Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-21 / 17. szám

1971. január 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP m s Kötőgép-bemutató A látogatók maguk is kipróbálhatták a kiállított gépeket Két aratás Mezőtúron Dokumentumfilm a nagykun város újjászületésé ől Mezőtúron e napokban, s még februárban is a város filmjével ismerkednek. A színes dokumentumfilm mindössze 17 perc. Arra hi­vatotton hogy az első közös aratásról — 1951-től — el­telt két évtizedet, megmérje és megörökítse. De 17 perc több is, kevesebb is ennél. Mindenekelőtt a mezőváros iparvárossá születésének Nagy siker Hogy Mezőtúron nagy si­ker, az teljesen érthető. S hogy az idegennek is élmény, gyönyörűség; bizonvíték az író-rendező Németh István, s munkatársai — elsősorban Molnár Ernő tanácselnökhe­lyettes, Molnár Sándor párt­munkás — tehetségére, igé­nyességére. Megérezték és alkotó módon kifeiezték. hogy ami a két évtized alatt tör­tént, a gyorsan iparosodó s szépen csinosodó alföldi vá­rosban az a munka, a terem­tés eposza. Valamikor a kubikusok, a napszámosok, a fazekasok, Vol'omós világunkról Mindent elmond emberi sors. És párosítva a város sorsával, vallomás a mi új világunkról. Az ember és a város ki és felemelkedése jelképe egy ország újjászüle­tésének nagyszerű rendezői el'"'"dr>iás. A városról. ter­melőszövetkezeteiről, állami­gazdaságairól, ipari üzemei­ről. új lakótelepeiről, áruhá­zairól, tanyai kollégiumáról, népművészetének iparművé­szetté éréséről, középiskolái­ról úgy szólnak, mint az em­ber. az emberek történetéről. Úgy indul a film: egyko­rú dokumentumok felhasz­Gyárépítők újabb munkái filmje. Ügy is a városé, hogy az ottani termelőszövetkeze­tek, ipari üzemek áldozatá­ból született, azok adták ösz- sze a 250 ezer forint forga­tási költséget Leginkább mégis úgy: róluk szól, róluk mondja el a jelennek, s a majdani utókornak is, ho­gyan élt, hogyan szorgosko­dott egy alföldi település 1970-ig. a szőnyegszövők települése, s az Úri murik, a Csörgő Csu- lik városa is volt Mezőtúr. A filmben van egy megrázó képsor, Mezőtúr szülötte, az egész megyében is tisztelt és szeretett juhász Imréné dr., az ország első főispánasszo­nya lépked a város; tanács­háza lépcsőjén. És közben emlékezik. Arról az időről, amikor még mint napszámos- lánv itt dolgozott a városháza építkezésén. S felmelegíti élete ama nagy pillanatát, amikor mint fóispánasszony először lépett be a városhá­zára. A napszámos lányból lett doktornő! nálásával, kaszát nyúzó, iz­zadó, napmelegtől cserzett emberek vágják az első kö­zös táblákat. S úgy zárul a film: a Magyar—Mongol Ba­rátság Tsz búzamezőin piros kombájnok, fürge teher­autók, végzik a 20 évvel ez­előtti munkát. De a két kép­sor között megtudjuk, hová­jutott közben a város. Autó­busz "ördül ki a Magyar- Mongol Barátság Tsz köz­pontiéból. Viszi az embere­ket a munkába, s hozza ha­za. Miközben Hegyi István elnök felidézi, hogy 20 évvel ezelőtt még a vetőmagot is biciklin tolták ki 18 kilomé­Kötőgép-bemutatón fogadta tegnap az érdeklődőket, a sajtó munkatársait az ELEKTROMETÁL Kereske­delmi Vállalat Szolnokon, az SZMT székház klubjában. A kiállítási teremben sok láto­gató tekintette meg működés közben is a svájci Press und Stanzwerk AG legújabb kézi kötőgépeit. Nagy sikere volt az elegáns formájú, jól átgondolt műsza­ki konstrukciójú PRESTA tí­pusú gépnek. Két