Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-21 / 17. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. Január 2£ Popp Zoltán: Kalandozások kora 7. Egy éj: Velencében Amikor a Stazione Ferrovi. aria S Lucia-n fékez az ex­presszvonat, pontban éjfél van. Itt át kell szállni, s majd csak hajnalban indu­lunk tovább. Mennyi időnk van? Egy éj: Velencében. Átballagunk az utcasarkon, megkeressük a kijáratot. Amikor lebaktatunk a szé­les lépcsősoron, ott állunk a Canale Grande partján Szem" ben velünk, a túlsó oldalon a E. Simeone Piccolo kupolá­ja. Fölötte a Hold ezüst tá­nyérja. A hídon estélyi ruhá­ba öltözött szerelmespár. Egy­mást átkarolva jönnek: a férfin szmoking, a nőn föl­det söprő nagyestélyi. Valaha, még a Ferenc Jó- zsef-i boldog béke időkben Európa-szerte divat volt nászútra Velencébe men­ni. — Mostanában azonban a szerelmesek sok­szor házasságlevél nélkül járják a világot. Vajon ők ketten melyik csoportba tar­tozhatnak? A csönd is hatalmas Noha — bár ritkábban — éjszaka is közlekedik néhány vaporettó és motoscafó, gya­log megyünk. — Ha megta­láltátok a Via Nuova-t — melyet különben a múlt szá­zad végén vágtak a város testébe, hogy némiképp át­tekinthetővé tegyék a köz­lekedést —■, akkor már könnyű dolgotok lesz — ez­zel bocsátottak bennünket útra. — Mikor elhagyjátok a Rialto-hidat és ráfordultok a Merceria-ra — amely kü­lönben Velence „Váci utcája” — szinte már a sWit Márk téren érezhetitek magatokat. Csakhogy a Via Nouve-t nem olyan könnyű megtalál­ni. Meg az első fél órában nem is nagyon akarjuk. Ut­cai lámpák és a Hold fény­körében megyünk: operai díszletek között. Hatalmas a csönd is. Csak a víz tocsog- locsog alattunk. Igen, hiszen ez nem laguna morta, hanem ,,élő víz” (laguna viva), amely együtt lélegzik az Adria ha­talmas víztükrével. Mélysége 2—6 méter. Valaha sok min­den nyomtalanul eltűnt a fa. nekén. Ma viszont már rend­szeresen — és modem gépek­kel — kotoriák-tisztítják. De azért — különösen ilyen­kor, éjjel — mindent átjárt itt a víz jellegzetes sós sza­ga. A velenceiek mindig is reszkettek az elmocsarasodás rémétől. A Brenta folyót ezért már Vagy ezer éve el­terelték a lagúnától. Medre azonban, amelyet még ko­rábban vájt magának, meg­maradt: ma jellegzetes Z- alakban szeli át Velence kü­lönben tényleg ponty-alakú testét — Canale Gran dé­ri ak nevezik. Újdonság Postánk februárban adja fci az első magyar bélyeg 100. évfordulóját köszöntő budapesti nemzetközi bé- vegkiállítás harmadik pro­pagandabélyegét. 1969-ben 5+2 forint névértékű bélye­gen a Lánchidat örökítették meg, a múlt évben háromér­tékű sorozat a főváros leg­szebb épületeinek rajzával lepte meg a íilatelistókat. Ez a város főutcája. Belő­le ágaznak szét jobbra-balra a mellékutak. Labirintusuk­ban még az itteniek is elté­vednek néha, így hát nem csoda, hogy mi is. A kisebb vízzel borított ut­cákat rio-knak nevezik. Most ott baktatunk a szegélyükön épített keskeny gyalogjáró­kon, a calle-kon, egymáá mö­gött, libasorban. ötpercen­ként híd akad utunkba. Né­hány méternyi víztükröt ível át, kecses jószág. A víz köze­péig érve szelíd ívben föl­emelkedik legtöbb — hogy átférjenek alatta a gondolák. 150 ezer lakos, 120 sziget — egy részük természetes, a többit emberkéz alkotta. 150 vízi utca, 400 híd, 100 camDanile (harangtorony), 500 gondola Velence: szá­mokban. Sok, sok generáció koplalta A hidakat utcák, az utcá­kat terek, terecskék — cam- po, campiello — követik. Mindahány: színpad, köze­pén az elmaradhatalan kút- tal, amelynek káváját sok­sok generáció koptatta simára és fényesre az elmúlt évszá­zadok során. Csak a szerep­lők hiányoznak. Békésen alusznak a meg-meglibbenő ablakfüggönyök mögött. S a holdfényben, vízcsobogás­ban, az ezüstkék félhomály árnyékolta csendben a rea­litás kórusaként szólal meg időnként hortyogásuk. Fe­hérneműik kint száradnak a házak között kifeszített kö­teleken. A szemérmetlen fér­figatyák, piruló madonnarék- lik meg-megrebbennek, ami­kor az Adria felöl föltámad a szél. Megyünk tovább, micsoda utca- és térnevek vannak er­refelé: A gondolatok beteme­tett csatornája; Calle dei As- sassdni: az öngyilkosok ut­cája, amelyet — mint Faith Tibor ír­ja kitűnő velencei útiköny­vében — hatszor kellett újra szentelni a különböző, itt lejátszódott rémtettek miatt. De ez se rossz: Campiello dei Morti — Holtak terecs- kéje. Hirtelen- minden átmenet nélkül egy-egy palota kecses sziluettje ugrik elő a hold- árnyékból. Mint egy csipké­zett, könnyű játékszer. A ve­lencei építési mód nem va­lamiféle esztétikai önfejlő­dés végeredménye. Az iszap­ba vert fenyőcölöpök egysze­rűen nem bírták el a vár­kastélyokat. Ezért amikor Európa-szerte még az erő­dök divatoztak, itt, Velencé­ben már könnyed, kecses palotákat emeltek — végül egy aszimmetrikus városszer­kezetet kailakítva soraikkal. A Szent Márk térre várat­Az idei kiadás Budapest múltjába vezet. Az első bé­lyegen 1470-ből idézzük Bu­da képét, ahogyan a Sche- del féle krónikából ismeriük és amint 1966-ban az UNES­CO tiszteletére megjelent 2 forintos értéken bemutattuk A következő, bélyegeken egy­kori rajzok, metszetek alap­ján Buda 1600 körüli, Pest és Buda 17., valamint 18- századi panorámája tárul elénk. A két utóbbi bélyeg lanul érünk. Egyik pillanat­ról a másikra föltárni előt­tünk a San Marco kupola­rengetege, A Campanile, — majd a Doge-palota, aztán a Piazetta a két gránitoszlop­pal. A tér persze most üres, a galambok és a turisták béké­sen alusznak. Ebben a csönd­ben és ebben a fénytöréses holdsütésben szinte valósze­rűtlennek tűnik. A bronzlo- vas mintha le akarnának lépni az Aranybazilika hom­lokzatának párkányáról. — Egyik lábuk már a mélység fölött lebeg. A Campanile fehér körloggiája pedig olyan, mintha esipkegallér lenne, a tetőzet alatt, a to­rony nyakán. A Doge-palota építői évszázadokkal meg­előzve korukat ráéreztek a hatalmas, tagolatlan felüle­tek dísztelenségében rejlő monumentalitásra. Lent: ár­kádok, oszlopsorok, csipké­zett dísz-ornamentika. Fönt hatalmas felülettömbök, ame­lyeket csak néhol törnek át a nagy, csúcsíves ablakok. A Piazetta-n magányosan ágaskodik a két gránitoszlop. Egyiken a szárnyas oroszlán bámul a messziségbe. Szem­ben a San Giorgo-sziget sö­tét tömbje himbálódzik a nyugtalanul viliódzó vízen. Majd apró fénypontok vil­lannak fel rajta, akár a le- horgonyzott óceánjárókon. Velence múltjára gondo­lunk. Rémtörténetek jutnak eszünkbe. Tömeggyilkossá- gok' orvtámadások, ólomfalú pincebörtönök, a polgárok életét behálózó intrikák. — Most minden olyan békés itt, mintha igaz se volna a történelem. Miután a kereskedelmi sze­rencse már elpártolt tőle, és hatalma amúgy is lehanyat­lott, 1797-ben egy ifjú tábor­nok a Francia Köztársaság nevében egyetlen tollvonás­sal megszüntette Velence ön­álló államiságát. A táborno­kot Bonaparte Napóleonnak hívták. Velencét később az idegen- forgalom támasztotta föl po­raiból. Üj, nagyszerű virág­zásnak indult. Ám a jelek szerint a szerencse újra cser­benhagyta. Süllyed. (A rossz­májúság, a balsors eme mos­tohatestvére szerint e pusz­tulásnak az egykori nászuta­sok az okai. Hogyan, s miért, nem kutattam.) Ha nem öl­nek bele megmentésébe irtó­zatos mennyiségű pénzt, — nemsokára elnyeli a tenger. Már hajnalodik, amikor el­hagyjuk. Nyugtalanul pillan­tunk vissza rá. Talán csak nem arról fogunk majd me­sélni unokáinknak, hogy ml még láttuk víz fölé maga­sodni tornyait, palotáit? Következik: Egy vörös li­liom, házakból. középpontjában a hajó-, il­letve pontonhíd álL amely­ről minden korabeli utazó nagy csodálattal nyilatkozott. A rajzok jobboldalán szel- vénvszerű rész húzódik, amelynek felirata a kiállítás­ra utal. míg ezalatt Buda és Pest egykorú címere helyez­kedik el. Az új sorozat Zom- bory Éva grafikusművész terve alapján készül. Emlékező növény A növények változatos vi­lágában különös érdeklődés­re tartanak számot az ún. húsevő növények. A rendkí­vül kismértékű ingerlékeny­séggel, a mozdulatok lassú­ságával, vagyis mindazzal, ami a növényekre általában jellemző, szembenáll a hús­evő növények gyors válasza minden ingerhatásra, az élő zsákmánynak a valóságos ra­gadozókra emlékeztető hirte­len floglyulejtése és meg­emésztése bőséges enzimter­melés révén. Ezt a jelenséget évszáza­dok óta ismerik és évszáza­dok óta foglalkoztatja a bo­tanikusokat és a húsevő nö­vények mechanizmusával fog­lalkozó tudósok képzeletét. A rovarok jelzése Vegyük a legismertebb hús­evő növényt, a Vénusz légy­csapóját. A növény kelyhé- ben lévő tüskés érzékelő szerv elkerülhetetlenül fog­lyulejti az elővigyázatlan ro­vart. Ezt a tökéletes érzéke­lő eszközt ugyanolyan elekt- ro-fiziológiai technikával vizsgálták, mint amelyet az állatok idegrendszerének elemzésénél használnak. Az eredmény elég meglepő volt. Kimutatták, hogy amikor a rovar, például egy légy, rá­száll a virágkehely úgyneve­zett „csapda” részére, meg­érinti a mechanikus érzéke­lő szálakat, ezek azonnal egy vagy több, gyors és állandó amplitúdójú elektromos jelet továbbítanak. Ezeknek a je­leknek hatására a növény „csapda” része hirtelen kö­rülfogja a legyet. És itt következik a legér­dekesebb eredmény. Azt ta­pasztalták, hogy ez az egész zárómechanizmus csak abban az esetben működik, ha a rovar két vagy annál több ingert kelt a növény érzéke­lő-szervében. És nem okvet­lenül szükséges, hogy a két inger rövid időközben kö­vesse egymást. Volt rá pél­da, hogy a két inger 20 per­ces időközzel követte egy­mást Ez a megfigyelés ah­hoz a merész feltételezéshez vezetett, hogy a „csapda” va­lamelyik részében olyan „memóriaegység” van. amely emlékszik az ingerek számá­ra és gyakoriságára. A csapda Bizonyos, hogy ha a me­mória jelenségét hozzávesz- szük a Vénusz légycsapójá­nak egyéb érdekes tulajdon­ságaihoz, meg kell állapíta­nunk, hogy a növény inkább rendelkezik állati, mint nö­vényi tulajdonságokkal. De az „állati viselkedés” ezzel még nem ér véget. A rovar mozgása keltette ingerek ha­tására az érzékelő karok igen rövid idő. körülbelül a má­sodperc 80 ezred része alatt rabulejtik a zsákmányt. Ez­után az emberi gyomorhoz hasonlóan a „csapda” enzi­meket termel és ezek segít­ségével megemészti a zsák­mányt. Az emésztés hosszú folyamata végén, egy vagy két hét múltán, a csapda új­ból kinyílik. Korai lenne még kommen­tálni ezeket az eredménye­ket. Azt viszont már megál­lapíthatjuk, hogy amikor a növénv viselkedése „állat- szerűvé” válik, a viselkedést kisérő biológiai jelenségek szintén az állatéra emlékez­tetnek. Mindennek alanyán fiol+ételei’Viető. hnev a növé­nyek és az állatok közötti határvonal sokkal kevésbé határozott, semmint gondol­nánk. Minek tanulni? Bruce Bronn 23 éves diák elhatározta, hogy még mielőtt elvégzi a chicagói Columbia- egyetemet, munkát keres. Sok cégnél és hivatalban jelentke­zett állásért', de mindenütt el­utasították. „Meg kell bolon­dulni — jelentette ki Bronn a Time tudósítójának. — Négy évig tanultam, hogy szakemberré képezzem ki ma­gam. s most, amikor megsze­reztem a képzettséget, nem tudok a hivatásomban elhe­lyezkedni. Ügy látszik, csak azért tanultam, hogy munka- nélküli legyek.” BELYEGSAROK Az EAK mezőgazdaságának fejlődése Az Egyesült Arab Köztár­saság az 1969—70-es mező- gazdasági évben gyapotból, rizsből, vöröshagymából, ku­koricából és egy sor más me­zőgazdasági kultúrából re­kordtermést takarított be. Búzából pedig majdnem elér­te az önellátás szintjét. A Földművelés- és Földre­formügyi Minisztérium adatai szerinit 1969-ben 10 897 kan­tar (1 kantar kb. 45 kg) gya­Norvégia A norvég mezőgazdák képviselői Buskerudban tar­tott konferenciájukon a leg­élesebben tiltakoztak az ellen, hogy Norvégia belépjen az Európai Gazdasági Közösség­be. Rámutattak arra, hogy a csatlakozást követően kizáró­pótot termeltek az országban. A feddánonkénti (1 feddán 0,42 hektár) terméshozam 5,96 kantárról 6,68 kantárra növekedett Az 1970-es gya­pottermés ugyancsak ked­vező. A mezőgazdasági kultúrák terméshozamának növekedése a magas terméshozamú fajták meghonosításának és az élen­járó agrotechnikai módszerek alkalmazásának köszönhető. lag a monopóliumok irányíta­nák mind a termelést, mind az áruforgalmat Emil Win- dsetmu államtitkár megerő­sítette, hogy Norvégia csatla­kozása után a norvég mező­gazdák jövedelme 40 száza­lékkal csökkenne Izland Ingolfur Jonsson földműve­lésügyi miniszter kijelentette, hogy az izlandi parasztság el­adósodása meghaladja a 263 ezer izlandi koronát Az álta­lános eladósodás, a miniszter szerint, azzal a következ­ménnyel jár, hogy Izlandban a kis- és középparasztok két­harmada nem számolhat tar­tós jövővel. Tönkremennek Az amerikai farmerek el­adósodása az őszi hónapokban elérte az 55,4 milliárd dollárt. A hivatalos statisztikai ada­tok szerint az utóbbi 18 esz­tendőben 2,6 millió kis- és Tíz év alatt A legutóbbi 10 évben a ja­pán mezőgazdaságban foglal­koztatottak száma 5 millióval csökkent. Az illetékes japán szervek vizsgálatainak adatai szerint a földműves családok csaknem 80 százaléka nem képes megélni a mezőgazdál­középbirtokos ment teljesen tönkre. Ennek ellenére to­vábbra is virágzik az újkori emberkereskedelem: a déli államok ültetvényeiről idény­munkásokat szállítanak északra. kodásból. A japán földművé- sek 37 százaléka ma már csu­pán mezőgazdasági idény­munkásnak tekinthető. A fenti jelentések a világ legkülönbözőbb tájairól szár­maznak, s mégis ugyanazt mondják... Gyors csomagoló rendszer Az angliai Harrogate-ben három társaság: az RWP Fle­xible Packaging, az ABR Food Machinery és a Delford a világon első ízben mutatta be szupergyors élelmiszercso­magoló gépsorának működő modelljét. A gépsor, amely forradalmasító hatással lesz az angol, az európai és az amerikai szupermarketek és élelmiszer-szállítók terveire, egyetlen folyamatban végzi el a mérést, az adagolást, a csomagolást és az árcédula felragasztását. Tekintettel az eladók nö­vekvő hiányára és az elekt­romechanikai berendezések tökéletesedésére, az óriási gépsor megszerkesztése és megépítése teljes mértékben megfelel annak a tendenciá­nak, amely az élelmiszerek előrecsomagolásának fokozott központosításában és meg­gyorsításában jut kifejezésre. Azonkívül hozzájárul a ter­melékenység növeléséhez és a legkorszerűbb raktárellenőr­zési rendszer sikeres alkalma­zásához. A gépsor különféle ömlesz­tett áruból 100 csomagot ké­szít percenként. A hibridsertés — világmárka Világraszóló eredményt ért el a balatonszabadi Novem­ber 7. Termelőszövetkezetben a Kaposvári Felsőfokú Mező- gazdasági Technikum kutató- csoportja: hibridsertést állí­tottak elő különböző európai fajták vérvonalából. A szak­emberek szerint a KA—HYB- nek (kaposvári hibrid) olyan előnyös tulajdonságai vannak, amelyek a jövő nagyüzemi sertésének sejtetik a hibridet Előnyös tulajdonságaikhoz tartozik, hogy 2,9—3,2 kg ve­gyes abrakból állít elő 1 kg élősúlyt, szemben a 4,80 kg országos átlaggal — márpedig a sertéshizlalás költségeinek a 70 százalékát az abrakta­karmány ára teszi ki. Fogam- zási készsége 93 százalékos és átlagban 11—12 kis malacot hoz világra. 5—5,5 hónapos korában eléri a 90 kg-os ba­con súlyt. 6—6.5 hónapos ko­rára pedig a 110 kg-os sonka- sertés súlyt. A balatonszabadi termelőszövetkezetben to- vábbtenyésztés céljából te- nyészkocákat nevelnek és évente 250 kansüldőt ad­nak el. A hibrid (enyészsertés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents