Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-31 / 26. szám

/ 1971. január 3*. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A jászágói Rókái Tsz-ben a téli gépjavítást január 1-én kezdték meg. A mütrá- gyaszjrókat már kijavították, jelenleg a pótkocsik és ekék javításán dolgoznak. A ta­vaszi talajclökészítő gépek folyamatos javításával párhuzamosan az erőgépek javítá­sa is folyik. / Ülést tartott Szolnokon a városi úttörő parlament A megyei pártbizottság ta­nácstermében tartotta ülését tegnap Szolnok város úttörő parlamentje. A megyeszék­hely 14 általános iskolájának úttörő csapatait hetven paj­tás képviselte. Az elnökség­ben helyet foglalt Sándor László, a szolnoki városi pártbizottság titkára, Kele­men Béláné városi úttörőtit- kár. Elsőképt Sándor László emelkedett szólásra. Vála­szolt arra a nyolcvan kér­désre, amelyet az úttörő ta­nácsok előzetesen írásban adtak át, a X. pártkongresz- szus határozataival és Szol­nok város várható fejlődésé­vel kapcsolatban. Szekeres Katalin, a kert­városi iskola 2814-es Petőfi Sándor csapatának tagja „Küldött voltam a megyei Úttörő parlamenten” címmel számolt be tapasztalatairól a résztvevőknek. Elmondta, hogy a felsőbb parlamentek szekció ülésein megtárgval- ták a jubileumi év aktuális feladatait. Az „Ajándék a hazának” országos akció tisz­teletére a szolnoki úttörők sportudvarok, játszóterek építését, parkok létesítését vállalták. Az Achim András úti pajtásolt honvédelmi pin­ceklub létrehozását határoz­ták el. Beszélt arról is, hogy a vá­rosi úttörő elnökség felhívá­sára a kiszesek munkáját úttörők is segítik majd a Tiszaligetben létesülő 300 személyes tábor építésénél. A továbbiakban szó esett a ju­bileumi próba követelményei teljesítésének lehetőségeiről is. Az úttörőmozgalom 25 évének történetét feldolgoz­zák a város csapatai. Az eredményt kiállításon, május utolsó napjaiban tárják a nagyközönség elé. Harsányi Gabriella, a 136- os Zrínyi Ilona úttörőcsapat és a városi parlament titká­rának színes beszámolót tar­tott a Nagykőrösön rende­zett országos úttörő parla­mentről. Este a Kőtövis klubban Havonta egyszer nem próbára, hanem hangulatos klubestre jön­nek össze a szolnoki Kőtövis együttes tagjai és a meghívott vendégek az együttes próbahe­lyiségében. A pénteki klubestre meghív­ták a közgazdasági szakközépis­kola diákklubjának néhány tag­ját is. A diákok megismerték a Kőtövis együttes tagjait, meg­hallgatták rögtönzött bemutató­jukat s az azt követő vitát. A klubban némi iróniával „ol- vasáspotló” esteknek nevezik az Ilyen összejöveteleket. Termé­szetesen nem az a céljuk, hogy helyettesítsék az olvasást. In­kább az, hogy megbeszéljék az egy-egy témakörhöz kötődő iro­dalmat és felkeltsék az érdeklő­dést. Péntek este a „sci-íi”-ről, azaz a tudományos fantasztikus irodalomról volt szó. Ennek az irodalomnak vannak rajongói, de szépszámmal vannak olyanok Is. akik egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán szánják rá magukat egy-egy tudományos- fantasztikus regény, vagy novel­la elolvasására. Ez utóbbiak szá­mára a Kőtövis együttes tagjai jellmezö részleteket, izgalmas epizódokat olvastak fel az újab­ban megjelent könyvekből. Körülbelül harmincán ültek a csöppnyi helyiségben. Az egy­órás felolvasás után érdekes vi­ta bontakozott ki irodalomról, tudományról, fantasztikumról és sok más, a témával összefüggő kérdésről. A mindennapi jó kenyérért A jászberényi sütőipari vállalat terveiből Csaknem két évtizede an­nak, hogy Jászberényben tizenöt pékiparos — később huszonegy fmsz sütőüzem — egyesítése révén megala­kult a sütőipari vállalat. A kezdetben elavult gépekkel, fatüzelésű kemencékkel mű­ködő vállalat azóta sokat változott Termelő üzemei­ben huszonkilenc olajfűtésű A jászberényi sütőipari vál­lalatnak összesen tíz termelő üzeme van: a járási székhe­lyen, Jászfényszarun, Jász­apátiban, Jászkí sőrén. János- hidán, Jászárok'zálláson, Jászladányban és Tiszasü- lyön. Tavaly 14 millió 220 ezer péksüteményt és 85 100 mázsa kenyeret sütöttek. Ter­melési értékük 54 millió fo­rint volt. 4 millióval több, mint 1969-ben. Az elmúlt két évben hat szakboltot nyitottak, ezekben saját termékeiket értékesítik. Az állami kereskedelem és az AFÉSZ-ek boltjaiba min­dene an «»•‘■"“nnak árut—-sa­ját gépkocsijaikkal — így a A negyedik ötéves tervben tovább fejlesztik a vállala­tot Az idén felújítják kocsi­parkjukat. 3 új tehereéoko- csit vásárolnak. Minte«v fi— 700 ezer forint költséggel központi lisztraktárat létesí­kemencével, a legkorszerűbb dagasztó és szitálógépekkel kétszázhúsz dolgozó készíti a járás lakosságának kenye­rét. Ez év elején új vezető ke­rült a vállalat élére, Bálint Imre személyében. Vele be­szélgettünk eredményeikről, gondjaikról, terveikről. fogyasztók naponta friss ke­nyeret és péksüteményt vásá­rolhatnak. * Tavaly 9 millió forint költ­séggel 8 tonna kapacitásbő­vítést jelentő új sütőüzem építését tervezték. A vállalat, az időkö-nen létrehozott saját építő részlegével végeztette el HZ építkezést. így sikerült jó­val olcsóbban — 3 millió fo­rintért — megépíteni a jász - ladányi sütődét. A jelentős megtakarítás lehetővé tette, hogy Jászárok'zálláson is építsenek egy napi 8 tonna kapacitású sütőüzemet. Ter­vek szerint ez május végére elkészül. tenek. Jászfénvszarun a mos­tani két kisméretű sütöde he­lyett korszerű sütőüz- :et éní+enek több mint másfél millió ráfordítással. Jászbe­rényben 3.5 millió forintos költséggel egyik külső üze­mükből a központi üzembe telepítik be a süteménykészí­tő részleget, mely egyúttal korszerűsítést is jelent a gyártás folyamatában. Valamennyi fejlesztés a fo­gyasztók igényeinek jobb ki­elégítését, valamint a sütő­ipari dolgozók munkakörül­ményeinek javítását szol­gálja. Fsak egy üttmú ködre Milliókat érő fejlesztések, új üzemrészek építése, a munka jobb megszervezése. Sok szép terv, önmagában azonban mind kevés. A hatékonyabb munkához szükség van a társszervekkel, különösen a kereskedelemmel való jobb együttműködésre. A lakosság maradéktalan ellá­tását szolgálná, ha a kereske­delem nem korlátozná az’ át­vételi időt, napi egy alka­lomra. A vállalat hajlandó naponta kétszer friss árut szállítani a boltokba, aminek biztosan minden fogyasztó örülne. Jó lenne, ha a kereskede­lem javítaná tárolási lehető­ségeit. A sütőüzemek dolgo­zói este 11-től hajnalig tal­pon vannak, a génkocsiveze- tók első raja hajnali 3 óra­kor már óinak Hd>d a meleg kenvérrel és a péksütemény­nyel. Szeretnék, ha a nehéz munkával előállított áru fris­sen kerülne a fogyasztókhoz. I A. Korszerű üzemek. új szakboltok Fejlesztés, kapacitásnövelés Miért? Miért? Szakszervezeti taggyűlésen a Szigligeti Színházban Szakszervezeti tisztújító gyűlésre voltunk hivatalo­sak a szolnoki Szigligeti Színházba. Az szb beszá­molóját Bar any i László ter­jesztette a tagság elé. Meg­tudtuk, hogy a szakszerve­zeti bizottság működése so­rán több jelentős akcióprog­ramot szervezett és hajtott végre. A leglényegesebbek: közönség—művész találko­zók, biztosították a tagok kedvezményes üdülését, ezen túlmenően a színház huszonnyolc dolgozója SZOT beutalóval pihent; kirándu­lásokat, művészbálokat, sportrendezvényeket szer­veztek ; gyermekelőadásokat tartottak. Létrehozták a szakmunkásképző intézetek színházát és a művész kol­lektíva önálló filmklubját, amely hamarosan megkezdi működését Az őszinte, becsületes vita a színház jelenlegi helyze­téért érzett felelősség je­gyében zajlott. A társulat vezető művészei, fiatal tag­jai kifejtették aggodalmukat az intézmény és a közönség kapcsolatának fokozatos romlása miatt. Szombathy Gyula elmondta, hogy har­madik szezonban játszik már Thália szolnoki hajlé­kában és úgy érzi, egyre la­zul az érzelmi és értelmi kontaktus a nézőtér és a színpad között. A három évvel ezelőtti sikeres be­mutatókat az ezt követő időkben általában lagymatag színházi esték váltották feL Karácsonykor például csak nyolcvankilenc néző volt kiváncsi az előadásra. (Az igazsághoz tartozik, hogy a Szigligeti Színház az ország egyik legjobban be- bérletezett színháza. A bér­lők száma az elmúlt szezon­hoz képest emelkedett Más kérdés, hogy a bérlettulajdo­nosok sem minden produk­Mucsi Sándor, az előzőek­ben leírt aggódáshoz csat­lakozott felszólalásában. Miért rossz a színház és a közönség viszonya? Nem kell a színház? Véleménye szerint, ahogyan most áll a társulat, valóban nemigen lophatja be magát a közön­ség szívébe. Talán nem a városon múlik minden... Elmondta a felszólaló, ká­rosan hat a színházra, hogy a közönségnek lassan-lassan találgatnia kell, mikor is tartanak előadást a Szigli­getiben? Szerinte sokat se­gítene a színháznak, ha visszatérnének a régi gya­korlathoz és minden lehet­séges eszközzel megpróbál­nák javítani a város közön­sége és a művészkollektíva kapcsolatát. Munkás—művész találkozókat kellene tartani, népszerűsíteni kellene a színházak vezető művészeit. Czibulás Péter is féltő szeretettel, a jobb színház Tegnap is sok árut hoztak fiel a szolnoki piacra. Az árak nem sokat változtak a múlt hetihez képest Sok élőcsirkét kínáltak az eladók. A tsz-ek 252 kilo­grammot hoztak és 24 forin­tért adták, a magáneladók­nál 250 kiló volt, melyet 33 forintért adtak kilónként. Élőtyúkból több mint 700 kiló volt, 25 forintos árban kelt. Tejtermékekből is jó volt a felhozatal, a tejfelt 2ő—28 forintért, a tehéntúrót 16—18 forintért mérték. A tojás ára 1 40—1,50 volt, sokat kínál­tak az eladók, mintegy 7 500 darabot. A zöldségfélét is a tsz áru­soknál olcsőbhan kanták meg a vásárlók. Burgonyá­ból 6 870 kilogrammot kí­náltak, s a tsz pavilonban Különböző segélyezésekre 8200 forintot fordított a szakszervezet. Az érdekvé­delmi munkát, ha nem is látványosan, de eredménye­sen végezték. A leköszönő szakszervezeti bizottság titkára úgy minő­sítette a testület munkáját, hogyha az eredményeket nézzük elégedettek lehetünk, de ha a hiányosságokat, ak­kor lesz mit csinálnia az új vezetőségnek. A szakszervezeti bizottság beszámolóját alapos vita kö­vette. Ebből — tekintettel arra, hogy a felmerült prob­lémák egy része a színház belső életével van összefüg­gésben — csak a közérdekű, a megye színházszerető la­kosságát is érintő kérdése­ket hozzuk nyilvánosságra. cióra jönnek el mindany- nyian. Szerz. megj.) Fejtegette továbbá a nép­szerű fiatal művész, hogy hogyan romolhatott így el a színház és a közönség vi­szonya? Előremutató fele­lősségérzettel boncolgatta azt is, mi lehet az oka, hogy a város fiatalsága és a szín­ház kapcsolata sem kielégítő. Szóvátette, hogy miért nem foglalkozik a Néplap többet a színházzal? Általában, mint mondotta, rossz az in­tézmény propagandája. Mi­ért csak egyes „kiemelt” be­mutatóknak van megfelelő, országos sajtópublikációjuk ? Sajnálatos, hogy a színház művészeinek nincs megfele­lő, a kultúra javára dolgozó kapcsolatuk a város iskolái­val. Miért nem dolgoznak a színház művészei az iskolai irodalomtanítás eredménye­sebbé tétele érdekében. Szí­vesen eljárnánk a fiatalok közé irodalmi szemelvénye­ket bemutatni, fejezte be Szombathy Gyula. érdekében beszélt. Elmond­ta, vannak olyan vélemé­nyek, amely szerint színház- ellenesség tapasztalható a városban. Hangsúlyozta hogy a hibák szóvátevése segítőszándékú, dehogyis a színház ellen irányul! A közönség viszonylagos érdek­telenségével összefüggésben az a véleménye, hogy „nyil­ván mi csinálunk valamit rosszul!” Jobban kellene tudni, hogy milyen darabok érdekelnék fokozottabban a szolnoki és a vidéki néző­ket. Felhozta a fiatal szí­nész azt a dilemmáját is, hogy miért távozott el szín­házunktól az országosan el­ismert művészek egész sora. Szerinte nem fogadható el az az érv, hogy az eltávo­zottakat egytől egyig jobb anyagi lehetőségekkel csá­bították el. Akik eddig el­mentek, azért mentek el, anüért esetleg majd a szezon végén távozók is teszik.... 3,50 forintért, a magänäru- soknái 4 forintért adták, A sárgarépát és a petrezsely­met a tsz eladók fele annyi­ért adták, mint a magánosok. A sárgarépát a tsz árusok 3,50, a magánosok 6 forin­tért, míg a petrezselymet 6,70, illetve 12 forintért kí­nálták. A bőséges felhozatal mintegy háromszorosa volt a műit szombati mennyiségnek. Vöröshagymából 700 kilót árultak, 5—6 forintért kiló­ját. A fejeskáposzta kilója 5 forintba, a kelkáposzta és karalábé 6 forintba került. Savanyúkáposztát a tsz-ek 64 kilogrammot hoztak és 5 forintért, a magánosok 400 kilót és 6 forintért adták ki­lóját. Almát nagy mennyiségben láttunk, kilóját 5—9 forin­tért mérték. Halász László Jászai-dijas a társulatot és a személyét ért sérelmekről beszélt. Kérte, hogy mielőbb és kendőzet­lenül tárják fel a színház vezetésében, irányításában meglévő visszásságokat, Fel­szólalásában visszautasította azt a vádat, hogy azok, akik elégedetlenek a színház je­lenlegi helyzetével, színház­ellenesek lennének. Nagyon nagy az elégedetlenség az egész társulatban, ö is fel­tette a kérdést, hogy miért ment el ettől a színháztól a sok tehetség, akiket ven­dégművészek meghívásával próbálgat úgy, ahogyan, pó­tolni az igazgató. Közzétette, tizenöt évet töltött ■ ebben a színházban, de úgy érzi, né­ki is meg kell most már válnia. A felvetett problémák egy részére — szervezés, propa­gandamunka, szociális hely- zet, vendégművészek sze­repeltetése és még néhány kérdésre — Berényi Gábor igazgató-főrendező — a szak­szervezeti ülés keretében, felszólalásában reagált, míg a további ügyekben a válaszadást egy közeli tár­sulati ülésen ígérte. A vita után megválasztot­ták a színház új szakszerve­zeti tisztségviselőit. A tag­ság Győző László színmű­vészt a szakszervezeti bi­zottság elnökévé, Bókái Má­ria színművészt, pedig a szakszervezeti bizottság tit­kárává választotta meg. A művészeti dolgozók szakszer­vezetének országos ülésére Sebestyén Évát delegálták. Tiszai Lajos A szerkesztőség megjegy­zése: Berényi Gábor igaz­gató-főrendező közbenjárt szerkesztőségünkben, hogy ez a cikk ne jelenjen meg. Furcsa eset, a folyó szak- szervezeti választások idején, pedig egyenesen példátlan, hogy az intézmény vezetője próbálja megakadályozni, egy szakszervezeti ülésről szóló cikk megjelenését. A szocialista demokrácia el­vének megfelelően, termé­szetesen a tudósítás megje­lenik. De nem csak elveink alapján. Azért is, mert a színházat eltartó emberek­nek, a megye lakosságának joga van — a gazda jogán — tájékozódni a színház mai gondjairól. Legfőképpen pe­dig azért, jelenik meg ez a cikk, mert úgy véljük, ez a. szakszervezeti tanácskozás jó jel: valami elkezdődött. A színház művészeinek féltő aggodalma, a bontakozó kri­tikai légkör a biztosítéka le­het színházunk- megújhodá­sának. Reméljük. így érté­keli ezt — a szakszervezeti ülésen elhangzottakat és azok nyilvánosságra hozata­lát egyaránt — a színház felelős vezetője is, Ebben az esetben, bizonyára nem sok idő múltán, jobb és népsze­rűbb műscorpolitikáról. új­ból forró hangulatú színházi estékről, sikerekről is hirt adhatunk. Zársiámcsdások Tegnap tartotta zárszám­adó közgyűlését a jászbul- dogházi Aranykalász Terme­lőszövetkezet, a szájon Vö­rös Csepel, a jászkíséri Kos suth, a besenyszögi Koss-jth és a tiszaföldvári Szabad Nép Termelőszövetkezet,. A tiszaföldvári Szabad Nép Tsz zárszámadó közgyű­lésén Nagy Miklós tsz elrí'"'’-, beszámolóiában el^-o.- n:, hogy 5683 kataszt'-ális hol­don gazdálkodnak, 639 tag­gal. Egv tagra jutó évi Jöve­delem 30 082 forint, mely 5 3 százalékkal magsabb a t.a- valvinál. A szöv'vv,,-,,,' tisz­ta vsgvona 1970-b°n össze­sen 64 millió 280 ezer forint, ez 12,4 százai ó'-vai maga­sabb a múlt évinél. Aggódás a színház jövőjéért Nem a közönségen múlik Szombati szemle a szomoKi piacon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents