Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-05 / 3. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. január 3. t ízezer kilométer (6) Hová tűnt a sok Enns tízezer lakosú, csen­des, sörillatú városka Felső- Ausztriában, a Dunától öt kilométernyire. A tarkakö­ves házak, az utcák nyugal­mat árasztanak. Különösen így vasárnap délelőtt nagy a csendesség. ■ A polgárok ünneplőben parádéznak a Szentháromság szobra körül, kettőt se lépnek, beszélget­nek. Jó ötezer éves varos. Ta­lán a hely kötelez, errefelé senki sem siet. A fürge Volkswagenok, Benz modell­nek beillenének.'de legalább 1910-es évjáratnak, olyan lassan gurulgatnak. Mintha ilyesmi lenne a polgárok mottója: minek sietnie, ro­han helyettünk is a idő. A kedves, lusta harmónia jelképei ezek a vasárnap délelőtti osztrák kisvárosok. A „felvég” Ober-Enns. In­nen az Operencia. A múlt évezred vége felé egészen eddig kalandoztunk, hada­koztunk. Az Ober-Ennsbő! „csinálta” nyelvünk az ope- renciát. Szelíd lankák, szúrós-bok­ros legelők a város körül. A Donau is alkalmazkodni akart talán, elunta a sietést, aprócska, unalmasan foly- c'ogáló ágakra szakadt szét. A partjain keskeny útcsíkok kanyarognak, a haragvó zöld vad körték, csenevész almá­sok között. A főágon robosztus híd terpeszkedik át, úgy fut le róla az út. rohan egyene­sen a Kékes-nyi nagyságú szikláknak, mintha belecsa­pódnának a Weinsbergen erdő gránittalpaitja. Tucatnyi hajtűkanyar után egy másik gyönyörű kisvárosban vagyunk, a fő téren itt is Szentháromság szobor mellett szép ívű, gó­tikus templom. Orgonáján Mozart muzsikált! A műút a templom előtt visz, német, francia, belga, bolgár, olasz rendszámú autók kapaszkodnak észak­nak, fel a hegyek közé. A Duna már mélyen a szerpentin alatt lustálkodik, messzebb, délen az Alpok ködös csúcsai. Kék nagyken­dők a szelíd dombok vállán. Meredeknél merede­kebb kapaszkodók váltják egymást, a fák sudárabbak lesznek, megjelenik a vörös­fenyő. Patakocskák sietnek a Donauba. Rozsdás síne­ken gőzmasina zihál, kirán­dulókat hoz, — vagy inkább zarándokokat. Mert búcsú­helyhez közeledünk. Az autók már sűrűn megáll­nak. Bábeli lenne a nyelv­zavar, ha az emberek be­szélnének. De hallgatnak, majd komoran mennek to­vább. A fák ágai fölött szöges­drótok, őrtornyok. Mögöt­tük a krematórium kémé­nye. Az út végén terméskö­vekből épített boltív. „Maut­hausen, SS Gyűjtő- és Meg­semmisítő Tábor”. Hatalmas márványtáblát fátok, nevekkel, számokkal. Már emelem is a fényké­pezőgépemet ... De elszé - gyellem magam. „Ne, ezt így nem szabad. Ez nem a Tour- Eiífel, nem karcsú, szikla­szirt Portovenere tengeré­ben, ez nem a turizmus egyik állomása. Abból a százhuszonkétezer hétszáz- hatvanhat emberből, akiké ez a tábla, semmi sem ma­radt .. virág ? Olvasom a feliratot: 32180 szovjet hadifogoly, katona és tiszt; 30 205 len­gyel állampolgár; 12 923 magyar állampolgár; 12 870 jugoszláv állampolgár; 8203 francia állampolgár ... spa­nyolok, olaszok, csehszlová­kok, görögök, német antifa­siszták, belgák, osztrák an­tifasiszták, hollandok, nor­végok, amerikai katonák, an ■ golok, luxemburgi állam­polgárok ... Hogyan is énekli Mar­lene Dietrich: Hová tűnt a sok virág... A gyerekek, akikből tudós lett volna, esztergályos vagy művész, az öregek, akik unokákat dajkáltak otthon, a lányok, a szeretőik... Az úton kavics. Félek rá­lépni. Mintha égett, apró csontok lennének a fekete gránit morzsalékok. Lenézek a völgybe, ott van valahol a falu, a gó­tikus templom, ahol Mozart orgonáit. A barakkok előtt a „dísz­tér”, ezen ordítoztak: „Sieg Heil, Sieg!” A nyilvános ki­végzések is itt voltak. Mi­kor, mennyire volt „találé­kony” Ziras Obersturmfüh­rer, a tábor SS-parancsnoka, Himmler bizalmasa. A lá- germúzeumbanv ott vannak a dokumentumok... Az akasz­tás szép halál volt. A túlsó oldalon, a barak­kok mögött, a krematóriu­mok. Alatta az erdő, ahová egvszer kitörtek a tizen- nyolcas barakkbéliek. Négy- százkilencven halálra ítélt. Szép erdő, őszi színekben. Itt volt a „vadászat”. Az 8«s- tisztek vadászruhába öltöz­tek. Játszottak, ki ejt leg­több „vadat”? Willi Müller Unterscharfürer lett a győz­tes. Nyolcvankét szökevényt lőtt le. Valamennyiük tarkó­jára ráírta tintaceruzával a nevét. A HZOfge&’lrélo* kő­kerítés mellett, egy lankán, a Nemzetek Kertje. Bizarr elnevezés, de a túlélőknek, a halottak emlékét őrizve, az élőkre kell gondolniok. Memento ez a kert: soha többé! Minden nép mártír­jainak emlékmű áll itt. A főhelyen az elpusztult szov­jet emberekről egy szobor- csoport, mellette a kivégzett német antifasiszták emlék­műve, attól balra a miénk: öklök felkiáltójele. Mögötte a jugoszláv szoborkompozí­ció. alatta be'eáké, a fran­ciáké. Mementók... Távolban az elhagyott gránitbányák ásítanak. A hegynek föl gépkocssai is jó félóra az út. A foglyok­nak naponta nyolcszor kel­lett futólépésben megtenni­ük. tíz-tizenöt kilós gránit­tömbbel a kezükben. Nénike sírdogál a belga mártírok emlékfala előtt. „Philipp, Philipp!” Az ölé­ben őszirózsák. Leszúrhatja a völevbe is. a fák tetejé­re, rétekre is, ahol barna­foltos tehénkék rágják a dús füvet. beledobhatja a csermelyekbe, mindenüvé, ahová akkor, annak a ké­ménynek a füstje szállt. Százhuszonkétezer hétszáz- hatvanhat ember porából van itt a humusz. Visszafelé újra a Mozart- templom előtt visz az út. Mondják, hogy előtte egy fán ott volt a tábla, egy si­sakos fej, ujja a szájára téve és alatta a felirat: „Tanulj meg hallgatni — még életedben!” Ott volt a tábla azon a téren, ahol Mozart muzsi­kált. Vége! Jelentősebb változások 1970-ben FÜGGETLENNÉ VÁLT; 1. Tonga királyság: 1970. jú­nius 4-én függetlenné vált 699 km’ területű 81 ezer lakosú szigetcsoport ko­rábban brit védnökség volt. Az ország a brit Nemzetközösség tagja. — Fővárosa Nukualofa (16 ezer lakos). 2. Fidzsi-szigetek; 1970. ok­tóber 10-én függetlenné vált ország korábban brit gyarmat volt. A 18 272 km: területű 519 ezer la­kosú állam az ENSZ 127. tagországa lett, tagja a brit Nemzetközösségnek. Fővárosa Suva (50 ezer lakos). ALKOTMÁNYJOGI VÁLTOZÁSOK: 3. Kongói Népi Köztársa­ság: 1970. január elején kikiáltották a népköztár­saságot. A nem kapitalis­ta úton fejlődő Kongó Köztársaságban (Kongó) Brazzaville) a szocialista társadalom létrehozását tűztél: ki célul. 4. Gambia: 1970. április 24- én kikiáltották a köztár­saságot. 5. GUYANA: 1970. február 23-án kikiáltották a Guyanái Szövetségi Köz­társaságot. Mindkét ország korábban monarchia volt, élén az angol királynőt képviselő kormányzóval. A Nagy- Britanniához fűződő kap-, csőlátókat azon ban to­vábbra is bizonyítja az, hogy a brit Nemzetközös­ség tagjai maradnak. 6. Rhodesia: Az 1965 óta törvénytelenül uralmon levő fehér telepes kor­mány kikiáltotta a köz­társaságot. A Smith-re- zsim ezzel a lépéssel az utolsó alkotmányjogi kap­csolatot is elszakította lí agy-Britanniától. 7. Kambodzsa: A jobboldali puccsal hatalomra ke­rült Lon-Nol rezsim 1970. novemberében Kikáltotta a köztársaságot. 8. Dél-Jemen: A Dél-Jeme­ni Népi Köztársaság ne­vét az új alk'omány élet­belépésével egyidajűlez Je­meni Népi Demokratikus Köztársaságra változtat­ták 9. Ománi Szultánság: A pa­lotaforradalmat követően trónra került új uralkodó a feudális tagozódás meg­szüntetésével egyidejűleg a korábbi Maszkát és Omán elnevezést Ománi Szultánságra változtatta. A központosítással szem­ben az ország belsejében az Ománi Imamátus, a déli partvidéken pedig Dhofar partizánjai küz­denek az elszakadásért. India; Manipur 10, Tri­pura II szövetségi terü­letet és Meghalaya 12, ko­rábban Assam államon belül létrehozott autonóm területet állammá szervez­ték át. (Meghalaya és As­sam fővárosa egyaránt Shillong.) 13. Olaszország: Létre jöttek az 1946-os alkotmányban előírt helyi önkormány-, zattal felruházott régiók. Számuk a korábban meg­alakított 6 autonóm ré­gióval együtt 20. NÉVVÁLTOZÁSOK: 14. Szovjetunió: Luganszk város és terület neve 1970. január 4 óta Voro- silovgrad. 15. Magyarország: 1970. áp­rilis 22-én Tiszaszeder- kény felvette a Leninvá- ros nevet. 16. Líbia: Weelus Field az 1970. júniusában megszüle­tett amerikai légitámasz­pont neve Ibn Okba lett. Mauritánia: 17. Port-Éti­en ne neve Nouadhibou, 18. Fort Trinquet neve Bir-Moghreir lett, 19. Fort Gouraud neve F”Dé- rick. Kongó Kinshasa: 20. Al­bertville új neve Kale­mie, 21. Ponthierville új neve Uubndu. 22. Kambodzsa: Sihanouk­ville kikötőváros új neve Komopng Som. FONTOSABB GAZDASÄG­FOlT*RA»ZI VÁLTOZÁSOK: 23. Ausztrália: 1970 február 23-án megnyílt a transz­ausztráliai vasút. A 4880 km hosszú vasútvonalon korábban a különböző nyomtávok következtében csak átszállással lehetett a Port-Brisbane utat megtenni. 24. Izrael: Eilat és Migdal Ashqelon között megépült a 60 mó. tonna évi ka­pacitású kőolajvezeték. 25. EAK; elkészült az Asszu- áni gát és vízerőmű, — amelynek teljes kapaci­tása 2100 MW, és évi 10 milliárd kWó villamos­áramot termel. 26. Irán: Megépült a szov­jet—iráni földgáz vezeték a szovjetunióbeli Asztara városig. A vezeték főge­rince 1104 km hosszú, az iráni leágazásokkal együtt teljes hossza 2340 km. Je­lenlegi átbocsátó kapaci­tása napi 16.9 millió m5 gáz, amely napi 63 millió köbméterig fokozható. 27. Megépült Malawi és Mo- zambik portugál gyarmat Nocala kikötőjéig vezető 100 km hosszú vasút, — amelyen keresztül meg­gyorsul majd az ország külkereskedelmi forgal­ma. 28. Északi-Tenger: Norvégia partjai előtt jelentős kő­olaj készletet találtak. Az olaj jó minőségű, kéntar­talma nagyon alacsony, mennyiségét t milliárd tonnára becsülik. 29. Szovjetunió: Megnyilt a nemzetközi forgalom előtt is a szibériai légifolyosó, amely Tokió és a nyugat­európai világvárosok köz­ti légiösszeköttetést biz­tosítja. Az új útvonal megnvitása legalább 4 órával rövidíti meg az utazást. 30. Algéria és Tunézia között kijelölték a határt az ed­dig vitatott 250 km hosz- szú Bír Romane és Fort Saint közti szakaszon. A vitatott El-Borma kőolaj­mezőn (1969-ben 3.9 mó tonna olajat termeltek) lehetővé válik mindkét ország részéről a ki ter­me1 és. 31. T"i ind 1970. foárcius 1­én tebesiogü tagként csatlakozott az Európai Sza1,»dkere«’”d~lrni Tár­suláshoz (EFTA). | TERRA I » A lézer az agrotechnika szolgálatában A lézersugár új „szakmát” sajátít el. A szakemberek rá­jöttek, hogy a lézer hajlandó az agronómia tudományt is szolgálni. A lézersugár észrevehetően csökkenti a bab, a tök, a re­tek és a lucerna magjának növekedési idejét. A lézersugár hatásának ki­tett bab például hét nap múlva kicsirázik, a lézersu­gárral nem kezelt ellenőrző babszemek pedig csak kilenc nap múlva, emellett a lézer­rel kezelt babszemeknél a teljes fejlődés 16 nap az el­lenőrző babszemeknél pedig 26 nap. Mi lehet az oka, hogy a lézersugár stimulátornak bizonyult?- A sugár-dózis minden kí­sérletnél elegendő volt ahhoz, hogy „szétrombolja” a mag héját és ez természetesen a gyorsított ütemű növekedés és fejlődés egyik oka lehet. De még ez sem minden. A fény is kétségkívül kihat e folyamatokra. Néhány tudós feltételezi, hogy a magok lé-í zersugárral történő kezelése a terméshozamok növekedé­séhez fog vezetni. Ezenkívül a lézersugár elpusztítja a kártevőket is. Ne vessenek a délkör mentén Kanadai tudósok egy cso­portja jutott erre a megálla­pításra. Sokéves megfigyelé­seik során azt tapasztalták, hogy a búzatermés hozamát a kifejezetten biológiai té­nyezők mellett a vetés sorai­nak iránya is befolyásolja. A földrajzi szélesség mentén, kelet—nyugati irányban ve­tett búza a biológusok meg­állapításai szerint jobban fej­lődik és gazdagabb termést ad, mintha a délkör mentén észak—déli irányban vetik. Hasonló földrajzi „szeszélyt” figyeltek meg a babnál és a kukoricánál, is. A kanadai biológusok úgy vélik, hogy ezt a rendkívüli jelenséget a növényeknek a földi mágneses mező erővo­nalai iránti érzékenységével lehet magyarázni. Az energiarendszer irányítása A szlovákiai villamosener­gia rendszer irányításának gépesítését nagymértékben fogja előmozdítani az új köz­ponti mérőállomás felállítá­sa. E mérőközpontot, amely­nek építése körülbelül 9 mil­lió koronába kerül, a szlová­kiai energia-elosztóban, Zsol­na városában (Szlovákia északnyugati részén) fogják elhelyezni. A központi mérő­állomás lehetővé teszi, hogy automatikusan ellenőrizzék a villamosenergia termelését és elosztását, továbbá jelentős mértékben növeli az energia- rendszer operatív irányításá­nak ütemét nemcsak Szlová­kiában, hanem az egész Cseh­szlovák Köztársaságban. Az új mérőközpont jelentős mér­tékben megrövidíti az üzem­zavarok elhárításához szük­séges időt és módot nyújt az Európa néhány szocialista or­szágát egyesítő energiarend­szer tökéletesebb irányításá­ra. A kubai tudományos akadémia Az 1962 óta eltelt rövid idő alatt a Kubai Tudományos Akadémia 30 tudományos ku­tató intézetet, három tudomá­nyos 1 múzeumot, néhány könyvtárat, három területi tudományos központot, négy védett területet, 60 meteoro­lógiai és klimatológiai állo­ÉMW—100L A szakemberek véleménye szerint a világ legjobb mik­roszkópjával jelenleg a Szov­jetunió rendelkezik. Ez az EMW—100L elektromikrosz- kóp. E készülék segítségével olyan tárgyakat vizsgálha­tunk. amelyek mintegy két milliószorta kisebbek, mint a mást, három csillagászati ál­lomást, három planetáriumot és négy geofizikai állomást szervezett, és több mint 40 tanfolyamot vezet a külöütíö- ző főiskolákon. Az akadémián dolgozó 3500 munkatárs kö­zül több mint ezer közvetlen kapcsolatban áll a tudomá­nyos kutatásokkal. puszta szemmel megfigyelhe­tő legkisebb elem. A vizsgált tárgyak képe ernyőn jelenik meg. E mikroszkóp lehetővé teszi a tudomány számára ed­dig láthatatlan részecskék „szemmel történő” megfigye­lését. Olcsóbbak tettek a lézersugár-készülékek Az első lézersugár-készülék fantasztikusan drága műszer volt. Előállításához különle­ges anyagokra, elsősorban rubin-kristályokra volt szük­ség. Idővel azonban a lézer- készülékek konstrukciója, mind egyszerűbbé vált. Az utóbbi években rubin helyett közönséges szénsavgázzal teli Emlékező növények A moszkvai „Tyimirjazev” Növényfiziológiai Intézetben végzett kísérletek kimutatják, hogy a gyakorlatban vala­mennyi növény — hosszabb vagy rövidebb idő alatt — Műanyag tetőcserép Űj tetőfedő anyagot — mű­anyag tetőcserepet — állított elő és mutatott be a talál­mányi hivatalban két varsói mérnök: Janusz Montwill és Romuald Strójwas. Az újfajta tetőcserép gyár­tási technológiája igen egy­szerű: farostlemezt fenol-for­maldehid gyantaoldattal telí­tenek, majd két — egymástól négy—öt milliméter távolság­ban elhelyezett — acéltenge­Zenélő tábla Egy párizsi kiállításon úgy­nevezett zenélő táblát mutat­tak be, amelyet szolfézs­oktatásra szerkesztettek. Erre a táblára — az iskolatáblák­hoz hasonlóan — krétával le­csövet használnak. A közel­múltban pedig olyan egyszerű és olcsó lézersugár fejlesztő készüléket szerkesztettek, hogy előállításához mindösz- sze egy szénsavgázzal téli cső kell, amely atmoszféra nyo­más alat áll, ezenkívül rézből készült elekróda és közönsé­ges furnérlemez. elsajátítja a fényimpulzusok ritmusát. Ezeknek az impul­zusoknak reprodukálása so­rán — emlékezettehetségről tesznek tanúságot. lyen elvégzik a lemezek hen­gerlését. Az így nyert telített és préselt, lapokat 25—180 Celsius fok hőmérsékleten megedzik állandó mérsékelt nyomás mellett. A kész ter­mék jellemző tulajdonságai: kemény és merev, teljesen vízhatlan és hőálló, kitűnően felhasználható tetőfedő anyagként tetőcserép helyett a ferde tetőkön. Bármilyen színűre festhető. hét írni és a táblát le lehet törölni. De ha a tanár ujjával vagy pálcájával megérinti a leírt hangjegyet, akkor a hang felcsendül. Ha egyszerre több hangjegyet érint meg, egéss} akkord hangzik el. ^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents