Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-31 / 26. szám

Igazságosan és méltányosan ív ■ éhány nap múlva, feltehetően a hét végén, egész sor, egymással összefüggő, új jogszabály — kor­mányrendelet és végrehajtási utasítás — kerül a nyilvánosság elé a lakásépítésről, elosztásról, a lakbérekről és a kapcsolatos kérdésekről. A rendelkezéseket a kormány már jóváhagyta és ezt követően az építésügyi miniszter is­mertette a sajtóval. A bejelentés lényegét illetően, nem jött váratlanul. El­lenkezőleg, már a lakásügy e széles körű rendezésének és az alapelveknek tavalyi „előrejelzése”, különösen pedig a bérlakások felmérésének megkezdése óta kíváncsian várták az emberek, pontosan mit is tartalmaznak majd az új jog­szabályok, és hogyan történik a végrehajtás, egyszóval, ho­gyan alakul az egész lakásügy a jelzett július 1-i dátum után. Ami pedig a rendezés lényegét illeti, az még régebben közismert, hiszen már évekkel ezelőtt megfogalmazódott a pártnak és a kormánynak a munkásosztály helyzetéről ho­zott határozataiban és a 15 évre kitűzött egymilliós lakás­építési programban. És itt nyomban hadd jegyezzük meg: a tizenöt évből tíz letelt, és az egymillió lakásból jónéhány ezerrel több áll már hatszázezernél, azaz a tíz esztendőre tervezett meny- nyiségnél. A hátralévő mintegy négyszázezer 1975-ig esedé­kes, s most már elég nagy biztonsággal tehetjük hozzá: reális is. Szóval, a kérdés összefüggő rendezésének alapelgondolá­sa jó ideje közismert, mégis egészében eléggé szerteágazó és bonyolult ahhoz, hogy alkalmat adjon félreértésekre, eset­leges ferde magyarázatokra és nem csekély, indokolatlan félelemre is. És annyi bizonyos is: a lakáskérdés, amelynek megnyugtató rendezését olyan sok, részben különböző érdekű ember igényli, és amely annyi szállal kötődik a gazdasági és társadalmi fejlődés egészéhez, csak igen nagy anyagi és erkölcsi, ha úgy tetszik, politikai erőfeszítés árán ígér álta­lános megnyugtató megoldást. A rendeletek szerkesztői mindezek tudatában dolgoztak, olyan jellemvonásokkal ruházva fel munkájuk ereményét, amelyek rendkívül fontosak az egész rendezés megbízható­sága, hitele szempontjából. Melyek hát ezek a vonások? M indenekelőtt az alaposság, a körültekintés. A lakás­ügy egyes problémakörei annyira összefüggnek a gazdasági és társadalmi fejlődés számos kérdésé­vel és mindenekelőtt egymással, hogy nem kevesebb, mint nyolc új jogszabály egyidejű elkészítésére volt szükség, ame­lyek közül hét néhány napon belül megjelenik, s a nyolcadik — amely telekkérdéssel összefüggésben rendezi a saját tu­lajdonban levő lakó- és üdülőépületek helyzetét — néhány hét múlva szintén napvilágot lát Mit rendez az említett hét intézkedés? A lakások el­osztását és magát a lakásbérletet, a lakbéreket, valamint az albérleti és ágybérleti díjakat, a lakbémövekedés miatt szük­ségessé vált állami, illetőleg vállalati lakbérhozzájárulás mértékét. Kifizetésének módját, az új lakásba költözők által fizetendő lakásépítési hozzájárulást, illetve lakáshasználat­bavételi díjat, a már eddig is ismert lakásszövetkezetek helyzetét, a létesítendő új jellegű lakásépítő szövetkezetek státuszát, végül a különböző lakásépítési normákat és az építés pénzügyi feltételeit. Valóságos kérdés-rengeteg, ame­lyet némi joggal olykor dzsungelnek neveztünk, s amely most kezd áthatolhatóvá lenni. Áthatolhatóvá, nem csupán jogi értelemben, hanem — és ez a rendelkezés szelleméből következik — az emberi igazságosság követelménye szerint is. Mindenki tudja, hogy a lakáshelyzet ma, bárhonnan tekintsük is át, sok igazság­talanságot, aránytalanságot jelez; egyesek ingyen jutnak ol­csó lakáshoz, mások rendkívüli terheket vállalnak, hogy se­gítsenek magukon, vagy gyermekeiken, a lakbér nem nyújt fedezetet sem az állami, sem a magántulajdonban lévő la­kások tisztességes fenntartásához, a bérek egyébként is aránytalanok és így tovább. Mindez már jó ideje rendezésre várt, de mert összefüggött sok egyébbel is, a rendezés vára­tott magára. M iután egész társadalmi fejlődésünket a demokratiz­mus növekvő igénye jellemzi, természetes, hogy ez csendül ki a lakásrendeletekből is. Alapelv ugyan­is, hogy a lakások elosztásában és a lakásállománnyal való gazdálkodásban a tanácsok szerepe lényegesen megnövekszik, ők állapítják meg a lakásigény helyileg méltányos mértékét, egyszersmind azonban időről-időre lakáselosztási és tényle­ges kiutalási tervet kell készíteniük és azt ki is kell füg­gesztenünk, mindebben kötelezően résztvesznck a jövőben az illetékes társadalmi bizottságok! Látnivalóan lényegesen növekszik tehát az egész kérdés — ha helyénvaló még ez a kifejezés — „kezelésének” nyílt­sága, őszintesége, ami a rendelkezéseknek nemcsak a betű­jéből, de a szelleméből is kiviláglik. Senki sem állítja pél­dául — még a kérdés rendezéséért felelős miniszter sem —, hogy egy csapásra sikerül letörni az albérleti uzsorát, de megtesszük az első lényeges lépéseket ennek megszüntetése érdekében is. Mint ahogy az egész lakáskérdés sem oldható meg végképp, sőt még a következő öt esztendőben sem tel­jes egészében e rendezéssel. De nyugvópontra kerül az egész ügy olyan értelemben, hogy kijelölt vágányon, gyorsabban és tervszerűbben haladhat valóban megnyugtató, igazságos rendezése felé! a rendelkezések tehát végülis messzemenő realitás­ul érzékről tanúskodnak, mert éppenséggel nem vin- * dikálják önmaguknak e nagy társadalmi kérdés egycsapásra való megoldásának képességét, hanem továbbra is a legfontosabbra, a gyorsított ütemű építésre hárítják a legfőbb feladatot Mégis megteszik, ami tőlük telik: anyagi­lag, szervezetileg megnyitják az utat a valóban minden ed­diginél nagyobb mértékű lakásépítés előtt 1975-ben, a mos­tani tervidőszak utolsó esztendejében például már kerek 90 ezer lakást kell felépíteni, ami azt jelenti, hogy időközben el kell érnünk az évi 80 ezres lakásépítési átlagot! Ezért eeális, ezért alkotó rendelkezések, Balogh János Uj városrész Jászberényben Megfiatalodó utak — Új rendelőt kapnak az orvosok — Kollégium a szakközépiskolásoknak öt év programja a Jászság fővárosában Jászberény ipari város. Ezt figyelembe kellett vennie a városi tanácsnak, amikor a negyedik ötéves tervüket ké­szítették. Annál is inkább, mivel az új tervidőszakban tovább nő azoknak száma, akik az iparban találnak munkát maguknak. Az elkép­zelések szerint ugyanis az ipari foglalkoztatottság a je­lenlegi 8558-ról 1975-re A jászberényi városi tanács az 1971—75. évi középtávú pénzügyi és fejlesztési tervé­nek készítésénél figyelembe vette, hogy a költségvetés az eddigi ellátási színvonalat fe­dezze, sőt lehetőséget adjon fejlesztésre is. Ilyen például 20 bölcsődei hely létesítése, az üzemorvosi óraszámok, az általános orvosi körzetek nö­velése és így tovább. A tanács fejlesztési elkép­zeléseinek megvalósítására előreláthatólag öt év alatt 173 millió 286 ezer forintot Mivel-egy új városrész lesz a Pelyhesparton, tovább kell folytatni annak a résznek a közművesítését is. Márpedig a közműhálózat eddig sem elégítette ki teljes mértékben a város igényét. Most, a terv­időszak alatt meg akarják ol­dani, hogy Jászberény város víztermelő kapacitása na­ponta ötezer köbméter le­gyen. Ezért további kutakat kell fúrniok, vízműtele­pet, magastározót kell létesíteniük. Mindezek meg­valósítására 21 millió fo­rintot akarnak fordítani. A második vízmű — mely a ne­10 518-ra növekszik. Az ipari vállalatok és ktsz-ek terme­lési értéke — elsősorban a termelékenység növelésével, de a létszám növeléssel is — megközelítően megkétszere­ződik, vagyis a jelenlegi 1 milliárd 998 millió forintról 3 milliárd 810 millió forintra emelkedik. Mindehhez alkal­mazkodnia kell az infrastruk­túrának is. fordíthatnak. Egyik legfon­tosabb tennivalójuknak a la­kosság alapvető szükségletei­nek jobb kielégítését, a lakás és kommunális, az egészség- ügyi, szociális és kulturáliis ellátás színvonalának további javítását tartják. Minden­képpen elismerésre méltó az az igyekezet, "miszerint 1976. január 1-re el akarják érni, hogy a 100 lakásra jutó csalá­dok száma a 108-at ne ha­ladja meg a városban. És eh­hez jelentős mennyiségű la­kást kell építeniük. gyedik ötéves tervben épül —■ létesítése ezzel nem fejeződik be, lehetőség lesz a további években is a fejlesztésre. A város közműhálózat fej­lesztési terve elkészült. An­nak alapján 12 millió forin­tos költséggel megkezdik a szennyvízcsatorna hálózat ki­építését, a városi szennyvíz- tisztító telep létesítését. Bár ez a munka a negyedik öt­éves tervben nem fejeződik be, azonban lehetőségük lesz arra, hogy a kórházat, a ta­nítóképző intézetet, a 250 sze­mélyes kollégiumot, az 1000 adagos konyhát, valamint a tervidőszak. alatt épülő álla­mi, koordinációs és OTP tár­sasházi lakásokat már rá­kössék a szennyvízcsatorna hálózatra. Járda, kórház, gyógyszertár A tervidőszakban ismét építenek járdát, több mint öt­ezer négyzetméternyit. Jelen­tősen bővül az egészségügyi hálózat, megépül a 24 mun­kahelyes orvosi rendelő és egy korszerű, közforgalmú gyógyszertár. És ami talán ezeknél is jelentősebb: meg­teremtődik a feltétele annak, hogy az ötödik ötéves terv­ben tömbkórház épülhessen Jászberényben. Néhány megvalósulásra vá­ró létesítmény a művelődés- ügy területéről is: az Orszá­gos Tervhivatal a célcsopor­tos lakásfejlesztéshez kapcso­lódóan négy tantermes álta­lános iskola építését is szük­ségesnek tartja Jászberény­ben. Az új oktatási intézmény előreláthatólag a Pelyhesparti lakótelepen kap helyet. Az erősáramú szakközépiskola mellé — mivel oda az egész országból iskoláznak majd be gyerekeket — 250 személyes kollégium épül. Mintegy 350 hellyel bővül a város óvodai hálózata. Mindezek mellett elkészül áz 1000 adagos gyer­mekélelmezési konyha is. A városi tanács a negyedik ötéves tervben is számít a lakossá?' társadalmi segítsé­gére: a tervidőszakban csak­nem ötmillió forint értékű társadalmi munkát terveztek, többségében a járdaépítésnél, a vízhálózat bővítésnél, bel­vízelvezetésnél, parkosítások­nál, útkarbantartásoknál. V. V. Cél: az ellátási színvonal fejlesztése Közművesítés Munkások véleménye 3. oldal Módosított KRESZ 4. oldal Miért? Miért? Miért? 5: oldal Reggel a vonaton 6. oldal Sok magyar nábob 7. oldal Jászkun Kakas 9—10. oldal Sport 11. oldal A mozgó „felvilágosító” 12 .oldal Másodfok a Zagyván A Zagyva lassú áradása miatt pénteken reggel hat órakor a folyómenti vízügyi védelmi szervek másodfokú készültségbe léptek. Aggoda­lomra nincs ok, az apadás ütemét tekintve hamarosan sor kerül a védelmi fokozat csökkentésére. Az elmúlt na­pokban a Zagyva torkokat! szakaszán — Szolnok térjié- gében — robbantással oszlat­ták szét az összetorlódott jeget. A Tiszán az elmúlt huszon­négy órában a vízszint 24 centiméterrel emelkedett. Az elkövetkezendő napokban 600—620 centiméter közötti tetőzést várnak a Középtisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei. A tegnapi víz­állás Szolnoknál 559 centimé­ter volt. Az igazgatóság területén a hótakaró teljesen elolvadt #s átlagosan 10 milliméter csa­padék esett. Ez megnövelte a belvízi elöntéseket. Tegnap már 41 ezer 600 katasztrális holdnyi terület volt víz alatt a Közép-Tisza vidékén. A szivattyúk teljes erővel dol­goznak, a belvízvédelmi mun­kákon hétszáz vízügyi és négyszázötven mezőgazdasági dolgozó tevékenykedik. | — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK Z Űfajta akkumulátor Az autósok régi kívánsága, hogy olyan akkumulátorhoz jussanak, amely az időjárás­tól függetlenül megbízhatóan indítja be a motort Az autó­zás eddigi hét évtizede alatt azonban az akkumulátor rendszerében lényegében mi sem változott, csupán a gyár­tási technológiát korszerűsí­tették. Éppen ezért látszik rendkívül jelentősnek a „To­ga” akkumulátorcsaládnak az Interag Rt. szolgálati talál­mányaként jelenleg kifejlesz­tés alatt álló „Bika”, „Vil­lám” és a különösen nehéz indítási viszonyokhoz szol­gáló „Tajga” elnevezésű vál­tozat. Ezeket ismertette szom­baton feltalálójuk, dr. Tóth László főmérnök az Autóklub XI. kerület Boldizsár utcai telephelyén rendezett nyilvá­nos bemutatón. Az új talál­mány révén újszerű indítási megoldás teszi lehetővé a robbanómotoros gépkocsik megbízható téli üzemelteté­sét, lényegesen megnöveli az akkuk élettartamát, ami nap­jainkban különösen a kocsik téli használatában meglehe­tősen rövid. Nem kell ezután az autót tolni vagy kurblizni, ha ki­merül a telep vagy túlságosan nagy a hideg, mert az új meg­oldású alap-akkumulátor úgy látja el hogv köz­ben a gyújtószikra erőssége Változatlan marad. A „To­ga” család iránt máris rend­kívül nagy a nemzetközi ér­deklődés. Rügyezik a kajszi A januári napfény előbbre hozta a tavaszt Bács-Kiskun megye gyümölcsöseiben. Az összefüggő nagyüzemi ősziba­rackosok ágai pirosra színc- ződtek, s a kajszisok rügye is duzzadni kezdett. A kertészek is kihasználták az enyhe időt, s hozzáfogtak a metszés­hez. A Hosszúhegyi Állami Gazdaságban, a vidék legna­gyobb őszibarackosában a fák egy részén már elvégez­ték az ágritkitást, a termő­hajtás válogatását. A Kerté­szeti Kutató Intézet kecske­méti telepén a sövény-kajszis kialakításához, s a meglévő ágainak lekötésével foglala­toskodnak. A már négy mé­ter magas „lugast” képező kajszi-sövényeken kívül újabb területen alakítják ha­sonlóra a barackfák koronáit. Kórusbemutatók Ebben az évben ismét meg­rendezik — a Magyar Úttö­rők Szövetségének Szolnok megyei elnöksége és az MTVB művelődésügyi osztálya — a Kulturális Szemle megyei kórusbemutatóit. Bármelyik úttörőcsapat kórusa nevez­het. A kikötés csupán az. hogy a műsoridő tíz percnél hosszabb nem lehet és a kó­rus létszáma sem haladhatja meg a nyolcvan főt. Minden benevezett kórus műsorán egy népdalcsokornak, egy többszólamú kórusműnek, valamint egy úttörődalnak kell szerepelnie. A bemutatók első fordulói­ra a járási székhelyeken és a városokban kerül sor. Majd innen, a legjobbakat meg­hívják a nagyobb erőpróbát jelentő megyei döntőre. A megyei versenyen kiemelke­dő teljesítményt nyújtó kó­rus a veszprémi országos fesztiválon képviseli Szol­nok megyét, júniusban. Jazz hét Január 31. és február 6. között rendezi meg a rádió az első magyarországi jazz-he- tct. A hét hangversenyből ál­ló jazz hét egy-cgy állomása: Budapest, Szeged. Miskolc, Cegléd és Székesfehérvár lesz. A nyitó hangversenyt nem­zetközi adás keretében a rá­dió 6-os stúdiójából sugároz­zák. Közreműködik a bécsi rádió, a ljubljanai rtv és a prágai rádió. A miskolci — Rónay Sándor művelődési házban a műfaj kedvelői a Balogh triót, az expresszze- nekart, a Winkelayer együt­test és a varsói Koszsuha- nek—Dombrowsky triót hall­ják csütörtökön. A záróestet! Székesfehérvárott tartják, a rádió valamennyi hangver­senyről helyszíni adást su­gároz. Titkos; hangos, olcsó Titkos, hangos és olcsó — e három tulajdonságával ara­tott gyors sikert a Baranya megyei szerelőipari vállalat új terméke, a saját tervezésé kaputelefon, amely társashá­zakban a kapubejárat és a la­kások közötti közvetlen han­gos érintkezés eszköze. Az 1969. évi bemutatkozás után tavaly 18 000 lakásba jutott ilyen készülék, az idén pedig már harmincezer új otthont tesznek ezzel is kényelmeseb­bé. Kétharmadát budapesti, a többit pedig az ország vi­déki városaiban épülő társas­házak kapják, a lakásszámtól függően nyolc féle típusban. A készülék a gyakorlatban kitűnő bizonyítványt szer­zett, hibamentesen működik. A vártnál sokkal nagyobb érdeklődés láttán a vállalat gépesítette az előállítás mű­veleteit, gyorsan kialakult a szalagszerű termelés, nőtt a termelékenység. — A hirtelen termelés felfutás következ­ményeként így rövid idő alatt csökkentek a gyártási költsé­gek. Tárgyalások folynak a pécsi kaputelefon magyar- bolgár kooperációs gyártásá­ról tót

Next

/
Thumbnails
Contents