Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-14 / 11. szám
1971. január 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP $ A készülő ifjúsági törvényről Interjú Fehér Józseffel, a KISZ Szolnok megyei Bizottsága első titkárával Mint ismeretes, az MSZMP Központi Bizottsága az 1970. február 18—19-i ülésén elemezte a magyar ifjúság helyzetét és ifjúságpolitikai határozatot hozott, amelyben előírja egységes ifjúsági törvény előkészítését. Ennek alapján az igazságügyi szervek megalkották az ifjúsági törvény tervezetét. rétegek érdekvédelme nem arányosan fogalmazódik meg a törvényben. Jól foglalkozik a tanulóifjúság helyzetével, érdekvédelmével, de viszonylag keveset a munkás és parasztfiatalok helyzetével. A törvény-tervezetről Fehér Józseftől, a KISZ Szolnok megyei bizottsága első titkárától kértünk tájékoztatást: megszervezete a Magyar — Mi határozza meg alapvetően a törvény jellegét? — Pártunk ifjúságpolitikája. A törvény-tervezet ifjúsági alkotmányjellegű, elveket rögzítő kerettörvény. Részkérdésekben, konkrét elválásokban, igényekben a szintén készülő végrehajtási utasítás fog rendelkezni. Másképpen kifejezve, az ifjúság társadalmunkban elfoglalt helyének, felnőtt életre való felkészülésének az alaptörvénye. Figyelembe veszi a népgazdaság valóságos lehetőségeit, teherbíróképességét, de számba veszi a várható előrehaladást; a jövőre is tekintettel van. Hinnék megfelelően ifjúságunk jelenlegi tényleges helyzetéből, gondjaiból, problémáiból, kötelességeiből és jogaiból indul ki. A ma ifjúságának szól, de a jövő ifjúságáé is. Szellemében és lehetőségeivel élve sok-sok ifjúsági korosztály fog felnőtté válni, •— tanulva, dolgozva a közéletbe bekapcsolódva. — Bár egyelőre csak a törvény előzetes tervezete készült el, bizonyára tudni lehet, hogy főbb vonalakban mit tartalmaz majd? — Igen. Ugyanis, véleményünk szerint alapjában véve jó törvénytervezet készült Véleményem szerint azonban a jelenleg folyó társadalmi viták, az illetékes szervek és I kormány sok mindenben finomítják, pontosítják, kiegészítik a jelenlegi tervezetet Egy biztos: az MSZMP KB 1970- február 18—19-i ifjúság- politikai irányelveit fogja tükrözni és azokat törvényi szintre emeli. Mit tartalmaz a törvénytervezet? Rögzíti, hogy a Magyar Népköztársaságban milyen nevelési célokat kell követni mindenkinek az ifjúság nevelésében. Félreérthetetlenül fogalmaz abban, hogy az ifjúság nevelése az egész társadalom feladata. Kimondja, hogy az ifjúság közéleti tevékenységének, politikai aktivitásának fejlesztése céljából biztosítani kell a fiatalok nagyobb arányú részvételét a választott állami és társadalmi szervek munkájában, hogy az ifjúságpolitikai célok megvalósítására külön költségvetési keretet kell létesíteni a tanácsoknak és más állami szerveknek. Tükröződik benne az a társadalmi valóság, hogy a fiatalok jelentős része meglehetősen rossz körülmények kötött kezd hozzá az önálló élethez. A családalapításhoz szükséges lakás hiánya, az alacsony kezdőfizetések egyes foglalkozási ágakban megnehezítik a pályakezdést, a felnőtt társadalomba való beilleszkedést A törvénytervezet foglalkozik ezen gondok megoldásának elősegítéséhez szükséges feltételek megteremtésével. Társadalmunk megfelelő intézmények létrehozásával és fenntartásával nyújt segítséget az ifjúság oktatásához, neveléséhez. A tervezet megállapítja, hogy a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásához szükséges feltételeket hatékony pedagógiai és anyagi eszközökkel kell biztosítani. Meghatározza az ifjúság részvételét a munkában; az Ifjúság kulturális nevelésének, egészsége íédelmének és testnevelésének feladatait- Foglalkozik az {/júság szervezetével: ,.az ifjúság egysegea politikai töKommunista Ifjúsági Szövetség... képviseli az ifjúságot az állami és társadalmi szervek előtt, védi a fiatalok jogszabályokban biztosított jogait” — olvashatjuk a tervezetben. Külön jelentőségűnek tartom a tervezet 38. paragrafusát, amely így fogalmazódott meg: „A jogszabályokban meghatározott feltételek esetén a KISZ választott tisztségviselőit az állami szerveknél a szakszervezet választott tisztségviselőjével azonos munkajogi védelem illeti meg, szövetkezetben más munkakörbe, vagy más munkahelyre áthelyezésük csak a közgyűlés hozzájárulásával történhet.” Mindemellett nagyon fontos, hogy a tervezet nem kívánja hatályon kívül helyezni, vagy megismételni az ifjúságot érintő és érvényben levő, jelenlegi jogszabályokat, mint például a Munka Törvénykönyve, a családjogi, a honvédelmi, az oktatási és szakmunkásképzési törvényeket. Ugyanakkor a törvény- előkészítő bizottság megvizsgálja, hogy az ifjúságot érintő és érvényben levő jogszabályok egyes pontjainál nincs-e szükség módosításra. —■ A törvénytervezetet legutóbbi ülésén a KISZ Szolnok megyei bizottsága is megvitatta. Mi volt az általános vélemény? ~ Ifjúsági szövetségünk társadalmi megbecsülését és jelentőségét jelentette az is, hogy megismerkedhettünk a tervezettel, megvitathattuk, véleményezhettük, és javaslatainkat elmondhattuk a KISZ megyei bizottság 1970. december 29-i ülésén. Ennek hangot is adtak a felszólalók. E mellett hangsúlyozták a törvény nemzetközi (hisz még csak az NDIC-ban van hasonló) és belpolitikai jelentőségét. Üdvözölték, hogy tükröződik benne a párt ifjúságpolitikájaKülön erénynek tartottuk, hogy a törvénytervezet a társadalom, az állami és az ifjúság céljainak azonosságából indul ki, ezek összhangjának biztosítására törekszik. Szocialista, demokratikus tartalmú törvénytervezetnek tartjuk, amely kifejeződik abban, hogy a párt ifjúságpolitikáján alapszik és az ifjúságot a társadalom aktív részenek tekinti. Helyeseltük, mert úgy láttuk, hogy a szocialista demokrácia X. párt- kongresszuson meghatározott továbbfejlesztésének konkrét megnyilvánulása ez a tervezet, mert — mint ezt az egyik megyei bizottsági tag hangsúlyozta — „...e törvény alapján most már nem lehet sikertelen az a törekvésünk, hogy az ifjúság képviselőit bevonjuk mindenütt az állami, társadalmi és gazdasági élet vezetésébe...” E mellett azonban felvetődtek olyan gondolatok is, hogy „...nem-e fog az új törvény az 1016-os kormányrendelet sorsára jutni”, vagy „...biztosítani kellene, hogy a törvény végrehajtásának ellenőrzésébe mindenütt bevonják a KISZ képviselőit...” Helyesnek találtuk annak megfogalmazását is, hogy az állami és szövetkezeti lakások hány százalékát kapják a fiatal házasok. Megállapítottuk azt is, hogy az egyes ifjúsági — Mondtak-é a fiatalok sok hasznosítható javaslatot? — Ezeken túl több mint 20 konkrét javaslat hangzott el. Ezek mindegyike a készülő végrehajtási utasítás kidolgozásában hasznosítható- Ezeket is továbbítottuk Központi Bizottságunknak. — Mi a fiatalok véleménye, a törvény korhatár szempontjából kikre terjedjen ki? — A kommunista ifjúsági mozgalom egységes egész. Beletartozik mind a kisdobos és az úttörőmozgalom, mind a KISZ. Ezért az az álláspontunk, hogy 6 éves kortól 30 éves korig legyen joga a felnövekvő nemzedéknek az ifjúsági törvény adta lehetőségek kihasználására. Ezért ha azt mondom; ifjúsági törvény, úgy értem, hogy a felnövekvő nemzedék törvénye.” — A KISZ-nek milyen feladatot kell megoldani a törvény előkészítése, illetve gyakorlati érvényesítése érdekében? — A KISZ kezdettől fogva javasolta a törvény megalkotását. Részt vett a tervezet előkészítésében is, részt vesz annak társadalmi vitájában. Logikus, hogy további kötelességei is vannak. Szerintem^ fel kell készíteni KISZ szervezeteinket, hogy az ifjúság érdekében tudjanak élni a törvény adta lehetőségekkel Ez nem egyszerű, hisz már most Is hallottunk olyan véleményeket, amelyek „csodaszernek” fogják fel a törvényt- Holott semmiképpen sem az, azt ne is várja tőle senki. „Annyit fog érni ez a törvény, amennyit megvalósítanak belőle” — mondta a megyei bizottsági ülésen az egyik hozzászóló. Én egyetértettem vele, csak egy kicsit pontosítanám a „megvalósítanak” szót „megvalósítunkra”. Igen, rajtunk, egész társadalmunkon múlik a megvalósítás, és ebben a KISZ-re kétségtelen nagyon nagy felelősség és különleges feladat hárul. — Mit ért a nagy felelősség és különleges feladat alatt? — Kezdeményezzünk, javasoljunk az illetékes helyeken, az élet minden területén a fiatalokkal együtt a fiatalokért, sokkal többet mint eddig, bátrabban, de szerényen, okosabban, de ne okoskodva, ügyesen, de ne ügyeskedve érvekkel és ne indulatokkal Ne csak mondjuk, hanem fiatalok tömegeivel vegyünk is részt a kis és nagy kérdések megoldásában. Ügy hiszem harc kérdése lesz ez is. Harc az egészséges gondolkodásért, szemléletért, sorainkban és sorainkon kívül, önállóan és más szervekkel együtt. Ezt a harcot a meggyőzés módszerével kell folytatni, korra, beosztásra való tekintet nélkül a helytelen szemlélet és gyakorlat ellen, a helyesért A helyes szemlélet lényege maga a törvény lesz, amely pártunk ifjúságpolitikájának társadalmi méretű még jobb megvalósításához ad kitűnő lehetőséget- Éljünk vele! Zámbó Árpád „Szolnok az élelmiszergazdaság nagy megyéje” (Folytatás az 1. oldalról) millió forintból a szolnoki dohányfermentáló, 29 millió forintból a szolnoki vágóhíd bővítése, 56—56 millió forintból Törökszentmikló- son és Jászberényben gabonatároló épül, Karcagon 53 millió forintból rizsraktár. Karcag állatkórházat is kap ebben az ötéves tervben. A legnagyobb beruházás a szolnoki cukorgyárban történik, ahol 413 millió forintból folytatódik a rekonstrukció, s már 1973- ban naponta félezer vagon cukorrépát tud feldolgozni a gyár. — De nekünk is lenne kérésünk — mondta a miniszter. A szolnoki cukorgyár körül alakítsunk ki közösen cukorrépa termesztő övezetet. Ehhez mi a gazdaságoknak 70 százalékos állami támogatással biztosítunk gépeket és növényvédőszert Azt is el tudnánk képzelni, hogy a cukorgyár közös vállalkozást álapítana a környező gazdaságokkal. Egyébként én személy szerint egyetértek a megye kérésével, hogy Szolnokra települjön a cukoripari kutatóintézet. Csáki István, a megyei pártbizottság első titkára kérte: Miután a megye adja az ország gabonatermésének 12 százalékát, hústermelésének 9 százalékát, indokolt lenne, hogy jeldolgozása, hűtése is itt történne. A törökszentmiklósi baromfifeldolgozó 1970-ben 51 százalékkal növelte termelését, s az árut Miskolcra viszik hűteni. Erre mondta a miniszter: A XV. ötéves tervben két hűtőház épül az országban. Nagy beruházás, hiszen egy ezer vagonos hútóház 300 millió forint. Ebben majd a gazdasági bizottság dönt. Én amellett vagyok, hogy Szolnok is számításba jöjjön. Sok szó esett az élelmiszergazdasági szakemberek, szakmunkások képzéséről Megállapodás született abban, megvizsgálják, hogyan lehetne Kunhegyesen mintegy 10 millió forintból 100 —120 személyes szakmunkásképző kollégiumot építeni. S azt is kimondták, fejlesztik a jászberényi szakiskolát. Ugyancsak továbbképző megyei központtá fejlesztik a karcagi technikumot. A IV. ötéves tervben a megye 25 millió forintot kap e szakintézmények felújítására. Főiskolai rangra emelik a mezőtúri felsőfokú technikumot úgy, hogy valamelyik egyetem, főiskola karaként működik majd. A MÉM és a megye vezetői abban állapodtak meg, 1971 első félévében tanulmányozzák többek között annak a lehetőségét, hogyar építhetik ki a nagykunság) erdő- és fagazdaság szolnoki központját, hogyan valósulhat meg Szolnokon a malom napi vagonos teljesítménynövelése, milyen lehetőségek vannak a szolnoki tárház felújítására? Nehéz, kimerítő munkanap volt e véleménycsere. Egy nagy megye látja majd hasznát a következő esztendőkben e találkozásnak. — borzák — A mesrgaxdasági lakosság adósása 1971-iöl II. réss IS ezer forintos értékhatár A mentesség alapja Előny a szövetkezeti tagoknak Az előzőekben a földhasználattal összefüggő adózásról (mezőgazdasági lakosság jövedelemadója) már szóltunk. Az állattenyésztésből és a kertészetből származó jövedelmek után azonban bizonyos esetekben általános jövedelemadót kell fizetni. Általános jövedelemadót kell fizetnie annak, aki terményeit, állatait és a gazdaságából származó állati termékeket állandó jellegű elHa azt kérdjük, hogy’ az állattartás jövedelme milyen esetekben mentes az általános jövedelemadó alól, akkor elsősorban a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó rendelkezést kell megemliteni. E szerint a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja a háztáji gazdaságban folytatott állattartásból (állathizlalásból, állatkeltetésből) származó állatoknak (állati termékeknek) az értékesítéséből eredő jövedelme után nem fizet adót. Egyetlen feltétel, hogy e tevékenységével kapcsolatban sem állandó, sem időszaki munkást nem foglalkoztathat. Adómentességet élvez az a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag is, aki az állattartást esetleg vásárolt,, a termelőszövetkezet által juttatott, vagy munkateljesítményért bárkitől kapott Az egyszerűbb-mezőgazda- sági szövetkezet tagja által a saját gazdaságában tartott állatokból elért jövedelmének csak az a része mentes az általános jövedelemadó alól, amely a szövetkezet útján történt értékesítésből származik. Érdeke tehát a tagnak, hogy a szövetkezet útján értékesítsen. A szövetkezeten kívüli értékesítésből származó jövedelem pedig akkor mentesül az adó alól, ha az évi 15 800 forintot r.em halad ia meg. Igen lényeges továbbá, hogy bárki mentes az állattartásból származó jövedelmének adóztatása alól, ha árusító helyen árusítja. Adóköteles a melggágyi kertészet, a faiskola, a virágkertészet termékeinek értékesítéséből, továbbá az évi 15 ezer forintnál több jövedelmet biztosító állattartásból szárrhazó jövedelem. Az állattartáshoz fűződő érdekekre figyelemmel azonban a jogszabály számos esetben adómentességet vagy adó- kedvezményt biztosít. takarmánnyal folytatja. Az adómentesség független attól is, hogy a termelőszövetkezeti tag kinek adja el az állatot, vagy állati terméket. Kizárja viszont az adómentességet az, ha az állattartó az állatot (állati terméket) saját üzletében vagy állandó jellegű nyílt elárusító helyen értékesíti. Az egyszerűbb mezőgazda- sági szövetkezet (szakszövetkezet, társulás) tagjának az állattartásból származó jövedelme adómentes, ha a közösen folytatott állattartásból származik. Közösen folytatott állattartás alatt azt kell érteni, amikor az állatok, valamint a takarmány az egyszerűbb mező- gazdasági szövetkezet tulajdonát képezi, a tagok általában csak a munkájukat adják az állattartáshoz és így annak minden haszna és kára a szövetkezeté. az állattartáshoz szükséges takarmányt a használatában lévő földterületen termelte meg. Nemcsak a saját tulajdonú föld termését, hanem a haszonbérben vagy felesbérletben használt föld terményeit, sőt a saját terményért cserélt takarmányt is saját termésűnek keli tekinteni. Nem számit viszont saját termésnek ebben a vonatkozásban a vásárolt vagy más módon beszerzett takarmány (termény). 13 eser forintig Egyébként — amint már előbb is utaltunk rá «3 mindenkinél mentes az adó alól az állattartásból szár' mazó olyan jövedelem amely nem haladja meg az évi 15 000 forintot. A fenti összeghatár alkalmazásánál nem a bevételt, hanem a tiszta jövedelmet kell figyelembe venni. Tehát az évi bevételből le kell vonni az állattartással kapcsolatos költségeket (beszerzési ár. takarmány stb.) és a fennmaradó tiszta jövedelem nagysága dönt az adómentességről, illetőleg az adókötelezettségről. Fel kell hívnunk a figyelmet továbbá arra, hogy az adómentességet biztosító feltételeknek meg nem felelő, s így adó alá eső jövedelmek után járó adóból az idős (férifak a 60., nők az 55. életévük betöltése után) vagy a legalább 67 százalékban csökkent munkaképességű személyek évenként 1000 forintig terjedhető adókedvezményben Is részesíthetők. A kedvezmény mértékét az állattartó körülményeinek mérlegelése alapján a helyi tanácsi adóügyi szervek állapítják meg. Szólni kívánunk végül arról is, hogy bizonyos esetekben a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságában folytatott üvegházi, melegágy! zöldségkertészetből származó — egyébként adóköteles — jövedelem is mentesülhet az általános jövedelemadó alól. Az adómentesség akkor áll fenn, ha a termelőszövetkezeti tag az alapszabályban meghatározott mértékű háztáji gazdaságában- állandó vagy időszaki munkások foglalkoztatása nélkül folytat üvegházi, melegágyi (ablakkeretes, műanyagfóliás stb.) zöldségkertészeti tevékenységet, terményeit közvetlenül állami vagy szövetkezeti szerv részére adja el és emellett a közgyűlés által meghatározott kötelezettségeit is teljesíti. Dl Kőszeghy Gyula Adómentes* ég 4 szövetkezeti tag érdeke
