Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-26 / 21. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. január 28. Egy vitorlás megoldatlan rejtélye magát: felkészüljön, hogy egymagában vitorlázza körül a világot. Úrrá lett a leglehetetlenebb helyzeteken, átélt sok vihart és nélkülözést, és gyakran csak hajszál híján menekült meg a hajótöréstől. Mégis mindig felül kerekedett. A Föld kö- rülvitorlázása kalandos életének csúcsteljesítménye volt. Baljós fordulat Ezután visszatért hazájába és sikeres könyvet írt világkörüli útjáról. Az idős kapitány bizonyos hírnévre lett szert és barátságot kötött még az amerikai elnökkel, Roosevelttel is. Életében mégis baljós fordulat állott be, amely végül tragédiához vezetett. Első félesége, Virginia, aki minden bajban jó társa volt meghalt hajója fedélzetén. Tizenhárom évi házasság után ott maradt gyermekeivel egyedül és megtört szívvel, „mint kormánya tört hajó” — amint égjük fia később kifejezte. Slocum utóbb ismét megházasodott, második felesége azonban kifejezetten szárazföldi patkány volt és a kapitány élete utolsó éveiben már külön élt tőle. Földkörülf" vitorlázása Után Slocum tucatnyi új tervvel tért visza, de egyet sem valósított meg. Elhajózott az amerikai partok mentén, egészen Nyugat-Indiáig. Közben azzal kereste kenyerét, hogy látogatóknak 10 centért vitorlását megmutatta. Végletes ősr Talán a nyomasztó adósságok és a nem szívelt ász- szony ébresztették fel benne a vágyat a kalandos magány után. Ez indította Slocumot arra, hogy azon a végzetes őszön ismét vitorlásra szálljon. Mi történt valójában Slo- cummal? Senki sem tudja. Fia, Viktor Slocum kapitány, aki apjáról életrajzot jelentetett meg, azt állítja, hogy Spray jó állapotban indult útnak. Viktor Slocum kinyomtatta apja útjának térképét és erről látható, hogy a vitorlás iránya öt gőzhajó- utat keresztezett. A kapitálív fiának is az a nézete, hotjy a Spray összeütközött egy hajóval — ironikus és tragikus sors. Könnyen meglehet hogy gyenge olajlámpásfit valamelyik gyorsjáratú gt- zös figyelő matróza nem vette észre és a gőzös fedélzetén még az összeütközés is észervétlen maradhatott. Csak 15 év után Egy másik életrajzban WM. Teller azt a nézetet vauja, hogy a Spray az amerikai partok szikláin szétzúzódott, mielőtt a nyílt óceánra kijutott volna. A magányos embert a legkisebb balszerencse megölhette. Esetleg elvesztette az eszméletét és az egyrei tovább vitorlázó Spray talán napokon és heteken át hurcolta magával hajósa testét, messze ki az Atlanti-óceán- déli vizeire. Ki tudhatja? És mégis 15 évbe tellett, amíg egy amerikai bíróság Slocumot hivatalosan Foltnak nyilvánította. A halál napjaként azt jegyezték be. amelyen Slocum utoljára vitorlát bontott. Joshua Slocum eltűnésének rejtélye valószín Z'.eg sohasem oldódik meg. Papp Zoltán: Kalandozások kora 11. A Néva-parttól a Finn-öbölig F ortuna kegyeltje Évek óta tartó, intim kapcsolat alakult ki a szerencse 'stenasszonya, s egy dorogi kőműves mester között. A Komárom megyei bányászközség lakója immár hétesztendeje a lottó kódszámaival levelezget Fortunával, s a rendszeresen érkező válasz aiTól tanúskodik, hogy az istennő viszonozza hódolója érzelmeit. A kitartó lovag alig hogy ej kezdte a lottózást, két négyes, négy hármas és tizenhat kettes találat erejéig részesült a bőség szarujából. E 1 SS 000 forintos nászajándék után a tárgynyeremények sorozata következett. Elsőként egy négyezer forintot érő magnetofonnal, majd tízezer forintos vásárlási utalványnyal kedveskedett Fortuna huszadik századbeli kegyeltjének. Tavaly egy lukulluszi éléskamra utalvány, a jubileumisorsoláskor pedig újabb vásárlási jegy bizonyította e gyengéd szálak eltéphetet- lenségét. E sírig tartó szerelem apotheozisaként legutóbb egy márkás kocsi ára, százezer forint erejéig nyilvánult meg az istennői figyelem. Ahogy hírlik, e diszkrét „családi háromszög” ellen a földi halandó élete párjának sincs semmi kifogása. Miután kiszámította, hogy férje hét esztendeje tartó kalandjának egyenlege eddig csaknem háromszázezer forint. Leningrad szomorúan, majdhogynem komoran kezdődik. Járjuk- a Piszkarjov- kai-temető útjait. Akik itt nyugszanak — mintegy félmillióan — azoknak egy évszám a nevük: 1942, 1943, 1944. Amelyik évben meghaltak. Szürke márvány lapok sorakoznak egymás mellett. Föléjük a Szülőföld szobra magasodik. A kandeláberekben örökláng lobog, a hangszórók lassú gyászzenét sugároznak. Később moziba megyünk. Az épület, amelyben a vetítőterem van, ott áll a temetők területén. A kilencszáz napos blokádtól szól a film. Azok szenvedéseit, hősiességét örökíti meg, akik most itt pihennek. e márványtáblák alatt a tömegsírokban. Ágyútűz, barikádok, repülőgép, halottak, romok. A történelem égjük leghosszabb és legvéresebb epizódját örökíti meg a kissé már megkopott celluloidszalag. A szereplők úgyszólván valamennyien meghaltak. Valószínűleg az operatőrök többsége is. Csak az élettelen anyag egy része maradt meg. Most azt látjuk. A hagyomány hatalmas úr Az élményektől még órákon át nem tudunk szabadulni. Csak később a Nyev- szkij Proszpekt tudja újra visszairányítani figyelmünket a jelenre. Két sor háznyi Párizs — szovjet földön. Akik megalkották, azok lelki szemei előtt minden bizonnyal egy „granbulvár” képe lebegett. Hogyan lett belőle végül mégis hamisítatlanul helyi hangulatot sugárzó főutca? — ez az itteniek titka. Valószínűleg úgy, hogy előbb részleteinél!, majd összképében hozA tisztázatlan kimenetelű vitorlás tengeri kalandok között aligha van még egy, amelynek ennyi emberi vonatkozása lenne és amely oly sok találgatásra adna alkalmat, mint az a kérdés, hogy mi történt Joshua Slo- cummal azon a bizonyos november 14-én, 1909-ben. A régi vágású, napbarnított, erőteljes tengeri medve Rhode Island-en (Egyesült Államok) szállott a tengerre a „Spray”-vel, hogy Dél- Amerikába hajózzék. Azóta senki nem látta többé. Nem szólt róta Slocum kapitány nem volt kezdő sem útjának megválasztásában, sem a tengerészmesterségben. Az egyik legjobb tengerész volt. aki valaha létezett. Néhány évvel korábban világhírre jutott a neve: ő volt az első, aki egymagában vitorlással körülhajózta a világot. Akkori útján kikötött Fokvárosban is és ott a dél-afrikai államelnök banketten látta vendégül. Az eset nem volt híján a komikumnak, mert ez az államfő még 1896-ban rendíthetetlenül hitt abban, hogy a Föld tányér alakú. Slocum, hogy meg ne bántsa vendéglátóját, egy szóval sem említette, hogy körülhajózta a földgolyót. Sok vihart óiéit Húsz éven át hajózott Slocum mint a kereskedelmi tengerészet kapitánya a világtengereken és ez alatt az idő alatt olyan navigációs ismeretekre tett szert* mint talán senki más. Ötvenegy éves korában feladta ezt a foglalkozást, hogy régóta dédelgetett vágyának szentelje záasszimilálódott az orosz- Szentpétervárhoz. A hagyomány itt hatalmas úr. Ami nemcsak abban nyilvánul meg, hogy kődobozt építettek Péter cár egykori faházikója köré-fölé, ahonnan a rendkívül agilis és tetterős atyuska a város építését irányította. Hanem úgy is, hogy a városképet megőrzendő, egyes esetekben eltekintettek még a történelemkönyvek szigorú summázataitól is. Így például meghagyták a Sándor- emlékoszlopot és nem távolították el a rosszemlékű II. Miklós cár lovasszobrát sem. Az ittlakók tréfálkoztak velünk, amikor figyelmeztettek bennünket: ne nagyon bízzunk meg a különféle kifüggesztett táblák, teleírt kartonlapok információs értékében. Lehet, hogy még 1897-ben vagy 1902- ben kerültek mostani helyükre. Ami enyhe túlzás ugyan, de hangulatilag jól hitelesíti e hatalmas város történelmi patináját. Ritkán ejtünk róla szót, pedig tény, hogy a lenin- grádiak kissé háttérbe szorzottaknak érzik magukat. Kétszáz éven át e falak közül irányították a hatalmas ország életét. Furcsa is lenne, ha a főváros-tudat néhány évtized vagy fél évszázad alatt kihalna az itteniekből, különösen az idősebb generáció tagjaiból. Hatására szebbnek tartják szülőhelyüket a világ minden városánál. E nagyszerű város minden támogatást és megbecsülést megkap a szovjet államtól, így hát panaszra nincs is oka, s nem is panaszkodik. Polgárai legföljebb néha engedik át magukat annak az enyhe rezignációnak, mely azzal kapcsolatos, hogy az első heljTŐi a másodikra kerültek az ország életében. A rangsorolás megfogalmazása természetesen távolról sem pontos, hiszen tulajdonképpen nem is erről van szó. Az elmúlt ötven esztendőben megváltozott Leningrad szerepe és funkciója A társadalmi, a gazdasági, a politikai élet fővárosából a tudomány és a művészetek fővárosává lett. Amellett a turisták zarándokhelye. A Finn-öböl bugyrában Az biztos, hogy más összhatást kelt, mint Moszkva. Itt valamivel lassúbb az életritmus, a városkép némiképp nyugodalmasabbnak tűnik. És egységesebbnek. Az üzlethálózat a mi viszonyainkhoz mérten most van igazán kifejlődőben, amellett még mindig eléggé központosított. A magunkfajta turistának ezért furcsa végiggyalogolni olyan utcákon, amelyek kilométereken át hasítanak maguknak utat e nagy város testében, s amelynek egyik házában sincs üzlet. Magasföldszinten elhelyezkedő ablaksorok, öblös kapumélyedések váltják egymást szakadatlanul, utcasaroktól utcasarokig. A házak melegsárga szine még nem törlődött le retinánkról, pedig már egy masszív kis hajóban ülünk, amely épp az imént rugaszkodott el a Makarov-rak- parttóL Még néhány perc, és köröskörül mindenütt víz övez bennünket. A Finnöböl bugyrában vagyunk, ráadásul már itt a vihar is. A szél, amely errefelé valamivel erősebb izomzatú az átlagosnál. galambtojásnyi esőcsepekkel bombázza a hajócska fedélzetét. Néha egy-egy pillanatra kihagy a motor, ilyenkor azt hisz- szük, gépfegyverek ropognak fölöttünk. Lent ülünk a hajó gyomrában. Druzsbázunk három voronyezsi tovarissal, akik oldalkocsis motorbiciklivel kerekeztek idáig. Sörrel öntözzük frissen sarjadó barátságunk tövét, húsz kope- kes, üveges pivóval. A kapitány is. A negyedik rundó bátorrá tesz. Ilyenkor az ember különben is úgy érzi, a hajó ingásába a viharon kívül más erők is belejátszhatnak. Felkapaszkodom a lépcsőn. A fedélzeten még egy olyan tengerészeti analfabéta is könnyen rátalál a kormányosfülkére, mint amilyen én vagyok. Bőrig ázottan érek oda. Látom, a kormány stabilizálva van egy nadrágszíjjal. Szürke, ködös vízfüggönyben haladva szeljük a hullámokat. Mire visszaérek, lent éppen a tengerészek egészségére ürítik a poharakat. Magyarjaink gyűrűjében a három voronyezsi. A szobrok színaranynak tűnnek A közmondás úgy tartja, ha az öbölt víz áztatja, Petrodvorec fölött süt a nap. Majdnem így van. Az eső tényleg elállt. Ott állunk a híres szökőkutas lépcsősor alján. Nyaranta a cárok pihentek itt, most kirándulók tömege sétál helyettük a nedvességtől még lucskos ágyások közt. A bronzszobrok aranyozottak. Messzebbről színaranynak tűnnek. Ám közelebbről látni, meg van vallatva az oldaluk. S a vastag karcolások helyén sötétbarnára oxidálódott alapanyaguk, a bronz. Az aranyozott szobrok a maguk túlzott ragyogásával kissé talán riasztóak lennének, de ezekkel a karcolásokkal az oldalukon nagyon is emberik. A kíváncsiság, amely meg akart ismerkedni titkukkal, közelebb hozta valamennyiőjüket a realitá- sokhoz, tehát mihozzánk is. Következik: FURCSA HOBBYK, ANGOL HUMORRAL Védekezés a pusztító sugarak ellen A rádióaktív izotópok sugárzása nagyon veszélyes az emberi szervezetre. Ezért az atomiparban és a kutatólaboratóriumokban szigorú biztonsági előírások szerint csak különleges védőöltözékben dolgozhatnak a kutatók, a reaktorszerelők és az atomsalak eltávolítói. Munka előtt gondosan ellenőrzik az öltözékük védőképességét, a feladatok befejeztével pedig megmérik a szennyezett ruh* radioaktivitását. A védekezés technikája — érthető módon — egyetlen iparágban sem olyan fejlett, az előírások sehol sem olyan szigorúak, mint az atomiparban. Felkészülés a munkára. A lebegő fúrótorony Évtizedek óta foglalkoztatja a szovjet tervezőket és mérnököket, hogyan lehetne a soktonnás .berendezéseket mozgatni és más helyekre történő szállításra felhasználni a légpárna segítségét. Három fiatal cselja- binszki mérnök hat évvel ezelőtt kezdte meg a kísérletet a Dzsumenyi területen. Találmányuk kidolgozását és elveit már néhány évvel ezelőtt bejegyzeték ugyan, de a legfontosabb területen, a fúrótornyok megmozgatásánál és szállításánál nem sikerült érvényesíteni ezt az elvet. V. Sibanov mérnök és két társa éveket töltött feszült munkában. Mint ahogy minden kutatómunkában, így ebben is számtalan kudarc érte a kísérletezőket. A munkát azonban nem hagyták abba. Fáradozásuk és kitartásuk végül is eredményhez vezetett, mert a tomszki területen végrehajtott kísérlet, amelynek során egy fúrótornyot légpárna segítségével igyekeztek tovább vinni, sikerrel zárult; a 160 tonnás óriás-berendezés egyetlen traktor és a légpárnás módszer segítségével elindult. Feltűnő volt és ez külön sikere a kísérletnek, hogy a hatalmas test, sőt a kifúvó levegő alig hagyott nyomot a havon. Azt jelenti ez, hogy az egyik legsúlyosabb hátrányt, amely a légpárnás közlekedésben eddig jelentkezett, sikerült a felfedezőknek kiküszöbölni. Idegek — huzalból Szívinfarktus és mozgás Építőanyag — szemétből leva doktornő — de csak az utóbbi nyolc év hozott eredményt. Ehhez hozzásegített az elektronikai technika, különösen az elektronikus számítógéptechnika erőteljes fejlődése, hiszen az ideget elektrotechnikai szempontból sajátos vezetéknek tekinthetjük. — A sikerrel végrehajtott kísérletek szolgáltak alapul ahhoz, hogy arcideg-sérülé- seknél is alkalmazzuk az idegpótlást. Moszkvában, a II. számú Sebészeti Klinikán már több mint 40 ilyen műtétet Irina Jakovleva doktori disszertációt írt a hátsógarat- idegek pótlásáról. A téma szovjet orvoskörökben rendkívül nagy érdeklődést keltett. Ismeretes, hogy ha a hátsó- garat-idegek, vagy a hangszálak megsérülnek, az ember elveszíti a hangját. Jakovleva sok kísérlettel bebizonyította, hogy a hangképzési készséget úgy lehet visszaállítani, ha a sérült idegrészt huzallal pótolják. — Az idegpótlás problémájával több mint 15 éve foglalkozom — mondotta Jakovlámpákat. szögeket, játékokat, fazekakat, rongyot stb. nagy nyomás alatt különböző formákba préselik és vékony acéllemezzel vonják be. Az így kapott anyag gránitkeménységű és az építőiparban kiválóan alkalmazható. Egy japán cég eredeti berendezést szerkesztett, melynek segítségével a háztartásokban található hulladék (az ílelmiszermaradékok kivételével) állítólag kiváló minőségű építőanyaggá alakítható át. A régi biciklialkatrészeket, szonylag kevesebb az infarktusok száma, mint az Egyesült Államokban, bár a dánok rendszerint bőségesebben étkeznek: több zsíros ételt, húst és szénhidrátot fogyasztanak, mint az amerikaiak. A dánok viszont többet mozognak: autó helyett szívesebben mennek biciklivel vagy gyalog. Egy illinoisi kutatóintézet munkatársai a szívinfarktus világszerte tapasztalható növekedésének okait vizsgálva összehasonlították az utóbbi két évben az Egyesült Államokban és Dániában feljegyzett szívinfarktusok gyákorfr ságát. A vizsgálatok azt mu- tnHák hopv Dániában vi-
