Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-26 / 21. szám

1971. Január 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A közelmúltban átadott karcagi városi ifjúsági klub egy részlete — a kényelmes páholyok és a modern kiképzésű álmennyezet tartó oszlopát Egészségügyi felvilágosítás, r fi a Ar r r ■ r szóra k ózta tas es íz les- formálás a kórtermekben A megyei kórház kísérlete A megyei kórház gazdasági hivatalának egyik picike földszinti szobájából minden délelőtt tíz órakor útrakel az egészségügyi felvilágosító csoport. Hogy csoport az ta­lán túlzás, hiszen mindössze két tagja van: Juhász Klára védőnő és Földes Lászlóné pedagógus. Egyikük tolja a kiskocsit- benne a gondosan összeválogatott egészség- ügyi, szépirodalmi, történelmi témájú ismeretterjesztő könyvecskékkel, regényekkel, a másik a magnót viszi. Miről hallunk ma előadást? Mezehéki számadás A folyosókon és a szobák­ban a súlyos betegek kivé­telével délelőtt olvasnak, sé­tálnak, beszélgetnek a kór­termek lakói. Ki, miért ke­rült a kórházba és mit ígér az orvos, mikor mehetnek haza — ez itt a legfontosabb téma. A zárkózottabbak a fal felé fordylva pihennek, — csendben unatkoznak. Ami­kor a folyosón feltűni k a két fiatal nő, mintha megélén­külne az élet. A mai prog­ram az I-es számú belosz- tály látogatása. — Miről hallunk ma elő­adást? — ül fel érdeklődve az egyik ötszemélyes kórte­remben egy fiatalasszony. — A helyes táplálkozásról, a téli étkezésről, a vitamin­fogyasztásról — feleli Földes Lászlóné. A kórteremben fekvőket Jelfogós utasszámiáló be­rendezést szerkesztett Gyű- rűsi Gyula, a Volán 17-es, szombathelyi vállalatának dolgozója. A gépjármű elek- romos hálózatára kapcsolt A Szolnok 1. Postahivatal KÉZBESÍTŐKET VESZ FEL. 16 évet betöltött dolgo­zók jelentkezhetnek a hivatal főnöki irodájá­ban. ugyanis emésztőrendszeri megbetegedéssel kezelik A magnetofonszalagra rögzített előadás körülbelül tízperces. Közben bejön egy orvos is és a felvetődött Kérdésekre ő ad választ. — Az epebetegeknek zsír helyett olajjal sokkal egész­ségesebb az étkezés, — mond­ja az egyik asszonynak, aki a diétás ételek elkészítéséről érdeklődik. De részletesebb választ, például egy-egy ét­rend összeállítását a délután 2—3-ig tartó diétás tanács­adó előadásokon kaphatnak. Azután a könyvek felé for­dul a figyelem, kölcsönözni is, venni is lehet. Van akit a szépségápolásról szóló fü- zetecske- mást a legújabb Kodolányi regény érdekel. Kínálják Kuprin novelláit és a diétás szakácskönyvet apparátus fotocella segítsé­gével érzékeli az autóbuszt igénybevevő utasok számát. Száz százalékos pontossággal tájékoztatja a közlekedési szakembereket, akik ennek alapján állítják össze az új menetrendeket, s intézked­nek az egyes vonalak túl­zsúfoltságának megszünteté­séről. A járatok gazdaságos közlekedtetéséhez is adatokat szolgáltat csakúgy, mint a leállításra tervezett vasútvo­nalakat felváltó autóbuszköz­lekedés megtervezéséhez. Az utasszámláló első pél­dányával végzett kísérletek kitűnő eredménnyel jártak. Még ebben az évben Vas me­gye valamennyi Volán szol­gálati helyét ellátják az új számlálóval. előadást. Nagyon érdekes volt az a felvétel, amelyen egy orvos mondta el, hogyan kell a betegnek szaKszerűen panaszkodni, vagyis ponto­san elmondania betegségé­nek tüneteit. Hogy a közérzet is javuljon — A kísérlet eddig milyen tapasztalatokat hozott? A kérdésre dr. Vidra Jó­zsef a beoisztály vezető fő­orvosa válaszol. — Nem az volt a célunk, hogy csak a betegségekről beszéljünk, hanem az, nogy többet senki ne kerüljön ilyen állapotba, hogy az itt hallottakat ottnon a család­ban alKalmazzák is a gyó­gyultak. Nem egy olyan ke­zeltünk van, akit a súlyos betegség sokk állapotba hoz. Ezt a közérzetet is oldani, javítani akarjuk, elterelni a bajról a figyelmet. A foglal­kozások másrészt szórakoz­tató, ízlést nevelő funkciót is betöltenek. Várják, szeretik a betegek ezeket a délelőtti látogatásokat, arra természe­tesen nagyon vigyázunk, hogy csak addig tartsanak, amíg nem fárasztják, zavar­ják őket. — Az egészségügyi felvi­lágosító munka fontosságá­ról sok kerekasztal beszélge­tést, konferenciát, előadást tartottak, de ezzel tulajdon­képpen a gyakorlat nem vál­tozott. A kísérlet egyik mód­szere és lehetősége a tömeg­méretű, — szakkifejezéssel élve, — egészségre nevelés­nek. Kállai Gyula elnökletével hétfőn a parlament gobelin- termében értekezletet tartot­tal: az Országgyűlés tiszt­ségviselői, állandó bizottsá­gainak elnökei, Uletvea kép­viselőcsoportok vezetői. A tanácskozáson — amelyen megjelent Vass Istvánné és dr. Beresztóczy Miklós, az Országgyűlés alelnöke, vala­mint dr. Papp Lajos, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivata­lának elnöke — dr. Korom M ihály igazságügymin iszter tartott tájékoztatót a tanács- törvény tervezetéről. A törvényjavaslat — mon­dotta egyebek közt — új mó­don határozza meg a taná- cso' jellegét, fokozott hang­súlyt ad népképviseleti, ön- kormányzati, államigazgatá­si funkciótoknak. A hamaro­san az Országgyűlés plénu­ma elé kerülő törvényjavas­lat növeli a tanácsok szere Pét a helvi államig-zgatási munkában, a lakosság ellá tusában; szélesíti a választók Élenjárók versen­gése. A Tiszaföldvár kör­nyéki közös gazdaságok egy évtized alatt elhúztak a töb­bitől. Maguk között pedig, kinem mondottan is, meg­valósult az élenjárók ver­sengése. Ez is magyarázza, hogy a mezőhéki Táncsics Tsz mostani zárszámadásán is minden környékbeli szö­vetkezet elnökével, vagy legalább elnökhelyettesével képviseltette magát Mert a jóbarátságon kívül ebben az is benne van, mit tu­dunk, mit hallunk meg a vetélytársról. Érdekes ám ez. S az is, hogy ma már a szövetke­zetek évközben kifizethetik a tervezett munkadij 80 százalékát. S mégis úgy igaz, a zárszámadások je­lentősége nemhogy halvá­nyodna a faluban, hanem erősödik. Még öt—tíz eszten­dővel ezelőtt is azért várták az emberek a közgyűlést: mit fizet a tsz. A pénzosz­tás napja volt. Mostanra az elmélyedt gazdálkodási elemzés alkalma. Mostanra egyre inkább az, amire, hi­vatott. Éppen a mezőhéki zárszámadás is példázza. Noha mgr decemberben, az akkori közgyűlésen, tudták az emberek, mire számíthat­nak, arról is szóltak, mit csináltak jól, mit nem. Szó szerint annyian jöttek el a pénteki eseményre, hogy nem fértek be. A szövetkezet saját műve­lődési otthona félezer sze­mélyes, de ötszázhatvanné- gyen szorongtak benne. Az ünneplőbe öltözött ülő és ál­ló emberek tömege igen szép hatást adott. A régi faluban a búcsú volt, a mai faluban már a zárszámadás a legnagyobb esztendős ün­nep. De itt igaz dolgokról esik szó. A dísztávirat. Va­laha, meg tíz esztendeje is, mezőhéki zárszámadás eí nem múlott volna miniszter jelenléte nélkül. Azóta már sok jó szövetkezete van az országnak, s mind ritkább a kormányvezetők vendéges­kedése. De Mezőiteknek, a mezőhéki zárszámadásoknak semmit sem kopott vonzó varázsuk. Most is, egészen zárszámadást megelőző es­tig, úgy volt: jön Losonczi Pál. Az Elnöki Tanács elnö­ke azonban elfoglalt ember, s így egy nagyon meleghan­gú dísztávirat köszöntötte nevében a közgyűlést. Töb­bek között: „Szeretném megragadni ezt az alkalmat, hogy szívből köszöntsem a mezőhéki Táncsics Terme­lőszövetkezet tagjait és ve­zetőit. Szívből gratulálok Önöknek azokhoz a kiemel­kedő eredményekhez, ame­lyeket az elmúlt gazdasági évben szorgalmas és terv­szerű munkával elértek.’’ állandó, tevékeny közremű­ködését a tanácsi feladatok meghatározásában, végrehaj­tásában és ellenőrzésében; fokozza a tanácsok önállósá­gát, felelősségét, s ezzel egy­idejűleg erősíti a központi állami irányítás hatékonysá­gát. A referátumot követő vi­tában kifejtette véleményét dr. Ortutay Gyula, Galló Ernő, Sándor József, S. He­gedűs László, Gazsó Sándor, dr. Varga Péter, Varga Gá- borné, Illés Dezső, dr. Pesta László, dr. Orbán László, Papp Lajos, dr. Bognár Jó­zsef, Jedlicska Gyula és Bencsik István országgyűlési képviselő. Végezetül Kállai Gyula tá­jékoztatta a tanácskozás résztvevőit az Országgyűlés övetkező — s ebben a cik­lusban utolsó ülésszakának teendőiről. Az Országgyűlés ■lnöke összegezte a testület elmúlt évi munkájának főbb tapasztalatait is. Továbbá: „Teljes szívből kí­vánom, hogy az évek hosszú során kitartó, közös erőfe­szítéssel kivívott eredmé­nyeiket további sok siker gazdagítsa’’. Erős Lajos, a párttitkár olvasta fel, s nagy figye­lemmel és nagyon jóleső tu­dattal hallgatták az embe­rek. Még üdvözletét is hall­hattak. Danis Pál, a cseh­szlovákiai udvardi tsz párt- titkára harmadmagával jött el a hékieket köszönteni. Azt mondta: nekik kápráz­tatlak, amit hallanak. Pe­dig Csehszlovákiában a leg­jobbak közé számítanak, öt­millió korona nyereséggel zártak ők is. Ez a szövet­kezet testvér tsz-e a hé- kinek. Érdemes lenne egy­szer feldolgozni, milyen nemzetközi kisugárzása van a megye legjobb gazdasá­gainak. A héki közgyűlésen ott volt Bódi Imre Állami- díjas, a tiszaföldvári Lenin Tsz elnöke. Elnézést kért a gyors búcsúzásért, de ők meg másnap tartották a zár­számadást s ekkorra hoz­zájuk is megjöttek a vendé­gek, az ugyancsak csehszlo­vákiai testvérszövetkezetből. A jövedelem. Többen azt kerték tőlem, ne írjam meg a mezőhéki szövetke­zeti tagok jövedelmét. Ügy­mond rossz hatással lenne a munkás—paraszt szövetség­re. Furcsa felfogás. Egyrészt azért is — szokj uk már meg, — amiről hallgatunk, az mindig gyanús. És a me­zőhéki szövetkezeti tagok jövedelmében nincs semmi gyanús. (Egyébként 36 ezer 810 forint az évi átlag, tíz órás munkanapot véve 139 forint a napi kereset.) Eb­ben a szövetkezetben ennyi van, és ennek örülni kelL De ez 16 ezer forinttal ma­gasabb az idei Szolnok me­gyei átlagnál. És van olyan szövetkezet, amelyének há­romszorosát osztja a mező­héki. Végül is az az igaz, a szövetkezeti tagok jövedel­me átlagban elérte az ipari munkásokét. Ugyan megle­het, hogy e megyében nincs ipari üzem, amelyben ennyi jövedelmet tudnának bizto­sítani. De ez a tsz-ben is átlag, s ugyanúgy mint az ipari üzemben, benne a ve­zetők magasabb, s a beosz­tottak kisebb keresete. Másrészt, miért lenne élenjáró szövetkezet a me­zőhéki, ha történetesen a jövedelemben nem vezetne? Akkor • mi értelme lenne az egésznek? S e jövedelem mögött el­ismerésre méltó szorgalom, munkából teremtett alapok állnak. Bagó Bálint elnök elmondta, kilépett tőlük egy nagyon rendes ember, Lé­vai Mihály. Azzal, hogy la­zít egy kicsit. Mindössze három szabad vasárnapja volt a múlt esztendőben. Mert ez is hozzátartozik a mezőhéki jó zárszámadás­hoz. Mármost pénzhajhász emberek lennének-e a me- zőhékiek, hogy tavasztól őszig egyfolytában a vasár­napjaikat is átdolgozzák? Földszerető jó gazdák, akik­nek a termés, az élet a mindene s nem számítják az ünnepnapokat. Kétszázezer forint. Zárszámadás sosincs auatoK nélkül. A héki adatok tisz­teletet kiváitóak. öt év alatt 89 millióról 174 millióra emelték a közös vagyont. Biztonsági tartalékban most 31 millió forintjuk van. Ilyen szövetkezet különösen ilyen időjárású esztendő után aligha van az ország­ban. Bagó Bálint elnök lel­kesülten szóit egy másik számadatról. A közösből a mezőhéki Táncsics Tsz min­den tagjára 200 ezer forint tiszta vagyon jut. — Engedelmet kérek ■— mondta az elnök. — De te­gyük a kezünket a szívünk­re, hogy az otthoni, a sze­mélyi tulajdon értéke talán sehol sincs ennyi. És ez olyan alap kedves barátaim, ami bárkit nyugalommal tölthet eL Ez a mi paraszt- embereink mindenkor biztos megélhetési forrása És ez a vagyon egyre gyarapszik. A múlt évben 20 millió forintot költöttek beruházásra, az idénre 10 milliót biztosítottak gépek beszerzésére. A gépek. Nekem rendha­gyó zárszámadásnak tűnt a mezőhéki. Az elnök azzal kezdte: nem lenne hozzánk illő, ha az időjárást elemez­getnénk. S ehelyett arról beszélt, milyen felelősség terheli a vezetőket, s a ta­gokat is, hogy nem ment minden rendjén. A vezetői rövidtávú előrelátást okolta, amiért nem volt elegendő kombájnuk, elhúzódott az aratás, pocsékolódott a bú­za. De az idén szokatlan nagy összegből gépesítenek. Gergő. A mezőhéki közgyűlést kedélyes légkör jellemezte. S ez a szövet­kezeti életben kialakuló új jegy, Noha a mezőhéki el­nök született humorista, mégsem ez a magyarázat. Nemrégen a rákóczifalvi közgyűlésen is ilyen felen­gedett, jó hangulatot ta­pasztaltunk. Kádár János kongresszusi zárszavai, s más felszólalásai tanították meg rá a mi vezetőinket: a legfontosabb dolgok elmon­dására sem kötelező a me­rev, rideg álarc felöltése. Kialakult a nagyon felsza­badult hangulat légköre. Ami aztán meghatározója történetesen a közgyűlési felszólalások tartalmának is. Félig tréfásan .mondta az elnök, hogy Gergő, vagyis Kollár Gergely éjjeliőr szó- vátette a forrólevegős lucer­naszárító üzem építését, hogy minek kellett ez a krematórium a tsz-nek. Tóth Ferenc brigádvezető meg, amikor arról volt szó, hogy 300 ezres libatelepet alapítanak, megfontolatlan- ság jelzőjével illette ú veze­tőket A vitában mind a két ember felszólalt. Tóth Fe­renc azt mondta: őt csak a paraszti óvatosság indította kijelentésére, de nehogy ez legyen a merészség, a koc­kázatvállalás gátja. Kollár Gergely pedig nagyon íze­sen beszélte: — De örülök, hogy meg­értem ezt a napot, amikor körülnézek embertársaimon és mindenki elégedett, örüL Én ezt nem hittem volna. Amikor azt mondták nekem, hogy eljutunk ide, tagad­tam, ez lehetetlen. Csótó István nyugdíjas el­nök közelében ültem. Mikor Kollár Gergely beszélt, oda­szólt Csótó István: úgy fi­gyeljem ezt az embert, az ötvenes években becsukták tsz-ellenes izgatásért. Néztem Kollár Gergely nyílt arcát. Őszinteséget, 'örömet árult el. Néztem Csótó Istvánét is, miközben Kollár Gergelyt hallgatta. Látszott rajta, nagyon örül. Verseny* A zárszám­adás befejezéseként jutal­mat kaptak a szocialista brigádok. Kilencven ember, olyan 400 ezer forintot. Kel­tőtől ötezer forintig egyen­ként. Azok az emberek, akik a tsz ezerhuszonhat tagjából a legtöbbet dol­goztak 1970-ben. A párt- kongresszus tiszteletére in­dult ez a verseny. Kérdez­tem a párttitkárt., nem túloz- ték-e ej az összegeket t Visszakérdezett: tudom-e, hogy húztak ezek az embe­rek, mekkora értékeket meg­mentettek, a jutalmon felül hányszorta magasabb pénzt tettek a közös aszUúru! Náluk megszűnt az a laj- ta premizálás, hogy min­denki kap valamit. Csak azok, akik legjobban kiér­demelték, de annak az ösz- szegnek már nemcsak jelké­pes értelme van. S ez mind hozzátartozik ahhoz, hogy az időjárás csak ronthat Mezőiteken, de meg nem ingathatja. Borza k Lajos Jelfogós utasszámiáló berendezés H. M. Tanácskozás az országgyűlés következő ülésszakának előkészítéséről Jólesik ex a beszélgetés alakulnak a módszerek, szak- irodalom még nincs, ezért mi alakítjuk a körülményekhez, igényekhez igazodva. Fél évig diafilmet is vetítettünk. A helyszűke mitt ezt abba­hagytuk, hiszen a mozgó, hangosfilmek vetítőgépje sú­lyos, 16 kilogrammos, nem tudjuk magunkkal vinni. Ál­landó vetítőhelyiség pedig nincsen. A következő szobában a szívbetegek helyes életmód­járól, azután pedig a magas vérnyomást előidéző okokról és gyógyításáról hallgatunk Kifelé menet észrevesszük, hogy az egyik ágyon halkan sírdogál egy asszony. — Mi fáj? Segíthetünk, — vagy hívjuk az orvost? — Á, semmi, semmi, —és törölgeti a szemét. — Csak olyan jól esett. Szóval ez a beszélgetés. — Igen, szokatlan még, hogy jövünk, beszélgetünk, nemcsaK a betegségekről, ha­nem kötésmintáról, ételre­ceptről, családról, könyvek­ről — mondja Juhász Klára. Űj munkakör a miénk, most

Next

/
Thumbnails
Contents