Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-28 / 23. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. Január 28. Tegnap esti helyzetkép a külpolitikában Néhány héttel ezelőtt váratlanul kiéleződött az addig meglehetősen udvarias francia—algériai viszony és egyes jobboldali párizsi lapok hangja már-már felelevenítette az FLN és a hírhedt Massu-féle ejtőernyősök csatáinak idejét. A visz 'ny megromlásának okát egyetlen szóban össze lehetne foglalni olaj Arról volt — és van — szó, hogy Algéria nem óhajt hoszszú távon belenyugodni abba, hogy az ország legnagyobb természeti kincseinek hasznát a jelenlegi aránytalanul nagy mértékben a francia olajtársaságok fölözzék le. A legutóbbi napokban ez a viszály regionális értelemben is kiszélesedett. Ma már nem lehet pontosan megállapítani, milyen kezdeményező szerepe volt ebben Algériának, de tény, hogy a francia—algériai olajvita után egész sor olajtermelő ország követelt méltányosabb, nagyobb részesedést a „fekete arany” óriási hasznából. Ilyen előzmények után ült össze az iráni fővárosban az olaj exportáló államok szervezete, az OPEC tíz tagja: Irán, Venezuela, Szaúd Arábia, Kuwait, Líbia, Indonézia, Irak, Algéria, Abu Dhabi és Katar, hogy egységesen lépjen fel az olajmonopóliumok mammuthasznának megnyirbálására. Ez a tíz ország adja a földkerekség olajtermelésének több, mint a felét, pontosan 57 százalékát. Az OPEC-tagok olajából fedezi fűtőanyag-szükségletének nyolcvan százalékát Európa és Japán érdekeltsége ebben a kontingensben még magasabb: kerek kilencven százalék. A hangulatra jellemző volt, hogy Reza Pahlavi iráni sah, mint a vendéglátó ország államfője rendkívül éles szavakkal ítélte el a monopóliumok gátlástalan profitszerző politikáját. Ez a politika egyszerűen nem veszi figyelembe annak az országnak az érdekeit, ahol az olajat a felszínre hozzák — hangsúlyozta az uralkodó. Hamarosan kitűnt, hogy az asztal másik oldalán ülő fél — a monopóliumok képviselői — nagyon is szervezett ellen- támadással válaszolnak a követelésre és a zsarolástól kezdve az eszközök és fegyverek széles skáláját igyekeznek alkalmazni. Ebben a nemzetközi jogi szakértők számára meglepő aktivitásban az amerikai mammutcégek jártak élen. A meglepetés ebben az volt, hogy elméletben az USA óriás-monopóliumainak vigyáznia kellene az ilyen látványos, közös fellépésekkel, ezek ugyanis az amerikai trösztellenes törvény értelmében komoly következményekkel járhatnak. Washington sietett nemcsak érzékeltetni, hanem kategorikusan kijelenteni, hogy „ebben a speciális esetben” nem kell tartani a trösztellenes törvény alkalmazásától. Ugyanakkor a Wall Street Journal, a nagytőke tekintélyes orgánuma félreértehetetlen célzást eresztett meg arról, hogy az OPEC-et szét kell zilálni, el kell szigetelni a többiektől a „renitenseket” Algériát, Líbiát és Irakot. Mindez — mint erre a TASZSZ szovjet hírügynökség is rámutat — annyit jelent, hogy a hivatalos Washington közvetlenül beavatkozott a tizenöt olajtársaság és a tíz olaj- exportőr ország teheráni vitájába. Azt talán mondanunk sem kell, hogy melyik oldalon. (KS) Indokína Szerda reggel megnyílt a polgári légiforgalom a felszabadító erők által a hét végén erősen megrongált Phnom Penh-i repülőtéren. Az utasok, többnyire nyugati diplomaták hozzátartozói, törmelékeken és üvegcserepeken át botorkáltak a kifutópályákon várakozó repülőgépekhez. A kormány szerdán elrendelte, hogy január 30-ig különleges engedély nélkül senki sem utazhat a fővárosba. Közben a Lón Nol-féle hadsereg egységei tankokat helyeztek el Phnom Penh külső területein, hogy megerősítsék a város körül felállított úgynevezett védelmi vonalat. A CBS-rádió kambodzsai tudósítója jelentette, hogy a Phnom-Penh-i repülőtérre civil ruhába öltözött, de felfegyverzett amerikai katonák érkeztek. Televíziókép: Katonai helikopterből civil ruhás amerikai katonák szállnak ki a kambodzsai főváros repülőterén. (Telefoto — AP—MTI—KS) Értekezlet Prágában A prágai várban szerdán megkezdődött a Csehszlovák Nemzeti Front országos értekezlete. A konferencián résztvesznek a politikai, társadalmi, gazdasági és egyházi élet vezetői, valamint a nemzeti frontban tömörült szervezetek és az alkotó értelmiség képviselői. A tanácskozáson megválasztják a nemzeti front úi központi bizottságát. A díszemelvényen foglalt helyet Ludvik Svobo- da köztársasági elnök és Lubomir Strougal miniszter- elnök. Az értekezleten Husákot választották meg a Nemzeti Front elnökévé. Kijárási tilalom Ugandában Idi Amin vezérőrnagy, az új ugandai katonai rendszer vezetője sajtóértekezleten közölte: találkozott a minisztériumok állandó titkáraival és felhívta őket, hogy végezzék tovább munkájukat. ,.A katonai kormány —mondotta Amin — nem lehet meg az állami alkalmazottak szolgálatai nélkül, de a hivatalnokok nem avatkozhatnak be a politikába.” Hozzáfűzte, hogy január 28-án találkozni akar a volt miniszterekkel. Uganda jövendő politikai berendezéséről szólva Amin azt mondotta, hogy engedélyezni fogják minden politikai párt tevékenységét, beleértve a volt kormánypártot. Mint a TASZSZ jelenti, az ugandai fővárosban az élet visszatért a normális kerékvágásba. Az üzletek többsége kinyitott. A kijárási tilalom még érvényben van. Kampala külvárosaiban néha még hallhatók lövések. A Kampalához vezető minden fő útvonal megerősített katonai ellenőrzés alatt áll. A főváros felé haladó erősített őrség védi Amin vezérőrnagy rezidenciáját. Idi Amin, Uganda új „erős embere” szerdán délelőtt újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy a szomszédos Tanzánia Obote elnök oldalán „támadásra készül” az ország ellen. „Ennélfogva felkészülök az üdvözlésükre” — mondotta Amin. A vezérkari főnök felderítő jelentésekre hivatkozott. Idi Amin tábornok, Uganda államcsínnyel hatalomra került új „erős embere” katonai gépkocsin körutat tett Kampalában (Telefoto —AP—MTI—KS) Egyiptomi panasz az ENSZ-nél Egyiptom kedden panaszt tett U Thant ENSZ-főtitkár- nál amiatt, hogy Izrael az elmúlt hét folyamán két alkalommal is megsértette a Szuezi- csatorna mentén érvényben lévő tűzszünetet. Január 20-án délután hat izraeli Phantom-gép nyolc— tizenkét kilométerre hatolt be az egyiptomi légtér fölé, január 25-én pedig két izraeli gép repült át a tűzszüneti vonalon, a panasz átadását követően kedden este U Thant magához kérette Tekoah izraeli ENSZ-fődele- gátust. s feltételezések szerint az egyiptomi panaszt ismertette vele. Tekoah szerdán találkozik Gunnar Jar- ringgal, s New Yorkban úgy tudják, hogy átnyújtja Izrael válaszát a legutóbbi egyiptomi rendezési javaslatokra CDU-kongresszus A CDU program-adó kongresszusa kedden késő este, hosszú vita után szavazott az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó programpont felett. Ez a munkavállalóknak az üzemek vezetésébe való beleszólási jogáról szól. A szavazás vereség mind a párt balszárnyának, mind a párt vezetőségének. A hivatalos látogatáson Moszkvában tartózkodó Kirchslager osztrák külügyminiszter megbeszélést folytatott Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszterrel. (Telefoto — TASZSZ—MTI—KS) Kollokvium az éurópai biztonságról Londonban kedden az Eu- ropean-Atlantic Group nevű társadalmi szervezet rendezésében kollokviumot tartottak az európai biztonság kérdéseiről. A vitába részt vett a nem hivatalos látogatáson ott tartózkodó Jozef Winie- wicz lengyel külügyminiszterhelyettes is. Denis Healey, volt brit hadügyminiszter, a kollokvium másik prominens résztvevője arról beszélt, hogy egy európai biztonsági konferencia megrendezéséhez elengedhetetlen feltétel a nyugat berlini kérdés előzetes szerződéses rendezése. Ennyiben az angol politikus a hivatalos nyugati álláspontot képviselte. Ugyanakkor figyelmeztetett arra a veszélyre is, hogy a nyugati fél esetleg újabb feltételekhez köti a konferencia megrendezését, s ezzel elmulasztja a második világháború utáni legkedvezőbb pillanatot az európai enyhülés tárgyalások útján történő biztosítására. Winiewicz hangoztatta, hogy a Nyugat-Berlinnel és általában Németország megosztottságával kapcsolatos tényleges problémák kiküszöbölésének útja éppen a biztonsági konferencia megrendezésén át vezet. A biztonsági értekezlet fontosságát éppen az adia meg. hogy megrendezése által olyan politikai folyamat veheti kezdetét, amely elvezet a kollektív biztonsági rendszer megteremtéséig. A hivatalos látogatáson Finnországban tartózkodó Andrej Grecsko marsall, szovjet honvédelmi miniszter meglátogatta a finn Katonai Akadémiát. A hallgatók gyakorlat közben mutatták be felkészültségüket a szovjet honvédelmi miniszternek. (Telefoto — AP—MTI—KS) Á japán trösztök dilemmája Minden jel arra mutat, hogy az 197I-es esztendő döntő válaszút elé állítja a japán monopóliumokat. Ez pedig nemcsak e mamutvállalatok, hanem a japán állami politika számára is válasz utat jelent. Hiszen a nagy monopóltőkés házak és a kormánypolitika között egyetlen nagytőkés országban sincs olyan nyílt és közvetlen összefonódás, mint éppen Japánban. Hogy az 1971-ben felbukkanó jaoán dilemma lényegét megérthessük, vissza kell nvúlni ahhoz a «okot e-pjo-. getett „gazdasági csodához”, amely a távol-í sl i szít ‘országot a tőkés világ második gazdasági hatalmává tette. Ez a változás az 1969-es esztendőben következett be: akkor hagyta el Japán a bruttó nemzeti össztermék értékét tekintve Nyugat-Németerszá- got és szerezte meg a tőkés államok rangsorában a második helyet. Ez a helycsere úay történt, hogv Japán az elmúlt tíz esztendőben több mint 10 százalékos évi termelésnövekedést ért el. — Ugyanebben az évtizedben a konjunktúra ellenére a Közös Piac országai csak 5—6, Nagy-Britannia és az Egyesült Álamok 2—3 százalékkal tudta emelni a bruttó nemzeti összterméket, Tanán esetében különleges hajtóerők röpítették előre a gazdaságot. Először: a hadikiadások az említett évtizedben a költségvetésnek alig 10 százalékát tették ki. Ez kevesebb, mint ötödé volt az amerikai aránynak és kevesebb mint fele a nyugat-európainak. Másodszor: Tanán gazdasági í‘pi1,vTiH{ilése összefonódott előbb a koreai, majd a vietnami háborúval. Az országban tehát a hadikiadások alacsony szintjével egvidőben voltaképpen ha- dikoniunktura volt (a vietnami háború eddig körülbelül 3.5 milliárd tiszta hasznot jelentett a jaoán monopol- tőkének). Harmadszor: Az életszínvonal növekedett ugyan, de lényegesen vissza- szorítottzbb ritmusban, mint a termelés és a profit. A nagv fellendülés legerősebb éveiben például (1963—1967 között) egvenesen csökkent a nemzeti össztermék személyes fogyasztásra fordított része és a közkiadások aránya. (Az előbbi 55 százalékról 5t-re az utóbbi 8 százalékról 7-re.) Negyedszer: a janán kormány és a mono- póltőke összefooódásávsíl az inflációt a belső piacra korlátozták. A belső piacon 10 év alatt a fogyasztási cikkek ára tízszer olvan gyorsan nőtt. mint az exnortált Tanán áruk árszínvonala. Ez lehetővé tette a ianán .export erőtel ins behatolását a külföldi piacokra. A bevezetőben említett fordulatot az okozza, hogy ezek a kedvező ténvező” az utóbbi hónapok során fokozatosan módosultak és ma már a ianán mononól’umnk egv sor úi. nehéz problémával állnak szemben. Az első ilven probléma az, hogy 1970-ben az inflációt már nem sikerült a belső piacra korlátozni: az áremelkedés az exportcikkek»* is érin_ tette. A janán haióénítő- és acélipar kénytelen volt — emelni az export-árakat. Hasonló nroblémák léptok fel a belső inflációval párhuzamosan emelkedő bérköltségek miatt. Ez olvan mimhe- intenzív exportcikkek árát. mint a tranzisztoros rádió, vaev fénvkénezneónok — ie- lepőcon megnövelte. Ezen a területen Janán pozic'óvat vesztett, mégpedig a sokkal olcsóbb munkaerővel dolgozó Hong-Kong, Tajvan és Dél- Korea javára. Ez azt jelentette, hogy a japán ;oar mind a fényképezőgépek, mind a tranzisztoros rádiók vonalán a kifinomultabb, bonyolultabb készülékek gyártására kénytelen összpontosítani. Ez pedig fokozottabb összeütközésbe sodorja a világpiacon az amerikai és a nyugateurópai monopóliumokkal. A második nagy változás: az amerikai—japán gazdasági kapcsolatok fokozatos elmérgesedése. A teljes japán kivitelnek több mint 30 százaléka jut az Egyesült Államokra. ez tehát a jövőben sorsdöntőén befolyásolhatja az ország gazdasági helyzetét. Két évvel ezelőtt az Egyesült Államok arra kényszerítette Japánt, hogv „önkéntesen korlátozza” Amerikába irányuló acélkivitelét. Ezt az inézkedést az amerikai a cél trösztök követelésére hozták és a hallgatólagos megállapodás éppen 1971-ben jár le. Tavaly az amerikai kormány arra akarta rávenni Tapánt. hogv az USA-ba irányuló textilkivitelt is hasonló módon, önkéntesen korlátozza. A textilkivitel jelen1 eg évente körülbelül 800 millió dollárt hoz Tapánnak, ugyanannyit, mint az acélexport. A textilkivitelből származó bevétel egyharmada az amerikai szállításokból adódott. 1970 végén Japán ,,nem”-mel válaszolt az amerikai korlátozási követelésekre — s a textil-vita mindmáig nem zárult le. Amennyiben 1971-ben nem születik rcecíPencöás és ráadásul az acélra vonatkozó korlátozást sem újítják meg a japánok — valóságos amerikai—janán kereskedelmi háborúval lehet számolni. A japán monopóliumok dilemmáit fokozza, hogy az export számára csak úgy harcolhatnak ki „zöld utat”, ha a japán piacra is beengedik a külföldi tőkét! A gazdasági csoda évtizedében ugyanis a helyzetet éppen az jellemezte, hogy a japán export betört a világpiacra — ugyanakkor a japánok a legféltékenyebb módon védtéK a maguk belső piacát. Jellemző, hogy Japánban mindössze 600 olyan cég található, amelyben külföldi tőke is van, míg Nyu- gat-Németországban az ilyen cégek száma meghaladja a 4000-et. A kibontakozó gazdasági háború tehát két fronton is zajlik. Meg lehet állapítani. hogy gazdasági értelemben az Egyesült Államok és Japán érdekei egyre inkább ellentétesek! Éppen ezért használhatjuk a „válaszút” kifejezést, mert a gazdasági ellentétek növekedésével párhuzamosan a két ország politikai együttműködése folytatódik. Pontosabban Japán ma is az Egyesült Államok legfontosabb szövetségese és eevben támaszpontja a Távol-Keleten! A gazdasági dilemma így egyben politikai dilemmát is jelent. Japán előtt két út áll. Az egyik: szakítani az égj** oldalú amerikai or:e”t'ció- val és gazdaságilag is átallni a nagy ázsiai országokkal (ideértve Kínát is), valamint a Szovjetunióval fenntartott gazdasági kapcsolat'k fejlesztésére. A másik lehetőség: változatlanul hagvnj az iránvvonalat. F,hb°n az esetben viszont e csak úgy l~het biztesítani. ha módot adnak a nacnooó- liumoknak a nyílt és erőteljes fegyvenkezósre. az »rszág milita-’záiásóra. 1971 _ ha n em is véelcg-sen _ már T elezni fno’a. hogv *apán melyik utat választia. <-i -e) MFZOGEP, Szornoh, Vöröshadsereg u. 33. (volt Gépaiavító) VIII. osztályt végzett tanulók jelentkezését várja emeltszintű géplakatos emeltszintű esztergályos, hegesztő, marós szakmunkás tanulónak. Jelentkezni lehet: a fenti címen, a személyügyön.