változatával Is megismerkedhettek az ér­deklődők: a 220-as, valamint a 444-es típusjelűvel. A drá­Tiszafüred, községi tanács­háza csütörtökön reggel 8 óra. Nagy Lajos vb titkár ezen a napon várja minden héten hivatali szobájában a panaszosokat, kérelmezőket, bejelentőket, vagy azokat, akik valamilyen tanácsért fordulnak a község vezetői­hez. A hivatali szót csak úgy megszokásból használom. A vb titkár nem íróasztalánál, hanem a látogatók fogadását szolgáló dohányzó asztalká­nál beszélget a felekkel. A vezetői fogadónap inkább Kötetlen beszélgetés. ŐS2 hajú, kicsit hajlott derekú idős ember érkezik. Fazekas János, Tiszafüred, Arany János úti lakos, vala­mikor fazekasmester volt, — most nyugdíjas. 95 éves. Fe­leségével együtt él 450 fo­rintból. Nem emlékszik pon­tosan mikor Is ment nyug­díjba. akkor 120 pengőt ka­pott, de nem bánta, mert még bírta a munkát. Pár év óta azonban úgy érzi, hoey már nagyon meg­fáradt. Nem tud ..kisegítő” keresetért semmilyen mun­kát vállalni, kéri, engedjék el a házadóját. A végrehajtó bizottság tit­kára egyetért az Idős ember kérésével és inkább csak a rend kedvéért futja át az adóméltányosságf törlésről szóló rendelkezéseket. Közli Fazekas bácsival, hogy ezen­túl nem kell házadót fizet nie. Az adőtörlési határozat természetesen — a többi ké­relemhez hasonlóan — a ta­nácsülés döntése után válik érvényessé. Következő kérelmező Cson­tos Istvánná Alkotmány úti lakos. Egyedül élő. kis jöve­delmű Özvegyassz^nv. A tu­lajdonát képező telket sze­retné kétfelé osztatni, hogy egyik részét értékesíteni tud­ja. Ehhez kéri a tanács hoz- táiárulását gább, kéttűágyas gép 13 ezer forintba kerül, viszont bonyo­lultabb munkafázisok, például körkötés elvégzésére is alkal­mas. Egyszerűen, könnyen kezel­hető, s valószínűleg gyorsan népszerűvé válik az asztalon is felállítható, 5200 forintos kisebb szerkezet. Ez mindösz- sze hét és fél kilogramm sú­lyú, s 12 különböző szemnagy­ságú beállítógombbal, auto­mata tűnyitóval és sorszám­lálóval is felszerelték. Mind­két bemutatott típuson kis műanyag programozólap se­gítségével, s a szabályozógom­Nagy Lajos vb titkár mi­után meghallgatta a Kérést, elmondta, hogy a telek — amennyiben nagysága meg­felel az előírásnak, megoszt­ható. Rövid bepillantás a telek­könyvi kivonatba, a telek megfelel, az engedélyt meg­adja. Koromfekete hajú magas, fiatalasszony lép be. Csen­des, szerény asszonynak lát­szik, szeme most mégis ha­ragosan villan. K. András- néra hívja fel a tanács fi­gyelmét. A hétgyermekes családanyát vasutas férje el­hagyta, az asszony azóta alig törődik kiskorú gyermekei­vel. A kicsinyek magukra vannak hagyva, éheznek, ne­velésük nincs biztosítva. A bejelentést jegyzőkönyv­be vesziK, elrendelik a kör­nyezettanulmányozást, — K. Andrásnét beidézik a ta­nácsházára. — (Azóta közös megállapodással a hét kis­korú gyermek közül ötöt ál­lami gondozásba vettek.) így folytatódik — kisebb, nagyobb szünetekkel — a fo­gadónap déli 12 óráig. Építé­si ügyek, adótörlések. Kisebb kommunális ügvek, pana­szok, bejelentések. Vezetői fogadónap hivata­losan minden csütörtökön délelőtt a községi tanács hi­vatalos helyiségében. Nem hivatalosan a többi napok bármelyik órájában bárhoL Nagy Lajos tíz éve van Tiszafüreden, évek óta dol­gozik a tanács élén. Ismerős­ként szólítjáK meg az utcán, keresik fel lakásán, mondják el ügyes, bajos dolgaikat, pa­naszaikat. A vb titkár pedig az Ismerősök kéréseit, észre­vételeit hallgatia meg és úgy érti, hogy a „zaklatás” a ta­nácsi munka iránti bizalmat jelenti f. A. bókkal számtalan szín- és mintavariáció állítható be. A tájékoztatón Térjék Im­re, az ELEKTROMETÁL ér­tékesítési és propaganda osz­tályának vezetője elmondot­ta. hogy az importált gépek­kel együtt nagy mennyiségű alkatrészt is kért a vállalat. Megállapodást kötöttek a RAMOVILL vállalattal az egy évig garanciális kötőgépek szervizszerű javításáról is. A gépbemutatót 22-én, pénteken estig tekinthetik meg a lá­togatók. Megcsúszott pályaszakasz A húsz esztendéje épült Or­mosbánya és Rudabánya kö­zötti vasútvonal egy 20 méte­res szakaszán a pálya a rend­kívül csapadékos időjárás miatt megcsúszott. Emiatt szerdától a személyforgalmat vonatpótló autóbuszokkal, a teherforgalmat pedig öt kilo­méteres cső Ideen tett sebesség­gel bonyolítják le. A veszé­lyeztetett szakaszon mintegy háromszáz méteres kerülővá­gányt építenek. A megcsú­szott pályaszakaszt csak a nyári hónapokban állítják helyre. A Keletmagyarországi Víz­ügyi Építő Vállalat 1970-ben létesített íőépítésvezetőséget Szolnokon. Szükség volt rá. A város csatornázása, a kör­nyék víztornyainak építése e vállalat feladata. A főépítésvezetőség mun­kásai többségükben kubiko­sok, munkagépkezelők. Ta­valy mintegy kétszázötven dolgozója volt a KEVIÉP- nek Szolnokon. Több is lehe­tett volna, de földmunkáso­kat nem találni manapság egykönnyen. A vállalat dolgozói szolno­ki és a környező községek­ben lakó emberek, Középko­rúak, idősebbek, akik meg­maradtak a talicska mellett. Munkájukat azonban már sok gép könnyíti. Az egy éve szervezett fő­építés vezetőség önálló párt alaosze erezete 1970 kora őszén alakult, még mindössze tizenkét tagja van. Az év első taggyűlé­sén egyetlen fő témát tár­gyaltak meg. A pártalapszer* vezet vezetősége beszámoló­ra kérte mes a főémtésveze- tét- a múlt évi cr<—iwények- ről* az. Idei feladatokról. A táiékoztató után él -nk vita bontakozott ki. A nehéz munkából élő emberek egy­más után kértek szók Főleg munkaszervezési, munkafe­gyelmi kérdéseket vetetlek fel. Amiről beszéltek, nem a Az Építők Petőfi Sándor utcai műszaki klubjában szerdán Szat>ó Antal, a 31- es Állami Építőipari Válla­lat igazgatója, s közvetlen munkatársai sajtótájékozta­tón számoltak be a harma­dik ötéves tervben végzett munkájukról és az új terv­pártszervezet dolga, — de sokszor gondja. Jvalasolták, hogy szervezzék meg a tár­sadalmi tulajdon védelmét. Az építkezéseken bízzanak meg egy-egy embert az anyagok, szerszámok vigyá- zásával. A vezetők, egyetér­tésben a szakszervezettel tartsanak rendszeresebben termelési tanácskozásokat. — Elmondták a munkahelyü­kön felvetődő általános prob­lémákat is. így például azt, szeretné minden munkás tudni, milyen munkaruha, védőfelszerelés, mennyi idő­re jár neki? Kíváncsiak az idei bérfejlesztésre, a lét­számfejlesztés lehetőségeire is. Sokan kérték, hogy jobb anyaggazdálkodással biztosít­sák a munkához szükséges dolgokat. A taggyűlésen sok-sok kri­tikai megjegyzés is elhang­zott. A fiatal munkáskollek­tíva első évére a hallottak alapján a szervezés volt a leg’ellemzőbb. A kollektív szellem jobb kialakítása, a munkafeevelem megjavítása, a munkaversenv kibontakoz­tatása még sok fMadMot Je­lent ebb«-n az évben is. A KEVlFp szolnoki fő­építésvezet őségé 1970-ben nem teljesítette maradékta­lanul tervét Az elmaradás okai között elsősorban a lét­számhiány és az anyagellá­tás hibái szerepelnek. időszakban előirányzott nágy feladatokról. A vállalat dol­gozói csaknem 5o nappal hamarabb teljesítették har­madik ötéves tervüket. s mintegy 100 millió forint ér tékű munkát végeztek el az előirányzaton felül. Az új tervidőszak első évé­ben, az idén, mintegy 10 százajékjral növelik termelé­süket, pedig már a múlt évi termelésnövekedés vállalati szintje is mintegy háromszo­rosa volt az egész állami épí­tőipari fejlődés ütemének. terekre. És vált a kép. A vá­ros úi üzemeivel, a szőnyeg- szövővel, a villamosgéptechni­Kel . • ,A y ci!’ciV£li, cl C, 's'oZ", a ruházati ktsz-szel, a vasipari vállalat telepével, a most odahúzódó üzemmel, a KA- EV-vel ismerkedünk. Megle­petésül is szolgál: megyénk új ipari városa. Mezőtúr la­kóinak a fele már az iparban keresi kenyerét. Felvételek a vá-r>s történelmi esemé­nyeiről. Észt delegáció a vá­rosban, megnyílik a régen- várt múzeum, felemelő em­lékünnepség 1944. október 7- ének negyedszázados fordu­lóján. Hiányérzet Jó film. szép, igaz. Nem a mindenáron gáncsoskodás teteti szóvá velünk: hiány­érzetünk is maradt. A film születésének körülményei meghatározták Sorsát is. Tud­niillik azok a cégek, amelyek több nénzzel beszálltak, jog­gal igényelték, hogy róluk több kocka készüljön. Csak­hogy... Ebből adódóan a vá­ros középiskoláit megismer­jük. de mit sem tudunk meg a hamarosan főiskolai rang­ra emelkedő felsőfokú tech­nikumról. Alit» kapunk vala­mit a kedves Berettyóról, a kies Berettvó-mentéről. Pedig a Berettyónak nincs is Mező­túron kívül ilven kiemelkedő települése. S talán pár perc hosszabbítás árán is belekí­vánkozott volna: az az irtóz- tató, sokszor meddőnek is tűnő küzdelem, amit a ter­méketlen sziki földdel vív­nak az itteniek. Végül: a dokumentumfilm szereplői nem mutatkoznak be. s nem mutatlak be őket Értiük a művészi általánosí­tást. A tipizálást. Rendién ia van. Csakhogv a dokumen­táció hitelességét az- adja meg. hol ki és mit mond, A mostani mezőtúri nézősereg úiiongva ismeri fel a film vásznán saiát mneát. hozzá­tartozóit, ismerőseit. Am mi- íven érdekes lenne, ha ma iá egv félévszázad múltán is tudhatnák e film nézői r"ő- deikben, kik szólnak hozzá­juk. Mert negved. fél, és egész századok múltán is érdemes lesz majd bemutatni, felele­veníteni egv alföldi naev te­lepülés igazán várossá válá­sának küzdelmes, pillanatait, esztendeit. Maradandó mun­ka, s megörökítése időtélő alkotás. Borzák Lajos Napiaínthan számos országban az energiaszükséglet jelentős hányadát földrázból biztos» iák. A földgáz*' Eb­ként nemcsak fontos energia^ordozo, de vegyipari kiin­duló anvavként is tMeu*ős szerepet tátsz'k a vilá*mn A gátban gazdag területekről a földiráz elszállítása, csőveze- 'éke' ben történik. Ez kisebb és nem ibb távolsé-ekon is a leggazdaságosabb módszer A gázvo—tókek fektetése azokban hegyes, sziklás talajon nehéz feladat elé állítja az énítőket. A vzmtnkőn látható sziblafettő gép sziklás talajon végzett csővezeték fektetésére, Illetve váz és vízvezetéke^ vasúti töltések Ma ft vMó átve-1 '-*-*'>1 egyaránt alkal­mas a csővezeték ágyának kifejtéséhez. | Csütörtökön 8-tól 12-ig Vezetői fogadónap egy községi tanácsnál Áz első év a szervezés ideje volt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents