Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-05 / 3. szám

1971. január 5.. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 T Rosszabbul is végződhetett volna lltgyati szűnt meg egy óvoda Szolnokon A gyerekek gyanútlanul játszottak de­cember 30-án a Ságvári körúti óvodában, amikor az óvónő meglepő dolgot vett ész­re. A mennyezeten nagy vízióit éktelene­den és a vakolat leszakadással fenyege­tett. A kicsiket gyorsan átköltöztették az igazgatói irodába — szerencsére még ide­jében. Nem sokkal később ugyanis a vako­lat nagy robajjal a padlóra zuhant mind­két teremben. A történtekről egy névtelen telefonáló értesítette az SZMT munkavédelmi fel­ügyelőjét, aki a helyszínen megállapította, hogy a termek életveszélyesek. Véletlen esetről van-e szó, vagy esetleg könnyen tragikussá válható mulasztásról? Sok felháborodott szülő, köztük a szülői munkaközösség elnöke. Lévai Józseüné sze­rint is inkább az utóbbiról. — Szeptemberben már történt hasonló dolog az óvodában: egy harmadik terem mennyezete szakadt le, amit azóta sem le­het használni. Akkor a nagycsoportosokat átvitték a Marx téri óvodába, de most mi lesz a kisebbekkel? Egyelőre a Költői Anna úti általános iskola napközijében helyezték el őket, de rövidesen kezdődik a tanítás. Ott különben sincs öltöző, a mosdó és WC pedig fűtetlen. Azzal, hogy a napköziben nincs a leg­jobb helyük a gyerekeknek az iskola igaz­gatónője, a gazdaságvezető és a vezető óvó­nő is egyetért, a történtekről viszont más a véleményük. Az igazgatónő szerint ami be­következett, az kizárólag az eső és a hó kö­vetkezménye, a gyerekeket különben is idejében elvitték. Igaz, kisebb mennyezet­beázás már sokszor előfordult, de erre nem számítottak. A szeptemberi mennyezetom­lás után statikusokkal megvizsgáltatták az épületet és akkor csak azt az egy termet nyilvánították életveszélyesnek. Az épületet egyébként évek óta csak tata- rozgatják, mert olyan állapotban Van, hogy nem érte volna meg nagyobb felújítást vé­gezni. A városi tanács művelődési osztályá­nak óvodai felügyelője szerint várható volt, hogy előbb vagy utóbb ez történik. Próbál­tak is más megoldást keresni, de valami­lyen ok mindig közbe jött. Most viszont feltétlen tenni kell valamit, mert a jelen­legi helyzet szinte tarthatatlan. Az óvodások sincsenek megfelelő helyen és az iskolások is megsinylik ezt. A nap­közi óvodává való átalakításával fel kell áldozni az előadótermeket, át kell csopor­tosítani az osztályokat, sőt alsósokat közép­iskolákba kell helyezni. Mindez természe­tesen a tanítás rovására megy. Egyetértünk az óvodai felügyelő vélemé­nyével. hogy „hathatós intézkedésekre van szükség”. Még pedig sürgősen. Z. A. Mérlegen a zenei nevelés A közelmúltban a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya mérleget készített a megyében folyó zenei ne- - velés eredményeiről és eset­leges hiányosságairól. A tényleges helyzettel való őszinte szembenézés és a valóságos tények reális számbavételének szándéká­val mérte fel három terület, a zenei ismeretterjesztés, a komolyzenei hangversenyek és a kórusmozgalom megyei helyzetét. Kedvezőbb-e a kép,- mint ahogyan általában hisszük, vagy hiszik a mű­velődés felelős munkásai, vagy talán éppen sokkal rosszabb, mint amivel a té­nyek ismeretének hiányában áltatjuk magunkat. Ebből az alapállásból kiindulva ké­szült el a megyei tanács jelentése, ■'és került a mér­leg serpenyőiébe maga a tényleges valóság. Lássuk, mit mutat a mérleg nyelve? Merre billen? Az eredmé­nyek; vagy a hiányosságok irányéba, vagy éppen egyen­súlyt mutat. felnőtt hangversenysorozat rendezésére. Hogy az e té­ren mutatkozó igények ki­elégítése miért nem talált eddig a városban igazi gaz­dára? Az a tény ugyanis, hogy az elmúlt évben 11 al­kalommal került sor más­más intézmény, főleg a ze­neiskola szervezésében ko­molyzenei programra, és hogy minden esetben a részt­vevők száma csaknem elér­te a kétszázat, egyértelműen bizonyítja a városban tény­legesen meglévő, a komoly­Jó arány Ha azt vesszük, hogy 1969- ben a megye területén vég­eredményben 77 zenei té­májú ismeretterjesztő elő­adás hangzott el, és több mint háromezer hallgató vett részt rajtuk, az ered­ményekkel általában talán még meg is lehetne elé­gedni. Hisz ne feledjük, hogy a rádió és a televízió zenei ismeretterjesztő előadásait Is bizonyára további ezrek hallgatták akár rendszere­sen, akár csak elvétve. A nyugtalanító azonban, hogy főire a községekben nem tud. lábrakanni a komolyzene szélesebb körökben, és hogy éppen itt nem talál utat a komolyzene az egyszerűbb emberek tömegeihez. Ezért e komolyzenei ismeretter­jesztésben az előrelépést fő­képpen itt kel] megtenni. Az elmaradottabb járásokban és főként a még jobban elha­nyagolt községekben. A komolyzenei hangverse­nyek számát tekintve a me­gyei mérleg nyelve inkább Hz eredmények oldalára bil­len. Legalábbis ha a- szátri- szerűséget tekintjük. 1969- ben uesvanis 89 komolyze­nei hangversenyre került gór a megyében. S ha azt is számoljuk, hogy egy-egy hangversenyen átlag két- ^aázhetven hallgató /Vett részt, a kép akár rózsásnak is mondható. Mert vegyük csak az országos adatokat. Az egyik statisztika szerint az országban 1969-ben 1949 hangverseny hangzott el. Eh­hez képest a mi 89 hang­versenyünk országosan jó arányként könyvelhető el. Azonban az a tény, hogy felnőttek részére hangver­senysorozatot csupán Szol­nokon és Karcagon rendez­tek, másutt általában a hangversenyek hallgatóinak zöme az ifiúság rétegeiből került ki, már bizonyos fo­kig józanabb megítélésre intenek. És arra figyelmez­tetnek, hogy még azokkal a lehetőségeivel sem tudunk élni, amelyek itt a megyé­ben adódnak. Például a szolnoki Szimfonikus Zene­kar iobb kihasználása. Úiabb és úiabb koncert lehetőségek megteremtésével. Csak ezt jobban kellene szorgalmaz­niuk a művelődési házak­nak Is. Még úsv is. ho'ev a komolyzenei hangversenyek esetleg más művészet uro- duktunmival karöltve ban- gnTiytnsV eh Ami oe/Ut» né- írüténr) értb»*otien hnev a jelentés ?enef haevnmá- nvokkal rendelkezi Jászbe­rény, hogy a relatíve feMet- tebb zenei életet elő város eddig miért nem vállalkozott zene iránt mutatkozó töme­ges igényeket. A megyei mérleg legkedvezőbb állása A megyei mérleg legked­vezőbb állása a vokális mu­zsika, a kóruséneklés, a kó­rusmozgalom terén mutatko­zik. Huszonhárom olyan kó­rusa van a megyének, mely nem iskolai jellegű. Közöt- - tűk már tíz úgynevezett mi­nősített kórus, azaz olyan, amely az ország kétszáz leg­jobb énekkara közé számít­hatja magát. Mert teljesít­ményével kivívta hozzá a jo­got. A kórusmozgalom ere­jét mutatja továbbá az is, hogy , általában határozott műsorpolitika alapján dol­goznak a megye