Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-10 / 8. szám
1971. január 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A mezőgazdasági üzemek állami támogatásának tapaszta atai A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság — a járási-városi NEB-ek bevonásával — megvizsgálta a beruházásokra adott állami támogatások hatékonyságát és szabály- szerű felhasználását a mezőgazdasági nagyüzemekben. A vizsgálat alkalmával —- áz 1968-ban és 1969-ben — a termelő üzemekben a szarvasmarha, — a sertés- tartás és tenyésztés beruházásai, üzemviteli, továbbá talajjavítás és a vízrendezés, valamint a rét- és legelőjavítás üzemviteli állami támogatás felhasználását, azok hatékonyságát ellenőriztük. Az álfami támogatás igénybevétele kezetek vállalatszerű gazdálkodásának kifejlődését. Az ártámogatási rendszer bevezetésének évében az üzemek beruházási célkitűzései még nem bontakoztak ki, sőt némi bizonvtálanság is tapasztalható volt a fejlesztési célkitűzéseikben. Az állami támogatást megyénk Az állam a mezőgazdasági árakban nem fedezett, a termeléshez egyre nagyobb mennyiségben felhasznált ipari anyagok, eszközök és szolgáltatások után, továbbá a fejlesztés szempontiából népgazdaságilag is fontos, vagy nélkülözhetetlen beruházások létesítéséhez, a saját fejlesztési alapok kiegészítésére vissza nem térítendő állami pénzeszközöket bocsát a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. 1967-ig a 3004. sz. kormányhatározatok a fő célkitűzések megvalósítását elősegítették, de ösztönző hatásuk nem volt teljes, mert az ártámogatások odaítélése a beruházások megvalósítását követve, utólag történt. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével egyidőben életbe lépett — az 1028/1967. sz. kormány- határozat — az állami támogatások új rendszere, amely automatizmusa mellett előzetesen biztosította az ártámogatás finanszírozási forrásaként való odaítélést. Ez elősegítette a termelőszövettermelő üzemei fejlesztési terveik elkészültével, fejlesztési alapjaik növelésével egyre nagyobb mértékben vették igénybe. A megye termelőüzemei (termelőszövetkezetek és állami gazdasápok) 1968 évben 501.7 millió forint. 1969 évben pedig 570,2 millió forint beruházási és üzemviteli állami támogatásban részesültek. A fejlesztési alapjuk az 1968. évi 396 millió forintról 1969 évre 621 millió forntra nőtt. A felhasznált állami támogatás íelen- tős részét — a magasabb támogatást élvező — szarvas- marha és sertésférőhelyek létesítésére fordították. Az állami pénzeszközök felhasználása általában a jogszabályok előírásai szerint történt. Hagyományos építőanyagok és e járások Az elhasználódott szerfavázas épületek cseréje kezdetét vette és még jelenleg is folyamatban van. Ezt igazolja az is, hogy — a nagymérvű építkezések ellenére — a tehénállomány a vizsgált időszakban csak 5 százalékkal nőtt, míg az anyakocaállomány 11 százalékkal csökkent. A mezőgazdasági épületek döntő többsége hagyományos építőanyagok felhasználásával létesül. Ezek az épületek az alkalmazott építészeti megoldások miatt térbelileg nem változtathaTervlexikon tók, vagy csak nagy költségek árán. Az ilyen jellegű létesítmények a termelési technológiákat is konzerválják. Hiányoznak az olcsóbb, gyorsan felépíthető, a hasznosítási igény szerint variálható épületekre kidolgozott tervek. Az állattenyésztés céliát szolgáló szaktelepek összes bekerülési költségén belül annál inkább nő a saját forrás aránya az állami támogatás részarányához képest. mennél modernebb az építészeti és az üzemeltetési technológia. Az építési beruházások tervezett és tényleges bekerülési költségei mintegy 15—20 százalékkal nőttek. A beruházások kivitelezése 7. Nemzetközi versenyképesség Az ipari fejlesztés fő irányainak, a termelés belső arányainak megtervezésénél nem indulhatunk ki másból, minthogy hazánk kis ország, belső felvevő piaca szűkös, nyersanyagforrásai korlátozottak. Egyetlen kis ország sem képes világcsúcsot ostromolni milliónyi termékfélével. (Pedig csupán a magyar gépipar 500 ezer féle gyártmányt és cikket készít.) Vagyis néhány, országunk adottságainak és az előre mutató piaci lehetőségeknek leginkább megfelelő termékcsoport gyártására és fejlesztésére kell az anyagi és a szellemi erőket összpontosítani. Kiemelkedő eredményekre még így is csak akkor számíthatunk, ha élünk a nemzetközi munka- megosztás lehetőségeivel. A nemzetközi munkamegosztás és a nemzetközi versenyképesség szorosan összetartozó fogalmak. A kiemelt fejlesztési programok termékei is például csak akkor lesznek versenyképesek, ha hasznosítjuk azoknál a nemzetközi műszaki-tudományos együttműködés, a kooperáció és a szakosítás lehetőségeit, főként a szocialista országokkal. Az előnyös. a versenyképes exportcikkekért cserében viszont egyre több olyan terméket importálhatunk, amelyet ugyan itthon is gyártanak, de nem elég olcsón és korszerű kivitelben. S az- import verseny hatására pedig kénvtelenek a vállalatok felzárkózni a magas világpiaci követelményekhez. vagy esetleg más korszerűbb, gazdaságosabb termék gyártására átállni. A nemzetközi tnunkamegosztás sokoldalú fejlesztése tehát hozzájárul a hazai adottságoknak leginkább megfelelő termelési szerkezet kialakításához, a gyors műszaki, gazdasági haladáshoz, a szükségletek magas színvonalú kielégítéséhez, áruink versenyképességének növekedéséhez. A szocialista üzemek között kibontakozó gazdasági verseny szintén a jobb, korszerűbb, olcsóbb termékek előállítására serkent. A gazdasági verseny hozzájárul a vállalatok, a szövetkezetek differenciálásához, a nagyobb forgalom és nyereség eléréséhez attól függően, hogy melyik gazdasági szervezet képes magasabb színvonalon, a fogyasztók, a felhasználók számára is kedvezőbb módon kielégíteni az adott szükségleteket. A gazdasági verseny lehetőségei azonban az iparban korlátozottak. mivel a párhuzamos gyártás, az azonos termékek több üzemben való egyidejű előállítása bizonyos határon túl aránytalanul nagy társadalmi veszteséggel járna, ami szocialista viszonyaink között megengedhetetlen. Termékeink jelentős része jelenleg még nem verseny- képes. Mégis vevőre találnak. főként — jobb híján — idehaza, s részben — állami támogatással — külföldön. A gyártó cégek ismerik, vágj' piackutatásaik révén megismerhetik áruik piaci helvzetét, műszaki gazdasági rangsorolását. S ha előre tekintenek, jól tudiák, hogv a vevőnek kedvező piaci feltételek kialakulásával, az állami visszatérítések csökkentésével a vers°nvkénte- len terc-ék^knek nincs jövője. ReáPsan. a növekvő követelményekhez kell tehát igazítani a gyártmány- és gyárfeilesztési terveket, á vállalat, a szövetkezet profilját. K 3. A bonyolítást és a műszaki ellenőrzést a beruházók általában átadták valamely szervnek, 1—1,5 százalékos bonyolítási díjért. Mivel építőipari kapacitásban hiány volt, s az üzemek, — különösen nagy beruházások esetén — magasnak tartották a bonyolítási díjat, ezért egyre több saját építőbrigádot szerveztek és főállású, megfelelő képzettségű műszaki vezetőt alkalmaztak. Ezáltal a beruházások általában gyorsabban, olcsóbban valósulnak meg. Az állattenyésztés céljait szolgáló beruházások döntően pótlás jellegűek. A magas bekerülési költségű állatférőhelyeket általában a korábbi állománynyal népesítik be, vagy annál alig jobb termelőképességű egyedekkel. A megtérülés ideje így rövid időn belül nem várható. A szarvasmarhatenyésztési ágazatok szinte minden vizsgált esetben ráfizetéssel, míg a sertéstenyésztési és hizlalási ágazatok ráfizetéssel. vagy ráfizetés nélkül, esetleg minimális jövedelmezőséggel zártak. Az üzemek részére az új beruházások jövedelmezőségének biztosítása tehát nagy feladatot jelent. A vizsgált időszakban átadásra került létesítmények eddig ugyan alig. vagy egyáltalán nem módosították a korábbi jövedelmezőségi, gazdaságossági mutatókat. A növénytermelés céljait szolgáló beruházások, (talajjavítás, vízrendezés, öntözés, rét-, legelő-javítás) minden esetben a termelés bővítését szolgálták, s a befektetések megtérülését, biztosítja a korábbinál nagyob jövedelmezőség. A vizsgálat által feltárt problémák megoldását elősegíti a támogatásokra vonatkozó 1045 1970. Kormány sz. határozat és a végrehajtást szabályozó 43/1970 PM —MÉM rendelet. Buezkő András Mohácsi Ottó 81 nagyberuházás, 71 ezer lakás, az építőipar idei feladatai Jubilál a szegedi Kos-rut h-kaktusz A szegedi József Attila Tudományegyetem botanikus kertjének legnagyobb becsben tartott növénye, a Kossuth-kaktusz. Most kétszeresen jubilál: 90 évvel ezelőtt ültette el Kossuth Lajos száműzetése idején torinói kertjében és 40 évvel ezelőtt került a szegedi füvészkertbe. A Cerdus Pe- ruvianus nevű oszlop kaktusz eredeti példányát Hel- fy Ignác politikus — aki a szabadságharc alatt Kossuth irodájában dolgozott — az 1880-as években vitte Erdélybe Kossuth barátjának, Rosenberger Bernátnak. A Rosenberger család később a kolozsvári botanikus kertnek ajándékozta és innét került Szegedre az egyik sarja, amely az idők során számtalan viszontagságon ment keresztül. 1940-ben 4 méternél is magasabb és 15 centiméter vastag volt, s csak úgy fért el az üvegházban, hogy annak tetejét kupolával bővítették ki. 1944-ben, amikor a front Szegedhez érkezett, ágyúdörgés közben szállították Űj-Szegedről a kaktuszt Szegedre, az egyetem pincéjébe. Az úton az egyik oldalhajtás letört. A kerttel szomszédos ház lakója ezt észrevette, de már nem tudta a szállítók után vinni a csonkot, s így elültette. Ez volt a szerencse, mert a kaktusz-óriás az egyetem betört ablakú pincéjében megfagyott, tönkreAz idei népgazdasági terv a múlt évinél 6,5 százalékkal több beruházást irányoz elő, amelynek fele építési feladat. Az építőipari ágazat fejlődését 7—8 százalékban határozták meg — ez a fejlesztési ütem tehát lehetővé teszi, hogy valamelyest meggyorsuljon a beruházások kivitelezése. Az építési kapactást azonban — a tervezett korlátozó intézkedések ellenére is — meghaladják még a beruházási igények. Összességében tehát még az idén sem lehet az építési piac egyensúlyával számolni. Egyes területeken azonban már sor kerülhet a helyi igények fokozottabb kielégítésére, a lokális egyensúly megteremtésére. Az idén az építők összesen 81 egyedi nagyberuházás Az átlagost meghaladó fejlődési ütemet kell elérni ebben az évben a mezőgazda- sági és a lakásépitésnél. Országosan mintegy 71000 lakás átadását irányozta elő a terv. Az ÉVM vállalatoknak 35 500 lakást kell felépíteniük, két-háromezerrel többet, mint tavaly. A tanácsi vállalatok lakásépítési programja 10—12 százalékkal emelkedett, de ugyanakkor sok munkát ad a lakóházak fenntartása, karbantartása is. Az építőipari szövetkezetek a korábbi visszaesés, majd a múlt évi mérsékelt előrehaladás után ebben az évben jelentősen növelik a lakásépítési megvalósításán dolgoznak Ebből hétnek a munkálatait az idén kezdik meg, s különösen nagy feladatot jelent, hogy összese/i 34 nagyberuházást kell befejezni. Többek között át kell adni és üzembe helyezni Leninvárosban a Tiszai Vegyíkombinát polietüén gyárát, Kazincbarcikán a Borsodi Vegykombinát PVB II. beruházását, Százhalombattán a Dunai Kőolajipari Vállalat első építési ütemének létesítményeit, a székesfehérvári szélesszalaghengerművet és a debreceni házépítő kombinátot. Az idén kezdődő egyedi nagyberuházások Borsod, Szabolcs, Győr-Sopron .és Tolna megyében, valamint Budapesten adnak újabb nagy feladatot az építőknek. programjukat. A terv azzal számol, hogy mintegy nyolcezer lakást adnak át az építőipari szövetkezetek, 1500-zaI többet, mint tavaly. A kisipari és a lakossági sajátházépítés volumenében kisebb csökkenés várható, de még mindig változatlanul jelentős, mert az országos lakásépítés 37—38 százalékát jelenti. . A terv számol azzal is, hogy a beruházók és a kivitelezők egyaránt a korábbinál nagyobb gondot fordítanak a munkák előkészítésére, hogy egyenletesebbé, ütemesebbé teszik a lakásátadásokat és jelentősen csökkentik az évvégi hajrát. könnyűszerkezetes építési technológia kiterjesztése. Emellett jelentős gépesítéssel, az automatikus betongyárak hálózatának fejlesztésével, újabb gépláncok üzembehe- lyezésvel gyorsítják a közmű- vesítési. alapozási, különféle betontechnológiái és anyag- mozgatási munkákat. Végeredményben az idén a múlt évinél 22 százalékkal több, összesen 3.3 milliárd forintos befektetéssel fejleszti állóeszközeit az építőipari ágazat. Emelkedik tehát az építőipar részesedése a népgazdaság beruházásaiból, s ezzel meggyorsul az ágazat fejlődése. !\em okoz gondot az elhelyezkedés Az idén mintegy 71 090-en fejezik be tanulmányaikat a szakmunkásképző iskolák-' ban. Ezek a harmadéves tanulók május végén, június elején osztályvizsgákon vesznek részt, majd ezt követően kerül sor a szakmunkás vizsgákra. Az 1971-es év első fele számukra tehát a tanulás utolsó erőpróbáját jelenti, hogy minél jobb eredményekről adhassanak majd számot, minél jobban elsajátíthassák mesterségük tudnivalóit. Az utánpótlásból többek között 5000 forgácsolót. 12 000 gépszerelőt, 4000 villanyszerelőt, 3500 autószerelőt. 3800 kőművest kap az ipar, míg a mező- gazdaság 3500. a kereskedelem és a vendéglátóipar pedig együttesen körülbelül 6400 ifjú szakmunkás munkába állására számíthat az idénAmint a munkaügyi • minisztériumban elmondották, a végzősöknek nem lesz elhelyezkedési problémájuk, hiszen változatlanul nagy a munkaerő kereslet, a népgazdaság nagy számban igényli a jól képzett fiatal szakmunkásokat. De ellentétben áz igények növekedésével — mivel a demográfiai hullám ezeknél a korosztályoknál már túljutott tetőpontján — a következő években csökken az utánpótlás. Nem lehetett ezt figyelmen kívül hagyni az úl felvételi tervek kialakításánál sem. Ennek megfelelően az 1971—72-es tanévre — az idei 82 000-rel szemben — már csak 75 000 elsőévessel számolhatnak, holott vannak olyan megyék, ahol kétszer annyi szakmunkás képzését igényelték, mint ameny- nyl fiatal területükről tanulónak jelentkezhet, ment, a letört maradvány viszont megmaradt. Visszaadták a füvészkertnek, ahol ma is őrzik. Az utódaiban 90 esztendőt megért kaktusz hajtásaiból az ország több intézményének küldtek, többek között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemnek is. A nagyon ritkán, legfeljebb 20—30 évenkint nyíló kaktuszfajta Szegeden két ízben virágzott. Korszerű módszerek Az idén a házgyárak termelésének növelésével el kell érni, hogy az összes új lakásoknak csaknem a fele, a szocialista építési szektor kivitelezésében pedig a lakások 70 —75 százaléka korszerű módszerrel épüljön. Eszerint panelekből kell felépíteni az idei új otthonoknak 30, blokkos módszerrel 14. és öntött építési technológiával a lakások három százalékát- Az építés gyárjellegfl, iparosított módszereinek továbbfejlesztését célozza az előregyártott vázas építésmód és a Száz éve nevezte*« ki nőt postahivata’noknak A postahivatalok megnövekedett forgalmában, amelynek nagy részét női dolgozók bonyolítják le, mert hiszen a postahivatalok legtöbbje ma már főleg női munkaerőt foglalkoztat, vajon kinek jut eszébe, hogy százegy-néhány évvel ezelőtt, mint annyi más pálya, a posta is el volt zárva a nők foglalkoztatása elől. A Vasárnapi Űjság című egykori hetilap 1870. évi egyik számában (az évfolyam 485. oldalán szerényen meghúzódó néhány soros hír található: „Az első magyar nő-postahivatalnok. A kormány ama rendelete nyomán, amely szerint a postakezelésben jártas nők is letehetik a kiadói vizsgát, legújabban Anton István csókái postamester leánya letette Temesváron szép sikerrel a postakíadói vizsgálatot és ily minőségben fel is esküdött. Már több év óta vezeti egész önállóan atyja hivatalát”. Iskola kevés növendékkel Nem kis küzdelem előzte meg a hírt, vagyis, hogy nőket is alkalmazhatnak a postánál és a távirdánál. Ebben a küzdelemben nagy része volt Veres Pálnénak. Felhívás a nőkhöz címen 1865-ben kiáltványt jelentetett meg Jókai Mór „Hon ’ című lapjában, hogy a nők tömöriilienek Önképzés végett. 1867 májusában megalakult az Országos Nőképző Egyesület. Veres Pál- né fáradhatatlanul küzdött a nők magasabb oktatásáért, a már kétszáz tagot számláló nőképző egyesület végül is 1869. október 17-én megnyitotta egv osztállyal, mindössze tizennégy növendékkel az első magasabb képzést nyújtó nőiskolát, amelynek igazgatója Gyulai Pál lett Ki gondolná mo már? Veres Pálné később egy női minta főtanoda létesítésére terjesztett javaslatot a kormány elé, s amellett érvelt. hogy a nők az egyetemeden is tanulhassanak. Tovább ostromot ts a kormányt a taröevi iavaslatpival. ki- fp'tntte. hogy a nők magasabb fokú képzése esetén számos munkakörben alkalmazhatók így az oktatásban, a kereskedel°mben. a sokféle iparban, a pénzügyi vállalatoknál, a postánál és távirdánál, gyógyszerészek, gyermek- ós nőgyógyászok lehetnek belőlük. Ma már ki gondol arra, a nők nagyszerű eredményeit látva a magasabb képzettséget kívánó megannyi pályán, hogy müven sok küzdelem előzte meg az ilven egyszerű néhánvsoros hírt a Vasárnapi Újságban: „Az elő magyar nő-posta- hivatalnok.” Többet mint tavaly
