Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-05 / 3. szám

1971. január 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Riport után .. • Az olajbányászokat — mindeddig — nem nagyon kényzeteti az irodalom. El­vétve akad csupán, egy ké­zen is megszámolható szép- irodalmi alkotás, mely e nem könnyű és még kevésbé közismert szakma művelői­ről szólna. A szénbányászhoz, ércbá­nyászhoz kéj .st igazán hát­térbe szorul, s csak akkor figyel fel rá a közvélemény, akkor is együttérzéssel ve­gyes gyanakvással, ha vala­hol e mesterségre jellemző tragédia: kútkitörés történik. Pedig azok a hétköznapok is több figyelmet érdemelné­nek, melyek között ezek az emberek valóban bányász­módra végzik más szakmá­hoz aligha hasonlítható, ne­héz munkájukat. De, hát a kitörés, a föld, erőivel való birkózás köny- nyebb eszköz a drámai hely­zet megteremtéséhez. Leg­alább is annak látszik... Szüts László, dokumentum­játékának cselekményét is egy gázkitörés fogja közre, a rendkívüli helyzet ad (ad­na?) alkalmat a drámai konfliktus kibontására. De ez a dráma még sem ala­kul. A kitörés napján látogat­ja Belami, a főszereplő mesterét fiatal felesége, Zsu- esa, akiben Belami volt sze­relmére ismer. A férfi, hogy ismét megnyerje Zsuzsát, vállalkozik, hogy felmászik a lángoló kút felett álló to­ronyba, ráköti a kötelet, mellyel a toronydöntést el­végezhetik. A cselekmény váza ennyi, s azon kívül, hogy egy sor kérdést hagy maga után vé­gül is nem ad többet, mint a valódi dráma lehetőségé­nek hiányérzetét. A kérdések? Nos, először íg: mit akar mondani ez a játék? OVI ért,, hogy nem azt, hogy „mire kötelez a férfi becsület?” — ahogy a Rádió­újság írja, az biztos.) Za­varos a gondolati tartalom, 6 ez által maga az anyag is lággyá, szinte képlékennyé vélik, épp a férfias erő vész el a mondatok között, me­lyért — állítólag — íródott. Az. hogy egy játék valóban dokumentumok alapján ké­szül, még nem elég a hite­lességhez. A hitel, nemcsak a tények láncolata, meg kéll keresni ha úgy tetszik, ki kell bányászni a mélyebb emberi összefüggéseket, — mert igy csupán a jóindula­tú pletyka szintjére érték- , telenedik az anyag. A megvalósítás sem men­tes a döccenőktől, hiszen a talán egyetlen jó epizódot, a bábjátékos jelenetet le­számítva alig van lehetősége a Belamit játsszó Avar Ist­vánnak és a Zsuzsát alakító Béres Ilonának, hogy figu­ráikból valódi jellemeket formáljanak. Sajtókonferencia Vérbeli újságíróhoz méltó ötlet, — precíz megvalósí­tás. — s némi udvarias tar­tózkodás. Ezek jellemzik leg­jobban az újév első rádiós sajtókonferenciáját A ripor­terek (Petress István és Rap- csányi László) áz elmúlt év műsoraiban elhangzott nyi­latkozatokra, ígéretekre tér­nek vissza, választ várván az illetékesektől az akkor nyitva hagyott kérdésekre. Főhatóságaink vezetőit, mi­nisztereket, miniszterhelyet­teseket kerestek meg, s tet­tek fel udvarias, de határo­zott és lényegretörő kérdése­ket. A műsor-konkrétumaitól eltekintve — megmutatta a rádió hatalmas lehetőségeit. Azt. hogy az ország füle hallatára —. s egyben az ország nevében — vissza le­het és vissza is kell kér- iezni. Egy bizonyos, nem szok­ványos riportrrv' ort hallot­tunk, s bizony gyakrabban I elkelne az ígéretek és a ké­sőbbi tények szembeállításai a. ... «■ trömböczky — Lelté rozgatunk Leltározási idő­szakban vagyunk. Rovancsolnak az üzemekben, a vál­lalatoknál, a hiva­talokban, s leltá­roznak az üzletek­ben. Hol az egyik, hol a másik üzlet zár be. Az egyik még ki sem nyi­tott, a másik már bezárt. Itt van például a szolnoki Kris­tály cipőbolt. Múlt év december 28-án hozzáfogott a lel- tározásnoz, s vég­zi azt egészen ja­nuár 6-ig. Az ünnepek után bizonyára többen is jártas hasonló „cipőben”, mint én; a karácsonyra kapott ajándék­lábbelit szerettem volna kicserélni. Be olyanok is akadtak, akik az ünnepek alatt ki­szemelt cipőből akartak venni. Er­re ugyan várhat­nak. Mert ugye a „lassú munkához idő kell”. Vagy ta­lán a Kristályban leltározással egy­bekötött fagysza­badságot tartanak? Őszintén szólva nem tudom mire vélni a dolgot, mi­után olvastam, — hogy a CORVIN Áruházban 2 nap alatt befejezték a leltározást. Vajon hogy csinálták?... De ne menjünk messzire, vegyük példának a 60-as néven ismert üzle­tet. — Ok szinte egyetlen éjjel is tudnak leltározni. Éppen ezért ne vegyék rosszné­ven, ha cseppet sem hat meg, s egy fikarcnyit sem vesz haragomból az a felirat, me­lyet az udvaria­sabbak bigyeszte- nek a zárt ajtóra: „A leltározásért szíves elnézését kérjük”. Egy-két napig mondjuk — ha fanyalogva is — még elnézem. De ennél tovább' (különösen egy hétig), már ne is tessék haragudni, nem tudom elnéz­ni! — Csak éppen kénytelen vagyok tudomásul venni — a leltározga- tást. Teszem ezt ab­ban a reményben, hogy a Kristály cipői is olyan tar­tósak lesznek, mint a leltára. — esani —• Egységes társadalombiztosítás a kolliozparasztokoak A társadalombiztosítási alap 1971-ben az előző év­hez viszonyítva 7 százalékkal emelkedik — írja Sztyepan Salajev, a szovjet szakszerve­zetek központi tanácsának tit­kára, a Trud vasárnapi szá­mában. 1970-ben összesen 17 mil­liárd rubelt fordítottak a tár­sadalombiztosítás szükségle­teire. Az összeg legnagyobb részét mintegy 11,6 milliárd rubelt a nyugdíjak alkották. Ezek a kiadások 1969-hez ké­pest 1,2 milliárd rubellel emelkedtek. A szakszervezetek egysége­sítették a társadalombiztosí­tási rendszert a kolhozparasz­tok körében is, akik jelenleg már egységesen rögzített és biztosított normák alapján jutnak segélyhez betegség vagy szülés esetén és ugyan­olyan jogot formálhatnak a szanatóriumi; üdülői, turista beutalókra mint más dolgo­zók. 1971-ben előreláthatólag 18,5 milliárd rubelt fordíta­nak a társadalombiztosítás kiadásaira. 92 millió rubellel növelik a dolgozó nőknek, a terhesség, valamint a szülés esetén nyújtott segélyösszeg keretét., Emelik a nyugdíjak átlag­szintjét is. A költségvetés er­re a célra 12 704 millió rubelt irányoz elő. Az új esztendőben több mint 8 millió szovjet dolgozó és alkalmazott, s csaknem 8 millió kisdiák töltheti szabad­ságát díjmentesen, illetve kedvezményesen üdülőkben és úttörőtáborokban. Pályázati felhívás A Hazafias Népfront Szol­nok megyei Elnöksége, a Szolnok megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya, a Középtisza- vidéki és Jászsági Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége és a Nagykunsági Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetsége pályázatot hirdet a Szolnok megyei me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek történetének megírá­sára. Meghirdető szervek a pá­lyázattal emléket kívánnak állítani a magyar mezőgaz­daság szocialista átszervezé­se hősi időszakának, a szer­vezésben, illetve a termelő­szövetkezeti mozgalomban élenjáróknak és nem utolsó­sorban további munkásságra kívánják ösztönözni azokat, akjk felszabadulásunk 25. év- fordulóia tiszteletére meg­hirdetett helytörténeti pálvá- zat pályamunkáit készítet­ték. Pályázni lehet: a) esy-egy mezőgazdasági termelőszövetkezet történeté­vel. b) egy közigazgatáshoz és c) a területi szövetségek­hez tartozó termolőczövotte- zetek közös — eev munkába foelab — történetével. A beküldendő alkotások száma, és tertodoime nem korlátozott. Eevénileg és közössécroVnek egvaránt le­het nákfázni. Wvomdai ú+on nuhlikált munkával nem le bet a páluózatnn részt ven­ni. A natvamüvekVel szem­ben ka.rof»7 —>őnv tioov hite­lesek legvenek. helvi ada­fi Watrofít»« mepypi ]yrnpTp| v. B. és Élelmezésügyi Osztálya (okra, kutatási eredmények­re támaszkodjanak. A pályá­zatok pontosan jelöljék meg a felhasznált forrásokat (ok­mány, határozat, megjelent irodalom stb.). Ha családok­tól, egyénektől szerzik a felvilágosítást, tüntessék fel az adatközlőket (név, foglal­kozás, életkor, cím). A pá­lyaművekhez fényképek, raj­zok stb. csatolhatok. A pá­lyaművek foglalkozzanak a jelenleg működő mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek elődeivel (gépszövetkezetek, társulások, termelőszövetke­zeti csoportok stb.) ezek ki­alakulásának történetével is. A pálvázók a termelőszö­vetkezetek vezetőségeinek hozzáiárulásával, segítségü­ket igénybe véve készítsék munkáikat. A pályamunkákat a pálvá- zatot meghirdető szervek ál­tal felkért bizottság bírál­ja el. A díjazott pályamunkák egyszeri kiadásának jogát a meghirdető szervek fenntart­ják magnónak. Pá'vadHak: 3 t. díi egvenfrént 80<»0 Ft 5 ÍT. díi pgvenlrént 5oeo irt 10 ITT, dl- egyenként ;ííwifi pt A né K-a mű veket a Haza - fias Nénf-nnt megyei titkár­sága (süninek Sfáovári krt. 19.) kell megküldeni 3 néj- dá-’vban 10'? 3. stentember 1-ig. A pályázat ieligés. A pálvázó nevét, címét, foglal­kozását és életkorát tartal­mazó zárt borítékot kér-ük a pályaművel együtt meg­küldeni. Predménvb-rdetpc!- 1973. december m—9() között. Szolnok. 1910. december 28. Tvr n Tért« «!*>«- ííw'k^ptek Területi Szövetsége Először munkát adni nekik A cigányokkal való foko­zott törődés valójában már a felszabadulást követő évek­ben megkezdődött, azonban az azóta eltelt’ időszak nem volt elegendő az évszázados elnyomásból származó elma­radottságuk felszámolására. Ezért kormányunk szüksé­gesnek látta olyan intézkedé­sek meghozatalát, amelyek gyorsítják az asszimilálódás folyamatát. Ezek közé tartoz­nak a telepek felszámolásá­ra vonatkozó rendelkezések, a cigányság fokozottabb munkába állítása, a szociá­lis, egészségügyi és kulturá­lis körülményeinek állandó figyelemmel kísérése, segíté­se. Megyénkben 52 szociális kö­vetelménynek meg nem fe­lelő telepen jelenleg 2150 épületben tizenháromezer- négyszázötvenegy cigány él. (Az 1964-es felmérés óta az Ha a cigányok helyzetét vizsgáljuk azonnal szem­betűnik, hogy a viszonylag nagy számú, munkaképes korú ember közül milyen ke­vés rendelkezik állandó munkahellyel: összesen 34 százalék.. Majdnem ugyan- ennyien vállalnak idénymun­kát, amely általában néhány napig tart, a tapasztalatok szerint csupán addig, amíg a társadalombiztosítási jogo­sultságukat megszerzik. Akik rendszeresen dolgoz­nak, azok közül is nagyon sokan állandóan váltogatják munkahelyeiket és ez nem teszi lehetővé bennük a kel­lő munkafegyelem, a mun­kahelyi beilleszkedés kiala­Az utóbb! években meg- növekedett az iskolákban a cigány tanulók aránya. A tankötelesek 96.6 százaléka beiratkozik, azonban csak nagyon kevesen végzik el közülük a nvolc osztályt. A szülők többsége nem törődik azzal, hogy gyereke jár-e is­kolába vagy hogyan tanul. Különösen nehéz a 10—12 éves kort meghaladó gyere­kek iskolában tartása. Még mindig ezer az iskolaköteles, (je analfabéta cigány gyerek megyénkben. » A rossz lakásviszonyok nem biztosítják megfelelően a gyerekek tanulási feltéte­leit. Ráadás”! az anyák, akik legtöbbet vannak a gyerek­épületek száma 307-tel csök­kent, a lakosság száma vi­szont hétszázőtvenkettő.vel nőtt.) Természetesen a me­gyében ennél sokkal több cigányszármazású ember él — mintegy 18 ezer — de számuk évről-évre emelke­dik. Országos adatok szerint hazánkban jelenleg 300—400 ezer a cigány lakosság szá­ma, de ha a jelenlegi szüle­tések számát figyelembe vesszük ,az ezredfordulóra ez a száma megduplázódik. Már magában véve ez is bi­zonyítja, milyen n'agyíontos- ságú témát vitatott meg a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága a napokban egy részletes, alapos előterjesztés alapján a megyében élő ci­gány lakosság helyzetéről, valamint . a cigánytelepek felszámolására vonatkozó intézkedési tervről a negye­dik ötéves terv időszakára vonatkozóan. kulását. Kereseti színvonaluk általában alacsonyabb az át­lagosnál, ennek egyik oka, hogy nagyon hiányos az is­kolai végzettségük. Tulaj­donképpen ez az oka annak is, hogy semmiféle szakkép­zettséget nem tudnak szerez­ni. Ugyanakkor viszont élet­módjuk, táplálkozási színvo­naluk nem teszi képessé őket nehéz fizikai munka végzésére. Ha a cigányok helyzetén változtatni akarunk — már­pedig ez elengedhetetlenül szükséges — elsősorban munkába kell állítani őket. Tervszerűen, folyamatosan szükséges végezni ezt a fel­adatot. kel, elmaradottabbak a fér­fiaknál, babonás hiedelmeik, igénytelenségük kedvezőtle­nül hat a fiatalkorúakra. A művelt Jési házakat, a mozikat szívesen látogatják a cigányok. Ezen kívül más művelődési lehetőségük na­gyon kevés, hiszen egyedül Túrkevén működik olyan klub, ahol a vezető is és a tagok nagyrésze is cigány. Csak lassan növekszik a könyvtári olvasók száma is. Kormányhatározat intézke­dik a szociális követelmé­nyeknek meg nem felelő te­lepek felszámolásáról. Az alaphatározat és a kiegészí­tő határozatok értelmében az ÉVM, a PM és a OT által jóváhagyott éves keretszá­mok alapján kedvezményes lakóház építési vagy vásár­lási hitel vehető igénybe olyan telem lakosoknak, akik egy éves folyamatos munkaviszonnyal rendelkez­nek és megvan nekik a költ­ség 10 százaléka. A telepek felszámolása 1965 óta folya­matos. Ez év végéig mégis csupán 380—385 esetben vet­ték igénybe a hitelt és köl­töztek el a telepről a cigá­nyok. Eddig öt telepet sike­rült felszámolni. Figyelem­re méltó, hogy sokkal töb­ben akarnak elköltözni a viszonylag jó állapotban lé­vő teleDi lakásukról (példá­ul Túrkevén), mint a rend­kívül elmaradott és rossz körülmények között lévők­ről (például Öcsödön). Viszonylag meggyorsította a telepek felszámolását az idei nagy ár- és belvíz. A megyében összesen 110 ilyen lakást ért kár. Ezek helyett harmincketten új lakást épí­tettek, harminchatan új la­kást vásároltak. A telepek felszámolása mindezeken túlmenően azért is fontos, és sürgős feladat, mert azokon legtöbbször az alapvető egészségügyi ellátás sincs biztosítva. Nincs meg­felelő ivóvíz, WC. A negyedik ötéves terv­ben megvén’ ben négyszáz­ötven telepi lakás fel­számolására van lehetőség. Ezen túl a tanácsok külön­böző alánokból összesen 94 lakást adnak előreláthatólag a telepi lakosok részére. így összesen öt év alatt kilene telep felszámolása valósul­hat meg. Törődtünk többef a cicrerny gyerekekkel A megyei tanács vb a már említett ülésén határozatot hozott, illetve intézkedési tervet fogadott el a cigány lakosság helyzetének javítá­sára. Meghatározták': fontos feladat a cigányok munkába állítása, de legalább olyan fontos a cigánv gyerekekkel való fokozott törődés. Bár eddigi munkájukért elisme­rés illeti a pedagógusokat, akik talán a legtöbbet tet­ték az ügy érdekében. És úgyszintén elismerés illeti a tanácsokat azokért az erőfe­szítésekért, ■amelyeket a te­lének felszámolásáért, a ci­gányok munkába állításáért tettek. V. V. Az a bizonyos 34 százalék Többen tanulnak, mégis sok az analfabéta Az építőipari szövetkezetek elnökeinek tanácskozása V Tanácskozást tartottak hét­főn az építők szakszervezeté­nek székházában az építőipa­ri szövetkezetek elnökei. A megbeszélésen Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes tartott tá­jékoztatót az építőipar negye­dik ötéves tervéről, ezen be­lül 1971. évi feladatairól, majd Kelenhegyi Emil, az OKISZ elnökhelyettese szá­molt be az építőipari szövet­kezetek tevékenységéről, fej­lesztésük fő irányairól. A miniszterhelyettes töb­bek között elmondotta, hogy az építőipari szövetkezetek az állami építőipar mellett fon­tos, nélkülözhetetlen kiegé­szítő szerepet töltenek be. elsősorban a kisvolumenű, decentralizált építési fel­adatok ellátásában és a la­kosság igényeinek közvet­len kiegészítésében. A negyedik ötéves terv időszakában az építőipar fő feladata leea’ább 4^0 ezer la­kás felénítése — 30 százalék­kal több, mint a harmadik öt­éves tervben és ezzel az ezer főre jutó lakások számában az európai átlag elérése. Je­lentősen nő a társasházakban épülő lakások száma, s ez kü­lönösen nagy feladatot ró az építőipari szövetkezetekre. A tepz a jelenleg meglehetősen alacsony színvonalú fenntar­tási tevékenység erőteljes nö­velését irányozza elő, ami ugyancsak nagyobb köve­telményeket támaszt az építőipari szövetkezetekkel szemben. Az építőipar száz milliárd fo­rintos fenntartási tevékeny­ségéből a lakóházakra — a lakosság által végzett mun­kával együtt — 28 milliárd forint jut, csalinem 60 száza­lékkal több mint a harmadik ötéves tervben. A negyedik ötéves terv elő­irányzata szerint a szövetke­zeti építőipar termelését éves állagban 8—9 százalékkal kell növelni. A cél az, hogy ezen belül a lakosság részére vég­zett munkák aránya az 1969. évi 31 százalékról 1975- re legálóbb 45—50 százalék­ra emelkedjék. A tervezett termelésnöve­kedés 70—75 százalékát a termelékenység növekedé­séből kívánják fedezni! Kelenhegyi Emil, az OKISZ elnökhelyettese egyebek kö­zött elmondotta, hogy a szö­vetkezetek lakásépítő tevé­kenysége a harmadik ötéves terv időszakának elején ked­vezően alakult, 1967-ben már meghaladta az eredetileg 1970-re előirányzott szintet is, de 1968-tól az átadott la­kások száma évről évre csök­kent, ám a tervidőszak első két évének kiugró teljesítmé­nyei így is biztosították, hogy a szövetkezeti építőipar mintegy 38 ezer lakással járult hozzá a harmadik ötéves terv lakásépítési programjának megvalósítá­sához. Hymodon az építőipari szö­vetkezeteknek a harmadik öt­éves tervben elért termelési e^edménve lényegiben meg­felelt a népgazdaság! elvárá­soknak, sőt meg is haladta az ágazat által e tervidőszakra előirányzott mérteket. . _

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents