Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-10 / 8. szám

» 4 SZOLNOK MEGYEI NEEL AP 1970. Január UL A hűség könyve \ hűséges ember jó­ban, rosszban kitart szerette mellett. Állhatatos­nak is mondják, aki elvei­hez, elhatározásához, véle­ményéhez szilárdan és ki­tartóan ragaszkodik. Ebben már az is benne van, hogy nem kutyahűségről, nem az ösztön kötődéséről van szó, hanem magasszintű értelmi kapcsolatról. Mérhető-e a hűség? Nem, mert nincs mértékegysége. De mutatója, lakmuszpapír­ja van. A megpróbáltatás. A napos oldalon Könnyű hűségesnek látszani. Nem biztos, hogy egy jól klimati- zált szobában elhangzott hű­ségvallomás ugyanolyan ér­tékű, mint egy nyirkos, hi­deg latyakban, fogvacogtató télben odanyújtott kéz. Igaz. közhely: megméri az embert az idő. A hűségnek gyönyörű iro­dalma van. Hűség a hitves­hez: Radnóti költészete; hű­ség az elvhez, a jövőhöz, a szabadsághoz: Gabriel Péri: Daloló holnanok; hűség az emberhez: Julius Fucsik... Tragikus élethelyzetekben, nagy próbatétel alatt tett vallomások ezeK. Amikor formát kaptak a gondolatok, a szerzők mindegyike halál­veszélyben volt, s mindegyi­ke tudta, számára bevégez­tetett. Nagyizzású, irodalmi alkotásban hagyták végren­deletül: ha újra kezdhet­nék, ugyanígy élnének... — folytassátok, emberek!— lyek egy-egy nehéz időszak­ról később születve szólnak, amelyeknek szerzői részesei voltak az eseményeknek, és azokról vallanak. Ilyenkor az életpálya későbbi alaku­lására is kiváncsi az olvasó, mert ez nagyon sokat eldönt, — az idő nagy bíró. A kér­dés ilyenkor az, hogy a szer­ző folytatta-e múltját, vagy megtagadta? Árulóvá vált-e a megpróbáltatások tanulsá­gaként, vagy töretlenül, áll­hatatosan járja tovább az el­vei diktálta utat? Hogy mondja a költő: „Az erőtlen csügged, az erős meg­állja”. JJ űségokmánrok azok a művek is, an Sík Endre új könyvének ismertetését — Vihar a le­velet... — azért vezettem be az előző okfejtésekkel, mert a kötet leglényegesebb monda­nivalójának a leírt gondolat­sort érzem. Vagyis — ha szabad így írnom, — a könyv egyik tézise: „Az igazi for- radamár akkor is forradal­már marad, ha a forradalom­tól igaztalanul pofonokat kap.” A Vihar a levelet... című könyv a „Próbaévek” folyta­tása. Nehéz időkről számol be, az 1930-as évek, majd a Nagy Honvédő Háború szov­jetunióbeli eseményeiről, el­sősorban a magyar emigrá­ció életéről, sorsáról. — A könyv szereplői — szovjet emberek és kommunista emigránsok — a szerző sze­mélyes ismerősei, közülük sokan barátai. Kit hová so­dort a vihar, ki, hogyan áll­ta meg helyét, mint kommu­nista. és ki hogyan élte át — ha túlélte — a személyi kul­tusz viszontagságait és a négy évig tartó háború ször­nyűségeit? A marxista tudós — Nép- köztársaságunk volt külügy­minisztere — a vérbeli for­radalmár töretlen hitével te­kint vissza az ellentmondá­sokkal terhes tíz évre, meg­mutatva annak fény- és árnyoldalait. ^xámunhrn egész sor ismerősről olvashatunk a kötetben, akik a bizalmat­lanság fojtó légkörében, ha­zájuktól elszakítva is né­pük boldogabb jövőjéért küz­döttek. Sokukra rásütötték az áruló bélyegét és örökre eltűntek. Sík Esdre is megjárta a maga kálváriáját. Koholt vá­dak alapján kizárták a szov­jet pártból, elmozdították állásából, és a nagytudású professzor még a betevő fa­latjait is alig-alig tudta meg­keresni. Pótolhatatlan köny­veit adogatta el néhány ko­pejkáért, hogy kenyeret vá­sároljon a családjának. De megpróbáltatásai elle­nére is töretlen maradt hité­ben. Amikor a Szovjetuniót megtámadta Hitler, katonai szolsálaira jelentkezett. Visz- szautasították. Üjra és újra, állandóan le­hetőséget keres, hogy harcol­hasson a fasizmus ellen. A legnehezebb napokban — a német csapatok Moszkva alatt álltak — ténylegesen a moszkvai rádió magyar nyel­vű adásait vezette, de hiva­talosan nem ő irányítja ezt a nagyon fontos sajtószervet sem, — csak a munkája kel­lett, de nem bíztak benne. Sík Endre akkor íagalmazta meg azt a gondolatot, ame­lyet a könyv egyik tézise­ként idéztünk. Nehéz helyzetben élt ezek­ben az években a szovjet­unióbeli magyar emieráció. Rákosi Mátvás Mosjkvíba érkezése tovább bonyolította a viszonyokat. Karakterisz­tikus képet kapunk Rákosi Mátyás emigrációbeli műkö­déséről. emberi arculatáról, gyengeségeiről. E' érkezik a nagy * nap, a moszKva^ ma­gvar haza tér­het. Sík Endrével is Buda­pestre tart a repülőgép... Harminc év után látja meg újra szeretett hazáját. »'Itt­hon vagyok újra. Fogadj kebledre, szülőhazám.” A könyv zárómondatát idéztük. Aki elolvassa a memoárt, megérti miért választottam cikkem címéül azt, hogy Sík Endre új kötete, a hűség könyve. Kik olvassák el? Mai alakítói ügyünknek, hogy még erősebbek legye­nek hitükben, elkötelezettsé­gükben... Az esetleges meg­sértődve visszahúzódottak, akiket ilyen, vagy olyan mel­lőzés ért, vagy ők úgy vélik, és talán nem is a legmegfele­lőbben gyógyíthatják meglé­vő. vagy képzelt sebeiket... S főleg a fiatalok, a „daloló holnapok” emberei, akiknek most alakul jellemük, — eszményképektől is befolyá­solva. Nekik a legnehezebb valamit is mondani, hogy ígv, vagv úgy értelmezzék a művet. Csak talán annyit, hogy a szerző életútja ön­magáért beszél: történjen bár­mi is a helyes úton járó kom­munistákkal, az értelmes elv előbb-utóbb megadja igazsá­gukat Tiszai Lajos Mennyit fogyaszt a hűtőgép? Több mint tíz millió elektromos készülék a háztartásokban Az utóbbi 5 évben csaknem megkétszereződött a háztar­tások villamosenergia fo­gyasztása. Ehhez természete­sen hozzájárult, hogy 2,5 mil­lióról, 2,8 millióra nőtt a ház­tartások száma, de az áram- fogyasztást elsősorban a ház­tartási gépek széleskörű el­terjedése növelte. Az elektro­mos háztartási készülékek és gépek száma túlhaladta a tíz- fniliiót. Ma már alig van Olyan háztartás, ahol ne vol- í»a legalább egy rádió, min­ien második lakásban- van mosógép, s minden harma­dikban porszívó. Az áramfogyasztás a ház­tartási gépek terjedésénél is gyorsabb ütemben nö­vekszik, hiszen a legmo­dernebb készülékek többet fogyasztanak elődeiknél. \ régebbi típusú mosógépek használatakor például ötször- hatszor lassabban forog a vil­lanyóra, mint a vízmelegítős tutomata mosógépeknél. Ha- onló a helyzet a televíziónál s, ahol a nagyobb képernyős wbb energiát fogyaszt, mint t kisebb. Igaz, hogy ellenke- 'Jő tendencia is tapasztalható: íz utóbbi években elterjedtek íz elemmel működő táská­ig zsebrádiók, sőt magnetofo­nok is, a villanyvasalók újabb típusai pedig — sutnak elle­nére, hogy általában 500 he­lyett 1000 wattosak — keve­sebbet fogyasztanak, mivel hőszabályzóval vannak ellát­va. (A vasalók áramfogyasz­tásának csökkenéséhez hozzá­járul a vasalást nem igénylő műszál-alapanyagú textíliák elterjedése is.) A háztartási gépek közül egyébként a legkevesebbet a hűtőgépek fogyasztják (50— 100 wattot), a legtöbbet vi­szont — 500—3000 wattot — a fűtőtestek, a vasalók, a fő­zőlapok és az automata mosó­gépek. A következő években to­vább nő a háztartások ener­giafogyasztása, mivel a ház­tartási gépek újabb milliói kerülnek forgalomba. A belkereskedelmi minlsz- ; tórium előzetes számításai ! szerint 1971 és 1975 között körülbelül másfél millió hűtőgépet, 1 millió porszí­vót, 1,4 millió televíziót és 900 ezer mosógépet vásárol a lakosság. Ezzel egyidőben természete­sen a meglevő gépek egyré- szét kiselejtezik, ezért nem egészen ekkora lesz a növe­kedés. Mindenesetre tovább fokozódik a háztartások ener­giafogyasztása; az 1970- évi 1,8 milliárdról 1975-ben majdnem 3,3 milliárd kilo­wattórára. Hány lakos — hány lakás? Az 1970. január 1-i nép­számlálás folyamatban levő részletes adatfeldolgozási kiadványaiból megtudhatjuk, hogy országunknak a fenti időpontban 10 millió 315 597 lakosa volt. Ez a több mint tízmillió hazánkfia 3 156 817 lakásban lakott Tíz évvel előtte az 1960-as népszámlá­lás időpontjában 2 757 725 lakásban élt az ország 9 961 644 főnyi lakossága. A fentiekből megállapítható, hogy a tíz év alatti 354 553 főnyi létszámnövekedésre 399 092 új lakás jutott. MŰVÉSZETI PROGRAM Miskolc városi tanácsa jó­váhagyta az év művészeti programját. Eszerint a mis­kolci galériában és a mis­kolci képtárban összesen 19 képzőművészeti kiállítás nyílik. A galériában többek között Somogyi József Kossuth-díjas szobrászmű­vész, az 1970-ben, a velencei biennálén kiállított anyagát --mutatja be a miskolci kö­zönségnek; ugyancsak a ga­lériában mutatják be válo­gatott alkotásaikat a kassai, valamint a lengyel képzőmű­vészek. A gazdag kiállítási programból kiemelkedik az idén hatodik alkalommal megrendezendő miskolci országos grafikai bi'm’iúlé. Május 17—22 között kerül sor a 12. miskolci filmfesz­tiválra, amelyre a magyar filmalkotókon kívül külföl- . di vendégeket is várnak. 1 Január (A szó eredetéről és történetéről) két: Télhó, Előhó. Főhó, Tél Á szórakozás ötparancso!ata —A semmittevés nem pihenés Napjainkban a túlfáradás nem abból adódik elsősor­ban, amit csinálunk, hanem sokkal inkább abból, amit nem csinálunk, vagy amit nem jól csinálunk. A meg­változott feltételekhez, élet­módhoz nem tudunk elég jól alkalmazkodni, és az adott lehetőségeket nem tudjuk mindig a magunk javára fordítani. A szórakozás már csak azért is fontos, mert az al­kalmazkodás egyik legered­ményesebb eszköze. Mit mond a pszichológus, a szórakozásról? íme, a megfigyelésekből, kísérletek­ből, tapasztalatokból szüle­tett „ötparancsolat”: 1. Gondolja végig munka­körét. Próbálja megállapíta­ni, hogy napi munkájában mi fárasztja leginkább. 2. Keressen olyan időtöl­tést, amely nemcsak hasz­nos, hanem kellemes is, te­hát érzelmekkel jár együtt. Vigyázni kell azonban, mert az egyformaság a szórako­zásban is káros. 3. Meg kell előzni a fá­radság-halmozást. Az „ösz- szegyűlt” fáradtság cselek­vésünket károsan befolyá­solja, ingerültté tesz, sőt neurózis is kialakulhat 4. A pihenés felnőtt kor­ban legalább olyan szüksé­ges, mint a fiatalabb évek­ben. 5. A semmittevés nem pi­henés. A szórakozás legyen aktív. Egyik legjobb, leg­hasznosabb formája, amikor mi szórakoztatunk másokat. A naptári év első hónapját a január névvel nevezzük meg. A régebbi kalendáriu­mokban a testesebb januá- rius hangalak volt olvasható. Ez a hosszabb hangsor jól árulkodik szavunk eredeté­ről is. A név magyar válto­zata a latin januárius szó­ból rövidül meg. Ismeretes, hogy a hónaook nevét a latinok naptárából vettük át mi is. Julius Cae­sar reformja óta a januári­us a rómaiaknál is az első helvet foglalta el a hónaook rendiében. Az év első hó­napja a római mitológia kétarcú istenétől. Janustól kanta a nevét. A minden kezdet istenének szobra állt a városok és épületek beiá- raténál: ő volt a kezdet, de egvik arcával a múltba is tekintett. A nagy latin köl­tő. Ovidius szerint ez az is­ten méltán adott nevet a nantári év első hónapjának. Az sem véletlen tehát, hogv a leeréeibb pvomtatott kalendáriumban (1439-ben ír­ta Johann von Omünden. ké­sőbb fatáblákra nyomva je­lent megl a iannár hónanhoz társított ábrázoláson is két­arcú alakot látunk: a met­szet készítőié ezzel is arra figv“lmez.tetett. hogv a janu­ár hó nevében Janus isten neve reitőzik. A régi kel<*ndáriumokban a latin név mellett más el­nevezések is olvashatók. A csillagképek is szerepet ját­szottak a megnevezésben, s ennek alapián nw-te az, első hónán a Vízöntő hava ne­vet. Nagvanáink ideiében ki­adott nan+árnVbap olvashat­juk még a következő neve­elo hava, Nagyboldogasszony hava. A nyelvújítók a franciák köztársasági naptárának ha­tására a természeti jelensé­gekre, a mezőgazdasági mun­kákra utaló magyar szavak­kal akarták elnevezni a hó­napokat, s ennek alaoián adták a január hónak a Zú- zoros, a Jeges, a Jégtönös, a Zúzmoros neveket. A ,. Magyar Hazai Vándor* kalendárium az 1830-a* években szinte valamennyi elnevezést a iannár hó Ion­jához társítja. A hónapok el­nevezésére szolgáló szavak története tud arról a furcsa kísérletről is, amely a ma­gyar történelem nagy alak­jainak nevével kívánta meg­nevezni az egyes hónapokat. Persze, az sem véletlen, hogy az eevik újító „Árnád­nak tulaidonítá az elsősé­get”, s ezért a január név helyett azt ajánlja, hogv ne­vezzék ezt a hónapot Árpád havának. Ha a régi kalendáriumok lapjait forgatjuk, azt is ta­pasztalhatjuk. hogy a január hóhoz is sokféle jövendölést, időjóslást tartalmazó rova­tot csatoltak. Különösen je­les nao volt ebh<m a hónap­ban Vince és Pál napja, a ígv megértjük, hogy a ma­gyar szóláskir.csben is oly gyakran találkozunk ezeVkel a nevekkel. A sok szóválto­zat közül csak a két legel- teriedt“bbet idézzük most; ..Ha Pál fordul köddel, em- b°r pusztul döggel”. — ..Ha fénves a Vince, megtelik a pince”. Dr. Bakos József Jókedv A jászberémyi „Irodalom és Művészet Ifjúsági Klub” eddig háromszor nyerte el a kiváló ifjúsági klub címet Ebben az évben ismét bene­veztek a pályázatra. — A Néoműve’és című fo­lyóirat 1971. első száma kö­zölte a pályázat új feltéte­leit — mondia Gedei László a klub vezetője. — December 17-én volt a záró klubest. Ezen merült fel a „hogyan tovább?” kérdése. Összegyűj­töttük a véleményeket, ja­vaslatokat. és januárban el­készítjük a részletes munka­tervet az 1971-es évre. A klubnak jelenleg huszonhét tagja van, akik a város kü­lönböző iskoláiban, üzemei­ben. intézményeiben dolgoz­nak. — Mityen terveik vannak az idei esztendőre? — Ami az alaooiveket ille­ti az elmúlt év°k tapasztala­taira építve növelni szeret­nénk a klub társadalmi ve- ze+éoéeóriek szerepét. Szeret­nénk e’érni. hogy a rendsze­res klubmnnka m“" iobb-n a távok tevókenvsögáv«» énül- lön. Mitroff fie­ves elöaHöfc f éli nvilvános viiiböcfMrot re-Ta^e­zönk. is j-p^o'Vtfvnmk. TT1iiV*nr»l^ rj T)^- fVnó íYii'írnln/3^«:? lenvnotsthnn paAtrörlí1l^i A 7\ ?vnrof»vánV hp a jVWic C7«ronót ÍAltorip itt ta^i^i akti­vá f1r*lrPO'már»í5^> —— A lel uh Tfiiln*>h o­ZO hal'Wifí wnrinq JJnri'ira/*' fljlfovült m^níc Hupr* jő kÖ~ zösfipaet kialakítani? — A ió kö^öccÁg aHva van Klubunk ta^iai «szinte vala- m^nnviPT) ió barátok, a fog­kívöl ic; í?VPk- VPn vonnak T\T-»rfíín­p pn onnk^t k^ZÖ- <;pr> ^ rvrfA'1 - t-p o-yí o «’•7ÍI _ vnv f«rt moz.iba iárnak A klub nevében benne van. honit munkjában nagy szerepet játszik az irodalom munka, játékosság Kiváló ifjúsági klub és a művészetek szeretete. Hogyan mutatkozik ez meg a programban? — Klubunk 1964-ben ala­kult. s akkor tevékenységét valóban, szinte kizárólag az irodalom és művészet szere­tete határozta meg. Azóta némileg változott a helyzet: az érdeklődési kör kiszéle­sedett. A nevet azonban megtartottuk, részben hasvo- mánvti sztéléiből. részben azért, mert még mindig ra­gaszkodunk eredeti elképze­lésünkhöz. Az idei évben egyébként bővíteni szeret­nénk a klubot. Irodalmi szín­padunk már működik Ti- S7asüivben december 20-án előadást is tartott. Létrehoz­zuk a táncklubot, a mas- nóskhihot is, — ezek székelőkként fogéak működ­ni. A szekeiók he+epképt tar­tanak önálló foglalkozást, havooia egvszer pedig nvil- VátlűVC IrrWöc; V1nV*«n*c»Hír»V 1 r'S7!. — M\lynn nannohh rondez- vénveket terveznek ebben az évben? — Augusztusban ismét megrendezzük az ifjúsági klubok találkozóját. Ezenkí­vül is ápoljuk kapcsolatain­kat hasonló ifjúsági klubok­kal. Szánkókirándulással egybekötött találkozó rende­zünk a gyöngyösi művelődé­si ház ifjúsági kubiával, de Miskolcra is ellátogatunk, a Lenin Kohászati Művek ifjúsági klubját keressük feL Négyszer megyünk szín­házba Budapestre. kétszer Szolnokra. Megnézzük a Sze­gedi Szabadtéri Játékok és a Szentendrei Teátrum egy- egy előadását. 1964 óta klubunknak 1178 tagia volt. Sokukkal ma is tartjuk a kapcsolatot, és eb­ben az évben szeretnénk ve­lük is találkozni. Ezek a na- evobb rendezvénveink Köz­ben természetesen folvik a hétköznapi munka is. Ebbe belota^tozlk hogv ronds-^res kanesoiatot tartunk a vör- nvsző községok. néidéul Jászivánv. .T-c-fMc*-—*■*t- gvörgv. Pórtelek ifiúsági klubiéival. lehrtésöffoi-ik szet-ipt rnédszortani és oce-£b segítséget nyújtunk B. A. Kaffka Marcit, R^ftő Tenő 's Dér^ Tibor müveit for^a ják a Maliim s’udióban Befejezéshez közeledik a „Szinbád” című Krúdy-film forgatása A főszerepben Latinovits Zoltánt láthatja majd a közönség. Az elsőfilmes Kenyeres Gábor operatőr „Éleslö- vészet” című mai témájú alkotásán dolgozik, Somló Tamás operatőr ugyancsak elsőfilmes rendezőként forgatja Rejtő Jenő műveiből „Halhatatlan légió” című filmjét. Palásthy György újabb alkotást készít legifjabb mozilá­togatóknak „Hahó, Öcsi” címmel. Gábor Pál mai' témát dol­goz fel „Horizont” című alkotásában. Vágószobában van már Sándor Pál új alkotása is, a „Sárika, drágám”. A napokban elkészül Szász Péter filmje a „Kapaszkodj a fellegekbe” című kétrészes, színes magyar—szovjet kopro- dukciós alkotás. Mészáros Márta most készíti elő ..Húszéve­sen meghalni” című új filmlét. amelyet Céry Tibor regénye nyomán forgat majd. Fábri Zoltán pedig Kaffka Margit „Hangyaboly” című regényéből készít azonos címmel játék»; filmet. A rendező jelenleg a forgatókönyvön dolgozik.

Next

/
Thumbnails
Contents