Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-31 / 26. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. Január SL A Jászárokszállási Hfmző- és Szőnyegszövő Htsz kon­fekció részlegében gyermek­ruhák, női blúzok és hálóin­gek készülnek. Múlt évi ár­bevételük 5,2 millió forint volt. Földi Irén női halóinget varr Dirndli ruhából 2500 darabot készítenek nyugati exportra. Átadták a film­kritikusok díját Szombaton délután a Ma­gyar Sajtó házában ünnepé­lyes keretek között adták át a filmkritikusok díját az 1970-ben alkotott és a dön­tés napjáig bemutatott ma­gyar filmek kiemelkedő tel­jesítményt nyújtott alkotói­nak, művészeinek. A filmkritikusok díját a „Szerelem” című filmnek ítélték oda, amely — mint ismeretes — Déry Tibor két novellájából készült. A dí­jat, amely művészi kivitelű plakettből és oklevélből áll, Makk Károly rendezőnek nyújtották át. j Ugyancsak a filmkritiku- I sok díjával tüntették ki a „Szerelem” című film két I női főszereplőjét: Darvas Li- I lit és Törőcsik Marit, vala­mint a film operatőrét, Tóth Jánost. A Mezőgazdasági Könyvhónap Szolnok megyei megnyitója A Mezőgazdasági Könyv- hónap Szolnok megyei meg­nyitóját tegnap délelőtt tar­tották Tiszaföldváron, a Lenin Tsz székházában. Bó- di Imre, a Középtiszavidéki és Jászsági Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetségének elnöke a következő gondolatokkal nyitotta meg az egyhónapos eseménysorozatot: „Cél az, hogy a szakköny­veket és a szaklapokat mi­nél szélesebb körben ismer­tessük, terjesszük, ezáltal a mezőgazdaságban dolgozók szakmai tudását növeljük. Napjaink legjellemzőbb vo­nása, hogy a mezőgazdasági termelésben a gyors ütem­ben fejlődő tudománynak és technikának egyre nagyobb a szerepe. Ez arra készteti a mezőgazdaságban dolgozó­kat, hogy a legkorszerűbb szakmai ismeretek gyors megszerzésével kövessék e változást. Ez vonatkozik mind a vezető szakemberek­re, mind a fizikai dolgo­zókra. Azokban az üzemekben mutatkozik a legkevesebb probléma, amelyekben nél­külözhetetlen, mindennapos munkaeszközzé vált a szak­könyv. A szakkönyveken kí­vül rendelkezésünkre áll­nak a szaklapok és folyóira­tok is, melyek részletesebb ismeretanyagot nyújtanak, mint a szakkönyvek. A Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat az elmúlt húsz esztendő alatt 580 mű meg­jelentetésével járult hozzá a mezőgazdaság termelési színvonalának emeléséhez. Ma mind tartalmában, mind külső formájában vi­lágviszonylatban rangos he­lyet foglal el a magyar me­zőgazdasági könyvkiadás, nem is szólva könyveink vi­szonylag olcsó áráról.” A megnyitó után Dr. Sár- közy Péter, egyetemi do­cens, a 'Mérnöktovábbképző Intézet tanára a „Mezőgaz­dasági üzemek korszerű irá­nyítása” címmel tartott elő­adást. Tudnivalók a polgári védelmi kötelezettségről gik és mikor mentesíthetők — Érvénybe lép a lakosság felkészítésének új renaje A polgári védelmi kötele­zettséggel kapcsolatos legfon­tosabb tudnivalókról tájékoz­tatták az MTI munkatársát a Polgári Védelem Országos Parancsnokságán. Elmondot­ták: a polgári védelmi köte­lezettség — a honvédelmi törvény rendelkezése szerint — a férfiakra 14. életévük betöltésétől a 65., a nőkre ugyancsak 14-től 60. életévük betöltéséig terjed ki. Bizo­nyos körülmények esetén azonban a törvény mentessé­get biztosít a polgári védelmi kötelezettség alól. — A mentesség vonatkozik a terhes nőkre, a terhesség negyedik hónapjától, vala­mint a szoptató anyákra, a szoptatás hatodik hónapjának végéig, de csak akkor, ha ezt a la­kóhely szerint illetékes ter­hes tanácsadói, orvosi vagy szakorvosi bizonyítvánnyal igazolja. Ugyancsak mentes a polgári védelmi kötelezettség alól az az anya, aki hat éven aluli vagy legalább három tizen­négy éven aluli gyermekét maga gondozza. (Ez a men­tesség az anyát nemcsak a vérszerinti gyermeke után, hanem örökbefogadott és ne­velt gyermek esetében is meg­illeti.) Nem vonatkozik a mentesség az anyára akkor, ha gyermekét bentlakásos in­tézetben, rokonnál vagy más személynél helyezi el, vagy ha gyermekének elhelyezé­séről a hatóság gondoskodott, (állami gondozásba vették stb.), feltéve, hogy az elhe­lyezés időtartama meghaladja a hat hónapot Mentesül a polgári védelmi kötelezettség alól az is, akinek munkaké­pessége legalább kétharmad­részben csökkent. A tovább­tanuló dolgozót — igazolt ta­nulmányainak ideje alatt — mentesíteni kell a polgári vé­delmi kiképzésben (tovább­képzésben) — és gyakorlaton való részvétel alól. — Az általános polgári vé­delmi kötelezettek soraiból azokat, akik képzettségüknél vagy képességeiknél fogva különleges polgári védelmi feladatok ellátására alkalma­sak, úgynevezett polgári vé­delmi szakszolgálatra jelöl­hetnek ki. Ez alól is vannak kivételek. Szakszolgálatra nem oszt­hatók be az 55 éven felüli nők, a 60 éven felüli fér­fiak; az anyák, akik 14 éven aluli gyermeküket maguk gondoz­zák, továbbá azok, akiket fontos állami érdekből men­tesítenek a szakszolgálat alól. Szakszolgálatosak esetében a polgári védelmi kötelezettség a kiképzésben, továbbképzés­ben és gyakorlaton történő részvételen, valamint a folya­matos polgári védelmi szol­gálaton felül magában fog­lalja a megjelenési és beje­lentési kötelezettséget is. Ez annyit jelent, hogy a szak- szolgálati beosztással össze­függő változásokat (például név, lakcím, munkahely, csa­ládi körülmények, magasabb képzettség megszerzése stb.) 48 órán belül közölni kell a polgári védelmi szervvel. — A polgári védelmi köte­lezettség alóli mentességet mind a . szakszolgálatra ki nem jelöltek, mind az arra kijelöltek esetében az állan­dó lakóhely szerint illetékes községi, városi (fővárosi), ke­rületi tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke, üzemek­nél, termelőszövetkezeteknél, hivataloknál és intézmények­nél azok vezetője határozat­ban állapítja meg. A men­tesség alapjául szolgáló okot — például hosszabb gyógy-, és utókezelést, a belfáüi és külföldi tartós kiküldetést stb. —- megfelelő módon (gyógyintézeti, rendelőinté­zeti, munkaadói igazolással) igazolni kell. Hogyan bonyolítják le a polgári védelmi felkészítést? — A lakosság kötelező jel­legű, újrendszerű polgári vé­delmi felkészítését, amely az idén kezdődik, újítás sza­bályozza. Az 1971-ben induló ötéves felkészítési időszak alatt a lakosság összesen 1" -70 órás kiképzésben vesz részt az államigazgatásban, a ter­melésben elfoglalt helyének, szerepének megfelelően. Új táblák, fényjelső készülékek Február 1-től érvényes a módosított, kiegész tett KRESZ A Magyar Közlöny pénteki számában megjelent a belügyminiszter és a közlekedés- és postaügyi miniszter együttes rendelete, amely módosítja, kiegészíti a közúti közlekedés szabályait, népszerű nevén a KRESZ-t. A február 1-én életbelépő rendelet lényegesebb tudnivalóit szombaton a parlamentben sajtótájékoztatón ismertette dr. Borbíró László rendőrezredes, a BM közlekedési cso­portfőnöke és Csiszár Imre, a KPM osztályvezetője. szabályzat lyezni. A szabálytalanul vá­rakozó gépjárművek eltávo- eddig is A módosított egyebek között intézkedik az új forgalomirányító, fényjel­ző készülékek elhelyezéséről, jelzéseiről, alkalmazásukról. Február 1-től a lámpa pi­ros színű jelzésére — és ennek megfelelő rendőri karjelzésre — jobbra ka­nyarodni tilos. Ha a lámpa zöldszínű len­cséjében nyíl is látható, ak­kor csak a nyíl irányában szabad haladni. Elhelyezhe­tő a jelzőlámpa az úttest fölött, vagy ha az úttest sá­vokra van osztva— az egyes sávok fölött is. Erre egyéb­ként már van példa. Ezek­nek a lámpáknak a jelzései az alattuk lévő sávra vonat­koznak, így a járművezető­nek csak ezt kell figyelnie, a közlekedés az egyes sávok­ban a többi lámpa jelzéstől független. Mivel a lámpák átalakítása jelentős költséget és időt vesz igénybe, 1973. márciusig még kétfajta lám­pa jelzéseivel lehet számolni. Ez azonban nem zavaró, nem balesetveszélyei, mert az új lámpát a régi készülékből fejlesztették ki. Megváltozik a lakott terü­let kezdetének és végének jelzése, ennek tábláit decem­ber 31-ig állítják fel, közvet­lenül az összefüggően be­épített terület elé, illetve utána. A rendelet néhány új — az 1968-as bécsi világ­egyezményben elfogadott — tábla bevezetését is előírja. Ilyenek egyebek között a nyolcszögletű stoptábla, ame­lyen piros alapon középen fehér színű „Stop” felirat látható. Változik a „megállni tilos”, az egyirányú utcát és a besorolás rendjét jelző tábla is. Ezeket a táblákat 1972. de­cember 31-ig cserélik ki,' ad­dig a régiek is érvényesek. Üj intézkedés, hogy az egy­irányú utcában a parkolást a baloldalon is engedélyezik, ha az úttest közepén egy sáv szabadon marad. A „vára­kozni tilos” táblánál csak a ki- és beszállás, valamint a rakodás ideiére szabad meg­állni. A tompított fényszórót a mozgásban lévő járművek mindenkor korlátozás nélkül használhatlak, tiltja viszont a szabályozás az országúton a fényszóróval való szoros követést. Közúton — lakott terüle­ten kívül — elakadást Jel­ző háromszöggel kell meg­jelölni az üzemképtelen járművet, kivéve a motor- kerékpárt. A háromszöget a kocsi mö­gött 50 méterre kell elhe­lítását — amely gyakorlat volt — most a ren­delet is előírja. Az új rendelkezés szerint a műszakilag kifogásolható járműért nemcsak annak ve­zetője, hanem üzembentartó­ja is felelősségre vonható. Szigorítást jelent, hogy lo­vas kocsit csak hajtói iga­zolvánnyal lehet vezetni, s 1971. december 31. után a csoportos személyszállításra használt teherautó vezetőjé­nek is „D” kategóriájú — buszvezetői — engedéllyel kell rendelkeznie. A gépjár­művek műszaki ellenőrzésé­nek új rendszerét is rögzíti a KRESZ. A gépjárművek for­galmi engedélye, mint isme­retes, a kiállítástól, vagy a legutóbbi sikeres műszaki fe­lülvizsgálattól számított 3 év után lejár. Újra érvényesíté­séhez ismételt műszaki vizs­ga szükséges. Erre azonban ezentúl nem rendelnek be senkit, a jelentkezés önkén­tes. Miután a rendelet csak módosítja, kiegészíti a köz­úti közlekedés szabályait, ezért nem nyomtatnak új KRESZ-t. A változásokat az érdekeltek a Magyar Köz­lönyből és a szaksajtóból is­merhetik meg. Készítenek ezenkívül különféle tájékoz­tatókat a baleset-elhárítási szervek, az Állami Biztosító, a Magyar Autóklub. nyelvművelés) Téves szókapcsolások Gyakran írtunk már ar­ról. hogy sokan feleslegesen szakszerűsített, túlzó, fontos­kodó nyelvi formákat hasz­nálnak a természetes, a közérthető megfelelőik he­lyén és helyett. Gyakran ol­vashatunk áruházainkban ilyen felszólítást is: „Kérjük, nélkülözze az áruk kibontá­sát és fogdosását”. Egyik napilapunk hasábjain pedig arról olvashattunk, hogy a szülői gondatlanság miatt gyufa került a gyerekek ke­zébe, és ismét pusztított a tűz. E hírrel kapcsolatos közlemény ezzel a mondat­tal zárul: „A gyufát olyan helyen kell tárolni (?!), ahol a gyermek nem érheti el. Az idézett mondatokból emeljük ki a nélkülözze és a tárol igéket. Mindkét eset­ben pontatlan, hibás a szó- használat. A nélkülöz igé­vel csak a következő jelen­téstartalmakra utalhatunk: szükséget lát, hiányt szen­ved, híjával van valaminek, nincs valamije, nehezen van el nélküle, szűkében van, szűkölködik, hiányát érzi, stb. Mi a háttere, indító oka ennek a durva szótévesztés­nek? Elsősorban a mondat megalkotója nyelvérzékének bizonytalansága és nyelvi fegyelmének meglazulása. A tudatos szakszerűsödésre, a hivataloskodó fogalmazásra törekvés is adhatta a felszó­lítás megfogalmazójának tol­lára a hibás nélkülöz szó­alakot. Az is lehetséges, hogy az udvariaskodás igé­nyével és szándékával ka­pott a nélkülöz ige szerepet. A közlendő tartalmat az alábbi egyszerűbb nyelvi képletekkel egyértelműbben, lehet közölni: „Kérjük, mel­lőzze az áruk kibontását és fogdosását.” — „Az árukat ne bontsa ki és ne fogdos- sa!” — „Tilos az áruk ki­bontása és fogdosása!” Idézett mondatunk tóról igéjének a használata is túl­zás. Az ige jelentése a na­gyobb mennyiségben elrak­tározott jelentéstartalomra utal elsősorban. Tárolhatunk nagyobb mennyiségben gyu­fát is, de a háztartásokban csak tartsunk. A köznyelvi tart, elhelyez, elrak, őriz, megőriz szavak valóban al­kalmasabbak a közlő szán­déka kifejezésére. A téves szókapcsolások oka elsősorban az, hogy meg­lazul a nyelvi fegyelem és felelősség. A másik oka, hogy az élet egyszerű té­nyeit, jelenségeit megfogal­mazó közlésekben is túlzó nyelvi formákat használnak fel egyesek feleslegesen. Nemcsak a szavak közlő értékére kell tehát tekintettel lennünk, hanem jelentés- tartalmuk fokozati különb­ségeire is. Dr. Bakos József „4 KISZ tagösszeírás, tagkönyv érvényesítés elérte célját” Ülést tar'ott a KISZ Szolnok megyei végrehajtó bizot'sága A KISZ Központi Bizott­sága 1968. október 22-i ülé­sén hozta azt a határoza­tot, hogy a KISZ tagok évenkénti összeírását egybe kell kapcsolni a tagsági könyvek érvényesítésével. A tagösszeírás ugyanis inkább adminisztrációs munka, a tagkönyvek érvényesítése vi­szont fontos politikai, szer­vezeti aktus, amely elvá­laszthatatlan a tagok mun­kájának, az akcióprogramok teljesítésének értékelésétől. A KISZ Szolnok megyei végrehajtó bizottságának ér­tékelése szerint az elmúlt év végén végzett tagössze­írás, tagkönyv érvényesítés elérte a célját. Szerencsé­sen esett egybe a X. párt­kongresszussal, mert felhívta a figvelmet a kongresszus irányelveinek, a szervezeti szabályzat tervezetének if­júságpolitikai vonásaira. Eb­ben az időszakban a párt­vezetőségek is sokkal na­gyobb figyelmet tanúsítottak és még többet segítettek, mint az előző években. Megyénkben huszonnyolc­ezer kettőszázkét KISZ-ta- got írtak össze, de ez a szám jelenleg már jóval megha­ladja a huszonkilencezret Ha ezeket az adatokat az 1969. éviekkel hasonlítjuk össze — akkor huszonkilenc- ezer KISZ-tagot tartottak nyilván — lényeges válto­zást nem tapasztalhatunk. A tanuló KISZ tagok száma csökkent ugyan, de jelentő­sen emelkedett a munkás és alkalmazott fiatalok aránya az ifjúsági szervezetekben. Örvendetes, hogy a KISZ tagoknak 1968-ban 3,8, 1969- ben 4,1, 1970-ben pedig már 4,5 százaléka volt párt­tag is egyben. Elgondolkoz­tató viszont, hogy több mint száz fiatal párttag nem kérte a KISZ tagsága meg­újítását azzal az indokkal, hogy a pártban kapott más megbízatást Nem vall valami fényes szervezeti életre egyes he­lyeken az a tény, hogy a KISZ fiatalok több m százalékánál csak az össze­íráskor derült ki. hogy KISZ tag-e, vagy sem. Mezőtúron például „megszűnt” két alapszervezet, amelyek már addig sem működtek, Ken­deresen kizárták a titkárt, mert nem csinált semmit. Felvetődik a kérdés, hogy ezeken a helyeken, vajon milyen lehetett a szervezeti élet? A tagkönyv érvényesítések során a fiatalokkal való beszélgetések fontos infor­mációkat szolgáltattak az irányító KISZ szerveknek és elsősorban az alapszerve­zeti vezetőknek. Ezeket mind fel lehet, sőt fel kell használni az akcióprogramok összeállításánál, a távolabbi tervezésnél, a fiatalok akti­vitásának növeléséhez, 4 — Vagy lefogysz, vagy szülsz még egy gyereket..

Next

/
Thumbnails
Contents