kórusai. És jó úton halad a kórusok éle­tében rendszeresen folyó belső nevelőmunka is. Leg­feljebb a világnézeti neve­lés szempontjából lenne még erősíteni való. A kórusmoz­galom javára billenti a mér­leget az is, hogy az ifjúság és a felnőtt énekkarok sze­repléseikkel átfogják szinte a megye társadalmi életét. Ott vannak valamennyi je­lentős társadalmi eseménven. Főkéonen ünnepi jellegű eseményen. Hogy a kórus­mozgalom idáig jutott, ab­ban naggy része van a me­gyei karnagyi klubnak, amely valóban hathatósan irányítja, szervezi a komoly eredményeket felmutató me­gyei kórusmozgalmat. A mérleg negatív serpenyőiébe csunán az kívánkozik, hogy a meeve kó­rusai a ke]1etZtiél mosto­hábban kewjüc a meeve nendMlfirx-sZt, A megvet fa- 1 nács jelentése — a mérleg e 11 --- of h ívia fel erre a h;0"VOss0g- ra a művelődés felelős gaz­dáinak a figyelmét.-■* - V. Rt Cseresznyemeggy, kajszi... Beszélgetés Mezei Jánossal, Szolnok megye ötéves gyümöicst elépítést program, jár ól A megyében lévő gyümölcsösök nem termik meg azt a mennyiséget, amely elegendő lenne a megye lakosságának. Már a harmadik ötéves tervben is ezer holdon ültettek gyü­mölcsfákat, főként almát. A következő ötéves terv megyei gyümöfcstelepítési programjáról érdeklődtünk Mezei Jánostól, a megyei tanács vb mezőgazdasági- és élelmezésügyi osz­tály vezető-helyettesétől. — A következő öt évben gyümölcstelepítés lesz-e a megyében? Melyek azok a területek, ahol érdemes? — A gyümölcstelepítés üteme a következő öt év­ben csökken. Mintegy 800 holdon 80 ezer gyümölcsfát ültetnek el a gazdaságok. A csökkenés csalóka, ha arra gondolunk, hogy ezzel keve­sebb gyümölcs terem. Ez ugyanis nagyüzemi gyü­mölcstelepítés lesz és az al­kalmazandó modern agro­technika segítségével nagy terméseredményekre számí­tunk. Elsősorban a tiszamen- ti öntéstalajon, a tiszazugi és jászsági homokon célsze­rű a munkát folytatni. — Már elkészítették a ho­mokterületek hasznosítási tervét. Mit tartanak a leg­fontosabbnak? — A homokterületek nagy részén régi telepítésű, sűrű soros szőlőültetvények és szórvány gyümölcsösök van­nak. 1971. január 1-től nem kell engedéyt kérni a me­gyében a szőlőtőkék kivá­gására. A borszőlőt termelő gazdaságok már évek óta ráfizetéssel termelnek. A régi telepítésű szőlőültetvé­nyek legtöbbjét kivágják és nagyüzemi telepítésű cseme­geszőlő. borszőlő és gyü­mölcstermő területeket ala­kítanak ki. A Tiszazugban például másfél ezer holdon megtörténik a felújítás. — Említette a nagyüzemi telepítés fontosságát. Mi­lyen előnyei vannak? — Legfontosabb a gépesí­tés. A nagyüzemi telepítésű , szőlő- és gyümölcsültetvé­nyek széles sorközeibe gé­pekkel be lehet menni. Így a permetezés, öntözés, talaj­művelés, kis mértékben a szedés gépesíthető. Keve­sebb költséggel olcsóbban és többet lehet termelni. — A műveléshez elegendő és megjelelő gépek vannak-e a gazdaságokban? — A növényvédelem gé­pesített. Öntözőberendezések­hez hozzájuthatnak a gazda­ságok. A törökszentmiklósi Aranykalász Tsz eredményei alapján az esőztető öntöző- berendezések használatát ja­vasolnám. Sorközművelő- gépekből még kevés van. A negyedik ötéves tervben ezekkel az eszközökkel fo­lyamatosan ellátják, igényeik szerint a gazdaságokat. Ma­nipuláló, osztályozó gépek­ből is javul a választék. A gyümölcsszedést a későbbi­ekben is kézierővel kell vé­gezni. Vannak már farázó gépek, de a lerázott gyümöl­csöt csak konzervipari cél­ra lehet felhasználni. — A gyürnölcstelepítés költséges, holdanként 20— 26 ezer forintba kerül. A telepítő gazdaságok állami támogatásban részesülnek-e? — Az állami támogatás gyümölcsfajtákhoz , kötött. Cseresznye, meggy, kajszi és a bogyós gyümölcsök (kösz­méte, ribizli stb.) és várha­tóan az oltott dió gyümöl­csösök telepítése esetén kap­nak a gazdaságok állami támogatást. Az állami tá­mogatás hatására várható, hogy megyénkben sokkal több csonthéjas és bogyós­gyömölcs terem, ami javítja a megyei ellátást, de to­vábbra is „behozatalra” szo­rulunk a környező me­gyékből. Állami támogatás­sal telepíthető még cellulóz nyárfa, amely fontos ipari nyersanyag, és van lehető­ség erdőtelepítésre is. — Mikor fordulnak ter­mőre a gyümölcsösök és ha a nagyüzemek olcsóbban termelik meg a gyümölcsöt, olcsóbban vásárolhat ja-e meg a fogyasztó? — A gyümölcsfák termő- refordulása a fajtától függ. A törpealanyra oltott cse­resznye éj meggyfák termő- refordulnak a telepítés után mintegy öt évre. Az őszön és a következő év tavaszán elültetett gyümölcsfák ter­mésének nagyobb részét hat­hét év múlva fogyaszthat­juk. Az árak alakulását ne­héz lenne megjósolni. Az olcsóbb termelés az árak mérséklődését eredményez­heti. Cs. I. Évente újabb 1,6 millió tonna cement, 50 millió cserép, 1100 vagon húsáén Hazánkban az idén mint­egy 90 milliárd forintot köl­tenek beruházásokra, ebből 15.5 milliárdot az induló és folyamatban levő állami nagyberuházásokra. Mint a Magyar Beruházási Bankban az MTI munkatár­sának elmondották, az állami nagyberuházásokra szánt ösz- szegeket az eddiginél kon­centráltabban, hatéKonyab- ban akarják felhasználni, — ezért 1971-ben kevesebb új álla­mi beruházás indul, mint amennyi befejeződik. Mintegy 20 ullami nagyberu­házás befejezésével lehet számolni, s hetet kezdenek meg. Ezek többségét három éven belül átadják rendelte­tésének. Az újonnan induló létesítmények mindenekelőtt az építőipar bázisát bővítik, a lakosság jobb ellátását, az az egyetemi-főiskolai oktatás javítását, korszerűs.tését szol­gálják. A hét új létesítmény összes beruházási költsége több mint hatmilliárd forint, s ennek több mint fele, mint­egy 3.5 milliárd a hejőcsabai cementgyárra jut. A hejőcsabai nagyberuhá­zás felvonulási előkészüle­teit már megkezdte a 31-es építőipari és a Borsod me­gyei mélyépítő vállalat, s ki­tavaszodáskor fognak hozzá az építési munkákhoz. Ez lesz az ország legna­gyobb és legkorszerűbb ce- . mentgyára, amely évente 1.6 millió tonna, vagyis másfélszer annyi cementet ad majd az országnak, mint a most épülő óriás, a beremendi cementgyár. Á tervek szerint 1974 vé- ‘ gén kerül sor a próbagvár- tasra, s a negyedik ötéves terv utolsó évében az üzem­szerű termelésre. Ü'emfcehe- lyezésével több évre mente­síti az országot a cement importjától. Az építőanyag-gondok je­lentős csökkentését szolgálja az új cserépgyár is, amely Bátaszéken épül, s 1973-ban már teljes kapacitással dol­gozik, A meglévő téglagyá­rak csupán melléktermék­ként bocsátanak ki tetőfedő cserepet. A cseréphiány első­sorban a lakóházépítöket érinti. Az új gyár tehát első­sorban a lakosság szolgála­tában áll majd, s évente öt­ven millió cserepet, s majd­nem ugyanennyi kisméretű, tehát a lakásépítkezésekre alkalmas téglát gyárt. A lakáshelyzet javítását segíti elő a további állami nagyberuházás, a IV. számú házgyár építése is. Budafokon három cv alatt építik fel az új üzemet, amely évente 2500 lakás előregyártott paneléit ké­szíti el. A kormány jelentős össze­gű nagy állami beruházással segíti az ország északkeleti részén a húsellátás javítását. Miskolcon 360 millió forintos költséggel az idén megkez­dik s 1973-ban befejezik a borsodi húskombinát építé­sét, amely évente 2500 va­gon húst dolgoz fel, s a tő­A MÄV dunakeszi jármű­javító üzemében hétfőn ad­ták át a magyar szervezett dolgozók ajándékát, a négy vasúti személyszállító kocsit a Vietnami Demokratikus Köztái'saságnak. Az ünnepsé­gen megjelent Gyócsy Jenő, a vasutasok szakszervezetének' elnöke, dr. Dobi Ferenc, a szakszervezetek Pest megyei tanácsának vezető titkára. Szűcs Istvánná, a KISZ Köz­ponti Bizottságának osztály- vezetője, valamint Hoang Cuong, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság budapesti kehúsón kívül 1120 vagon hentesárui is a vásárlók ren. delkezésére bocsát. A könnyűiparban olya;* . nagyteljesítményű új gyát építését tervezik, — amely évente legalább ezer tonna kötöttáru előállítására alkal­mas. E beruházás létrehozá­sára rövidesen pályázatot ír­nak ki. és az új üzem telepí­tésének jogát az a vállalat kapja, amely a leghatéko­nyabban dolgozó, korszerű gyárépítésre tesz ajánlatot. Az új kötöttárugyár építé­sét az idén mindenképpen meg kell kezdeni, és 1973- ban be kell fejezni. Az új gyárat Szabolcs, me­gyében építik fel. A idén két nagyjelentősé­gű egyetemi, illetve főiskolai építkezés is megkezdődik Budapesten, a Nagyvárad té­ren építik fel a Semmelweis Orvostudományi Egyetem ta­nulmányi épületét, amely lé­nyegesen csökkenti a zsú­foltságot. Győrött a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola építése kezdődik meg. nagykövete. Az ünnepségen Kiss Károly, a SZOT alelnö- ke mondott beszédet. Szólt -i magyar szervezett dolspz k segítőkész munkájú r >1. amelynek egyik eredménye a Dunakeszin készült darabon­ként 1 72Ö 000 forint értékű négy vasúti személy szállító kocsi. Az értékes ajándékért Hoang Cuong nagykövet mondott köszönetét a magyar munkásoknak. A négy vasúti személyszállító kocsit hama­rosan útnak indítják Viet­namba, A magyar szervezett dolgozók ajándéka Eljuttatni a tömegekhez öt járásában összesen 42 elő­adás hangzott el, addig a törökszentmiklósi és a kun­szentmártoni járásra' a 42- ből csupán négy-négy esett. Hogy ez az arány, illetőleg aránytalanság még inkább világossá váljék, megemlít­hettük a jászberényi járás eredményét, ahol tizenöt al­kalommal került sor ko­molyzenei témájú előadásra. A városok közül kü'önösen Mezőtúr és Kisújszállás elő- adásszáma rí ki feltűnően. Az ő erejükből is csupán három-három előadásra fu­totta. A komolyzene ismeretei­nek terjesztésében jónak mondható az az arány, mi­szerint a művészeti ismeret- terjesztő előadások mintegy 20 százaléka foglalkozott a zene elméleti kérdéseivel. S külön örvendetes, hogy a komolyzenével kapcsolatos előadások mintegy 80 száza­lékos arányban szerepeltek az ismeretterjesztő előadások sorában. Sajnos, az előadá­sok területi megoszlása azonban már ennél szomo­rúbb képet mutat. A mérleg nyelvét a másik oldalra bil­lenti. Ugyanis míg a megye

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents