minisztériumának üzemeiben nőtt jelentősen a termelés: nitrogénműtrágyából 28,7 százalékkal, foszforműtrágyából 22 százalékkal és káliműtrágyából 45 százalékkal termeltek többet. A bruttó műtrágya termelés és alkalmazás terén a Szovjetunió évek óta a világon a második. A hatvanas években a termelést megháromszorozták és ezzel csökkent a távolság az első helyen álló Egyesült Államokkal szemben. Míg a szovjet műtrágyagyártás 1961-ben az amerikai termelés 58,5 százalékát tette ki. az elmúlt évben 79.5 százalékra emelkedett Szakértők véleménye szerint a szovjet mezőgazdaság termelésének növekedése csaknem felerészben a műtrágya nagyobb arányú és hatékonyabb alkalmazásának köszönhető. Takarmány a tengerből Bulgáriában hamarosan megkezdik a fekete-tengeri vízinövények takarmánycélokra történő nagyüzemi kitermelését. Megállapították, hogy a fekete-tengeri flóra 85 százalékban fehérjét, valamint jelentős mennyiségű vitamint tartalmaz. A vízinövények, moszatok kitermelése a bolgár tengerpart 150 kilométeres szakaszán hamarosan megkezdődik. A tengerpart mentén mindenütt kitermelő és feldolgozó üzemeket létesítenek. A bolgár szakemberek ugyanakkor vizsgálják annak a lehetőségét, hogy takarmányozás céljaira édesvízi növényeket is felhasználjanak. Hódok tenyésztése Mazúríában A Lengyel Tudományos Akadémia Kísérleti Állat- tenyésztési és Genetikai Központjában 1958 óta kísérleteznek az európai hód (Castor fiber L.) zárt farmon történő tenyésztésével. Eddig sikerült megoldani a legfontosabb problémákat: az állatok etetését, az ólak építését, a tenyészállatok párosítását, valamint az ivadékok nevelését és gondozását. Míg 1960-ban az ugyanazon szülőktől származó ivadékok átlagos szaporasága 1 egyed volt, ma már 2,6. Sikerrel jártak azok a kísérletek is, melyek célja a hódok monogamikus hajlamainak megtörése volt. Kiderült, hogy párok helyett eredményesen lehet „tenyészháromszögeket” alkalmazni, amikor is két testvér-nőstényt párosítanak a hímmel. A tapasztalatokra támaszkodva a mazúriai Wiartel község állami gazdaságában létrehozták az értékes kis állatok első tenyészf arm j át. Az első afrikai kenyér Szenegál ezentúl nem importál búzalisztet. Egy francia szakértőcsoport sokévi kutatásának eredményeképpen az országban végre sikerül megoldani az élelmezés kérdését. Szenegálban hamarosan áruba bocsátják az első afrikai kenyeret, amelyet afrikai terményekből állítanak elő. Az úgynevezett afrikai kenyér alig hasonlít az európai kenyérre, noha a technológiája azonos. Minthogy alkotóelemei közül a búzaliszt a legkevesebb, az íze sem olyan, mint az európai kenyéré. Nagy gondot okoz a szakembereknek, hogy izlik-e majd az újfajta kenyér a szenegáliaknak. Az eddigi _ véleménykutatások eredménye szerint az idősebbek tűrhetőnek vagy kifejezetten ízletesnek találták az „afrikai kenyeret”, a fiatalok azonban egyszerűen ehetetlennek. Sertés túltermelés az EGK-országokban Az Európai Gazdasági Közösség tagállamaiban sertés túltermelésre lehet számítani, ez azonban csak 1971 közepe táján mutatkozik majd meg. Az előrejelzést alátámasztják a sertésállo- alakulásával kapcsolatos legújabb adatok is. 1970 elején az NSZK-ban például 6,5 százalékkal magasabb volt a sertésállomány az előző évinél. a vemhes kocák száma pedig 12 százalékkal volt magánt**
