Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-14 / 11. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. január 14. — A legnagyobb bolgár tengerjáró Óránként 4300 tonna földet, illetve honiokol mozgat meg a felvételen látható japán gcpóriÚK, amelynek egyes részeit szállítószalagok kötik össze. A hatalmas géprendszer ás, rakodik, szállít és lerakja terhét, s mindezt kevés emberi munkaerő. alacsony üzemeltetési költségek és rövid munkaidő mellett. (Foto: UPI—MTI—KS) Popp Zoltán: Kalandoiósok kora 1. UTAZNI JÓ Ifjúságom legfogékonyabb korszakában zárva voltait az országhatárok. Irigységgel tekintettem föl ismerősömre, aki arról mesélt, látta Prágát. X-nek áhítattal ejtettük ki a nevét. Ö ugyanis járt Oxfordban. Ha nem is egyetemre, de legalább látogatóban. Ezekben az években sokat nézegettem a térképet. Sűrűn forgattam a színes atlaszokat, ujjamat végighúztam a folyók kék csíkján, óta rászóltam hegyláncokat, és óceánok vízrengetege előtt torpantam meg. Képzeletben utaztam. Úgyhogy ahová később eljutottam, ott szinte mindent jóismerősként üdvözöltem. Hisz könyvtárnyi anyagot olvastam .össze, galériányi rnennyiség'ű fényképanyagot böngésztem végig. Keresztül- kasul bejártam Európát, még mielőtt egyszer is át- léotem volna az országhatárt. Utazni jó. Jó végigjárni a végelátha- tatlanul hosszú expressz-sze- relvényt, ahol minden kupéban más nyelven beszélnek az emberek. Röpke percek alatt átlépni országhatárokat. új, idegen körülmények közé kerülni.' Jó felülni Bécsben a vonatra, végigrobogni a Rajna völgyében. Látni Brüsszel tornyait, és jó megpillantani Ostendé- nél a La Manche-csatornát. Jó Záhonynál átszállni a széles nyomtávú vasútra, kinézni soha véget nem érőnek tűnő száguldás után a kupéablakon, amikor megcsillan a Dnyeper vize; nézni ott fönn a kijevi templomok aranyosan fénylő kupoláit, és itt lenn, a hordaLuna 16 A szovjet és az amerikai űrkutatási kísérleteket 1970 márciusától a Magyar Posta új formában, folyamatosan megjelenő blokkokkal örökíti meg albumaink részére. A sorozatot januárban a Lun a 16 blokk kiadásával folytatják. Az új blokk négy 2,50 forint névértékű bélyeget foglal magába, amelyek közül az első a Hold felé robogó automatát ábrázolja. A másik rajzon a gép a Holdon dolgozik, talajmintát gyűjt. A harmadik és negyedik bélyeg az ejtőernyős leszállást, illetve a Földre visszatért szerkezetet mutatja be. A kis példányszámban megjelenő blokk, főleg a számozott, vágott példányok iránt máris nagy érdeklődés mutatkozik. Az új kiadást az Állami Nyomda készíti Kékesi László terve alapján. N Tévédének A magyar ötvösség remekeit bemutató, tavaly oklékos folyó homokpadjain sütkérezők tömegét. Jó végigsétálni este a moszkvai Gorkij utcán, végigjárni a leningrádi Ermi- tázs termejt. Sodortatni magunkat a délutáni csúcsforgalommal Helsinkiben. Jó Ady Endre lába nyomába lépni a TPece-parti Párizsban, Nagyváradon. Eltűnődni a dolgok múlandóságán a kolozsvári házsongárdi temetőben. Jő szembesülni Nagybánya higgadt, levegős koloritjával és a móramarosi fenyvesek között lépkedve egyre magasabb ormok felé kapaszkodni. Jó megismerkedni Szabadkával, Kosztolányi városával. Látni Újvidéket, a báni palotát, a Dunát. Jó megérkezni Belgrádba, elhaladni a napsütésben fürdő felhőkarcolók mellett és bekanyarodni a dimbes-dombos óvárosba. Jó végigutazni Ausztrián. Látni — az osztrák határtól az olasz felé közeledve — a regényes hegycsúcsokat, rajtuk az elmaradhatatlan várakkal. Megállni kis állomásokon, ahol ma is csá- szárszakté.ilas, vadászdíszbe öltözött öregurak sétálgatnak, még a monarchia lépésritmusában. Jó átbújni alagutakon, amikor hirtelen mindent elborít a sötét, érezni arcunkon a párás, hideg levegő legyintését, és újra kibukkanni a napvilágra. káprázó szemmel körültekinteni a napfényben úszó vidéken. Jó élni Milánó lüktető életét. Nézni, amikor a közlekedési rendőrök hatalmas űrméretű motorjaikon, száguldanak, és úgy válik szét előttük a nagyvárosi forgalom — szabad utat engedve tóberben megjelent sorozat 2,50 forint névértékű bélyege a felirata szerint I. Ránekik —, mint amikor a kés utat csinál magának a puha vajban. Meglátogatni Kossuth egykori lakhelyét Torinóban, majd megkeresni a városi nagytemetőben a jó húsz esztendeje szerencsétlenül járt helyi futballcsapat játékosainak sírját. Megismerkedni a bolognai egyetemekkel. Jó eljutni Rómába. és jó látni Nápolyt meg Pompej it is. Jó elmerülni Rimini kö- izelében az Adria hullámaiban, majd hanyattfekve szárítkozni a Lidó aranysárga homokján. Látni a für- dőuhás olasz nőket, anyaságuk előestéjén, tehát a korai hervadás előtt, amikor teljes pompájukban szemlélhetők még telt idomaik. Jó meghallgatni Londonban a Big Ben nagvharang- ját. Megnézni a délelőtti őrségváltást, odanyomakodva a Buckingham-palota vaskerítéséhez. Megszemlélni a canterbury-i érsekek márványba vésett névsorát a helyi székesegyház előterében. Megnézni Bathban az impozáns félkör alakú palotát, majd fölkeresi a rómaiak egvkori fürdőiének maradványait. Jó leckét venni ódonsáeból Winchesterben. és érzékelni Oxford visszafogott előkelőségét. De jó visszatérni is. Megérkezni abba az országba ahol a sok külföldi élmény után egy ideig mindem kisebbnek tűnik valódi méreteinél. Majd jó visszazökkenni úira a realitások geometriájába. méghozzá azzal a tanulsággal gazdagabban, hogy aki másokét ismeri, az •tudja csak ireazán megbecsülni a magáét. S később, amikor az idő kóczi György úrvacsora kelyhét ábrázolja 1670-ből. A filatelisták közül sokan Vízrebocsátották a legnagyobb bolgár tengerjárót, a „Vihren” nevű, 23 500 tonna raksúlyú, szén- és ércszállító hajót. Motorjának teljesítménye 11 200 lóerő, legnagyobb haladási sebessége 15,3 csomó óránként. A főmotor távirányítású, és több gépcsoport automatikus vezérléssel működik. Bulgáriában legelőször ebbe a hajóba építettek hidraulikus nyílászáró szerkezetet. De!- inícfomítós Romániában a tengerpartnak Constanta és Mamaia között húzódó területén hozzáfogtak egy nagy víztartály építéséhez, amely delfinido- mítás cél iáit szolgálja majd. Ez a delfinárium egy na- gyobbszabású kulturális, tudományos és szórakoztató komplexum egyik része lesz majd.múlásával az utazási láz hő- emelkedéssé enyhül, ráérős óráiban maga elé bámul az ember: megpróbálja fölidéz ni egykori emlékeit. Újra végigjárja az utat, de most- már képzeletben. Időközben szerzett élettapasztalatával újra látja-értékeli a több évvel ezelőtti látványokat, benyomásokat. Régi képeslapokat, föl jegyzéseket, bőröndcímkéket, reklámprospektusokat kotor elő limbusából. Beleéli magát saját múltjába. Aztán nem kell hozzá sok idő, hogy az emlékek zsákjának torkáról leoldódion a kötés. Egyszer csak azon veszem magam észre, hogy rómtömék az emlékek. Tellies életszerűséggel, a legapróbb részletüket is hiánytalanul megőrizve újabb és újabb mozzanatok bukkannak elő a múltból. Miiven furcsa szerzet is fez emlékezet. Mepülepedik benne szinte minden. Am nyugton és észrevétlenül maradva vár sorára mindaddig, míg valami meg nem bolygatja. Arcok, mozdulatok, épületek, képek, szobrok, tájrészletek, hegycsúcsok, hangulatok tűnnek elő, nevekre, adatokra, történetekre érzünk rá. Olykor az akkor ösztönösen rögződött látvány most tudatosul bennünk. Ránézek a térképre. Képzeletben kört rajzolok. E kör kerüilete bolyongásaim nyomvonala. De vezetnek utak a kör bensejében is. így visszagondolva rá: ez volt a kalandozások kora. Szeretnék belőle valamit érzékeltetni az olvasókkal, egyben önmagámban is tovább táplálni az utazás vágyát, hogy mindenhová eljuthassak, ahol szeretnék körülnézni még ebben a sietős és bizony eléggé rövidre méretezett emberi életben. Jó utazást, kedves olvasók. Következik: KÉT LÉPÉS A KAPITALIZMUS megállapították, hogy az évszám téves, sőt néhány hírlapi cikkben is támadták a postát a hibáért. A történelmi adatok szerint Brózer István, a kiváló kolozsvári ötvösmester a kelyhet I. Rákóczi György megrendelésére 1640-ben, vagyis a bélyegen feltüntetett időpontnál 30 évvel korábban készítette. Ez a bélyeg csak egy a sok közül, amelvek itthon és külföldön hibás adatokkal. ábrákkal jelentek meg A tévedések (víe1tá*ókának bélvegen egész serpge ismert. sokan kizárólag az ilyen helytelenül mp«terve- zett kiadásokat gyűjtik. A magvar kiadványok közül hibákban az 1954. évi tudósokat ábrázoló sorozat vezet. A 30 filléresen Irinyi János, a 60 filléresen Thán Károly, a 2 forintos értéken Hőgves Endre halálának évszáma téves Egyesek szerint az 1.70 forintos érték nem Puskás Tivadart, hanem Ferenc nevű öccsét ábrázolja. Kísérleti borpince Plevenben megnyílt a bolgár szőlészeti és borászati intézet párját ritkító kísérleti borpincéje. Itt a tervek szerint az összes borászati műveleteket elvégzik: feldolgozzák a szőlőt, mustot, majd bort készítenek, a bort stabilizálják, lefejtik és palackozzák. A pince fő feladata, hogy segítsen az intézetnek az új borfajtákkal folytatott kísérletekben — hiszen az intézetnek és fiókintézeteinek ültetvényein 1600 fajta szőlőt termesztenek! A pince évente ezer tonna szőlőt is fel tud dolgozni. Már meg is kezdték az első húsz borfajtával végzett kísérleteket. borpincében ezenkívül olyan helyiségek is vannak, amelyek alkalmasak a szőlő friss állapotban való kísérleti tárolására. „Zöld tüdő” A katowiczei területen már tíz év óta széleskörű kampány folyik a városok és falvak parkosításáért, ennek célja, megjavítani az egészségügyi feltételeket ezen a hatalmas lengyel ipari területen. 1960-tól kezdődően a silány minőségű földterületeken, a folyók partjain, az üzemek és Szilézia víztárolói körül mintegy 34 millió fát és bokrot ültettek elA tanácsok és á társadalmi szervek által „Zöld tüdőt Sziléziának” elnevezéssel megindított kampányba bekapcsolódnak a vállalatok és intézmények kollektívái és az ifjúság. A parkosítási munkák nagy részét társadalmi munkában végezték. A marokkói konzervipar A marokkói konzerviparnak két fő ága van: a halfeldolgozó ipar és a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó ipar. Mindkét szektorban egy-egy nagy szakmai érdekképviselet működik: a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó iparban a Si- copam, a halfeldolgozó iparban pedig az Asonap. Marokkó tengerpartja kb. 1500 km hosszú. E part mentén 1924 óta jelentős halfeldolgozó ipar fejlődött ki. Az ország függetlenné válásakor a halkonzervgyárak szama 70 volt. Jelenleg Marokkóban 72 halfeldolgozó üzem működik, amelyek közül 63 halkonzervet, 9 pedig gyorsfagyasztott halkészítményeket állít elő. Ez áz iparág két nagy központ körül helyezkedik el: az egyik Safi, ahol az egész termelésnek 70 százaléka összpontosul, a másik pedig Agadir, amelyet az utóbbi évek során korszerű nagyvárossá fejlesztettek. Ezen felül néhány üzem működik Essaoui- raban és Casablancában- Az üzemek magánvállalatok; a halkonzervgyártásban állami szektor nincs. Szövetkezeti szektorról sem beszélhetünk, mindössze néhány konzervgyár között alakult ki lazább együttműködés. Marokkó kiváló éghajlata, termékeny földje és kitűnő vízellátása elsőrendű feltételeket teremt a növénytermesztésnek. Az ország területe zöldség- és gyümölcstermesztésre majdnem mindenütt alkalmas és ezért a növényi konzervipar üzemei a halkonzervgyáraktól eltérően az ország egész területét behálózzák. Jelenleg az országban 80 ilyen konzervgyát működik. Ezek között bizonyos szakosodás alakult ki: egyes vidékeken elsősorban gyümölcslét, máshol viszont túlnyomó részt zöldségkonzerveket gyártanak. Kombájn a paradicsomföldön A paradicsombetakarító kombájnokat a krasznodári terület „Üt a kommunizmushoz” nevű termelőszövetkezet paradicsomültetvényein próbálták ki. A gép távolról a burgonyaszedő kombájnra emlékeztet. A sorok mentén halad előre, a tárcsaalakú markolóberendezések beássák magukat a paradicsomtő alá. A bíborszínű gyümölcsök alatt roskadozó növény máris csúszik a rácsos, ferde szállítószalagon a gép belsejébe. A zöld tömeg a gyümölcscsel együtt bejut a rostába, ahol a paradicsom — a pirosak is és a félérettek is — könnyen elválasztódnak a szártól. A tisztítás után a paradicsom a kombájn mellett haladó, speciális platóra fölszerelt tíz bunker egyikébe kerül. Így működik a KT—5-ös paradicsombetakarító kombájn kísérleti mintapéldánya, amelyet a Szovjetunió Traktor és Mezőgazdasági Gép- konstrukciós-technológiai Irodája két moszkvai tudományos kutató intézet alkotó kollektívájával együtt, a Krasznodári Zöldség- és Burgonyatermelő Állomás szakembereinek részvételével alkotott meg. A világ gyapjútermelése 1970-ben A világ 1970. évi gyapjútermelése (a déli félteke 1970 —71. évi termelését is figyelembe véve) zsíros gyapjúban számítva kereken 6214 millió fontra (I font 0.45 kg) becsülhető- Ezek szerint a termelés 14 millió fonttal csökkent az előző évhez képest. A kelet-európai országok gyapjútermelése már a második egymást követő évben csökkent és 1970-ben 221 millió fontra tehető. Ezek az országok 1968-ban rekord- eredményt értek el és 233 millió font gyapjút termeltek. A gyapiúprodukció csökkenése egyrészt a juhvágások számának növekedésére, másrészt az 1969. évi kései kitavaszodásra vezethető vissza. Mindkét tényező csökkentette a nyírásra kerülő juhállománytÉszak-Amerika gyapjútermelése már évek óta folyamatosan visszaesik. Az USA- nak — az észak-amerikai kontinens legnagyobb termelőjének — gyapjúprodukciója már a tizedik egymást követő évben csökken, a juhállomány hanyatlása folytán. Dél-Amerika termelése 3 évi csökkenés után 1970-ben némileg emelkedett. A legnagyobb termelő országnalc, Argentínának a termelése 1970-ben feltehetően 1 millió fonttal haladta meg az 1969. évit A világ összes gyapjúterme- lésének 45,5 százalékát Ausztrália és Üj-Zéland produkálja. Az 1961—65. évek átlagában részesedésük még csak 40,8 százalék volt. Ausztrália termelése az 1970—71. évben a becslések szerint meg fogja haladni a 2 milliárd fontot, ami az előző idénnyel szemben 2,1 százalékos emelkedést jelent. Feltehetően Űj-Zéland termelése is meghaladja a tavalyi eredménytDán kisparaszti gazdaságok A múlt évben naponként átlag 20 kis- és középgazdaság ment tönkre Dániában Az Európai Gazdasági Közösséghez való csatlakozás itt is egyre nagyobb tiltakozási hullámot vált ki. A dán sajtó aggódik amiatt, hogy a csatlakozást követően a nyugatnémet tőke veszélyes mértékben hatolna be az ország gazdasági életébe*
