Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-23 / 19. szám
1971. Január 2S. SZOLNOK MEG TO NÉPLAP 3 Külföldi áruk a kirakatban Hovatovább semmi értelme konzerven és szalámin élni egy-egy külföldi turista, vagy szolgálati úton, megfosztva magunkat a helybeli sajátos gasztronómiai élvezetektől csak azért, hogy egy cipőt, pulóvert, vagy villanyborotvát vásárolhassunk. Idehozzák a helyünkbe, megvásárolhatók forintért. Ez eddig igaz — bólinthat a Kedves Olvasó —, csakhogy van itt még egy kalkulációs tétel; a forint átszá- molás. Ez eddig igaz — volt — bólint most az újságíró, a fogyasztási cikk import néhány évvel ezelőtti mértékénél, amikor a választék sem fajtában, sem árban — sem ez árak u. n. szervizében nem volt kielégítő. S a legNem eszünk Az utóbbi években a magyar ipar is számottevően fejlesztette termékei minőségét, a választékot. Igaz, ebben megintcsak szerepük van a kirakatokban egyre nagyobb mennyiségben megjelenő külföldi áruknak. 3970-ben 46 százalékkal több import fogyasztási cikk került az üzletekbe, mint 1969- ben, összesen 23 milliárd forint értékben. A teljes kiskereskedelmi áruforgalomnak majd 17 százaléka volt külföldi áru. Óriási árutömeg ez. Mekkora? Mennyivel nagyobb, mint 69-ben? Felbecsülni elég az összehasonlító emlékezés: mennyi bosszúsága akadt a vásárlónak 1969 decemberében, s mennyi 1970 ünnepi vásárán. Jíem állít iák a kereskedők, hogy most már minden hibátlan volt, hogy minden kívánságot kiszolgálhattak értékesebb áruknál pont ez az u. n. szerviz a legdöntőbb. Tehát az, hogy bármilyen külföldi árura, amit itthon vásárolunk — garancia van. Sőt, a kereskedelem, a behozott iparcikkhez — villanyborotvától a hűtőszekrényig, óráig, magnóig, fényképezőgépig —- az alkatrészellátásról is köteles gondoskodni. A garancia, a pótalkatrész ellátás, sőt, a magyar nyelvű használati, kezelési utasítás — olyan előnyökkel jár, a vásárlás, a ..befektetés” olyan biztonságát nyújtják, a turista, vagy kézalatti beszerzésekkel szemben, hogy az esetleges átszámításból következő, de aligha nagy különbségért — bőven kárpótol. meg minden! zökkenő nélkül, de azt állítaniuk nem kell — tapasztaltuk —* mennyivel bőségesebbé, gazdagabbá vált az ellátás egyetlen esztendő alatt. Érdekes és örvendetes a vásárlások összetételének megváltozása is. Mind a teljes, mind az importcikkek forgalmán belül a vegyes iparcikkek és a ruházati cikkek forgalma növekedett a legdinamikusabban. A teljes forgalom növekedése megközelítette a 14 százalékot. A vegyes iparcikk-eladás viszont 31 százalékkal nőtt. Miközben 40 százalékkal emelkedett az import áruk mennyisége, a külföldi ruházati cikkeké 200 százalékkal gyarapodott. Különösen az 1969-ben hiánycikknek számító szintetikus kötöttáru és hurkoltáru mennyisége növekedett. Ezek az adatok arra utalnak, hogy már nem eszünk meg mindent A családi költségvetésekben csökken az élelmiszerre fordított kiadások részaránya. Nem azért, mert visszafogtuk az étvágyat, hanem most már sokminden másra is jut a jövedelmünkből. Robi és Ropi A fogyasztási cikk import növekedése nyomán bekövetkező választék bővülés és az ellátás javulásán túl szaporodnak a jelei annak is, hogy a külföldi áruk versenyre késztetik a hazai ipart. Amióta megjelentek az üzletekben a jugoszláv nápolyik. azóta a hazai ipar is egyre finomabb nápolyikat, egyre szebben, s egyre praktikusabban csomagolva hoz piacra. Vagy: megjelent a szintén jugoszláv „Robi” sósropogós pálcika. A hazai iparnak ki kellett találnia a „Ropit”, hogy „pályán” maradhasson. A külföldi áruk emelkedő mennyiségével kapcsolatban gyakorta felmerül egy aggodalom. A világpiacon fokozódik az infláció, jónéhány import termék ára megy fel felé, nem lesz-e ez hatással a mi piaci árainkra? A szocialista országok tervgazdaságai lényegesen csökkenthetik a világpiacnak ezeket a nem kívánatos hatásait — a belföldi piacokon. Elsősorban azzal, hogy külkereskedelmük döntő hányadát egymásközt bonyolítják. Fogyasztási cikk behozatalunknak is pl. több mint a fele a KGST keretében a baráti országokkal bonyolított árucseréből származik. S ez lesz a jellemző továbbra is. G. F. Házikolbász, hurka máj pástétom ínycsiklandozó illatok nyomóban A tél a disznóölések időszaka. A városlakók lassan leszoknak erről az ősi hagyományról- A finom falatokról azonban nem. Több állami gazdaság és termelő- szövetkezet húsüzemet rendezett be, ahol elkészítik mindazt* ami a magyaros konyha téli Ínyencségeit adja. A Héki Állami Gazdaság héld üzemegységének húsüzemében Szűcs Gábor hentesmester Irányításával készítik a jobbnál-jobb tepsi- bevalót... Vajon ml a jó elkészítés titka? — Gábor bácsi, az ízek mestere ezt mondja: __A friss sovány hús és a k ielégítő fűszerezés a titok. Megmondom őszintén, a saját szájam íze szerint készül, itt minden. De különösen a „lelkémén viselem” a húsos hurka készítését Ugyanis nekem ez a kedvencem. Amikor megérkeztünk éppen szétbontotta a mai utolsót, a hatodik disznót, egy 120 kilósat Holnap már ennek a húsa is ott lesz a boltban, kolbász alakjában. Szolnokon az állami gazdaságok boltjában ugyanis az itteni készítmények mind megvásárolhatók. Küldenek még a szolnokiaknak főtt csülköt főtt fejet és a húsüzem különlegességét, a májpástétomot Még ebben a hónapban hozzákezdenek az előkészített sonkák füstöléséhez. — Mintegy 200 füstöltsonkát szeretnének beküldeni Szolnokra a húsvéti ünnepekre. A III. ötéves terv az alföldi olaj és íöKdgáz bányászat leggazdagabb ideje volt Az Alföldi Olajipari Pártbizottság idei első ülése Tegnap délelőtt tartotta idei első ülését az Alföldi Olajipari Pártbizottság. A tanácskozáson az első napirend keretében megvizsgálták a III. ötéves terv feladatainak végrehajtását, az alföldi olajipar területén. A jelentés jogos büszkeséggel állapította meg: „A III. ötéves terv időszakát az alföldi olaj- és földgázbányászat leggazdagabb időszakának minősíthetjük. A kőolajtermelés az 1965. évi 352 ezer tonnáról 1970-re I millió 312 ezer tonnára, a földgázértékesítés 1 milliárd 260 millió köbméterről 3 milliárd 235 millió köbméterre emelkedett.” Magasabb színvonalon A pártbizottsági ülésen foglalkoztak a IV. ötéves terv, ezenbelül pedig elsősorban az 1971. év feladataival. A párt- bizottság intézkedési terve fontos feladatként tartja számon az olajipar kommunistáinak a termelőmunka hatékonyságának fokozását, a gazdaságosság javítását. A pártpolitikai munkában a X. kongresszus határozatainak megvalósítása az alföldi olajiparra is sok feladatot ró. E témakörben rendkívül fontos a párttagok és pártonkí- vüliek politikai képzésének fokozása a propaganda- és agitációs munka, magasabb színvonalon való folytatása. A párt- és az üzemi demokrácia teljes kibontakozásának biztosítása — amely az intézkedési tervben is szerepel — s egyben a tanácskozás második napirendi témája is volt, egy új gyakorlat megvalósulásának kezdetét jelenti. A pártbizottságba párt- és üzemi demokrácia /teljes kibontakoztatásának legfontosabb feltételéül jelelte meg, hogy a párttagok, a dolgozók által felvetett p roblémák, kérdések ne maradjanak csak felvetések. Intézkedések történjenek a hibák,, hiányosságok megszüntetéséire, enyhítésére. Az elhatározás szellemében a végrehajtó bizottság felülvizsgálta az olajipari pártértekezlet anyagát és intézkedési tervet dolgozott lei a felvetett problémák megoldására. Megvizsgáljak az. ügyintézést Az intézkedési tervből csak egy példát ragadunk ki., A közelmúltban egy dolgozó kifogásolta, hogy az utóbbi években megnőtt az adminisztratív-, irodai dolgozók létszáma, ugyanakkor nem nőtt észrevehetően az ügyintézés gyorsasága és nem javult minősége sein. A pártbizottság mostani ülésén kötelezte a két vállalat főkönyvelőjét, hogy vizsgálják meg az 1966—70. közötti időszakot, hogyan alakult az adminisztratív létszám és az újonnan felvettek mennyire javították a munkát A vizsgálat eredményéről a két főkönjfvelőnek március 15-ig írásban kell beszámolni a pártbizottságnak. A pártbizottság határozatban mondta ki, hogy a párt- alapszervezetek is vizsgálják felül a vezetőségválasztó taggyűlések anyagát és az ott felmerült problémák, vitás | kérdések megoldására készítsenek intézkedési terveket. V. Gy. Számadás öt év munkájáról A teremben péntek délelőtt , még a gépek zúgtak, ügyes munkáskezek irányításával szórták a festéket az edényekre. — Délután már több mint száz ember részére tanácskozó teremmé rendezték be a műhelyt. Vezetőségválasztó közgyűlést tartott a jászkiséri Zománcipari és Szolgáltató Ktsz. A húsz éves kisipari termelő- szövetkezet gazdag múltra tekint vissza. Megalakulás idején naponta 40 zománcozott edényt készítettek, mostani teljesítményük napi 19 ezer. öt év alatt 44.7 százalékkal növekedett az árbevétel. A múlt évi munkájuk különösen eredményes volt, nyereségük 3.5 millió forint volt, a tartalékalapjuk pedig háromszorosa az öt évvel ezelőttinek. ; Az utóbbi két évben, a gazdaságirányítás új rendszerében megnőtt a szövetkezet önállósága, szélesedett a szövetkezeti demokrácia. Sikeres volt a munkaverseny, ma már négy szocialista brigád dolgozik a ktsz- fc>en és ugyancsak négy munka- brigád versenyez a szocialista r cím elnyeréséért. A közgyűlésen a tagság alaDo- san megvitatta a vezetőség beszámolóját. A járási pártbizottság titkára, Sós Ferenc a munkafegyelem javítására hívta fel a kollektíva figyelmét. Ezután került sor a választásra. A ktsz elnöke Ismét Agócs Imre lett. A közgyűlés e’fogadta az alanszabály módosítását, így lehetővé vált az is. hogy nőbizottságot hozzanak létre. A jászkiséri kisipari termelő- szövetkezet előtt továbbra is nagy feladatok állnak H'wrom és félmillió forinttal növelniük kell a szövetkezet árbevételét. A negyedik ötéves terv során új telephelyet alakítanak ki. s ezzel még kétszáz jászkiséri embernek szertnének helyben munkát biztosítani. Cs. L Ui bo!a<*r dohányipari crépek Még csak két esztendeje működik Haszkovóban a bolgár Dohányipari Műszaki-fejlesztési Központ, s laboratóriumaiban máris egész sor új gépet és berendezést terveztek a bel- és külföldi dohány- és cigarettagyártás számára. A fiatal kollektíva egyik műve az újonnan szerkesztett, tökéletesített dohány levélmixer, ame y megjavítja a technológiai folyamatot. Elkészült már ery új po-taianító is, amely a dohánylevél osztályozása ál megszűri a levegőt. Üj gépeket és berendezéseket terveznek a cigaret agyárak fermentáló’•észlegei számára is. Kidolgozták a tervet a moszkvai „Jáva” cigaret agyár berendezéséhez. 1971-ben a haszkovói tervezők és gé*?gyártók egy töltő- üzemrész’eget, egy nagv?evelű dohányhoz terv zett rostk? termelőrészleget és a vágott dohá íy tárolására alka'mas silót szállítanak Moszkvába. Két ember, ha összefog A szolnoki 17-es számú KISZ lakásépítő közösség december végén ünnepelte a kulcsátadást. A negyvenkét család azóta már be is költözött a Thököly út első, többemeletes modern háztömbjébe. A házaspárok majdnem valamennyien harminc éven aluli fiatalok. Napközben csendes, kihalt a ház, csak néhány kismama rendezgeti az új otthont. Így találtuk odahaza az egyik földszinti lakásban Szarvas Lajosnét, a 13 hónapos Attilával. — Nem kell nálunk körülnézni, mert csak pár napja költözködtünk. Alig merem elhinni, hogy ez most már a miénk. Minden vágyunk egy önálló lakás volt. A két nagyméretű szoba, a beépített konyha, a sárga csempés fürdőszoba azt hiszem nem csak az újonnan összekerülök álmainak a netovábbja. Es mindkét szobában új berendezés.' Szülői segítséggel — Mennyi hozományt kaptak? — Nem divat az már. Meg nekünk a szüléink nem is tudtak adni. Apróbb használati tárgyakat kaptunk nászajándékba, körülbelül 2 ezer forint értékben. Na de ez nem azt jelenti, hogy semmi nélkül kerültünk ösz- sae. Én a kiskemél vagyok eladó, 1100 forint az alapfizetésem, amely a forgalom utáni jutalékkal havonta elérte az 1600—180Ö-at is. Már lánykoromban volt egy 3 ezer forintos takarékbetétkönyvem. A férjemnek ötezer forint megtakarított pénze volt. Óriási segítséget jelentett, hogy az anyósoméknál lakhattunlc. Havonta 400 forinttal szálltunk be a családi kiadásokba. így tudtunk takarékoskodni. Volt olyan hónap, amikor a férjem teljes fizetését félretettük. Az igaz>- Sághoz azonban hozzátartozik, hogy még ma is azokban a ruhákban járok, amiket lánykoromban vettem. A fodrásztól is elmaradtam. Legtöbbször otthon ültünk, a tévé lett minden szórakozásunk. Így hoztuk össze a harmincezer forintot a lakásra. Lemondások árán Négy óra után megérkezik a férj. A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat 5-ös számú főépítés vezetőségén autó-villamossági szerelő. Attila „átszáll” a papa ölébe és önfeledt örömmel kattogtatja a falikar gombját. Sötétben beszélgetünk egy darabig. — Három éves házasok vagyunk. Sokat segítettek a szüleim, de az otthonunkat a magunk erejéből teremtettük. Sok lemondás árán. Kettőnk közül én vagyok az anyagiasabb — mondja a férj — persze a végső döntést a felségem hozza. — Készítsünk rövid számvetést: mennyiből élnek most? A férj 1965-ben érettségi után került a vállalathoz. Akkor 5 forint 80 filléres órabért kapott. Jelenleg 10 forint az egy órára jutó keresete. Tavaly szép nyere- ségreszesedest, 2700 forintot is kapott Az .idei állítólag valamivel kevesebb lesz. A feleségnek a 600 forint gyermekgondozási segély jár. A családi kassza havj bevétele összesen 2500 forint. És a kiadások ? A lakás árat 1998-ig kell törleszteniük, minden hónapban 700 forintot. Marad 1800 forint. Január a leghidegebb hónap, magas gázszámlára számítanak. Mindkét szobát fűtik, az egyiket hiába, mert a külső erkély- ajtót még nem üvegezték be. A fűtés, világítás kb. 000 forint it-sz. A férj üzemi ebédet eszik naponta 5 forintért, de azért vacsorára is elvárja a meleg ételt. A kisfiúnak minden nap kell valamilyen főzeléket készíteni, almát, citromot, tejet, vajat venni. Az élelemre 500 forintot költenek. Ötven—hatvan forintba kerülnek a tisztítószerek is. Elégedettek ? — Szórakozásra, könyvekre, nyaralásra tehát semmi sem marad? — Egyelőre bizony nem jut Pedig úgy szeretnek elmenni egy hétre a férje- mék balatoni vállalati üdülőjébe. Dehát még rádiónk sincs, függönyt, jégszekrényt akarunk venni. Spórolunk. Ez a mi ötéves tervünk, — mondja az asszony. — Elégedettek? Szinte egyszerre felelik, hogy igen. t Horváth Mária
